Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

Jézus királyként vonul be Jeruzsálembe(A)

21 Jézus és tanítványai Jeruzsálemhez közeledtek. Az Olajfák hegyéhez értek, Betfagé falu szélére. Akkor Jézus előre küldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: „Menjetek be ebbe a faluba! Találtok ott egy kikötött szamarat, a csikójával együtt. Oldjátok el mindkettőt, és vezessétek hozzám! Ha valaki szólna ezért, mondjátok meg neki, hogy az Úrnak van szüksége rájuk. Akkor azonnal elengedi őket.”

Ez azért történt, hogy beteljesedjen, amit a próféta mondott:

„Mondjátok meg Sion népének:[a]
    »Nézd, itt jön a Királyod!
Alázatos, és szamáron ül,
    teherhordó állat csikóján.«”[b]

A tanítványok el is mentek, és mindent úgy tettek, ahogyan Jézus mondta. Elhozták a szamarat és a csikóját, ráterítették felsőruháikat, Jézus felült rá, és így közeledett Jeruzsálem felé. Nagy tömeg gyűlt össze, és Jézus elé, az útra terítették felsőruháikat. Mások ágakat vágtak le a fákról, és azokat szórták eléje az útra. Az előtte és utána vonuló sokaság így kiáltozott:

„Hozsánna[c] Dávid Fiának!
    Áldott legyen, aki az Örökkévaló nevében jön![d]

Hozsánna a magasságban Istennek!”

10 Amikor Jézus Jeruzsálembe ért, az egész város felbolydult. Mindenki azt kérdezte a másiktól: „Ki ez?”

11 A Jézust kísérő sokaság így válaszolt: „Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből.”

Kizavarja a kereskedőket a Templomból(B)

12 Jézus ezután bement a Templom területére, és kizavarta onnan azokat, aki ott árultak és vásároltak. Felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait, 13 és rájuk szólt: „Ezt mondja az Írás: »Az én Házamat imádság házának fogják nevezni.«[e] Ti azonban »rablók barlangjává« tettétek!”[f]

14 Akkor vakok és sánták mentek Jézushoz a Templom területén, és ő meggyógyította őket. 15 A főpapok és a törvénytanítók látták Jézus csodálatos gyógyításait, és hallották, amint a gyerekek a Templom területén így kiáltoznak: „Hozsánna a Dávid Fiának!” Mindezek miatt nagyon megharagudtak, 16 és megkérdezték Jézustól: „Nem hallod, mit kiabálnak ezek a gyerekek?!”

„Hallom! — válaszolta Jézus. — De bizonyára olvastátok ezt az Írásban: »A csecsemők és a kisgyermekek szája által szereztél magadnak dicséretet.«”[g]

17 Ezzel otthagyta őket, kiment Jeruzsálemből, és Betániában töltötte az éjszakát.

Read full chapter

Notas al pie

  1. Máté 21:5 Sion népének Szó szerint: „Sion leányának”, vagyis Jeruzsálemnek.
  2. Máté 21:5 Idézet: Zak 9:9.
  3. Máté 21:9 Hozsánna Héber szó, amelyet segítséget kérő imádságban szoktak használni. Itt azonban üdvözlő felkiáltás, amellyel Jézust, mint királyt köszöntötték. A 15. versben is.
  4. Máté 21:9 Idézet: Zsolt 118:26.
  5. Máté 21:13 Idézet: Ézs 56:7.
  6. Máté 21:13 Idézet: Jer 7:11.
  7. Máté 21:16 Idézet: Zsolt 8:2 (Szeptuaginta).

21  És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt,

És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely elõttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az õ vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.

És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani õket.

Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:

Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jõ néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.

A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,

Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felsõ ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.

A sokaság legnagyobb része pedig felsõ ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.

Az elõtte és utána menõ sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jõ az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

10 És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez?

11 A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretbõl való próféta.

12 És beméne Jézus az Isten templomába, és kiûzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.

13 És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.

14 És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá õket.

15 A fõpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, a melyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, a kik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének,

16 És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemõk szája által szereztél dicsõséget?

17 És ott hagyván õket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel.

Read full chapter