Márk 15
Hungarian Károli
15 És mindjárt reggel tanácsot tartván a fõpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.
2 És megkérdé õt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod.
3 És erõsen vádolják vala õt a fõpapok.
4 Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!
5 Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.
6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.
7 Vala pedig egy Barabbás nevû, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.
8 És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik.
9 Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?
10 Mert tudja vala, hogy irígységbõl adták õt kézbe a fõpapok.
11 A fõpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.
12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?
13 És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg õt!
14 Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg õt!
15 Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.
16 A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot.
17 És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére,
18 És elkezdék õt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!
19 És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala õt, és térdet hajtva tisztelik vala õt.
20 Mikor pedig kicsúfolták õt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék õt, hogy megfeszítsék.
21 És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét.
22 És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.
23 És mirhás bort adnak vala néki inni; de õ nem fogadá el.
24 És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.
25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték õt.
26 Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.
27 Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felõl.
28 És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték.
29 Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;
30 Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztrõl!
31 Hasonlóképen pedig a fõpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.
32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala õt.
33 Mikor pedig hat óra lõn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.
34 És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
35 Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja.
36 Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tûzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljõ- é Illés, hogy levegye õt.
37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét.
38 És a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada.
39 Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!
40 Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,
41 A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala õt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.
42 És mikor immár este lõn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat elõtt való nap,
43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.
44 Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tõle, ha régen halt-é meg?
45 És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.
46 Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén õt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kõsziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.
47 Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék.
Mark 15
Amplified Bible, Classic Edition
15 And immediately when it was morning, the chief priests, with the elders and scribes and the whole council, held a consultation; and when they had bound Jesus, they took Him away [[a]violently] and handed Him over to Pilate.(A)
2 And Pilate inquired of Him, Are You the King of the Jews? And He replied, It is as you say.
3 And the chief priests kept accusing Him of many things.
4 And Pilate again asked Him, Have [b]You no answer to make? See how many charges they are bringing against You!
5 But Jesus made no further answer at all, so that Pilate wondered and marveled.(B)
6 Now at the Feast he [was accustomed to] set free for them any one prisoner whom they requested.
7 And among the rioters in the prison who had committed murder in the insurrection there was a man named Barabbas.
8 And the throng came up and began asking Pilate to do as he usually did for them.
9 And he replied to them, Do you wish me to set free for you the King of the Jews?
10 For he was aware that it was [[c]because they were prompted] by envy that the chief priests had delivered Him up.
11 But the chief priests stirred up the crowd to get him to release for them Barabbas instead.
12 And again Pilate said to them, Then what shall I do with the Man Whom you call the King of the Jews?
13 And they shouted back again, Crucify Him!
14 But Pilate said to them, Why? What has He done that is evil? But they shouted with all their might all the more, Crucify Him [[d]at once]!
15 So Pilate, wishing to satisfy the crowd, set Barabbas free for them; and after having Jesus whipped, he handed [Him] over to be crucified.(C)
16 Then the soldiers led Him away to the courtyard inside the palace, that is, the Praetorium, and they called the entire detachment of soldiers together.
17 And they dressed Him in [a] purple [robe], and, weaving together a crown of thorns, they placed it on Him.
18 And they began to salute Him, Hail (greetings, good health to You, long life to You), King of the Jews!
19 And they struck His head with a staff made of a [bamboo-like] reed and spat on Him and kept bowing their knees in homage to Him.(D)
20 And when they had [finished] making sport of Him, they took the purple [robe] off of Him and put His own clothes on Him. And they led Him out [of the city] to crucify Him.
21 And they forced a passerby, Simon of Cyrene, the father of Alexander and Rufus, who was coming in from the field (country), to carry His cross.
22 And they led Him to Golgotha [in Latin: Calvary], meaning The Place of a Skull.
23 And they [attempted to] give Him wine mingled with myrrh, but He would not take it.
24 And they crucified Him; and they divided His garments and distributed them among themselves, throwing lots for them to decide who should take what.(E)
25 And it was the third hour (about nine o’clock in the morning) when they crucified Him.(F)
26 And the inscription of the accusation against Him was written above, The King of the Jews.
27 And with Him they crucified two robbers, one on [His] right hand and one on His left.
28 [e]And the Scripture was fulfilled which says, He was counted among the transgressors.(G)
29 And those who passed by kept reviling Him and reproaching Him abusively in harsh and insolent language, wagging their heads and saying, Aha! You Who would destroy the temple and build it in three days,
30 Now rescue [f]Yourself [[g]from death], coming down from the cross!
31 So also the chief priests, with the scribes, made sport of Him to one another, saying, He rescued others [[h]from death]; Himself He is unable to rescue.(H)
32 Let the Christ (the Messiah), the King of Israel, come down now from the cross, that we may see [it] and trust in and rely on Him and adhere to Him! Those who were crucified with Him also reviled and reproached Him [speaking abusively, harshly, and insolently].
33 And when the sixth hour (about midday) had come, there was darkness over the whole land until the ninth hour (about three o’clock).
34 And at the ninth hour Jesus cried with a loud voice, Eloi, Eloi, lama sabachthani?—which means, My God, My God, why have You forsaken Me [[i]deserting Me and leaving Me helpless and abandoned]?(I)
35 And some of those standing by, [and] hearing it, said, See! He is calling Elijah!
36 And one man ran, and, filling a sponge with vinegar (a [j]mixture of sour wine and water), put it on a staff made of a [bamboo-like] reed and gave it to Him to drink, saying, Hold off! Let us see whether Elijah [does] come to take Him down.(J)
37 And Jesus uttered a loud cry, and breathed out His life.
38 And the curtain [of the Holy of Holies] of the temple was torn in two from top to bottom.
39 And when the centurion who stood facing Him saw Him expire this way, he said, [k]Really, this Man was God’s Son!
40 Now some women were there also, looking on from a distance, among whom were Mary Magdalene, and Mary the mother of James the younger and of Joses, and Salome,
41 Who, when [Jesus] was in Galilee, were in the habit of accompanying and ministering to Him; and [there were] also many other [women] who had come up with Him to Jerusalem.
42 As evening had already come, since it was the day of Preparation, that is, [the day] before the Sabbath,(K)
43 Joseph, he of Arimathea, noble and honorable in rank and a respected member of the council (Sanhedrin), who was himself waiting for the kingdom of God, daring the consequences, took courage and ventured to go to Pilate and asked for the body of Jesus.
44 But Pilate wondered whether He was dead so soon, and, having called the centurion, he asked him whether [Jesus] was already dead.
45 And when he learned from the centurion [that He was indeed dead], he gave the body to Joseph.
46 And Joseph bought a [fine] linen cloth [[l]for swathing dead bodies], and, taking Him down from the cross, he [m]rolled Him up in the [fine] linen cloth and placed Him in a tomb which had been hewn out of a rock. Then he rolled a [very large] stone against the door of the tomb.(L)
47 And Mary Magdalene and Mary [the mother] of Joses were [[n]attentively] observing where He was laid.
Footnotes
- Mark 15:1 Joseph Thayer, A Greek-English Lexicon.
- Mark 15:4 Capitalized because of what He is, the spotless Son of God, not what the speaker may have thought He was.
- Mark 15:10 Joseph Thayer, A Greek-English Lexicon.
- Mark 15:14 Kenneth Wuest, Word Studies.
- Mark 15:28 Many manuscripts do not contain this verse.
- Mark 15:30 Capitalized because of what He is, the spotless Son of God, not what the speakers may have thought He was.
- Mark 15:30 Hermann Cremer, Biblico-Theological Lexicon.
- Mark 15:31 Hermann Cremer, Biblico-Theological Lexicon.
- Mark 15:34 Joseph Thayer, A Greek-English Lexicon.
- Mark 15:36 Joseph Thayer, A Greek-English Lexicon.
- Mark 15:39 Hermann Cremer, Biblico-Theological Lexicon.
- Mark 15:46 James Moulton and George Milligan, The Vocabulary.
- Mark 15:46 Robert Young, Analytical Concordance.
- Mark 15:47 Marvin Vincent, Word Studies.
Copyright © 1954, 1958, 1962, 1964, 1965, 1987 by The Lockman Foundation
