Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

Péter letagadja, hogy ismeri Jézust(A)

69 Péter ezalatt ott ült a főpap udvarán. Odament hozzá egy szolgálólány, és megszólította: „Ugye, te is a galileai Jézussal voltál?”

70 De Péter mindenki füle hallatára letagadta: „Nem tudom, miről beszélsz!”

71 Ezután kiment az udvarról, de a kapuban meglátta őt egy másik szolgálólány, és ezt mondta Péterről a többieknek: „Ez is a názáreti Jézussal volt.”

72 Péter ismét letagadta, sőt még esküvel is megerősítette: „Nem is ismerem azt az embert!”

73 Kicsivel később, akik ott álltak, ezt mondták Péternek: „Te valóban közéjük tartozol, mert a kiejtésed[a] is erről árulkodik.”

74 Péter ekkor átok alatt megesküdött,[b] hogy igaz, amit mond: „Nem is ismerem azt a férfit!” Abban a pillanatban kukorékolt a kakas. 75 Péternek azonnal eszébe jutott, amit Jézus korábban mondott neki: „Mielőtt a kakas kukorékol, háromszor le fogod tagadni, hogy ismersz engem.” Ezután Péter kiment a főpap udvarából, és keserves sírásra fakadt.

Jézus Pilátus előtt(B)

27 Amikor felvirradt a reggel, a főpapok és a nép vezetői határozatot hoztak, hogy Jézusnak meg kell halnia. Ezért megkötözték őt, elvitték Pilátushoz, a római helytartóhoz, és átadták neki.

Júdás megbánja tettét(C)

Amikor Júdás, az áruló látta, hogy Jézust halálra ítélték, megbánta, amit tett. Visszavitte a harminc ezüstpénzt a főpapok és a rangidős vezetők csoportjához, és ezt mondta: „Bűnt követtem el, mert ártatlan embert adtam ellenségei kezébe, hogy megöljék.”

Azok így feleltek: „Mi közünk hozzá? Ez a te dolgod.”

Erre Júdás az ezüstpénzeket szétszórta a Templomban, majd elment, és felakasztotta magát.

A papok összeszedték a pénzt, és azt mondták: „Törvényünk tiltja, hogy ezt a pénzt a Templom kincstárába tegyük, mert vérdíj.” Elhatározták tehát, hogy megveszik belőle azt a területet, amelyet „Fazekas-mezőnek” neveztek, hogy oda temessék az idegeneket. Ezért nevezik azt a mezőt mind a mai napig „Vérmezőnek”. 9-10 Így teljesedett be, amit Jeremiás próféta mondott:

„Izráel népe megegyezett, hogy harminc ezüstpénzt fizetnek az életéért, mert ennyire becsülték őt. Fogták ezt a harminc ezüstöt, és megvették rajta a Fazekas-mezőt, ahogyan az Örökkévaló parancsolta nekem.”[c]

Notas al pie

  1. Máté 26:73 kiejtésed A galileai tájszólást ismerték föl.
  2. Máté 26:74 átok alatt megesküdött Akkoriban ez valahogy így hangzott: „Istenre esküszöm, hogy ez az igazság! Átkozott legyek, ha nem mondok igazat!”
  3. Máté 27:9 Izráel… nekem Lásd Zak 11:12–13; Jer 32:6–9.