Matthew 10-11
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Twelve Apostles
10 Then Jesus[a] summoned his twelve disciples and gave them authority over unclean spirits, to cast them out, and to cure every disease and every sickness. 2 These are the names of the twelve apostles: first, Simon, also known as Peter, and his brother Andrew; James son of Zebedee, and his brother John; 3 Philip and Bartholomew; Thomas and Matthew the tax collector; James son of Alphaeus, and Thaddaeus;[b] 4 Simon the Cananaean, and Judas Iscariot, the one who betrayed him.
The Mission of the Twelve
5 These twelve Jesus sent out with the following instructions: “Go nowhere among the Gentiles, and enter no town of the Samaritans, 6 but go rather to the lost sheep of the house of Israel. 7 As you go, proclaim the good news, ‘The kingdom of heaven has come near.’[c] 8 Cure the sick, raise the dead, cleanse the lepers,[d] cast out demons. You received without payment; give without payment. 9 Take no gold, or silver, or copper in your belts, 10 no bag for your journey, or two tunics, or sandals, or a staff; for laborers deserve their food. 11 Whatever town or village you enter, find out who in it is worthy, and stay there until you leave. 12 As you enter the house, greet it. 13 If the house is worthy, let your peace come upon it; but if it is not worthy, let your peace return to you. 14 If anyone will not welcome you or listen to your words, shake off the dust from your feet as you leave that house or town. 15 Truly I tell you, it will be more tolerable for the land of Sodom and Gomorrah on the day of judgment than for that town.
Coming Persecutions
16 “See, I am sending you out like sheep into the midst of wolves; so be wise as serpents and innocent as doves. 17 Beware of them, for they will hand you over to councils and flog you in their synagogues; 18 and you will be dragged before governors and kings because of me, as a testimony to them and the Gentiles. 19 When they hand you over, do not worry about how you are to speak or what you are to say; for what you are to say will be given to you at that time; 20 for it is not you who speak, but the Spirit of your Father speaking through you. 21 Brother will betray brother to death, and a father his child, and children will rise against parents and have them put to death; 22 and you will be hated by all because of my name. But the one who endures to the end will be saved. 23 When they persecute you in one town, flee to the next; for truly I tell you, you will not have gone through all the towns of Israel before the Son of Man comes.
24 “A disciple is not above the teacher, nor a slave above the master; 25 it is enough for the disciple to be like the teacher, and the slave like the master. If they have called the master of the house Beelzebul, how much more will they malign those of his household!
Whom to Fear
26 “So have no fear of them; for nothing is covered up that will not be uncovered, and nothing secret that will not become known. 27 What I say to you in the dark, tell in the light; and what you hear whispered, proclaim from the housetops. 28 Do not fear those who kill the body but cannot kill the soul; rather fear him who can destroy both soul and body in hell.[e] 29 Are not two sparrows sold for a penny? Yet not one of them will fall to the ground apart from your Father. 30 And even the hairs of your head are all counted. 31 So do not be afraid; you are of more value than many sparrows.
32 “Everyone therefore who acknowledges me before others, I also will acknowledge before my Father in heaven; 33 but whoever denies me before others, I also will deny before my Father in heaven.
Not Peace, but a Sword
34 “Do not think that I have come to bring peace to the earth; I have not come to bring peace, but a sword.
35 For I have come to set a man against his father,
and a daughter against her mother,
and a daughter-in-law against her mother-in-law;
36 and one’s foes will be members of one’s own household.
37 Whoever loves father or mother more than me is not worthy of me; and whoever loves son or daughter more than me is not worthy of me; 38 and whoever does not take up the cross and follow me is not worthy of me. 39 Those who find their life will lose it, and those who lose their life for my sake will find it.
Rewards
40 “Whoever welcomes you welcomes me, and whoever welcomes me welcomes the one who sent me. 41 Whoever welcomes a prophet in the name of a prophet will receive a prophet’s reward; and whoever welcomes a righteous person in the name of a righteous person will receive the reward of the righteous; 42 and whoever gives even a cup of cold water to one of these little ones in the name of a disciple—truly I tell you, none of these will lose their reward.”
11 Now when Jesus had finished instructing his twelve disciples, he went on from there to teach and proclaim his message in their cities.
Messengers from John the Baptist
2 When John heard in prison what the Messiah[f] was doing, he sent word by his[g] disciples 3 and said to him, “Are you the one who is to come, or are we to wait for another?” 4 Jesus answered them, “Go and tell John what you hear and see: 5 the blind receive their sight, the lame walk, the lepers[h] are cleansed, the deaf hear, the dead are raised, and the poor have good news brought to them. 6 And blessed is anyone who takes no offense at me.”
Jesus Praises John the Baptist
7 As they went away, Jesus began to speak to the crowds about John: “What did you go out into the wilderness to look at? A reed shaken by the wind? 8 What then did you go out to see? Someone[i] dressed in soft robes? Look, those who wear soft robes are in royal palaces. 9 What then did you go out to see? A prophet?[j] Yes, I tell you, and more than a prophet. 10 This is the one about whom it is written,
‘See, I am sending my messenger ahead of you,
who will prepare your way before you.’
11 Truly I tell you, among those born of women no one has arisen greater than John the Baptist; yet the least in the kingdom of heaven is greater than he. 12 From the days of John the Baptist until now the kingdom of heaven has suffered violence,[k] and the violent take it by force. 13 For all the prophets and the law prophesied until John came; 14 and if you are willing to accept it, he is Elijah who is to come. 15 Let anyone with ears[l] listen!
16 “But to what will I compare this generation? It is like children sitting in the marketplaces and calling to one another,
17 ‘We played the flute for you, and you did not dance;
we wailed, and you did not mourn.’
18 For John came neither eating nor drinking, and they say, ‘He has a demon’; 19 the Son of Man came eating and drinking, and they say, ‘Look, a glutton and a drunkard, a friend of tax collectors and sinners!’ Yet wisdom is vindicated by her deeds.”[m]
Woes to Unrepentant Cities
20 Then he began to reproach the cities in which most of his deeds of power had been done, because they did not repent. 21 “Woe to you, Chorazin! Woe to you, Bethsaida! For if the deeds of power done in you had been done in Tyre and Sidon, they would have repented long ago in sackcloth and ashes. 22 But I tell you, on the day of judgment it will be more tolerable for Tyre and Sidon than for you. 23 And you, Capernaum,
will you be exalted to heaven?
No, you will be brought down to Hades.
For if the deeds of power done in you had been done in Sodom, it would have remained until this day. 24 But I tell you that on the day of judgment it will be more tolerable for the land of Sodom than for you.”
Jesus Thanks His Father
25 At that time Jesus said, “I thank[n] you, Father, Lord of heaven and earth, because you have hidden these things from the wise and the intelligent and have revealed them to infants; 26 yes, Father, for such was your gracious will.[o] 27 All things have been handed over to me by my Father; and no one knows the Son except the Father, and no one knows the Father except the Son and anyone to whom the Son chooses to reveal him.
28 “Come to me, all you that are weary and are carrying heavy burdens, and I will give you rest. 29 Take my yoke upon you, and learn from me; for I am gentle and humble in heart, and you will find rest for your souls. 30 For my yoke is easy, and my burden is light.”
Notas al pie
- Matthew 10:1 Gk he
- Matthew 10:3 Other ancient authorities read Lebbaeus, or Lebbaeus called Thaddaeus
- Matthew 10:7 Or is at hand
- Matthew 10:8 The terms leper and leprosy can refer to several diseases
- Matthew 10:28 Gk Gehenna
- Matthew 11:2 Or the Christ
- Matthew 11:2 Other ancient authorities read two of his
- Matthew 11:5 The terms leper and leprosy can refer to several diseases
- Matthew 11:8 Or Why then did you go out? To see someone
- Matthew 11:9 Other ancient authorities read Why then did you go out? To see a prophet?
- Matthew 11:12 Or has been coming violently
- Matthew 11:15 Other ancient authorities add to hear
- Matthew 11:19 Other ancient authorities read children
- Matthew 11:25 Or praise
- Matthew 11:26 Or for so it was well-pleasing in your sight
Matteo 10-11
Nuova Riveduta 2006
La missione dei dodici apostoli
10 (A)Poi, chiamati a sé i suoi dodici discepoli, diede loro il potere di scacciare gli spiriti immondi e di guarire qualunque malattia e qualunque infermità.
2 I nomi dei dodici apostoli sono questi: il primo, Simone detto Pietro, e Andrea suo fratello; Giacomo di Zebedeo e Giovanni suo fratello; 3 Filippo e Bartolomeo; Tommaso e Matteo il pubblicano; Giacomo d’Alfeo e Taddeo[a]; 4 Simone lo Zelota[b] e Giuda l’Iscariota[c], quello stesso che poi lo tradì.
5 Questi sono i dodici che Gesù mandò, dando loro queste istruzioni: «Non andate tra i pagani e non entrate in nessuna città dei Samaritani, 6 ma andate piuttosto verso le pecore perdute della casa d’Israele. 7 Andando, predicate e dite: “Il regno dei cieli è vicino”. 8 Guarite gli ammalati, risuscitate i morti[d], purificate i lebbrosi, scacciate i demòni; gratuitamente avete ricevuto, gratuitamente date. 9 Non provvedetevi d’oro, né d’argento, né di rame nelle vostre cinture, 10 né di sacca da viaggio, né di due tuniche, né di calzari, né di bastone, perché l’operaio è degno del suo nutrimento.
11 In qualunque città o villaggio sarete entrati, informatevi se vi sia qualcuno degno, e lì rimanete finché partirete. 12 Quando entrerete nella casa, salutatela[e]. 13 Se quella casa ne è degna, venga la vostra pace su di essa; se invece non ne è degna, la vostra pace torni a voi. 14 Se qualcuno non vi riceve né ascolta le vostre parole, uscendo da quella casa o da quella città, scuotete la polvere dai vostri piedi. 15 In verità vi dico che, nel giorno del giudizio, la sorte del paese di Sodoma e Gomorra sarà più tollerabile di quella di tale città.
Le persecuzioni imminenti
16 (B)«Ecco, io vi mando come pecore in mezzo ai lupi; siate dunque prudenti come i serpenti e semplici come le colombe. 17 Guardatevi dagli uomini; perché vi metteranno in mano ai tribunali e vi flagelleranno nelle loro sinagoghe; 18 e sarete condotti davanti a governatori e re per causa mia, per servire di testimonianza davanti a loro e ai pagani. 19 Ma quando vi metteranno nelle loro mani, non preoccupatevi di come parlerete o di quello che dovrete dire; perché in quel momento stesso vi sarà dato ciò che dovrete dire. 20 Poiché non siete voi che parlate, ma è lo Spirito del Padre vostro che parla in voi.
21 Il fratello darà il fratello a morte, e il padre il figlio; i figli insorgeranno contro i genitori e li faranno morire. 22 Sarete odiati da tutti a causa del mio nome; ma chi avrà perseverato sino alla fine sarà salvato. 23 Quando vi perseguiteranno in una città, fuggite in un’altra; perché io vi dico in verità che non avrete finito di percorrere le città d’Israele, prima che il Figlio dell’uomo sia venuto.
24 Un discepolo non è superiore al maestro, né un servo superiore al suo signore. 25 Basti al discepolo essere come il suo maestro e al servo essere come il suo signore. Se hanno chiamato Belzebù[f] il padrone, quanto più chiameranno così quelli di casa sua! 26 Non li temete dunque; perché non c’è niente di nascosto che non debba essere scoperto, né di occulto che non debba essere conosciuto. 27 Quello che io vi dico nelle tenebre, ditelo nella luce; e quello che udite dettovi all’orecchio, predicatelo sui tetti. 28 E non temete coloro che uccidono il corpo, ma non possono uccidere l’anima; temete piuttosto colui che può far perire l’anima e il corpo nella geenna. 29 Due passeri non si vendono per un soldo[g]? Eppure non ne cade uno solo in terra senza il volere del Padre vostro. 30 Quanto a voi, perfino i capelli del vostro capo sono tutti contati. 31 Non temete dunque; voi valete più di molti passeri.
32 Chi dunque mi riconoscerà davanti agli uomini, anch’io riconoscerò lui davanti al Padre mio che è nei cieli. 33 Ma chiunque mi rinnegherà davanti agli uomini, anch’io rinnegherò lui davanti al Padre mio che è nei cieli.
34 Non pensate che io sia venuto a mettere pace sulla terra; non sono venuto a metter pace, ma spada. 35 Perché sono venuto a mettere l’uomo contro suo padre, la figlia contro sua madre e la nuora contro sua suocera; 36 e i nemici dell’uomo saranno quelli stessi di casa sua[h]. 37 Chi ama padre o madre più di me, non è degno di me; e chi ama figlio o figlia più di me, non è degno di me. 38 Chi non prende la sua croce e non viene dietro a me, non è degno di me. 39 Chi avrà trovato la sua vita la perderà; e chi avrà perduto la sua vita per causa mia, la troverà.
40 (C)«Chi riceve voi, riceve me; e chi riceve me, riceve colui che mi ha mandato. 41 Chi riceve un profeta perché è un[i] profeta, riceverà premio di profeta; e chi riceve un giusto perché è un[j] giusto, riceverà premio di giusto. 42 E chi avrà dato da bere anche un solo bicchiere d’acqua fresca a uno di questi piccoli, perché è un[k] discepolo, io vi dico in verità che non perderà affatto il suo premio».
L’ambasciata di Giovanni il battista
11 (D)Quando Gesù ebbe finito di dare istruzioni ai suoi dodici discepoli, se ne andò di là per insegnare e predicare nelle loro città.
2 Giovanni, avendo nella prigione udito parlare delle opere del Cristo, mandò a dirgli per mezzo dei suoi discepoli[l]: 3 «Sei tu colui che deve venire, o dobbiamo aspettare un altro?» 4 Gesù rispose loro: «Andate a riferire a Giovanni quello che udite e vedete: 5 i ciechi recuperano la vista e gli zoppi camminano; i lebbrosi sono purificati e i sordi odono; i morti risuscitano e il vangelo è annunciato ai poveri. 6 Beato colui che non si sarà scandalizzato di me!»
7 (E)Mentre essi se ne andavano, Gesù cominciò a parlare di Giovanni alla folla: «Che cosa andaste a vedere nel deserto? Una canna agitata dal vento? 8 Ma che cosa andaste a vedere? Un uomo avvolto in morbide vesti? Ecco, quelli che portano delle vesti morbide stanno nei palazzi dei re. 9 Ma che cosa andaste a vedere? Un profeta? Sì, vi dico, e più che un profeta. 10 Egli è [infatti] colui del quale è scritto:
“Ecco, io mando davanti a te il mio messaggero che preparerà la tua via davanti a te”[m].
11 In verità io vi dico che fra i nati di donna non è sorto nessuno maggiore di Giovanni il battista; eppure il più piccolo nel regno dei cieli è più grande di lui. 12 Dai giorni di Giovanni il battista fino ad ora, il regno dei cieli è preso a forza[n] e i violenti se ne impadroniscono. 13 Poiché tutti i profeti e la legge hanno profetizzato fino a Giovanni. 14 Se lo volete accettare, egli è l’Elia che doveva venire[o]. 15 Chi ha orecchi [per udire] oda.
16 Ma a chi paragonerò questa generazione? È simile ai bambini seduti nelle piazze che gridano ai loro compagni[p] e dicono: 17 “Vi abbiamo suonato il flauto e non avete ballato; [vi] abbiamo cantato dei lamenti e non avete pianto”. 18 Difatti è venuto Giovanni, che non mangia e non beve, e dicono: “Ha un demonio!” 19 È venuto il Figlio dell’uomo, che mangia e beve, e dicono: “Ecco un mangione e un beone, un amico dei pubblicani[q] e dei peccatori!” Ma la sapienza è stata giustificata dalle sue opere[r]».
Gesù rimprovera le città impenitenti
20 (F)Allora egli prese a rimproverare le città nelle quali era stata fatta la maggior parte delle sue opere potenti, perché non si erano ravvedute: 21 «Guai a te, Corazin[s]! Guai a te, Betsaida[t]! perché se in Tiro e Sidone fossero state fatte le opere potenti compiute tra di voi, già da molto tempo si sarebbero pentite, con sacco e cenere. 22 Perciò vi dichiaro che nel giorno del giudizio la sorte di Tiro e di Sidone sarà più tollerabile della vostra. 23 E tu, o Capernaum, sarai forse innalzata fino al cielo? No, tu scenderai fino all’Ades[u]. Perché se in Sodoma fossero state fatte le opere potenti compiute in te, essa sarebbe durata fino ad oggi. 24 Perciò vi dichiaro che nel giorno del giudizio la sorte del paese di Sodoma sarà più tollerabile della tua».
La relazione personale del discepolo con il suo Signore
25 (G)In quel tempo Gesù prese a dire: «Io ti rendo lode, o Padre, Signore del cielo e della terra, perché hai nascosto queste cose ai sapienti e agli intelligenti, e le hai rivelate ai piccoli. 26 Sì, Padre, perché così ti è piaciuto. 27 Ogni cosa mi è stata data in mano dal Padre mio; e nessuno conosce il Figlio, se non il Padre; e nessuno conosce il Padre, se non il Figlio, e colui al quale il Figlio voglia rivelarlo.
28 Venite a me, voi tutti che siete affaticati e oppressi[v], e io vi darò riposo. 29 Prendete su di voi il mio giogo e imparate da me, perché io sono mansueto e umile di cuore; e voi troverete riposo per le anime vostre; 30 poiché il mio giogo è dolce e il mio carico è leggero».
Notas al pie
- Matteo 10:3 TR e M e Lebbeo, soprannominato Taddeo.
- Matteo 10:4 Il gr. kananaîos non si riferisce ai termini geografici Cana o Canaan, ma deriva dal termine aram. qan’an = entusiasta, zelota (vd. Lu 6:15); TR e M il Cananita.
- Matteo 10:4 Iscariota, o uomo di Cariot, città della Giudea.
- Matteo 10:8 M omette risuscitate i morti.
- Matteo 10:12 Il saluto era questo: «Pace su questa casa!».
- Matteo 10:25 Belzebù, ovvero Beelzebub o Beelzebul, lett. dio delle mosche, uno dei nomi del diavolo al tempo di Gesù.
- Matteo 10:29 Soldo, gr. assárion. È l’asse romano, sedicesima parte del denaro.
- Matteo 10:36 +Mi 7:6.
- Matteo 10:41 Perché è un, lett. nel nome di….
- Matteo 10:41 Perché è un, lett. nel nome di….
- Matteo 10:42 Perché è un, lett. nel nome di….
- Matteo 11:2 TR e M mandò due dei suoi discepoli a dirgli.
- Matteo 11:10 +Ml 3:1.
- Matteo 11:12 Il regno dei cieli è preso a forza, altri traducono: il regno dei cieli soffre violenza.
- Matteo 11:14 L’Elia che doveva venire: i Giudei traevano da Ml 4:5 la conclusione che il Messia avrebbe avuto come precursore il profeta Elia tornato sulla terra: Mt 17:12; Lu 1:17.
- Matteo 11:16 Così TR e M; NA che gridano agli altri…
- Matteo 11:19 Pubblicani, funzionari incaricati di esigere le tasse e i diritti di dogana.
- Matteo 11:19 TR e M è stata giustificata dai suoi figli.
- Matteo 11:21 Corazin, città in riva al mare di Galilea.
- Matteo 11:21 Betsaida, città in riva al mare di Galilea.
- Matteo 11:23 TR e M E tu, o Capernaum, che sei stata innalzata fino al cielo, sarai abbassata fino all’Ades; Ades, vuol dire mondo invisibile e designa il soggiorno dei morti.
- Matteo 11:28 Affaticati e oppressi, ovvero: che siete stanchi e carichi.
Matthäus 10-11
Schlachter 2000
Die Aussendung der zwölf Apostel
10 Da rief er seine zwölf Jünger zu sich und gab ihnen Vollmacht über die unreinen Geister, sie auszutreiben, und jede Krankheit und jedes Gebrechen zu heilen.
2 Die Namen der zwölf Apostel[a] aber sind diese: der erste Simon, genannt Petrus, und sein Bruder Andreas; Jakobus, der Sohn des Zebedäus, und sein Bruder Johannes;
3 Philippus und Bartholomäus; Thomas und Matthäus der Zöllner; Jakobus, der Sohn des Alphäus, und Lebbäus, mit dem Beinamen Thaddäus;
4 Simon der Kananiter[b], und Judas Ischariot, der ihn auch verriet.
5 Diese zwölf sandte Jesus aus, gebot ihnen und sprach: Begebt euch nicht auf die Straße der Heiden[c] und betretet keine Stadt der Samariter;
6 geht vielmehr zu den verlorenen Schafen des Hauses Israel.
7 Geht aber hin, verkündigt und sprecht: Das Reich der Himmel ist nahe herbeigekommen!
8 Heilt Kranke, reinigt Aussätzige, weckt Tote auf, treibt Dämonen aus! Umsonst habt ihr es empfangen, umsonst gebt es!
9 Nehmt weder Gold noch Silber noch Kupfer in eure Gürtel,
10 keine Tasche auf den Weg, auch nicht zwei Hemden, weder Schuhe noch Stab; denn der Arbeiter ist seiner Nahrung wert.
11 Wo ihr aber in eine Stadt oder in ein Dorf hineingeht, da erkundigt euch, wer es darin wert ist, und bleibt dort, bis ihr weiterzieht.
12 Wenn ihr aber in das Haus eintretet, so grüßt es [mit dem Friedensgruß][d].
13 Und wenn das Haus es wert ist, so komme euer Friede über dasselbe. Ist es aber dessen nicht wert, so soll euer Friede wieder zu euch zurückkehren.
14 Und wenn euch jemand nicht aufnehmen noch auf eure Worte hören wird, so geht fort aus diesem Haus oder dieser Stadt und schüttelt den Staub von euren Füßen!
15 Wahrlich, ich sage euch: Es wird dem Land Sodom und Gomorra erträglicher gehen am Tag des Gerichts als dieser Stadt.
16 Siehe, ich sende euch wie Schafe mitten unter die Wölfe. Darum seid klug wie die Schlangen und ohne Falsch wie die Tauben!
Die kommenden Verfolgungen
17 Hütet euch aber vor den Menschen! Denn sie werden euch den Gerichten ausliefern, und in ihren Synagogen werden sie euch geißeln;
18 auch vor Fürsten und Könige wird man euch führen um meinetwillen, ihnen und den Heiden zum Zeugnis.
19 Wenn sie euch aber ausliefern, so sorgt euch nicht darum, wie oder was ihr reden sollt; denn es wird euch in jener Stunde gegeben werden, was ihr reden sollt.
20 Denn nicht ihr seid es, die reden, sondern der Geist eures Vaters ist"s, der durch euch redet.
21 Es wird aber ein Bruder den anderen zum Tode ausliefern und ein Vater sein Kind; und Kinder werden sich gegen die Eltern erheben und werden sie töten helfen.
22 Und ihr werdet von jedermann gehasst sein um meines Namens willen. Wer aber ausharrt bis ans Ende, der wird gerettet werden.
23 Wenn sie euch aber in der einen Stadt verfolgen, so flieht in eine andere. Denn wahrlich, ich sage euch: Ihr werdet mit den Städten Israels nicht fertig sein, bis der Sohn des Menschen kommt.
24 Der Jünger ist nicht über dem Meister, noch der Knecht über seinem Herrn;
25 es ist für den Jünger genug, dass er sei wie sein Meister und der Knecht wie sein Herr. Haben sie den Hausherrn Beelzebul[e] genannt, wie viel mehr seine Hausgenossen!
Vom Bekennen
26 So fürchtet euch nun nicht vor ihnen! Denn es ist nichts verdeckt, das nicht aufgedeckt werden wird, und nichts verborgen, das man nicht erfahren wird.
27 Was ich euch im Finstern sage, das redet im Licht, und was ihr ins Ohr hört, das verkündigt auf den Dächern![f]
28 Und fürchtet euch nicht vor denen, die den Leib töten, die Seele aber nicht zu töten vermögen; fürchtet vielmehr den, der Seele und Leib verderben kann in der Hölle!
29 Verkauft man nicht zwei Sperlinge um einen Groschen? Und doch fällt keiner von ihnen auf die Erde ohne euren Vater.
30 Bei euch aber sind selbst die Haare des Hauptes alle gezählt.
31 Darum fürchtet euch nicht! Ihr seid mehr wert als viele Sperlinge.
32 Jeder nun, der sich zu mir bekennt vor den Menschen, zu dem werde auch ich mich bekennen vor meinem Vater im Himmel;
33 wer mich aber verleugnet vor den Menschen, den werde auch ich verleugnen vor meinem Vater im Himmel.
Kämpfe und Opfer der Nachfolge
34 Ihr sollt nicht meinen, dass ich gekommen sei, Frieden auf die Erde zu bringen. Ich bin nicht gekommen, Frieden zu bringen, sondern das Schwert!
35 Denn ich bin gekommen, den Menschen zu entzweien mit seinem Vater und die Tochter mit ihrer Mutter und die Schwiegertochter mit ihrer Schwiegermutter;
36 und die Feinde des Menschen werden seine eigenen Hausgenossen sein.
37 Wer Vater oder Mutter mehr liebt als mich, der ist meiner nicht wert; und wer Sohn oder Tochter mehr liebt als mich, der ist meiner nicht wert.
38 Und wer nicht sein Kreuz auf sich nimmt[g] und mir nachfolgt, der ist meiner nicht wert.
39 Wer sein Leben[h] findet, der wird es verlieren; und wer sein Leben verliert um meinetwillen, der wird es finden!
Vom gerechten Lohn
40 Wer euch aufnimmt, der nimmt mich auf; und wer mich aufnimmt, der nimmt den auf, der mich gesandt hat.
41 Wer einen Propheten aufnimmt, weil er ein Prophet ist,[i] der wird den Lohn eines Propheten empfangen; und wer einen Gerechten aufnimmt, weil er ein Gerechter ist, der wird den Lohn eines Gerechten empfangen;
42 und wer einem dieser Geringen auch nur einen Becher mit kaltem Wasser zu trinken gibt, weil er ein Jünger ist, wahrlich, ich sage euch, der wird seinen Lohn nicht verlieren!
Jesus und Johannes der Täufer
11 Und es geschah, als Jesus die Befehle an seine zwölf Jünger vollendet hatte, zog er von dort weg, um in ihren Städten zu lehren und zu verkündigen.
2 Als aber Johannes im Gefängnis von den Werken des Christus hörte, sandte er zwei seiner Jünger
3 und ließ ihm sagen: Bist du derjenige, der kommen soll[j], oder sollen wir auf einen anderen warten?
4 Und Jesus antwortete und sprach zu ihnen: Geht hin und berichtet dem Johannes, was ihr hört und seht:
5 Blinde werden sehend und Lahme gehen, Aussätzige werden rein und Taube hören, Tote werden auferweckt, und Armen wird das Evangelium verkündigt.
6 Und glückselig ist, wer nicht Anstoß nimmt an mir!
7 Als aber diese unterwegs waren, fing Jesus an, zu der Volksmenge über Johannes zu reden: Was seid ihr in die Wüste hinausgegangen zu sehen? Ein Rohr, das vom Wind bewegt wird?
8 Oder was seid ihr hinausgegangen zu sehen? Einen Menschen, mit weichen Kleidern bekleidet? Siehe, die, welche weiche Kleider tragen, sind in den Häusern der Könige!
9 Oder was seid ihr hinausgegangen zu sehen? Einen Propheten? Ja, ich sage euch: einen, der mehr ist als ein Prophet!
10 Denn dieser ist"s, von dem geschrieben steht: »Siehe, ich sende meinen Boten vor deinem Angesicht her, der deinen Weg vor dir bereiten soll«.[k]
11 Wahrlich, ich sage euch: Unter denen, die von Frauen geboren sind, ist kein Größerer aufgetreten als Johannes der Täufer; doch der Kleinste im Reich der Himmel ist größer als er.
12 Aber von den Tagen Johannes des Täufers an bis jetzt leidet das Reich der Himmel Gewalt, und die, welche Gewalt anwenden, reißen es an sich.
13 Denn alle Propheten und das Gesetz haben geweissagt bis hin zu Johannes.
14 Und wenn ihr es annehmen wollt: Er ist der Elia, der kommen soll.
15 Wer Ohren hat zu hören, der höre!
16 Wem soll ich aber dieses Geschlecht vergleichen? Es ist Kindern gleich, die an den Marktplätzen sitzen und ihren Freunden zurufen
17 und sprechen: Wir haben euch aufgespielt, und ihr habt nicht getanzt; wir haben euch Klagelieder gesungen, und ihr habt nicht geweint!
18 Denn Johannes ist gekommen, der aß nicht und trank nicht; da sagen sie: Er hat einen Dämon!
19 Der Sohn des Menschen ist gekommen, der isst und trinkt; da sagen sie: Wie ist der Mensch ein Fresser und Weinsäufer, ein Freund der Zöllner und Sünder! Und doch ist die Weisheit gerechtfertigt worden von ihren Kindern.
Weheruf über unbußfertige Städte
20 Da fing er an, die Städte zu schelten, in denen die meisten seiner Wundertaten geschehen waren, weil sie nicht Buße getan hatten:
21 Wehe dir, Chorazin! Wehe dir, Bethsaida! Denn wenn in Tyrus und Zidon die Wundertaten geschehen wären, die bei euch geschehen sind, so hätten sie längst in Sack und Asche Buße getan.
22 Doch ich sage euch: Es wird Tyrus und Zidon erträglicher gehen am Tag des Gerichts als euch!
23 Und du, Kapernaum, die du bis zum Himmel erhöht worden bist, du wirst bis zum Totenreich[l] hinabgeworfen werden! Denn wenn in Sodom die Wundertaten geschehen wären, die bei dir geschehen sind, es würde noch heutzutage stehen.
24 Doch ich sage euch: Es wird dem Land Sodom erträglicher gehen am Tag des Gerichts als dir!
Jesus, der Heiland für die Unmündigen und Bedrückten
25 Zu jener Zeit begann Jesus und sprach: Ich preise dich, Vater, Herr des Himmels und der Erde, dass du dies vor den Weisen und Klugen verborgen und es den Unmündigen geoffenbart hast!
26 Ja, Vater, denn so ist es wohlgefällig gewesen vor dir.
27 Alles ist mir von meinem Vater übergeben worden, und niemand erkennt den Sohn als nur der Vater; und niemand erkennt den Vater als nur der Sohn und der, welchem der Sohn es offenbaren will.
28 Kommt her zu mir alle, die ihr mühselig und beladen seid, so will ich euch erquicken[m]!
29 Nehmt auf euch mein Joch[n] und lernt von mir, denn ich bin sanftmütig und von Herzen demütig; so werdet ihr Ruhe finden für eure Seelen!
30 Denn mein Joch ist sanft und meine Last ist leicht.
Notas al pie
- (10,2) Das griechische Wort apostolos bedeutet Gesandter, bevollmächtigter Botschafter.
- (10,4) d.h. Simon »der Eiferer«, vermutlich ein früherer Anhänger der Zeloten (vgl. Lk 6,15).
- (10,5) od. Heidenvölker, nichtjüdische Völker.
- (10,12) Der gebräuchliche jüdische Gruß war »Schalom«, d.h. Friede sei mit dir (vgl. V. 13).
- (10,25) »Beelzebul« war ein im damaligen Judentum üblicher Name für den Teufel (vgl. 2Kö 1,2).
- (10,27) Die flachen Dächer der Häuser in Israel waren gut für die öffentliche Verkündigung geeignet.
- (10,38) Die zum Tode verurteilten Verbrecher mussten nach römischem Brauch ihr Kreuz (d.h. den Querbalken) selbst nehmen und zur Hinrichtungsstätte tragen.
- (10,39) od. seine Seele. Das gr. psyche wird hier im Sinn von »seelisches Eigenleben« verwendet.
- (10,41) w. im Hinblick auf den Namen »Prophet«.
- (11,3) d.h. der verheißene Messias, dessen Kommen in der Schrift angekündigt war (vgl. Sach 14,5; Mal 3,1).
- (11,10) Mal 3,1.
- (11,23) gr. Hades, entspricht dem hebr. Scheol, d.h. der Aufenthaltsort der ungläubigen Toten bis zum letzten Gericht.
- (11,28) od. zur Ruhe bringen.
- (11,29) Das »Joch« war der Holzbalken, mit dem zwei Tiere vor einen Pflug oder Wagen gespannt wurden; es ist ein biblisches Bild für Dienst (vgl. Jer 2,20; Kla 3,27; 2Kor 6,14).
Máté 10-11
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A tizenkét apostol kiküldése(A)
10 Jézus magához hívta tizenkét tanítványát, és felhatalmazta őket, hogy kiűzzék a gonosz szellemeket, és meggyógyítsanak minden betegséget és erőtlenséget. 2 Ez a tizenkét apostol neve:
az első Simon (akit Péternek is hívtak)
és a testvére, András,
továbbá Jakab és a testvére, János — Zebedeus fiai,
3 Fülöp és Bertalan;
Tamás és Máté, a vámszedő;
Jakab, Alfeus fia, és Taddeus;
4 Simon, a zélóta,
és Iskáriótes Júdás (aki később elárulta Jézust).
5 Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus, és meghagyta nekik: „Ne menjetek olyan vidékre, ahol az idegen nemzetek laknak, se Samária városaiba! 6 Csak Izráel népének elveszett juhaihoz menjetek, 7 és hirdessétek nekik: »Megérkezett hozzátok Isten Királysága!« 8 Gyógyítsátok meg a betegeket, támasszátok fel a halottakat, tisztítsátok meg a leprásokat és űzzétek ki a gonosz szellemeket! Ingyen kaptátok ezt a hatalmat, ezért ti is ingyen végezzétek ezt a munkát! 9 Ne vigyetek magatokkal aranypénzt, ezüstpénzt, de még rézpénzt se! 10 Ne vigyetek semmilyen útravaló csomagot, se tartalék ruhát, vagy sarut, se vándorbotot! Aki dolgozik, az megérdemli, hogy gondoskodjanak róla.
11 Ha bementek egy faluba vagy városba, keressétek meg ott azt, aki bizalomra méltó, és nála szálljatok meg. Maradjatok a házánál, amíg tovább nem mentek abból a faluból vagy városból! 12 Amikor beléptek hozzá, köszöntsétek, 13 és ha az a család méltó rá, akkor a békességetek és áldásotok szálljon rájuk. Ha nem méltó, térjen vissza rátok a békességetek. 14 Ha valaki nem fogad be, és nem hallgat rátok, még a port is verjétek le a lábatokról, amikor kimentek abból a házból vagy városból![a] 15 Igazán mondom, még Sodoma és Gomora lakosainak is tűrhetőbb dolga lesz az ítélet napján, mint nekik.”
Figyelmeztetés az üldözésre(B)
16 „Vigyázzatok, mert úgy küldelek ki benneteket, mint juhokat a farkasok közé. Ezért legyetek okosak, mint a kígyók, és ártatlanok, mint a galambok! 17 Legyetek óvatosak, mert miattam le fognak tartóztatni titeket, bíróság elé állítanak, a zsinagógáikban megkorbácsolnak, 18 kormányzók és királyok elé állítanak és kihallgatnak benneteket. Akkor majd nekik is tanúskodjatok rólam! 19 Amikor letartóztatnak, ne aggódjatok, hogy mit mondjatok, mert idejében meg fogjátok tudni! 20 Valójában nem is ti fogtok beszélni, hanem Mennyei Atyátok Szelleme szól majd rajtatok keresztül.
21 Abban az időben egymás ellen fordulnak a testvérek, elárulják és kiszolgáltatják egymást azoknak, akik megölik őket. Hasonlóképpen az apák a gyermeküket, a gyermekek pedig a szüleiket adják halálra. 22 Mindenki gyűlölni fog benneteket miattam, de aki mindvégig állhatatosan kitart, az üdvözül. 23 Ha egyik városban üldöznek benneteket, meneküljetek a másikba! Igazán mondom: be sem tudjátok járni Izráel összes városát, mielőtt az Emberfia visszajön.
24 A tanítvány nem nagyobb a mesterénél, a rabszolga sem nagyobb az uránál. 25 A tanítvány elégedett lehet, ha olyan lesz, mint a mestere, vagy a rabszolga, mint az ura. Ha a családfőt a gonosz szellemek fejedelmének nevezték, akkor még rosszabb dolgokat fognak mondani a család többi tagjáról!”
Istent tiszteljétek, ne az emberektől féljetek!(C)
26 „Tehát ne féljetek tőlük, mert minden eltitkolt dolog nyilvánosságra fog kerülni, és minden titok kitudódik! 27 Amit sötétben és titokban mondok nektek, azt a világosságban hirdessétek mindenkinek! Amit a fületekbe súgok, azt a háztetőkről kiáltsátok ki! 28 Ne féljetek az emberektől, mert ők csak a testeteket képesek megölni, a lelketeket nem! Istent tiszteljétek és féljétek, aki mind a testet, mind a lelket el tudja pusztítani a gyehennában! 29 Gondoljátok meg, két veréb ára egy fillér[b], mégsem pusztulhat el közülük egy sem Mennyei Atyátok tudta nélkül! 30 Ő még a hajszálaitokat is számon tartja, 31 tehát ne féljetek: ti sok-sok verébnél értékesebbek vagytok!”
Ki tartozik Jézushoz?(D)
32 „Aki az emberek előtt vállalja, hogy hozzám tartozik, azt én is vállalom Mennyei Atyám előtt. 33 Aki azonban nem vállal engem az emberek előtt, arról én is azt fogom mondani Mennyei Atyám előtt, hogy semmi köze hozzám.”
Jézus követésének ára(E)
34 „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a Földre! Nem azért jöttem, hogy békét, hanem hogy kardot hozzak. 35 Azért jöttem, hogy
»szembeállítsam a fiút az apjával,
leányt az anyjával,
menyet az anyósával.
36 Így az embernek a saját családtagjai
lesznek az ellenségei.«[c]
37 Aki tehát jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó arra, hogy hozzám tartozzon. Aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó arra, hogy hozzám tartozzon. 38 Aki nem veszi vállára a keresztjét, és nem azzal együtt követ engem, az nem méltó rá, hogy hozzám tartozzon. 39 Aki meg akarja tartani az életét, az el fogja veszíteni, aki viszont énértem feladja, az meg fogja találni.”
Aki titeket befogad, engem fogad be(F)
40 „Aki titeket befogad, az engem fogad be — aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött. 41 Aki azért fogad be egy prófétát, mert az illető próféta, az megkapja ugyanazt a jutalmat, amely a prófétának jár. Aki azért fogad be egy igazságos embert, mert az illető igazságos, az megkapja ugyanazt a jutalmat, amely az igazságos embernek jár. 42 Aki csak egyetlen pohár friss vizet ad az én kedvemért egyik kis tanítványomnak, igazán mondom nektek, hogy megkapja a jutalmát!”
Jézus Bemerítő Jánosról(G)
11 Miután Jézus befejezte a tizenkét tanítvány útbaigazítását, továbbment a környező galileai városokba. Tanította az embereket, és hirdette az örömüzenetet.
2 Bemerítő János a börtönben hallott a Messiás tetteiről, ezért elküldte hozzá néhány tanítványát, 3 hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?”
4 Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek vissza Jánoshoz, és mondjátok el neki mindazt, amit hallotok és láttok: 5 a vakok látnak, a bénák járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, halottak támadnak föl, és a szegényeknek az örömüzenetet hirdetik. 6 Boldog, aki nem kételkedik bennem, hanem kitart mellettem.”
7 Amikor Bemerítő János tanítványai elmentek, Jézus ezt mondta róla az összegyűlt sokaságnak: „Azért mentetek ki a pusztába, hogy széltől hajlongó nádszálat lássatok? 8 Vagy talán azért, hogy egy drága ruhába öltözött férfit lássatok? Hiszen akik drága ruhákban járnak és kényelemben élnek, azok a királyi udvarban és palotákban laknak! 9 Akkor miért mentetek ki? Kit akartatok látni? Talán egy prófétát? Bizony, valóban prófétát láttatok, sőt, azt mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! 10 Mert János az, akiről ezt mondja az Írás:
»Elküldöm hírvivő követemet,
aki előtted fog menni,
hogy utat készítsen a számodra.«[d]
11 Igazán mondom, hogy azok között, akik asszonytól születtek, Bemerítő János a legnagyobb, Isten Királyságában azonban a legkisebb is nagyobb nála.
12 Bemerítő János megjelenésétől kezdve Isten Királysága erőteljesen terjeszkedik, és sokan teljes erejükkel igyekeznek, hogy bejussanak. 13 Mert a Mózesi Törvény és a próféták is mindannyian addig prófétáltak, amíg Bemerítő János a színre lépett. 14 Ha készek vagytok elfogadni, akkor tudjátok meg, hogy ő az a bizonyos »Illés«, akinek az eljöveteléről a próféciák szóltak. 15 Akinek van füle, hallja meg!
16 Mihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Olyanok, mint a piactéren játszó gyerekek, akik így kiáltanak egymásnak:
17 »Táncnótát furulyáztunk nektek,
de nem táncoltatok.
Siratót énekeltünk,
de nem sírtatok.«
18 Mert eljött Bemerítő János, aki böjtölt, és nem ivott bort, erre azt mondták róla, hogy gonosz szellem lakik benne. 19 Azután eljött az Emberfia, aki ugyanúgy evett és ivott, mint mások. Róla meg azt mondják: »Nézzétek, milyen falánk és részeges! Vámszedőkkel és bűnösökkel barátkozik!« Ezzel maguk bizonyították a saját ostobaságukat azok, akik ilyenféle »bölcsességeket« szoktak mondani.”
Szemrehányást tesz a hitetlen városoknak(H)
20 Ezután Jézus szemrehányást tett azoknak a városoknak, amelyekben a legtöbb csodát tette, amiért nem hittek neki, nem változtatták meg a gondolkodásukat, és nem tértek vissza Istenhez: 21 „Jaj neked, Korazin népe! Jaj nektek, Bétsaida lakói! Mert ha Tíruszban vagy Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok, már régen zsákruhában és hamuban ülve megbánták volna a bűneiket. 22 Igazán mondom nektek: az ítélet napján Tírusz és Szidón népének tűrhetőbb lesz a sorsa, mint a tiétek. 23 És ti, Kapernaum lakói, azt hiszitek, hogy az égig fognak magasztalni titeket? A halál országába fogtok süllyedni! Mert ha Sodomában történtek volna azok a csodák, amelyeket ti láttatok, megmaradt volna mind a mai napig. 24 Igazán mondom nektek: Sodoma népének elviselhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint nektek.”
Jöjjetek hozzám, akik elfáradtatok!(I)
25 Jézus ezt mondta: „Dicsőítelek, Atyám, Menny és Föld Ura, hogy ezeket elrejtetted a bölcsek és okosak elől, de megmutattad azoknak, akik olyanok, mint a kisgyermekek. 26 Igen, Atyám, mert így láttad jónak!”
27 „Atyám mindent átadott nekem. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya. Senki más nem ismeri az Atyát, csak a Fiú, és azok, akikkel a Fiú meg akarja ismertetni őt.”
28 „Jöjjetek közel hozzám mind, akik belefáradtatok súlyos terheitek cipelésébe! Nálam megnyugvást találtok. 29 Azt az igát vegyétek fel, amelyet én adok rátok, s tanuljátok meg tőlem, hogy én szívből szelíd és alázatos vagyok —, akkor meg fogtok nyugodni. 30 Mert az iga, amelyet én teszek rátok, nem nehéz! A teher, amelyet én helyezek a vállaitokra, könnyű.”
Notas al pie
- Máté 10:14 még… városból Ez a jelképes tett a teljes elutasítást fejezi ki, vagyis, hogy többé semmi közük egymáshoz.
- Máté 10:29 fillér Rézpénz, a dénár 1/16 része (egy dénár a napszámos egynapi bére volt).
- Máté 10:36 Idézet: Mik 7:6.
- Máté 11:10 Idézet: Mal 3:1.
Matthieu 10-11
La Bible du Semeur
(Mc 3.13-19 ; Lc 6.12-16)
10 Jésus appela ses douze disciples et leur donna l’autorité de chasser les esprits mauvais et de guérir toute maladie et toute infirmité. 2 Voici les noms des douze apôtres : d’abord, Simon appelé Pierre puis André son frère ; Jacques, fils de Zébédée, et Jean son frère ; 3 Philippe et Barthélemy ; Thomas et Matthieu, le collecteur d’impôts ; Jacques, fils d’Alphée, et Thaddée ; 4 Simon, le Zélé[a], et Judas Iscariot, celui qui a trahi Jésus.
L’envoi des Douze(A)
5 Ce sont ces douze hommes que Jésus envoya, après leur avoir fait les recommandations suivantes : N’allez pas dans les contrées étrangères et n’entrez pas dans les villes de la Samarie. 6 Rendez-vous plutôt auprès des brebis perdues du peuple d’Israël. 7 En chemin, annoncez que le royaume[b] des cieux est proche. 8 Guérissez les malades, ressuscitez les morts, rendez purs les lépreux, expulsez les démons.
Vous avez reçu gratuitement, donnez gratuitement. 9 Ne mettez dans vos bourses ni or, ni argent, ni pièce de cuivre. 10 N’emportez pour le voyage ni sac, ni tunique de rechange, ni sandales, ni bâton, car « l’ouvrier mérite sa nourriture ».
11 Chaque fois que vous arriverez dans une ville ou un village, cherchez quelqu’un qui soit respectable[c] et restez chez lui jusqu’à votre départ de la localité. 12 En entrant dans la maison, saluez ses occupants. 13 S’ils en sont dignes, que la paix que vous leur souhaitez repose sur eux[d]. Sinon, qu’elle vous revienne. 14 Si, dans une maison ou dans une ville, on ne veut pas vous recevoir, ni écouter vos paroles, quittez la maison ou la ville en secouant la poussière de vos pieds[e]. 15 Vraiment, je vous l’assure : au jour du jugement, les villes de Sodome et de Gomorrhe[f] seront traitées avec moins de rigueur que les habitants de ces lieux-là.
Les difficultés de la mission(B)
16 Voici : moi, je vous envoie comme des brebis au milieu des loups. Soyez prudents comme des serpents et innocents comme des colombes. 17 Soyez sur vos gardes ; car on vous traduira devant les tribunaux des Juifs et l’on vous fera fouetter dans leurs synagogues.
18 On vous forcera à comparaître devant des gouverneurs et des rois à cause de moi pour leur apporter un témoignage, ainsi qu’aux non-Juifs. 19 Lorsqu’on vous livrera aux autorités, ne vous inquiétez ni du contenu ni de la forme de ce que vous direz, car cela vous sera donné au moment même. 20 En effet, ce n’est pas vous qui parlerez, ce sera l’Esprit de votre Père qui parlera par votre bouche.
21 Le frère livrera son propre frère pour le faire condamner à mort, et le père livrera son enfant. Des enfants se dresseront contre leurs parents et les feront mettre à mort. 22 Tout le monde vous haïra à cause de moi. Mais celui qui tiendra bon jusqu’au bout sera sauvé.
23 Si l’on vous persécute dans une ville, fuyez dans une autre ; vraiment, je vous l’assure : vous n’achèverez pas le tour des villes d’Israël avant que le Fils de l’homme vienne.
24 Le disciple n’est pas plus grand que celui qui l’enseigne, ni le serviteur supérieur à son maître. 25 Il suffit au disciple d’être comme celui qui l’enseigne et au serviteur d’être comme son maître. S’ils ont traité le maître de la maison de Béelzébul[g], que diront-ils de ceux qui font partie de cette maison ?
Prendre courage pour la mission(C)
26 N’ayez donc pas peur de ces gens-là ! Car tout ce qui est tenu secret sera dévoilé, et tout ce qui est caché finira par être connu. 27 Ce que je vous dis en secret, répétez-le en plein jour. Ce qu’on vous chuchote dans le creux de l’oreille, criez-le du haut des toits.
28 Ne craignez donc pas ceux qui peuvent tuer le corps, mais qui n’ont pas le pouvoir de faire mourir l’âme. Craignez plutôt celui qui peut vous faire périr corps et âme dans l’enfer. 29 Ne vend-on pas une paire de moineaux pour un sou ? Et pourtant, pas un seul d’entre eux ne tombe à terre sans le consentement de votre Père. 30 Quant à vous, même les cheveux de votre tête sont tous comptés. 31 N’ayez donc aucune crainte, car vous, vous avez plus de valeur que toute une volée de moineaux.
32 C’est pourquoi, celui qui se déclarera pour moi devant les hommes, je me déclarerai moi aussi pour lui devant mon Père céleste. 33 Mais celui qui aura prétendu ne pas me connaître devant les hommes, je ne le reconnaîtrai pas non plus devant mon Père céleste.
(Lc 12.51-53)
34 Ne croyez pas que je sois venu apporter la paix sur terre : je ne suis pas venu apporter la paix, mais l’épée. 35 Oui, je suis venu opposer le fils à son père, la fille à sa mère, la belle-fille à sa belle-mère : 36 on aura pour ennemis les gens de sa propre famille[h].
(Lc 14.26-27)
37 Celui qui aime son père ou sa mère plus que moi n’est pas digne de moi. Celui qui aime son fils ou sa fille plus que moi n’est pas digne de moi. 38 Et celui qui ne se charge pas de sa croix et ne me suit pas n’est pas digne de moi. 39 Celui qui cherche à sauver sa vie la perdra ; et celui qui aura perdu sa vie à cause de moi la retrouvera.
(Mc 9.41)
40 Si quelqu’un vous accueille, c’est moi qu’il accueille. Or celui qui m’accueille, accueille celui qui m’a envoyé. 41 Celui qui accueille un prophète parce qu’il est un prophète recevra la même récompense que le prophète[i]. Et celui qui accueille un juste parce que c’est un juste aura la même récompense que le juste[j]. 42 Si quelqu’un donne à boire, ne serait-ce qu’un verre d’eau fraîche, au plus petit de mes disciples parce qu’il est mon disciple, vraiment, je vous l’assure, il ne perdra pas sa récompense.
11 Quand Jésus eut achevé de donner ces instructions à ses douze disciples, il partit de là pour enseigner et prêcher dans les villes de la région.
L’Évangile et la montée de l’opposition
Jésus et Jean-Baptiste(D)
2 Du fond de sa prison, Jean apprit tout ce que Christ faisait. Il envoya auprès de lui deux de ses disciples. Ils lui demandèrent : 3 Es-tu celui qui devait venir[k], ou bien devons-nous en attendre un autre ?
4 Et Jésus leur répondit : Retournez auprès de Jean et racontez-lui ce que vous entendez et ce que vous voyez : 5 les aveugles voient, les paralysés marchent normalement, les lépreux sont purifiés, les sourds entendent, les morts ressuscitent, la Bonne Nouvelle est annoncée aux pauvres[l]. 6 Heureux celui qui ne perdra pas la foi à cause de moi !
7 Comme les envoyés s’en allaient, Jésus saisit cette occasion pour parler de Jean à la foule : Qu’êtes-vous allés voir au désert ? leur demanda-t-il. Un roseau agité çà et là par le vent ? 8 Oui, qui donc êtes-vous allés voir ? Un homme habillé avec élégance ? Généralement, ceux qui sont élégamment vêtus vivent dans les palais royaux. 9 Mais qu’êtes-vous donc allés voir au désert ? Un prophète ? Oui, assurément, et même bien plus qu’un prophète, c’est moi qui vous le dis. 10 Car c’est celui dont il est écrit :
J’enverrai mon messager devant toi,
il te préparera le chemin[m] .
11 Vraiment, je vous l’assure : parmi tous les hommes qui sont nés d’une femme, il n’en a paru aucun de plus grand que Jean-Baptiste. Et pourtant, le plus petit dans le royaume des cieux est plus grand que lui. 12 Depuis l’époque où Jean-Baptiste a paru jusqu’à cette heure, le royaume des cieux se force un passage avec violence[n], et ce sont les violents qui s’en emparent[o]. 13 En effet, jusqu’à Jean, tous les prophètes et la Loi l’ont prophétisé. 14 Et, si vous voulez le croire, c’est lui, cet Elie qui devait venir. 15 Celui qui a des oreilles, qu’il entende !
16 A qui donc pourrais-je comparer les gens de notre temps ? Ils sont comme ces enfants assis sur la place du marché qui crient à leurs camarades :
17 Quand nous avons joué de la flûte,
vous n’avez pas dansé !
Et quand nous avons chanté des airs de deuil,
vous ne vous êtes pas lamentés !
18 En effet, Jean est venu, il ne mangeait pas et ne buvait pas de vin. Et qu’a-t-on dit ? « Il a un démon en lui ! » 19 Le Fils de l’homme est venu, il mange et boit, et l’on dit : « Cet homme ne pense qu’à faire bonne chère et à boire du vin, il est l’ami des collecteurs d’impôts et des pécheurs notoires. » Et cependant, la sagesse de Dieu se fait reconnaître comme telle par les œuvres qu’elle accomplit[p].
Les reproches aux villes rebelles(E)
20 Alors Jésus adressa de sévères reproches aux villes où il avait fait la plupart de ses miracles, parce que leurs habitants n’avaient pas changé :
21 Malheur à toi, Chorazin[q] ! Malheur à toi, Bethsaïda ! car si les miracles qui se sont produits au milieu de vous avaient eu lieu à Tyr et à Sidon[r], il y a longtemps que leurs habitants auraient changé et l’auraient manifesté en revêtant des habits de toile de sac et en se couvrant de cendre. 22 C’est pourquoi, je vous le déclare : au jour du jugement, ces villes seront traitées avec moins de rigueur que vous.
23 Et toi, Capernaüm, crois-tu que tu seras élevée jusqu’au ciel ? Non ! Tu seras précipitée au séjour des morts. Car si les miracles qui se sont produits chez toi avaient eu lieu à Sodome, elle existerait encore aujourd’hui. 24 C’est pourquoi, je vous le déclare : au jour du jugement, le pays de Sodome sera traité avec moins de rigueur que toi.
(Lc 10.21-22)
25 Vers cette même époque, Jésus dit : Je te loue, ô Père, Seigneur du ciel et de la terre, parce que tu as caché ces choses aux sages et aux intelligents, et que tu les as révélées à ceux qui sont tout petits. 26 Oui, Père, car dans ta bonté, tu l’as voulu ainsi.
27 Mon Père a remis toutes choses entre mes mains. Personne ne connaît le Fils, si ce n’est le Père ; et personne ne connaît le Père, si ce n’est le Fils et celui à qui le Fils veut le révéler.
28 Venez à moi, vous tous qui êtes accablés sous le poids d’un lourd fardeau, et je vous donnerai du repos. 29 Prenez mon joug sur vous et mettez-vous à mon école, car je suis doux et humble de cœur, et vous trouverez le repos pour vous-mêmes. 30 Oui, mon joug est facile à porter et la charge que je vous impose est légère.
Notas al pie
- 10.4 Ce surnom peut faire allusion à son zèle pour la Loi, ou, selon certains, à son appartenance au parti nationaliste des zélotes.
- 10.7 Voir note 3.2.
- 10.11 Autre traduction : quelqu’un qui soit en mesure (ou désireux) de vous accueillir.
- 10.13 Selon la salutation juive habituelle : « Que la paix soit avec vous ! »
- 10.14 Geste marquant la rupture avec cette ville ou cette maison.
- 10.15 Deux villes frappées par le jugement de Dieu. Leur histoire est racontée dans Gn 18 à 19.
- 10.25 Béelzébul, « chef des démons », selon 12.24, était l’un des noms du diable.
- 10.36 Mi 7.6.
- 10.41 Autre traduction : recevra une récompense réservée à un prophète.
- 10.41 Autre traduction : recevra une récompense réservée à un juste.
- 11.3 C’est-à-dire : « Es-tu le Messie attendu, promis par les prophètes ? »
- 11.5 Es 35.5-6 ; 61.1.
- 11.10 Ml 3.1.
- 11.12 Autre traduction : le royaume des cieux est soumis à la violence.
- 11.12 Autre traduction : et des hommes violents l’assaillent.
- 11.19 Autre traduction : mais la sagesse a été reconnue juste d’après ses effets.
- 11.21 Chorazin … Bethsaïda : deux villes voisines de Capernaüm. Tyr … Sidon : deux villes phéniciennes, donc non juives.
- 11.21 Voir note Lc 6.17. Ces villes étaient réputées très corrompues.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.