Kizavarja a kereskedőket a Templomból^(A)

¹⁵ Ezután bementek Jeruzsálembe. Amikor a Templom területére érkeztek, Jézus kizavarta azokat, akik ott árultak és vásároltak. Felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok padjait is. ¹⁶ Azt sem engedte meg, hogy bárki bármit átvigyen a Templom területén. ¹⁷ Majd így tanította őket: „Az Írásban ez áll: »Házam imádság háza lesz minden nép számára^[a].« Ti azonban »rablók barlangjává« tettétek!”^[b]

¹⁸ Amikor a főpapok és a törvénytanítók ezt meghallották, keresni kezdték a módját, hogyan tudnák Jézust elpusztítani. De féltek is tőle, mert az egész nép csodálta a tanítását. ¹⁹ Amikor beesteledett, Jézus a tanítványaival együtt kiment a városból.

Jézus kikergeti a kereskedőket a Templomból^(A)

¹³ Közeledett már a júdeaiak páska ünnepe, ezért Jézus felment Jeruzsálembe. ¹⁴ Látta, hogy a Templom udvarában marhákat, juhokat, galambokat árulnak, és pénzváltók ülnek az asztalaiknál. ¹⁵ Ekkor felragadott néhány kötelet, azokat marokra fogta, mint egy korbácsot, és kizavarta a kereskedőket a Templom területéről, a juhokkal és a marhákkal együtt. A pénzváltók pénzét szétszórta, és asztalaikat felborította. ¹⁶ A galambárusoknak is mondta: „Ki innen! Vigyétek el ezeket! Ne tegyétek Atyám házát piactérré!”

¹⁷ Tanítványainak eszébe jutott, hogy az Írás ezt mondja:

¹⁸ Egyes júdeaiak, ezt mondták Jézusnak: „Mutass nekünk valami csodás jelet annak bizonyítására, hogy jogod van ilyeneket tenni!”

¹⁹ Jézus ezt felelte: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt újra felépítem!”

²⁰ Erre azok így válaszoltak: „Negyvenhat évig építették a Templomot, te meg három nap alatt újjáépítenéd?!”

²¹ De nem értették meg, hogy Jézus nem a Templom épületeiről, hanem a saját testéről beszélt. ²² Később, már Jézus feltámadása után, tanítványai visszaemlékeztek mindarra, amit ekkor mondott, és hittek az Írásban és Jézus szavaiban.