Add parallel Print Page Options

Ninive ostroma és pusztulása

Pusztító sereg vonul föl
    ellened, Ninive,
őrizd falaidat,
    figyeld az utakat,
készülj az ostromra,
    szedd össze minden erődet!

Az Örökkévaló helyreállítja
    Jákób népének dicsőségét!
Bár ellenségeik
    egészen kifosztották őket,
mint ahogy levágják
    a tőkéről szőlővesszőket,
mégis megújítja az Örökkévaló
    Izráel dicsőségét!

Ütközetre készülnek a harcosok[a],
    karjukon vörös pajzsok,
    s ruhájuk is vörös.
Harci szekereiken
    vörösen csillog a bronz,
türelmetlenül toporzékolnak a lovak,
    ahogy felsorakoznak a csata előtt.
Vadul száguldoznak szekereik,
    fel-alá robognak Ninive utcáin,
mint a villámok, úgy futkosnak,
    mint a fáklyák, úgy ragyognak.

Előszólítják legbátrabb harcosaikat,
    botladozva rohannak az ostromra,
fölmásznak a falakra,
    készítik a védőtetőt,[b]
    hozzák a faltörő kost.
A folyó gátjai megnyílnak,
    s a palota falai leomlanak[c].
Megfosztják hatalmától a királynőt,
    s fogságba hurcolják.
Rabszolganői zokogva gyászolják,
    s mellüket verve nyögnek,
    mint a galambok.
Úgy járt Ninive, mint a víztároló,
    amelyből minden víz elfolyt.
„Álljatok meg! Ne fussatok!” — kiáltanak,
    mégis mindenki menekül.

„Raboljatok ezüstöt,
    szerezzetek aranyat!
Mennyi drága kincs,
    micsoda zsákmány!”
10 Mindenütt romok és pusztulás,
    dúlás és fosztogatás!
A lakosok szíve megdermed,
    térdük remeg, arcuk elsápad,
    derekuk meggörnyed.

11 Mivé lett a város,
    a híres oroszlánok[d] tanyája,
    az oroszlánkölykök barlangja?
Ahol a hím és nőstény oroszlán
    a kölykeiket biztonságban nevelték,
12 ahová gazdag zsákmányt hordtak,
    megtöltötték prédával,
    s kölykeiket etették
    — ugyan hová lett?

13 Ezt mondja az Örökkévaló,
    a Seregek Ura:
„Figyelj rám, Ninive!
    Mostantól ellenséged leszek,
    harci szekereidet elégetem,
oroszlánkölykeidet fegyver öli meg,
    rablásodnak véget vetek,
s követeid fenyegető szavát
    nem hallják többé a nemzetek!”

Footnotes

  1. Náhum 2:3 harcosok Ninivét Kr.e. 612-ben a babilóniai és méd sereg együttes erővel foglalta el.
  2. Náhum 2:5 védőtető A várfalakat ostromló katonák sokszor hordozható tetőt tartottak a fejük fölé, hogy védjék magukat a falakról lőtt nyilak ellen.
  3. Náhum 2:6 leomlanak Ninive hatalmas erődítmény volt a Tigris folyó partján. A város ostromának idején a folyó áradása a falak egy részét romba döntötte. Így esett el a város.
  4. Náhum 2:11 oroszlánok Az Asszír Birodalom jelképes állata az oroszlán volt. Királyaikat, vezéreiket és harcosaikat is az oroszlánokhoz hasonlították. Kegyetlenségükkel, kíméletlen rablásaikkal még kérkedtek is.

Pusztító jön fel ellened; õrizd a várat, nézzed az útat, erõsítsd derekadat, keményítsd meg erõdet igen.

Mert helyreállítja az Úr Jákób büszkeségét, mint Izráel büszkeségét; mert rablók rabolták ki õket, csemetéiket pedig kivágták.

Vitézeinek pajzsa veres, katonáinak [ruházata] bíborszínû, [hadi]szekere aczéltûzben [ragyog] fegyverkezése napján, és a dárdákat rengetik.

Az utczákon robognak a szekerek, összeütköznek a piaczokon; tekintetök mint a fáklyák, futkosnak mint a villámok.

Emlegeti [vitézlõ] hõseit; ingadoznak lépéseikben, sietnek a kõfalra, és felállíttatik a védõsáncz.

A folyóvizek kapui megnyílnak, és a palota megrendül.

De elvégeztetett: felfedik, elvitetik, és szolgálói keseregnek, mint nyögõ galambok, mellöket vervén.

Pedig Ninive olyan, mint a [bõ]vizû tó, eleitõl fogva: mégis futnak õk. Álljatok meg, álljatok meg! De vissza se tekint senki.

Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat; száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben.

10 Feldúlva, széthányva, kifosztatva! Szíve megolvadt, a térdek reszketnek, fájdalom van egész derekában, és mindnyájok arcza elvesztette pirosságát.

11 Hol van az oroszlánok tanyája, és az oroszlán-kölyköknek ama legelõje, a hová járt a nõstény- és hímoroszlán, az oroszlán-kölyök, és nem volt a ki elriaszsza?

12 Az oroszlán torkig valót ragadozott kölykeinek, és fojtogatott nõstényeinek, és megtöltötte barlangjait zsákmánynyal, tanyáit pedig prédával.

13 Ímé rád [török,] azt mondja a Seregek Ura, és füstté égetem szekereit. Oroszlán-kölykeidet kard emészti meg, és kiirtom e földrõl zsákmányodat, és nem hallatszik többé követeidnek szava.