Mikeás 2
Hungarian Károli
2 Jaj azoknak, a kik hamisságot gondolnak és a kik ágyasházukban gonoszságot cselekesznek, [és] végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van hozzá.
2 Megkívánják a mezõket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az õ házanépét az embert és az õ örökségét!
3 Annakokáért ezt mondja az Úr: Ímé, én [is] gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melybõl ki nem vonhatjátok a ti nyakatokat és nem jártok kevélyen, mivel gonosz idõ lészen az!
4 Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siralmat sírnak, mondván: Oda van! elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tõlem; hûtelennek osztja ki mezeinket!
5 Azért nem lesz néked, a ki mérõzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.
6 Ne prófétáljatok! prófétálnak õk. [Ha ]nem prófétálnak ezeknek, nem múlik el a gyalázat!
7 Oh te, ki Jákób házának mondatol! hát türelmetlen-é az Úrnak lelke, avagy ezek-é az õ cselekedetei? Nem javára válnak-é az én cselekedeteim annak, a ki igazán jár?
8 A minap mint egy ellenség támadt fel az én népem; a köntösrõl a palástot letépik a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedõkrõl.
9 Népem asszonyait kiûzitek boldogságuk házából; kisdedeiktõl örökre elveszitek az én dicsõségemet.
10 Keljetek fel és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a tisztátalanság miatt, a mely elveszít, és pedig borzasztó veszedelemmel!
11 Ha valamely szélházi és csalárd így hazudoznék: Prédikálok néked borról és részegítõ italról, az volna e népnek prófétája.
12 Mindenestõl egybegyûjtelek téged, Jákób! Összetakarítom Izráel maradékát. Összegyûjtöm õket, mint a boczrai juhokat, mint a nyájat az õ karámja közé; hemzsegnek majd az ember-sokaság miatt.
13 Elõttök megy fel az [út]törõ; kitörnek és átmennek a kapun és kivonulnak, és elõttök megy a királyuk, és élükön az Úr!
Mica 2
Hoffnung für Alle
Euch erwarten schlimme Zeiten!
2 Wehe denen, die nachts wachliegen und finstere Pläne schmieden! Gleich am frühen Morgen setzen sie alles in die Tat um, weil sie die Macht dazu haben. 2 Wenn ihnen ein Stück Land gefällt, dann reißen sie es an sich; sehen sie ein schönes Haus, dann gehört es schon bald ihnen. Mit Gewalt rauben sie ganzen Familien Haus und Erbe.
3 Darum kündigt der Herr ihnen an: »Nun werde ich finstere Pläne gegen eure ganze Sippschaft schmieden. Ihr könnt euren Hals nicht mehr aus der Schlinge ziehen, nie mehr werdet ihr euren Kopf so hoch tragen! Euch erwarten schlimme Zeiten! 4 Es kommt der Tag, da wird man ein Spottlied auf euch anstimmen und dabei euer Klagen nachäffen:
›Wir sind vernichtet, Gott gab den Feinden unser Land. Alles haben sie genommen und unsere Felder unter sich verteilt!‹
5 Wenn die Israeliten das Land später wieder zurückbekommen, geht ihr leer aus. Niemand aus dem Volk des Herrn wird euch auch nur ein Stück zuteilen!«
6 »Schluss mit dem Gerede!«, empören sich die falschen Propheten. »Keiner darf so daherschwätzen! Nein, niemals wird eine solche Schande über uns kommen. 7 Spricht man etwa so zu uns Nachkommen von Jakob? Kann der Herr wirklich seine Geduld mit uns verlieren? So kennen wir ihn gar nicht!«
Doch Gott antwortet: »Meine Worte verheißen nur Gutes für den, der so lebt, wie es mir gefällt! 8 Aber mein Volk lehnt sich schon lange gegen mich auf. Wenn jemand nichts ahnend an euch vorbeikommt, plündert ihr ihn aus. Ja, ihr fallt über die her, die sich in Sicherheit wiegen,[a] und nehmt ihnen sogar noch den Mantel weg! 9 Die Frauen vertreibt ihr aus ihrem geliebten Zuhause, und die Kinder beraubt ihr für immer ihrer Heimat in Israel, die ich ihnen gegeben habe[b]. 10 Fort mit euch! Weg von hier! Ihr werdet in diesem Land sowieso keine Ruhe mehr finden. Denn ihr habt es mit euren Sünden besudelt – nun ist es dem Untergang geweiht. 11 Ich weiß sehr wohl, was für Propheten ihr euch wünscht: solche, die euch nach dem Mund reden, die das Blaue vom Himmel herunterlügen und euch ankündigen, Wein und Most würden in Strömen fließen!«
Ich hole euch zurück!
12 »Ich, der Herr, verspreche euch: Ich hole euch Nachkommen von Jakob, die ihr den Untergang Israels überlebt habt, wieder zurück. Wie ein Hirte seine Schafe in den schützenden Stall bringt, so versammle ich euch alle wieder in eurem Land. Dann wird es dort von Menschen wimmeln! 13 Ein Befreier geht euch voran, um euch den Weg aus der Gefangenschaft zu bahnen. Die Stadttore werdet ihr durchbrechen und in die Freiheit ziehen. Ich selbst, der Herr, gehe als euer König an der Spitze.«
Mikeás 2
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Prófécia a gazdagok kapzsisága ellen
2 Ó ti, akik ágyatokban
gonoszságot terveztek,
gaztetteket forgattok
a fejetekben éjjelente,
s mihelyt megvirrad, véghez is viszitek,
mert van hatalmatok rá!
2 Megkívánjátok a szomszéd földjét,
és el is veszitek tőle,
vagy a házát,
és meg is szerzitek,
nyomorgatjátok a gazdát
és a családját,
kiforgatjátok vagyonából az embert,
megfosztjátok örökségétől.
3 Ezért azt üzeni nektek az Örökkévaló:
„Nézzétek, most én is rosszat tervezek
e nemzetség ellen,
amelyet el nem kerülhettek![a]
Ne hordjátok fenn az orrotokat,
mert most valóban
rátok zúdul a veszedelem!
4 Akkor majd rólatok
vesznek példázatot,
és jajgatva éneklik
ezt a siratóéneket:
»Végünk van,
jaj, végünk van!
Egészen tönkrementünk!
Népünk örökségét
elvette tőlünk az Örökkévaló,
és másnak adta.
Földünket idegenek
osztják föl maguk között.«
5 Bizony, mikor eljön az ideje,
hogy az Örökkévaló népe
a saját földjét visszakapja,
nektek már nem lesz utódotok,
akinek kimérhetnék örökségét
Izráel közösségében!”
A prófétát el akarják hallgattatni
6 Azt mondjátok nekem:
„Ne prófétálj ilyeneket!
Ne prófétálj közelgő veszedelemről!
Nem történhet ilyen szégyen velünk!”
7 Vajon Isten elítélte
Jákób családját?
Ilyen türelmetlen az Örökkévaló?
Ilyenek az ő tettei?
Vajon nem hasznára vannak-e szavaim
annak, aki igazságosan él?
8 De ti úgy támadtok népemre,
mint az ellenség!
Letépitek a ruhát
a békés járókelőről,
9 népem asszonyait kiűzitek
boldog otthonaikból,
gyermekeiktől elraboljátok áldásomat!
10 Ezért hát keljetek föl,
messzire kell mennetek,
nincs ezen a földön maradásotok!
Bűneitek tisztátalanná tették e földet,
és rettenetes pusztulást hoznak rá!
11 Bezzeg, ha egy hazug szélhámos
prédikálna e népnek borról
és részegítő italról,
azt elfogadnák prófétának,
az tetszene nekik!
Népe maradékát az Örökkévaló összegyűjti
12 „Mégis összegyűjtelek, Jákób népe,
biztosan egybegyűjtelek!
Izráel maradékát
mindenestül összegyűjtöm én!
Összeterelem őket,
mint juhokat a karámba,
mint nyájamat a legelőn.
Zajongva nyüzsög majd a sokaság:
az emberek nyája.
13 Előttük megy föl, aki utat tör,
követi a nyáj tolongva,
s kitódulnak a kapun a szabadba.
Királyuk megy a nyáj előtt,
élükön maga az Örökkévaló.”
Footnotes
- Mikeás 2:3 amelyet… kerülhettek Szó szerint: „amelynek igájából nem tudjátok nyakatokat kihúzni”.
Hoffnung für Alle® (Hope for All) Copyright © 1983, 1996, 2002 by Biblica, Inc.®
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center