Lukács 11:33-54

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Világosság és sötétség^(A)

³³ „Senki sem azért gyújt olajmécsest, hogy kosár alá rejtse. Nem, a mécsest a mécstartóra teszik, hogy világítson azoknak, akik bejönnek a szobába! ³⁴ Egész lényedet a tekinteted világítja meg. Ezért, ha jóindulattal és adakozásra készen tekintesz az emberekre, akkor egész lényedet elárasztja a világosság. Ha viszont önző és zsugori módon nézel rájuk, akkor egész lényed elsötétül.^{[a] 35} Vigyázz tehát, nehogy elsötétüljön a tekinteted, amelynek éppen világítania kellene! ³⁶ Ha az egész lényedet megvilágítja a fény, és nem marad benne egyetlen sötét zug sem, akkor leszel igazán világosságban. Olyan leszel, mint akit a mécses fénye egészen megvilágít.”

Jézus véleménye a vallási vezetőkről^(B)

³⁷ Ezután, egy farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá, és asztalhoz telepedtek. ³⁸ Amikor a farizeus látta, hogy Jézus elhagyja az evés előtti szertartásos kézmosást,^[b] nagyon meglepődött. ³⁹ Az Úr ekkor megszólította a házigazdát: „Ti farizeusok azt gondoljátok, hogy nagyon fontos a testet kívülről lemosni. Olyan ez, mintha a pohárnak és tányérnak csak a külsejét tisztítanátok meg, pedig sokkal fontosabb, hogy belül tiszta legyen. Tele vagytok mindenféle kapzsisággal és gonoszsággal! ⁴⁰ Milyen ostobák vagytok! Hiszen ugyanaz az Isten teremtette az ember külsejét, aki a belsejét! ⁴¹ Inkább azzal törődjetek, ami belül van! Adjatok a rászorulóknak, akkor lesztek igazán tiszták!

⁴² Jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból^[c] és minden más apró kerti növényből, de nem törődtök az igazságossággal, és az Isten iránti szeretettel! Pedig elsősorban ezekkel kellene törődnötök, és közben azokat se hanyagoljátok el!

⁴³ Jaj nektek, farizeusok, mert a zsinagógákban szívesen ültök a legjobb helyekre! Szeretitek, ha az utcán és a piacon mindenki tisztelettel előre köszön nektek. ⁴⁴ Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok — rajtuk járnak az emberek, de nem is veszik észre, hogy sírra léptek!”

⁴⁵ Ekkor az egyik törvénytanító megszólalt: „Mester! Amikor így beszélsz, minket is megbántasz!”

⁴⁶ Jézus így válaszolt neki: „Jaj nektek is, törvénytanítók! Megterhelitek az embereket súlyos elvárásokkal, amelyeket viszont ti nem vesztek komolyan! ⁴⁷ Jaj nektek, akik síremléket építetek a prófétáknak, akiket őseitek öltek meg! ⁴⁸ Ezzel bizonyítjátok, hogy helyeselitek, amit őseitek tettek. Ők megölték a prófétákat, ti meg síremléket építetek nekik! ⁴⁹ Erre mondta Isten bölcsessége: »Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, akik közül egyeseket megölnek, másokat üldözni fognak.« ⁵⁰ Bizony, ez a mostani nemzedék fogja elszenvedni a büntetést a világ teremtése óta meggyilkolt összes próféta miatt, ⁵¹ Ábeltől kezdve egészen Zakariásig,^[d] akit az oltár és a Templom között gyilkoltak meg. Igazán mondom nektek: mindezek ezt a nemzedéket fogják sújtani!

⁵² Jaj nektek, törvénytanítók, mert magatokhoz ragadtátok a tudás kulcsait! Ti magatok nem mentek be, akik pedig szeretnének, azokat megakadályozzátok ebben!”

⁵³ Amikor Jézus továbbment onnan, a törvénytanítók és farizeusok nagyon fel voltak háborodva. Attól fogva nagyon ellenségesen viselkedtek vele szemben. Rossz szándékkal faggatták különböző kérdésekkel, ⁵⁴ és egyre csak azt lesték, hogy melyik szavába tudnának belekötni.