Malachi 1:1-2:7
New Revised Standard Version Catholic Edition
1 An oracle. The word of the Lord to Israel by Malachi.[a]
Israel Preferred to Edom
2 I have loved you, says the Lord. But you say, “How have you loved us?” Is not Esau Jacob’s brother? says the Lord. Yet I have loved Jacob 3 but I have hated Esau; I have made his hill country a desolation and his heritage a desert for jackals. 4 If Edom says, “We are shattered but we will rebuild the ruins,” the Lord of hosts says: They may build, but I will tear down, until they are called the wicked country, the people with whom the Lord is angry forever. 5 Your own eyes shall see this, and you shall say, “Great is the Lord beyond the borders of Israel!”
Corruption of the Priesthood
6 A son honors his father, and servants their master. If then I am a father, where is the honor due me? And if I am a master, where is the respect due me? says the Lord of hosts to you, O priests, who despise my name. You say, “How have we despised your name?” 7 By offering polluted food on my altar. And you say, “How have we polluted it?”[b] By thinking that the Lord’s table may be despised. 8 When you offer blind animals in sacrifice, is that not wrong? And when you offer those that are lame or sick, is that not wrong? Try presenting that to your governor; will he be pleased with you or show you favor? says the Lord of hosts. 9 And now implore the favor of God, that he may be gracious to us. The fault is yours. Will he show favor to any of you? says the Lord of hosts. 10 Oh, that someone among you would shut the temple[c] doors, so that you would not kindle fire on my altar in vain! I have no pleasure in you, says the Lord of hosts, and I will not accept an offering from your hands. 11 For from the rising of the sun to its setting my name is great among the nations, and in every place incense is offered to my name, and a pure offering; for my name is great among the nations, says the Lord of hosts. 12 But you profane it when you say that the Lord’s table is polluted, and the food for it[d] may be despised. 13 “What a weariness this is,” you say, and you sniff at me,[e] says the Lord of hosts. You bring what has been taken by violence or is lame or sick, and this you bring as your offering! Shall I accept that from your hand? says the Lord. 14 Cursed be the cheat who has a male in the flock and vows to give it, and yet sacrifices to the Lord what is blemished; for I am a great King, says the Lord of hosts, and my name is reverenced among the nations.
2 And now, O priests, this command is for you. 2 If you will not listen, if you will not lay it to heart to give glory to my name, says the Lord of hosts, then I will send the curse on you and I will curse your blessings; indeed I have already cursed them,[f] because you do not lay it to heart. 3 I will rebuke your offspring, and spread dung on your faces, the dung of your offerings, and I will put you out of my presence.[g]
4 Know, then, that I have sent this command to you, that my covenant with Levi may hold, says the Lord of hosts. 5 My covenant with him was a covenant of life and well-being, which I gave him; this called for reverence, and he revered me and stood in awe of my name. 6 True instruction was in his mouth, and no wrong was found on his lips. He walked with me in integrity and uprightness, and he turned many from iniquity. 7 For the lips of a priest should guard knowledge, and people should seek instruction from his mouth, for he is the messenger of the Lord of hosts.
Footnotes
- Malachi 1:1 Or by my messenger
- Malachi 1:7 Gk: Heb you
- Malachi 1:10 Heb lacks temple
- Malachi 1:12 Compare Syr Tg: Heb its fruit, its food
- Malachi 1:13 Another reading is at it
- Malachi 2:2 Heb it
- Malachi 2:3 Cn Compare Gk Syr: Heb and he shall bear you to it
Malachia 1:1-2:7
Nuova Riveduta 2006
L’ingratitudine del popolo(A)
1 (B)Oracolo, parola del Signore, rivolta a Israele per mezzo di Malachia.
2 «Io vi ho amati», dice il Signore, «e voi dite: “In che modo ci hai amati?” Esaù non era forse fratello di Giacobbe?», dice il Signore, «eppure io ho amato Giacobbe
3 e ho odiato Esaù[a]; ho fatto dei suoi monti una desolazione e ho dato la sua eredità agli sciacalli del deserto».
4 Se Edom dice: «Noi siamo stati annientati, ma torneremo e ricostruiremo i luoghi ridotti in rovine», così parla il Signore degli eserciti: «Essi costruiranno, ma io distruggerò. Saranno chiamati “Territorio dell’empietà”, “Popolo contro il quale il Signore è sdegnato per sempre”.
5 I vostri occhi lo vedranno e voi direte: “Il Signore è grande anche oltre i confini d’Israele”.
Le colpe dei sacerdoti
6 (C)«Un figlio onora suo padre e un servo il suo padrone; se dunque io sono padre, dov’è l’onore che mi è dovuto? Se sono padrone, dov’è il timore che mi è dovuto? Il Signore degli eserciti parla a voi, o sacerdoti, che disprezzate il mio nome! Ma voi dite: “In che modo abbiamo disprezzato il tuo nome?”
7 Voi offrite sul mio altare cibo contaminato, ma dite: “In che modo ti abbiamo contaminato?” L’avete fatto dicendo: “La tavola del Signore è spregevole”.
8 Quando offrite in sacrificio una bestia cieca, non è forse male? Quando ne offrite una zoppa o malata, non è forse male? Presentala dunque al tuo governatore! Te ne sarà egli grato? Ti accoglierà forse con favore?», dice il Signore degli eserciti.
9 «Ora, implorate pure il favore di Dio, perché egli abbia pietà di noi! È con le vostre mani che avete fatto questo! Egli dovrebbe aver riguardo alla persona di qualcuno di voi?», dice il Signore degli eserciti.
10 «Ci fosse almeno qualcuno di voi che chiudesse le porte! Così non accendereste invano il fuoco sul mio altare! Io non prendo alcun piacere in voi», dice il Signore degli eserciti, «e non gradisco le offerte delle vostre mani.
11 Ma dall’oriente all’occidente, il mio nome è grande fra le nazioni; in ogni luogo si brucia incenso al mio nome e si fanno offerte pure, perché grande è il mio nome fra le nazioni», dice il Signore degli eserciti.
12 «Voi però lo profanate quando dite: “La tavola del Signore è contaminata e ciò che dà come cibo è spregevole”.
13 Voi dite anche: “Ah, che fatica!” e mi trattate con disprezzo», dice il Signore degli eserciti. «Offrite animali rubati, zoppi o malati, e queste sono le offerte che fate! Dovrei io gradirle dalle vostre mani?», dice il Signore.
14 «Maledetto il disonesto che ha nel suo gregge un maschio e offre in sacrificio al Signore una bestia difettosa! Poiché io sono un Re grande», dice il Signore degli eserciti, «e il mio nome è tremendo fra le nazioni.
Condanna dei sacerdoti; rimproveri al popolo
2 (D)«Ora, quest’ordine è per voi, o sacerdoti!
2 Se non ascoltate e se non prendete a cuore di dar gloria al mio nome», dice il Signore degli eserciti, «io manderò su di voi la maledizione e maledirò le vostre benedizioni; anzi le ho già maledette, perché non prendete la cosa a cuore.
3 Ecco, io sgriderò le vostre sementi perché non producano, vi getterò degli escrementi in faccia, gli escrementi delle vittime offerte nelle vostre feste, e voi sarete portati fuori con essi.
4 Allora saprete che io vi ho dato quest’ordine perché sussista il mio patto con Levi», dice il Signore degli eserciti.
5 «Il mio patto con lui era un patto di vita e di pace, cose che io gli diedi, perché mi temesse; egli mi temette e tremò davanti al mio nome.
6 La legge di verità era nella sua bocca, non si trovava perversità sulle sue labbra; camminava con me nella pace e nella rettitudine, e molti ne allontanò dal male.
7 Infatti le labbra del sacerdote sono le custodi della scienza, e dalla sua bocca si ricerca la legge, perché egli è il messaggero del Signore degli eserciti.
Footnotes
- Malachia 1:3 +Ro 9:13.
Maleachi 1:1-2:7
Schlachter 2000
Israel missachtet die Liebe seines Gottes
1 Dies ist die Last[a], das Wort des Herrn an Israel, durch die Hand Maleachis:
2 Ich habe euch geliebt,[b] spricht der Herr. Aber ihr fragt: »Worin hast du uns geliebt?«
3 Ist nicht Esau Jakobs Bruder?, spricht der Herr. Dennoch habe ich Jakob geliebt, Esau aber habe ich gehasst;[c] und sein Gebirge habe ich zu einer Wildnis gemacht und sein Erbteil den Schakalen der Wüste gegeben.
4 Wenn aber Edom sagt: »Wir sind zwar zerstört, wir wollen aber die Trümmer wieder aufbauen!«, so spricht der Herr der Heerscharen: Sie mögen bauen, ich aber werde niederreißen; und man wird sie nennen: »Land der Gesetzlosigkeit« und »das Volk, über das der Herr ewiglich zürnt«.
5 Wenn eure Augen das sehen, so werdet ihr sagen: Der Herr sei hochgepriesen über Israels Grenzen hinaus!
Das Volk und die Priester missachten den Herrn bei ihren Opfern
6 Ein Sohn soll seinen Vater ehren und ein Knecht seinen Herrn! Bin ich nun Vater, wo ist meine Ehre? Bin ich Herr, wo ist die Furcht vor mir?, spricht der Herr der Heerscharen zu euch Priestern, die ihr meinen Namen verächtlich macht. Aber ihr fragt: »Womit haben wir deinen Namen verächtlich gemacht?«
7 Damit, dass ihr auf meinem Altar verunreinigtes Brot darbringt! Aber ihr fragt: »Womit haben wir dich verunreinigt?« Damit, dass ihr sagt: »Der Tisch des Herrn ist verachtenswert!«
8 Und wenn ihr ein blindes Tier zum Opfer bringt, ist das nichts Böses; und wenn ihr ein lahmes oder krankes darbringt, ist das auch nichts Böses? Bringe es doch deinem Statthalter! Wird er Wohlgefallen an dir haben oder dich freundlich beachten?[d], spricht der Herr der Heerscharen.
9 Und nun besänftigt doch das Angesicht Gottes, damit er uns gnädig sei! Wird er, weil so etwas von eurer Hand geschehen ist, jemand von euch freundlich beachten?
10 Es soll doch lieber gleich jemand von euch die Türen [des Tempels] schließen, damit ihr nicht vergeblich mein Altarfeuer anzündet! Ich habe kein Wohlgefallen an euch, spricht der Herr der Heerscharen, und die Opfergabe, die von euren Händen kommt, gefällt mir nicht!
11 Denn vom Aufgang der Sonne bis zu ihrem Niedergang soll mein Name groß werden unter den Heidenvölkern, und überall sollen meinem Namen Räucherwerk und Gaben, und zwar reine Opfergaben, dargebracht werden; denn groß soll mein Name unter den Heidenvölkern sein!, spricht der Herr der Heerscharen.
12 Ihr aber entheiligt ihn damit, dass ihr sagt: »Der Tisch des Herrn darf verunreinigt werden,[e] und die Speise, die von ihm kommt,[f] ist verachtenswert!«
13 Und ihr sagt: »Siehe, ist es auch der Mühe wert?« Und ihr verachtet ihn, spricht der Herr der Heerscharen, und bringt Geraubtes und Lahmes und Krankes herbei und bringt so etwas als Opfergabe dar. Sollte ich das von eurer Hand wohlgefällig annehmen?, spricht der Herr.
14 Nein, verflucht sei der Betrüger, der in seiner Herde ein männliches Tier hat und ein Gelübde tut und dann doch dem Herrn ein verdorbenes opfert! Denn ich bin ein großer König, spricht der Herr der Heerscharen, und mein Name ist gefürchtet unter den Heidenvölkern.
Ermahnung an die treulosen Priester
2 Und nun, ihr Priester, dieses Gebot gilt euch!
2 Wenn ihr nicht hören wollt und ihr es euch nicht zu Herzen nehmt, meinem Namen die Ehre zu geben, spricht der Herr der Heerscharen, so schleudere ich den Fluch gegen euch und verfluche eure Segenssprüche; und ich habe sie auch schon verflucht, denn ihr nehmt es nicht zu Herzen!
3 Siehe, ich schelte euch die Saat und will euch Kot ins Angesicht streuen, den Kot eurer Feste, und man wird euch zu ihm hintragen;
4 und ihr sollt erkennen, dass ich euch dieses Gebot gesandt habe, damit mein Bund mit Levi bestehe!, spricht der Herr der Heerscharen.
5 Mein Bund mit ihm war Leben und Friede, und ich verlieh ihm beides, damit er [mich] fürchtete, und er fürchtete mich auch und hatte Ehrfurcht[g] vor meinem Namen.
6 Das Gesetz der Wahrheit war in seinem Mund, und nichts Verkehrtes wurde auf seinen Lippen gefunden; er wandelte mit mir in Frieden und Aufrichtigkeit, und viele brachte er zur Umkehr von der Missetat.
7 Denn die Lippen des Priesters sollen die Erkenntnis bewahren, und aus seinem Mund soll man das Gesetz[h] erfragen; denn er ist ein Bote des Herrn der Heerscharen.
Footnotes
- (1,1) vgl. Fn. zu Nah 1,1.
- (1,2) Andere Übersetzung: Ich habe euch Liebe erwiesen.
- (1,3) od. verschmäht / verworfen.
- (1,8) w. wird er das Angesicht erheben? Hier im Sinn von: das Angesicht eines Bittstellers, der sich ehrfürchtig zu Boden geneigt hat, aufrichten; so auch V. 9.
- (1,12) w. ist unrein.
- (1,12) w. seine Frucht [od. sein Ertrag], seine Speise.
- (2,5) Andere Übersetzung: beugte sich.
- (2,7) od. die Lehre / die Weisung.
Malakiás 1:1-2:7
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
1 Az Örökkévaló szava, amelyet Malakiás[a] által üzent Izráelnek.
Mindig szerettelek titeket
2-3 Azt üzeni az Örökkévaló: „Mindig is szerettelek titeket, Izráel népe!”
Ti azonban így válaszoltok: „Miből láthatjuk, hogy szeretsz bennünket?”
Azt feleli nektek erre az Örökkévaló: „Abból, hogy Jákóbot szerettem, de Ézsaut gyűlöltem, pedig testvérek voltak! S mivel Ézsaut gyűlöltem, utódjainak hegyvidéki országát elpusztítottam, és örökségét sivatagi sakálok lakóhelyévé tettem.”
4 Ha Edom népe, Ézsau utódai azt mondják: „Országunkat romba döntötték, de mi visszatérünk, és újjáépítjük városainkat!” — erre az Örökkévaló, a Seregek Ura így válaszol: „Építsenek csak, de én ismét lerombolom! Istentelen és gonosz népnek hívják őket. Olyan nép ez, amelyre az Örökkévaló örökké haragszik!
5 Saját szemetekkel látjátok meg ezt, Izráel népe, s akkor majd azt mondjátok: »Bizony, hatalmas az Örökkévaló, még Izráel határain túl is!«”
Üzenet és figyelmeztetés a papoknak
6 „A gyermekek tisztelik apjukat, és a szolgák is urukat. Hiszen Atyátok vagyok, miért nem tiszteltek engem? Hiszen én vagyok Uratok, miért nem féltek és becsültök?” — az Örökkévaló, a Seregek Ura kérdezi ezt tőletek, ti papok, akik kevésre becsülitek őt.
Ti pedig azt kérdezitek tőle: „De hát miért mondod, hogy kevésre becsülünk téged?”
7 „Mert tisztátalan áldozatokat tesztek az oltáromra!” — feleli ő.
„De mivel tettük tisztátalanná?” — kérdezitek erre.
„Azzal, hogy szerintetek az Örökkévaló oltárát nem kell komolyan venni. 8 Hiszen vak állatokat hoztok áldozatul, és azt gondoljátok, hogy ez a hiba nem számít. Vagy, amikor sánta és beteg állatokat hoztok, szerintetek az sem számít? Vigyétek csak az ilyet ajándékul a kormányzónak! Majd meglátjátok, szívesen fogadja-e, és jó szívvel tekint-e rátok!” — feleli az Örökkévaló, a Seregek Ura.
9 „Hasonlóképpen, próbáljátok csak megnyerni Isten jóindulatát, ha ilyen satnya és hibás áldozatokat hoztok elé! Mit gondoltok, szívesen fogadja-e?” — kérdezi tőletek az Örökkévaló, a Seregek Ura.
10 „Bárcsak valaki közületek bezárná a Templom kapuit, kioltaná az oltár tüzét, és véget vetne a fölösleges áldozatoknak, mert nem telik kedvem bennetek — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, és nem fogadok el tőletek áldozatot!
11 Mert a nemzetek tisztelik nagy nevemet kelettől nyugatig, az egész földön. Mindenütt illatos tömjén füstjével imádják nevem, és illő áldozatokat hoznak elém. Bizony, a nemzetek tisztelik nagy nevemet! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.
12 Ezzel szemben ti meggyalázzátok nevemet, amikor azt gondoljátok, hogy az Úr oltárának tisztaságát nem kell komolyan venni, és akármilyen hitvány termény, vagy étel megteszi áldozatnak.”
13 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Nagy sóhajtozás közepette mondogatjátok: »Jaj, milyen fárasztó a papi szolgálat!«
Közben lopott állatot hoztok, meg sántát és beteget. Ezt akarjátok nekem áldozni?! Azt gondoljátok, hogy elfogadom? — kérdezi az Örökkévaló. —
14 Átkozott, akinek van ugyan a nyájában ép, hím állat, áldozatra való, mégis megszegi fogadalmát, és hibás állatot hoz az Úrnak! Hiszen Nagy Király vagyok én — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, és a nemzetek tisztelik nevemet!”
Fenyegető prófécia a papok ellen
2 „Figyeljetek rám, ti papok, mert nektek szól ez a parancs: 2 Dicsőítsétek meg nevemet! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. Ha nem hallgattok rám, ha nem veszitek szívetekre figyelmeztetésemet, akkor megátkozlak titeket, és még áldásotokat is átokká változtatom! Sőt, már átokká is változtattam, mert nem veszitek komolyan szavaimat.
3 Leszármazottjaitokat is megbüntetem, és szemetet szórok arcotokba: az áldozati állatok hulladékát és ganéját! Végül ti magatok is szemétdombra kerültök. 4 Akkor majd megértitek, hogy azért parancsoltam ezeket nektek, mert ősapátokkal, Lévivel szövetséget kötöttem, amely ma is érvényes — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
5 Bizony, szövetséget kötöttem vele életre, békességre és bőségre, hogy tiszteljen és féljen engem. S ő valóban félt engem, és tisztelettel járult elém. 6 A papok az igazságra tanították a népet, és nem beszéltek hamisságot. Egyenességben és igazságosságban éltek a színem előtt, sokakat visszafordítottak a rossz útról, és jóra vezettek. 7 Mert a pap beszéde hordozza Isten igaz ismeretét, hogy a nép tőle kérhessen tanácsot, hiszen az Örökkévalónak, a Seregek Urának követe ő.
Footnotes
- Malakiás 1:1 Malakiás A próféta neve azt jelenti: „az én hírnököm, hírvivőm”. Az üzenet, amelyet közvetít, egész Izráelnek szól, nemcsak az északi királyságnak.
Malachie 1:1-2:7
La Bible du Semeur
1 Proclamation, parole que l’Eternel a adressée à Israël par l’intermédiaire de Malachie[a].
L’amour de l’Eternel pour son peuple
2 Moi, je vous ai aimés, déclare l’Eternel. Et vous me demandez : « En quoi donc nous as-tu aimés ? » Esaü n’est-il pas le frère de Jacob ? demande l’Eternel. Or, j’ai aimé Jacob, 3 et j’ai écarté Esaü[b] : j’ai fait de ses montagnes un pays désolé, et j’ai livré son patrimoine aux chacals du désert. 4 Edom peut bien dire : « Nous avons été démolis, mais nous rebâtirons ce qui n’est plus que ruines. » Mais le Seigneur des armées célestes déclare : Eux, ils rebâtiront, moi, je démolirai. On appellera leur pays : « le territoire de la méchanceté, le peuple contre qui, toujours, l’Eternel sera en colère ». 5 Et vous le verrez de vos yeux, et vous direz : « L’Eternel est très grand, même au-delà du territoire d’Israël. »
L’honneur dû à l’Eternel
6 Le Seigneur des armées célestes s’adresse à vous les prêtres, vous qui me méprisez : Un fils honore un père, un serviteur son maître. Si je suis votre père, où donc sont les honneurs qui me sont dus ? Si je suis votre maître, où est la crainte qui m’est due ? Et puis vous demandez : « En quoi t’avons-nous méprisé ? » 7 Vous apportez sur mon autel des aliments impurs[c] et puis vous demandez : « En quoi t’avons-nous profané ? » C’est en disant : « La table de l’Eternel est chose méprisable. » 8 Quand, pour le sacrifice, vous venez présenter un animal aveugle, n’y a-t-il rien de mal ? Et quand vous présentez une bête éclopée ou malade, n’y a-t-il rien de mal ? Offrez-le donc à votre gouverneur ! Sera-t-il content de vous ? Ou vous fera-t-il bon accueil ? dit l’Eternel, le Seigneur des armées célestes. 9 Ensuite, après avoir agi ainsi, vous venez supplier Dieu d’avoir pitié de vous ! Vous fera-t-il bon accueil ? demande le Seigneur des armées célestes. 10 Qui enfin, parmi vous, se décidera à fermer les portes de mon temple, pour que vous n’allumiez plus inutilement le feu sur mon autel ? Je n’ai aucun plaisir en vous, dit l’Eternel, le Seigneur des armées célestes. Je n’agrée pas l’offrande de vos mains.
11 Car, du soleil levant jusqu’au soleil couchant, ma renommée sera très grande au milieu des peuples non israélites, et partout, en tout lieu, de l’encens me sera offert et des offrandes pures. Car, parmi ces peuples, ma renommée sera très grande, dit l’Eternel, le Seigneur des armées célestes[d].
12 Mais vous, vous me profanez lorsque vous dites : « La table du Seigneur est impure, et ce qu’elle nous rapporte en aliments est vraiment méprisable. » 13 « Quel fardeau ! », dites-vous, et vous me dédaignez, déclare l’Eternel, le Seigneur des armées célestes. Vous apportez ici des bêtes dérobées, boiteuses ou malades ; ce sont là vos offrandes. Croyez-vous que je vais les agréer de votre part ? demande l’Eternel.
14 Maudit soit le tricheur qui a dans son troupeau un mâle, qui s’engage par un vœu, puis qui offre au Seigneur une bête tarée. Car je suis un grand Roi, déclare l’Eternel, le Seigneur des armées célestes, et les peuples non israélites me craindront.
L’avertissement aux prêtres
2 Maintenant, c’est à vous, prêtres, que s’adresse cet avertissement. 2 Si vous n’écoutez pas, si vous ne prenez pas à cœur de m’honorer, dit l’Eternel, le Seigneur des armées célestes, alors j’enverrai la malédiction contre vous. Et vos bénédictions, j’en ferai des malédictions. Oui, j’en fais des malédictions car aucun, parmi vous, ne prend à cœur de m’honorer.
3 Je vais détruire votre postérité[e] et vous jeter à la figure les excréments des bêtes que vous offrez en sacrifice lors de vos fêtes, et puis l’on vous emportera au dehors, avec eux. 4 Et vous reconnaîtrez que je vous ai donné cet avertissement afin que mon alliance avec Lévi subsiste, déclare l’Eternel, le Seigneur des armées célestes[f]. 5 J’ai conclu mon alliance avec lui pour lui accorder la vie et le bien-être. Je les lui ai donnés pour qu’il me révère, et il m’a révéré, il tremblait devant moi. 6 Sa bouche dispensait un enseignement vrai, et l’on ne trouvait sur ses lèvres aucune fausseté. Il vivait avec moi dans la paix et avec droiture, il a détourné de leurs fautes un grand nombre de gens. 7 Car le prêtre doit s’attacher à la connaissance, c’est vers lui que l’on vient pour recevoir l’enseignement. Il est un messager du Seigneur des armées célestes.
Footnotes
- 1.1 Malachie : voir l’introduction.
- 1.3 Cité en Rm 9.13.
- 1.7 Parce que non conformes aux règles de la Loi (voir v. 8 ; Lv 22.17-30 ; Dt 15.21).
- 1.11 Autre traduction : Car, du soleil levant jusqu’au soleil couchant, ma renommée est très grande au milieu des nations, et partout, en tout lieu, de l’encens m’est offert et des offrandes pures. Car, parmi les nations, ma renommée est très grande, dit l’Eternel, le Seigneur des armées célestes.
- 2.3 Au lieu de je vais détruire votre postérité, les versions anciennes ont : je vous raccourcirai le bras, ce qui, en hébreu, ne suppose qu’une différence minime.
- 2.4 Voir Nb 3.12-13 ; Né 13.29.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.