Matthew 13
New King James Version
The Parable of the Sower(A)
13 On the same day Jesus went out of the house (B)and sat by the sea. 2 (C)And great multitudes were gathered together to Him, so that (D)He got into a boat and sat; and the whole multitude stood on the shore.
3 Then He spoke many things to them in parables, saying: (E)“Behold, a sower went out to sow. 4 And as he sowed, some seed fell by the wayside; and the birds came and devoured them. 5 Some fell on stony places, where they did not have much earth; and they immediately sprang up because they had no depth of earth. 6 But when the sun was up they were scorched, and because they had no root they withered away. 7 And some fell among thorns, and the thorns sprang up and choked them. 8 But others fell on good ground and yielded a crop: some (F)a hundredfold, some sixty, some thirty. 9 (G)He who has ears to hear, let him hear!”
The Purpose of Parables(H)
10 And the disciples came and said to Him, “Why do You speak to them in parables?”
11 He answered and said to them, “Because (I)it has been given to you to know the [a]mysteries of the kingdom of heaven, but to them it has not been given. 12 (J)For whoever has, to him more will be given, and he will have abundance; but whoever does not have, even what he has will be taken away from him. 13 Therefore I speak to them in parables, because seeing they do not see, and hearing they do not hear, nor do they understand. 14 And in them the prophecy of Isaiah is fulfilled, which says:
(K)‘Hearing you will hear and shall not understand,
And seeing you will see and not (L)perceive;
15 For the hearts of this people have grown dull.
Their ears (M)are hard of hearing,
And their eyes they have (N)closed,
Lest they should see with their eyes and hear with their ears,
Lest they should understand with their hearts and turn,
So that I [b]should (O)heal them.’
16 But (P)blessed are your eyes for they see, and your ears for they hear; 17 for assuredly, I say to you (Q)that many prophets and righteous men desired to see what you see, and did not see it, and to hear what you hear, and did not hear it.
The Parable of the Sower Explained(R)
18 (S)“Therefore hear the parable of the sower: 19 When anyone hears the word (T)of the kingdom, and does not understand it, then the wicked one comes and snatches away what was sown in his heart. This is he who received seed by the wayside. 20 But he who received the seed on stony places, this is he who hears the word and immediately (U)receives it with joy; 21 yet he has no root in himself, but endures only for a while. For when (V)tribulation or persecution arises because of the word, immediately (W)he stumbles. 22 Now (X)he who received seed (Y)among the thorns is he who hears the word, and the cares of this world and the deceitfulness of riches choke the word, and he becomes unfruitful. 23 But he who received seed on the good ground is he who hears the word and understands it, who indeed bears (Z)fruit and produces: some a hundredfold, some sixty, some thirty.”
The Parable of the Wheat and the Tares
24 Another parable He put forth to them, saying: “The kingdom of heaven is like a man who sowed good seed in his field; 25 but while men slept, his enemy came and sowed tares among the wheat and went his way. 26 But when the grain had sprouted and produced a crop, then the tares also appeared. 27 So the servants of the owner came and said to him, ‘Sir, did you not sow good seed in your field? How then does it have tares?’ 28 He said to them, ‘An enemy has done this.’ The servants said to him, ‘Do you want us then to go and gather them up?’ 29 But he said, ‘No, lest while you gather up the tares you also uproot the wheat with them. 30 Let both grow together until the harvest, and at the time of harvest I will say to the reapers, “First gather together the tares and bind them in bundles to burn them, but (AA)gather the wheat into my barn.” ’ ”
The Parable of the Mustard Seed(AB)
31 Another parable He put forth to them, saying: (AC)“The kingdom of heaven is like a mustard seed, which a man took and sowed in his field, 32 which indeed is the least of all the seeds; but when it is grown it is greater than the herbs and becomes a (AD)tree, so that the birds of the air come and nest in its branches.”
The Parable of the Leaven(AE)
33 (AF)Another parable He spoke to them: “The kingdom of heaven is like leaven, which a woman took and hid in three [c]measures of meal till (AG)it was all leavened.”
Prophecy and the Parables
34 (AH)All these things Jesus spoke to the multitude in parables; and without a parable He did not speak to them, 35 that it might be fulfilled which was spoken by the prophet, saying:
(AI)“I will open My mouth in parables;
(AJ)I will utter things kept secret from the foundation of the world.”
The Parable of the Tares Explained
36 Then Jesus sent the multitude away and went into the house. And His disciples came to Him, saying, “Explain to us the parable of the tares of the field.”
37 He answered and said to them: “He who sows the good seed is the Son of Man. 38 (AK)The field is the world, the good seeds are the sons of the kingdom, but the tares are (AL)the sons of the wicked one. 39 The enemy who sowed them is the devil, (AM)the harvest is the end of the age, and the reapers are the angels. 40 Therefore as the tares are gathered and burned in the fire, so it will be at the end of this age. 41 The Son of Man will send out His angels, (AN)and they will gather out of His kingdom all things that offend, and those who practice lawlessness, 42 (AO)and will cast them into the furnace of fire. (AP)There will be wailing and gnashing of teeth. 43 (AQ)Then the righteous will shine forth as the sun in the kingdom of their Father. (AR)He who has ears to hear, let him hear!
The Parable of the Hidden Treasure
44 “Again, the kingdom of heaven is like treasure hidden in a field, which a man found and hid; and for joy over it he goes and (AS)sells all that he has and (AT)buys that field.
The Parable of the Pearl of Great Price
45 “Again, the kingdom of heaven is like a merchant seeking beautiful pearls, 46 who, when he had found (AU)one pearl of great price, went and sold all that he had and bought it.
The Parable of the Dragnet
47 “Again, the kingdom of heaven is like a dragnet that was cast into the sea and (AV)gathered some of every kind, 48 which, when it was full, they drew to shore; and they sat down and gathered the good into vessels, but threw the bad away. 49 So it will be at the end of the age. The angels will come forth, (AW)separate the wicked from among the just, 50 and cast them into the furnace of fire. There will be wailing and gnashing of teeth.”
51 [d]Jesus said to them, “Have you understood all these things?”
They said to Him, “Yes, [e]Lord.”
52 Then He said to them, “Therefore every [f]scribe instructed [g]concerning the kingdom of heaven is like a householder who brings out of his treasure (AX)things new and old.”
Jesus Rejected at Nazareth(AY)
53 Now it came to pass, when Jesus had finished these parables, that He departed from there. 54 (AZ)When He had come to His own country, He taught them in their synagogue, so that they were astonished and said, “Where did this Man get this wisdom and these mighty works? 55 (BA)Is this not the carpenter’s son? Is not His mother called Mary? And (BB)His brothers (BC)James, [h]Joses, Simon, and Judas? 56 And His sisters, are they not all with us? Where then did this Man get all these things?” 57 So they (BD)were offended at Him.
But Jesus said to them, (BE)“A prophet is not without honor except in his own country and in his own house.” 58 Now (BF)He did not do many mighty works there because of their unbelief.
Footnotes
- Matthew 13:11 secret or hidden truths
- Matthew 13:15 NU, M would
- Matthew 13:33 Gr. sata, same as a Heb. seah; approximately 2 pecks in all
- Matthew 13:51 NU omits Jesus said to them
- Matthew 13:51 NU omits Lord
- Matthew 13:52 A scholar of the Old Testament
- Matthew 13:52 Or for
- Matthew 13:55 NU Joseph
Máté 13
Hungarian Károli
13 Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.
2 És nagy sokaság gyülekezék õ hozzá, annyira, hogy õ a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.
3 És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvetõ vetni,
4 És a mikor õ vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.
6 De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
7 Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
8 Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
9 A kinek van füle a hallásra, hallja.
10 A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?
11 Õ pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
12 Mert a kinek van, annak adatik, és bõvölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tõle, a mije van.
13 Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14 És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:
15 Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam õket.
16 A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.
17 Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.
18 Ti halljátok meg azért a magvetõ példázatát.
19 Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljõ a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.
20 A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;
21 De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.
22 A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.
23 A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
24 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az õ földébe jó magot vetett;
25 De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az õ ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.
26 Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.
27 A gazda szolgái pedig elõállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?
28 Õ pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?
29 Õ pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.
30 Hagyjátok, hogy együtt nõjjön mind a kettõ az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze elõször a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csûrömbe.
31 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az õ mezejében;
32 A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnõ, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.
33 Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.
34 Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,
35 Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.
36 Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az õ tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.
37 Õ pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;
38 A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.
39 Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok.
40 A miképen azért összegyûjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén.
41 Az embernek Fia elküldi az õ angyalait, és az õ országából összegyûjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,
42 És bevetik õket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
43 Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az õ Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.
44 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
45 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedõhöz, a ki igazgyöngyöket keres;
46 A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.
47 Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;
48 Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyûjtötték, a hitványakat pedig kihányták.
49 Így lesz a világ végén is: Eljõnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül.
50 És a tüzes kemenczébe vetik õket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
51 Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.
52 Õ pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felõl megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elõ az õ éléstárából.
53 És lõn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.
54 És hazájába érve, tanítja vala õket az õ zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erõk?
55 Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az õ anyját hívják-é Máriának, és az õ testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?
56 És az õ nõtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?
57 És megbotránkoznak vala õ benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az õ hazájában és házában.
58 Nem is tõn ott sok csodát, az õ hitetlenségök miatt.
Scripture taken from the New King James Version®. Copyright © 1982 by Thomas Nelson. Used by permission. All rights reserved.
