John 7
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Unbelief of Jesus’ Brothers
7 After this Jesus went about in Galilee. He did not wish[a] to go about in Judea because the Jews were looking for an opportunity to kill him. 2 Now the Jewish festival of Booths[b] was near. 3 So his brothers said to him, “Leave here and go to Judea so that your disciples also may see the works you are doing; 4 for no one who wants[c] to be widely known acts in secret. If you do these things, show yourself to the world.” 5 (For not even his brothers believed in him.) 6 Jesus said to them, “My time has not yet come, but your time is always here. 7 The world cannot hate you, but it hates me because I testify against it that its works are evil. 8 Go to the festival yourselves. I am not[d] going to this festival, for my time has not yet fully come.” 9 After saying this, he remained in Galilee.
Jesus at the Festival of Booths
10 But after his brothers had gone to the festival, then he also went, not publicly but as it were[e] in secret. 11 The Jews were looking for him at the festival and saying, “Where is he?” 12 And there was considerable complaining about him among the crowds. While some were saying, “He is a good man,” others were saying, “No, he is deceiving the crowd.” 13 Yet no one would speak openly about him for fear of the Jews.
14 About the middle of the festival Jesus went up into the temple and began to teach. 15 The Jews were astonished at it, saying, “How does this man have such learning,[f] when he has never been taught?” 16 Then Jesus answered them, “My teaching is not mine but his who sent me. 17 Anyone who resolves to do the will of God will know whether the teaching is from God or whether I am speaking on my own. 18 Those who speak on their own seek their own glory; but the one who seeks the glory of him who sent him is true, and there is nothing false in him.
19 “Did not Moses give you the law? Yet none of you keeps the law. Why are you looking for an opportunity to kill me?” 20 The crowd answered, “You have a demon! Who is trying to kill you?” 21 Jesus answered them, “I performed one work, and all of you are astonished. 22 Moses gave you circumcision (it is, of course, not from Moses, but from the patriarchs), and you circumcise a man on the sabbath. 23 If a man receives circumcision on the sabbath in order that the law of Moses may not be broken, are you angry with me because I healed a man’s whole body on the sabbath? 24 Do not judge by appearances, but judge with right judgment.”
Is This the Christ?
25 Now some of the people of Jerusalem were saying, “Is not this the man whom they are trying to kill? 26 And here he is, speaking openly, but they say nothing to him! Can it be that the authorities really know that this is the Messiah?[g] 27 Yet we know where this man is from; but when the Messiah[h] comes, no one will know where he is from.” 28 Then Jesus cried out as he was teaching in the temple, “You know me, and you know where I am from. I have not come on my own. But the one who sent me is true, and you do not know him. 29 I know him, because I am from him, and he sent me.” 30 Then they tried to arrest him, but no one laid hands on him, because his hour had not yet come. 31 Yet many in the crowd believed in him and were saying, “When the Messiah[i] comes, will he do more signs than this man has done?”[j]
Officers Are Sent to Arrest Jesus
32 The Pharisees heard the crowd muttering such things about him, and the chief priests and Pharisees sent temple police to arrest him. 33 Jesus then said, “I will be with you a little while longer, and then I am going to him who sent me. 34 You will search for me, but you will not find me; and where I am, you cannot come.” 35 The Jews said to one another, “Where does this man intend to go that we will not find him? Does he intend to go to the Dispersion among the Greeks and teach the Greeks? 36 What does he mean by saying, ‘You will search for me and you will not find me’ and ‘Where I am, you cannot come’?”
Rivers of Living Water
37 On the last day of the festival, the great day, while Jesus was standing there, he cried out, “Let anyone who is thirsty come to me, 38 and let the one who believes in me drink. As[k] the scripture has said, ‘Out of the believer’s heart[l] shall flow rivers of living water.’” 39 Now he said this about the Spirit, which believers in him were to receive; for as yet there was no Spirit,[m] because Jesus was not yet glorified.
Division among the People
40 When they heard these words, some in the crowd said, “This is really the prophet.” 41 Others said, “This is the Messiah.”[n] But some asked, “Surely the Messiah[o] does not come from Galilee, does he? 42 Has not the scripture said that the Messiah[p] is descended from David and comes from Bethlehem, the village where David lived?” 43 So there was a division in the crowd because of him. 44 Some of them wanted to arrest him, but no one laid hands on him.
The Unbelief of Those in Authority
45 Then the temple police went back to the chief priests and Pharisees, who asked them, “Why did you not arrest him?” 46 The police answered, “Never has anyone spoken like this!” 47 Then the Pharisees replied, “Surely you have not been deceived too, have you? 48 Has any one of the authorities or of the Pharisees believed in him? 49 But this crowd, which does not know the law—they are accursed.” 50 Nicodemus, who had gone to Jesus[q] before, and who was one of them, asked, 51 “Our law does not judge people without first giving them a hearing to find out what they are doing, does it?” 52 They replied, “Surely you are not also from Galilee, are you? Search and you will see that no prophet is to arise from Galilee.”
The Woman Caught in Adultery
[[53 Then each of them went home,
Footnotes
- John 7:1 Other ancient authorities read was not at liberty
- John 7:2 Or Tabernacles
- John 7:4 Other ancient authorities read wants it
- John 7:8 Other ancient authorities add yet
- John 7:10 Other ancient authorities lack as it were
- John 7:15 Or this man know his letters
- John 7:26 Or the Christ
- John 7:27 Or the Christ
- John 7:31 Or the Christ
- John 7:31 Other ancient authorities read is doing
- John 7:38 Or come to me and drink. 38 The one who believes in me, as
- John 7:38 Gk out of his belly
- John 7:39 Other ancient authorities read for as yet the Spirit (others, Holy Spirit) had not been given
- John 7:41 Or the Christ
- John 7:41 Or the Christ
- John 7:42 Or the Christ
- John 7:50 Gk him
Giovanni 7
Nuova Riveduta 2006
I fratelli di Gesù non credono in lui
7 (A)Dopo queste cose, Gesù se ne andava per la Galilea, non volendo fare altrettanto in Giudea perché i Giudei cercavano di ucciderlo.
2 Or la festa dei Giudei, detta delle Capanne, era vicina. 3 Perciò i suoi fratelli gli dissero: «Parti di qua e va’ in Giudea, affinché anche i tuoi discepoli vedano le opere che tu fai. 4 Poiché nessuno agisce in segreto quando cerca di essere riconosciuto pubblicamente. Se tu fai queste cose, manifèstati al mondo». 5 Poiché neppure i suoi fratelli credevano in lui. 6 Gesù quindi disse loro: «Il mio tempo non è ancora venuto; il vostro tempo, invece, è sempre pronto. 7 Il mondo non può odiare voi; ma odia me, perché io testimonio di lui che le sue opere sono malvagie. 8 Salite voi alla festa[a]; io non salgo [ancora] a questa festa, perché il mio tempo non è ancora compiuto». 9 Dette [loro] queste cose, rimase in Galilea.
Gesù alla festa delle Capanne
10 (B)Ma quando i suoi fratelli furono saliti alla festa, allora vi salì anche lui; non palesemente, ma come di nascosto. 11 I Giudei dunque lo cercavano durante la festa e dicevano: «Dov’è quel tale?» 12 Vi era tra la folla un gran mormorio riguardo a lui. Alcuni dicevano: «È un uomo per bene!», altri dicevano: «No, anzi, svia la gente!» 13 Nessuno però parlava di lui apertamente, per paura dei Giudei.
14 Verso la metà della festa, Gesù salì al tempio e si mise a insegnare. 15 Perciò i Giudei si meravigliavano e dicevano: «Come mai conosce le Scritture senza aver fatto studi?» 16 Gesù quindi[b] rispose loro: «La mia dottrina non è mia, ma di colui che mi ha mandato. 17 Se uno vuole fare la volontà di lui, conoscerà se questa dottrina è da Dio o se io parlo di mio. 18 Chi parla di suo cerca la propria gloria; ma chi cerca la gloria di colui che l’ha mandato, è veritiero e non vi è ingiustizia in lui. 19 Mosè non vi ha forse dato la legge? Eppure nessuno di voi mette in pratica la legge! Perché cercate di uccidermi?» 20 La gente rispose [e disse]: «Tu hai un demonio! Chi cerca di ucciderti?» 21 Gesù rispose loro: «Un’opera[c] sola ho fatto, e tutti ve ne meravigliate. 22 Mosè vi ha dato la circoncisione (non che venga da Mosè, ma viene dai padri); e voi circoncidete l’uomo in giorno di sabato. 23 Se un uomo riceve la circoncisione di sabato affinché la legge[d] di Mosè non sia violata, vi adirate voi contro di me perché in giorno di sabato ho guarito un uomo tutto intero? 24 Non giudicate secondo l’apparenza, ma giudicate secondo giustizia».
25 Perciò alcuni di Gerusalemme dicevano: «Non è questi colui che cercano di uccidere? 26 Eppure, ecco, egli parla liberamente e non gli dicono nulla. Che i capi abbiano riconosciuto per davvero che egli è [veramente] il Cristo? 27 Eppure, costui sappiamo di dov’è; ma quando il Cristo verrà, nessuno saprà di dove egli sia». 28 Gesù, dunque, insegnando nel tempio, esclamò: «Voi certamente mi conoscete e sapete di dove sono; però non sono venuto da me, ma colui che mi ha mandato è veritiero, e voi non lo conoscete. 29 Io[e] lo conosco, perché vengo da lui, ed è lui che mi ha mandato». 30 Cercavano perciò di arrestarlo, ma nessuno gli mise le mani addosso, perché l’ora sua non era ancora venuta.
31 Ma molti della folla credettero in lui, e dicevano: «Quando il Cristo sarà venuto, farà più segni di quanti ne abbia fatto questi?» 32 I farisei udirono la gente mormorare queste cose di lui; e i capi dei sacerdoti e i farisei mandarono delle guardie per arrestarlo.
33 Perciò Gesù disse[f]: «Io sono ancora con voi per poco tempo, poi me ne vado a colui che mi ha mandato. 34 Voi mi cercherete e non mi troverete; e dove io sarò, voi non potete venire». 35 Perciò i Giudei dissero tra di loro: «Dove andrà dunque ché noi non lo troveremo? Andrà forse da quelli che sono dispersi tra i Greci[g], a insegnare ai Greci? 36 Che significano queste sue parole: “Voi mi cercherete e non mi troverete” e: “Dove io sarò, voi non potete venire”?»
Fiumi d’acqua viva
37 (C)Nell’ultimo giorno, il giorno più solenne della festa, Gesù stando in piedi esclamò: «Se qualcuno ha sete, venga a me e beva. 38 Chi crede in me, come ha detto la Scrittura, fiumi d’acqua viva sgorgheranno dal suo seno». 39 Disse questo dello Spirito, che dovevano ricevere quelli che avevano creduto in lui[h]; lo Spirito [Santo], infatti, non era ancora stato dato, perché Gesù non era ancora glorificato.
Quel che la gente dice di Gesù
40 (D)Una parte dunque della gente[i], udite quelle parole, diceva: «Questi è davvero il profeta». 41 Altri dicevano: «Questi è il Cristo». Altri, invece, dicevano: «Ma è forse dalla Galilea che viene il Cristo? 42 La Scrittura non dice forse che il Cristo viene dalla discendenza di Davide e da Betlemme, il villaggio dove stava Davide?[j]» 43 Vi fu dunque dissenso, tra la gente, a causa sua; 44 e alcuni di loro lo volevano arrestare, ma nessuno gli mise le mani addosso.
45 Le guardie dunque tornarono dai capi dei sacerdoti e dai farisei, i quali dissero loro: «Perché non lo avete portato?» 46 Le guardie risposero: «Mai un uomo ha parlato così![k]» 47 Perciò i farisei replicarono loro: «Siete stati sedotti anche voi? 48 Ha qualcuno dei capi o dei farisei creduto in lui? 49 Ma questo popolino, che non conosce la legge, è maledetto!» 50 Nicodemo (uno di loro, quello che prima era andato da lui[l]) disse loro: 51 «La nostra legge giudica forse un uomo prima che sia stato udito e che si sappia quello che ha fatto?» 52 Essi gli risposero: «Sei anche tu di Galilea? Esamina, e vedrai che dalla Galilea non sorge profeta[m]».
53 [[E ognuno se ne andò a casa sua.
Footnotes
- Giovanni 7:8 TR e M Salite voi a questa festa.
- Giovanni 7:16 TR omette quindi.
- Giovanni 7:21 Un’opera, la guarigione di un malato in giorno di sabato.
- Giovanni 7:23 La legge, che prescriveva la circoncisione l’ottavo giorno dopo la nascita, senza eccezione per il sabato.
- Giovanni 7:29 TR Io però…
- Giovanni 7:33 TR disse loro:…
- Giovanni 7:35 Quelli che sono dispersi tra i Greci: i Giudei dispersi in mezzo alle nazioni pagane.
- Giovanni 7:39 TR e M quelli che credono in lui.
- Giovanni 7:40 TR e M Molta della gente, dunque, udite…
- Giovanni 7:42 Cfr. 1 S 7:12-13; Sl 132:11; Mi 5:1.
- Giovanni 7:46 TR e M Nessun uomo parlò mai come quest’uomo!
- Giovanni 7:50 TR e M quello che era andato da lui di notte.
- Giovanni 7:52 TR e M dalla Galilea non è sorto alcun profeta; altri mss. riportano: dalla Galilea non sorge il profeta.
Johannes 7
Schlachter 2000
Die ungläubigen Brüder Jesu
7 Und danach zog Jesus in Galiläa umher; denn er wollte nicht in Judäa umherziehen, weil die Juden ihn zu töten suchten.
2 Es war aber das Laubhüttenfest der Juden nahe.
3 Da sprachen seine Brüder zu ihm: Brich doch auf von hier und zieh nach Judäa, damit auch deine Jünger die Werke sehen können, die du tust!
4 Denn niemand tut etwas im Verborgenen und sucht zugleich öffentlich bekannt zu sein. Wenn du diese Dinge tust, so offenbare dich der Welt!
5 Denn auch seine Brüder glaubten nicht an ihn.
6 Da spricht Jesus zu ihnen: Meine Zeit[a] ist noch nicht da; aber eure Zeit ist immer bereit.
7 Die Welt kann euch nicht hassen, mich aber hasst sie; denn ich bezeuge von ihr, dass ihre Werke böse sind.
8 Geht ihr hinauf zu diesem Fest; ich gehe noch nicht zu diesem Fest hinauf, denn meine Zeit ist noch nicht erfüllt.
9 Und als er dies zu ihnen gesagt hatte, blieb er in Galiläa.
Jesus lehrt am Laubhüttenfest. Der Unglaube der Juden
10 Nachdem aber seine Brüder hinaufgegangen waren, ging auch er hinauf zum Fest, nicht öffentlich, sondern wie im Verborgenen.
11 Da suchten ihn die Juden während des Festes und sprachen: Wo ist er?
12 Und es gab viel Gemurmel seinetwegen unter der Volksmenge. Etliche sagten: Er ist gut!, andere aber sprachen: Nein, sondern er verführt die Leute!
13 Doch redete niemand freimütig über ihn, aus Furcht vor den Juden.
14 Als aber das Fest schon zur Hälfte verflossen war, ging Jesus in den Tempel hinauf und lehrte.
15 Und die Juden verwunderten sich und sprachen: Woher kennt dieser die Schriften? Er hat doch nicht studiert!
16 Jesus antwortete ihnen und sprach: Meine Lehre ist nicht von mir, sondern von dem, der mich gesandt hat.
17 Wenn jemand seinen Willen tun will, wird er erkennen, ob diese Lehre von Gott ist, oder ob ich aus mir selbst rede.
18 Wer aus sich selbst redet, der sucht seine eigene Ehre; wer aber die Ehre dessen sucht, der ihn gesandt hat, der ist wahrhaftig, und keine Ungerechtigkeit ist in ihm.
19 Hat nicht Mose euch das Gesetz gegeben? Und doch tut keiner von euch das Gesetz. Warum sucht ihr mich zu töten?
20 Die Menge antwortete und sprach: Du hast einen Dämon! Wer sucht dich zu töten?
21 Jesus antwortete und sprach zu ihnen: Ein Werk habe ich getan, und ihr alle verwundert euch.
22 Darum [sage ich euch:] Mose hat euch die Beschneidung gegeben (nicht dass sie von Mose kommt, sondern von den Vätern), und ihr beschneidet den Menschen am Sabbat.
23 Wenn ein Mensch am Sabbat die Beschneidung empfängt, damit das Gesetz Moses nicht übertreten wird, was zürnt ihr mir denn, dass ich den ganzen Menschen am Sabbat gesund gemacht habe?
24 Richtet nicht nach dem Augenschein, sondern fällt ein gerechtes Urteil!
Ist Jesus der Christus?
25 Da sprachen etliche von Jerusalem: Ist das nicht der, den sie zu töten suchen?
26 Und siehe, er redet öffentlich, und sie sagen ihm nichts. Haben etwa die Obersten wirklich erkannt, dass dieser in Wahrheit der Christus ist?
27 Doch von diesem wissen wir, woher er ist; wenn aber der Christus kommt, so wird niemand wissen, woher er ist.
28 Da rief Jesus, während er im Tempel lehrte, und sprach: Ja, ihr kennt mich und wisst, woher ich bin! Und doch bin ich nicht von mir selbst gekommen, sondern der ist wahrhaftig, der mich gesandt hat, den ihr nicht kennt.
29 Ich aber kenne ihn, weil ich von ihm bin, und er hat mich gesandt.
30 Da suchten sie ihn zu ergreifen; aber niemand legte Hand an ihn, denn seine Stunde war noch nicht gekommen.
31 Viele aber aus der Volksmenge glaubten an ihn und sprachen: Wenn der Christus kommt, wird er wohl mehr Zeichen tun als die, welche dieser getan hat?
32 Die Pharisäer hörten, dass die Menge diese Dinge über ihn murmelte; darum sandten die Pharisäer und die obersten Priester Diener ab, um ihn zu ergreifen.
33 Da sprach Jesus zu ihnen: Noch eine kleine Zeit bin ich bei euch, und dann gehe ich hin zu dem, der mich gesandt hat.
34 Ihr werdet mich suchen und nicht finden; und wo ich bin, dorthin könnt ihr nicht kommen.
35 Da sprachen die Juden untereinander: Wohin will er denn gehen, dass wir ihn nicht finden sollen? Will er etwa zu den unter den Griechen Zerstreuten gehen und die Griechen lehren?
36 Was ist das für ein Wort, das er sprach: Ihr werdet mich suchen und nicht finden, und wo ich bin, dorthin könnt ihr nicht kommen?
Ströme lebendigen Wassers
37 Aber am letzten, dem großen Tag des Festes stand Jesus auf, rief und sprach: Wenn jemand dürstet, der komme zu mir und trinke!
38 Wer an mich glaubt, wie die Schrift gesagt hat, aus seinem Leib werden Ströme lebendigen Wassers fließen.
39 Das sagte er aber von dem Geist, den die empfangen sollten, welche an ihn glauben; denn der Heilige Geist war noch nicht da, weil Jesus noch nicht verherrlicht war.
Spaltung unter den Juden
40 Viele nun aus der Volksmenge sagten, als sie das Wort hörten: Dieser ist wahrhaftig der Prophet.
41 Andere sprachen: Dieser ist der Christus! Andere aber sagten: Kommt der Christus denn aus Galiläa?
42 Sagt nicht die Schrift, dass der Christus aus dem Samen Davids kommt und aus dem Dorf Bethlehem, wo David war?
43 Es entstand nun seinetwegen eine Spaltung unter der Volksmenge.
44 Und etliche von ihnen wollten ihn ergreifen, doch legte niemand Hand an ihn.
45 Nun kamen die Diener zu den obersten Priestern und Pharisäern zurück, und diese sprachen zu ihnen: Warum habt ihr ihn nicht gebracht?
46 Die Diener antworteten: Nie hat ein Mensch so geredet wie dieser Mensch!
47 Da antworteten ihnen die Pharisäer: Seid auch ihr verführt worden?
48 Glaubt auch einer von den Obersten oder von den Pharisäern an ihn?
49 Aber dieser Pöbel, der das Gesetz nicht kennt, der ist unter dem Fluch!
50 Da spricht zu ihnen Nikodemus, der bei Nacht zu ihm gekommen war, und der einer der Ihren war:
51 Richtet unser Gesetz einen Menschen, es sei denn, man habe ihn zuvor selbst gehört und erkannt, was er tut?
52 Sie antworteten und sprachen zu ihm: Bist du etwa auch aus Galiläa? Forsche nach und sieh: Kein Prophet ist aus Galiläa hervorgegangen!
53 Und so ging jeder in sein Haus.
Footnotes
- (7,6) gr. kairos, d.h. die rechte, gelegene Zeit, der gelegene bzw. göttlich festgesetzte Zeitpunkt.
János 7
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jézus és testvérei
7 Jézus ezután Galilea tartományában járt. Nem akart Júdeában maradni, mert a vallási vezetők meg akarták ölni. 2 Közel volt a Sátoros ünnep, a zsidók ünnepe, 3 ezért testvérei ezt mondták Jézusnak: „Jobb lenne, ha felmennél Júdeába, az ünnepre, hadd lássák a tanítványaid, amit teszel! 4 Ha valaki népszerű akar lenni, az ne rejtőzzön el a nyilvánosság elől! Mutasd meg magad az egész világnak, hadd lássa mindenki a csodáidat!” 5 Ezt azért mondták a testvérei, mert még ők sem hittek benne.
6 Jézus így felelt: „Az én időm még nem jött el, de számotokra minden idő alkalmas. 7 Titeket nem gyűlölhetnek az emberek, de engem gyűlölnek, mert rájuk bizonyítom a gonosz tetteiket. 8 Ti csak menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel, mert nincs itt az ideje.” 9 Ezután Jézus még Galileában maradt, 10 a testvérei pedig elindultak Jeruzsálembe, az ünnepre.
Valamivel később azonban Jézus is elindult, de titokban, mert nem akarta, hogy felismerjék. 11 A júdeaiak keresték Jézust az ünnepek alatt, és egymást kérdezgették: „Hol lehet az az ember?”
12 Az ünnepre összegyűlt tömegben sokan Jézusról beszéltek és vitatkoztak, de csak egymás között. Voltak, akik azt mondták róla: „Jó ember.”
Mások meg azt: „Nem, dehogy is jó, hiszen félrevezeti az embereket.” 13 De nyíltan senkisem mert róla beszélni, mert féltek a vallási vezetőktől.
Jézus tanít a Templom udvarában
14 Az ünnepi hét fele már elmúlt, mikor Jézus felment a Templom udvarába, és tanítani kezdte a sokaságot. 15 A vallási vezetők megdöbbentek a tanításán: „Hogyan ismerheti ilyen jól az Írásokat, ha nem tanulta a tanításainkat?”
16 Jézus pedig így felelt nekik: „Amit én tanítok, az nem tőlem származik, hanem attól, aki elküldött engem. 17 Ha valaki Isten akaratát akarja véghezvinni, az el tudja dönteni, hogy Istentől van-e, amit tanítok, vagy magamtól. 18 Mert aki a saját gondolatait hirdeti, az magának akar elismerést és dicsőséget szerezni. Aki pedig annak akar dicsőséget szerezni, aki őt elküldte, az igaz ember, és nincs benne hamisság. 19 Nem Mózes adta nektek a Törvényt? Mégsem engedelmeskedik a Törvénynek egyikőtök sem! Miért akartok engem megölni?”
20 Erre azok így feleltek: „Gonosz szellem van benned! Ki akar téged megölni?”
21 Jézus így válaszolt: „Véghezvittem valamit, amin mindannyian csodálkoztok. 22 Mózes elrendelte a körülmetélést. (Bár az eredetileg nem tőle származott, hanem az előtte élő atyáktól.) Ti pedig akkor is körülmetélitek a kisgyermeket, ha az a nap történetesen szombatra esik. 23 Ha pedig elvégezhetitek a körülmetélést szombaton úgy, hogy ezzel nem sértitek meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy valakinek az egész testét meggyógyítottam szombaton? 24 Ne a látszat alapján ítéljetek, hanem igazságosan, és méltányosan!”
Valóban Jézus-e a Messiás?
25 Ekkor néhány jeruzsálemi lakos azt mondta: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni? 26 De hiszen most nyiltan beszél, és nem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy valóban ő a Messiás? 27 Másrészt viszont, ha a Messiás eljön, senki sem fogja tudni, honnan jön, őróla meg tudjuk, hogy honnan származik!”
28 Miközben Jézus a Templom udvarában tanított, hangosan felkiáltott: „Valóban ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan jöttem? Csakhogy én nem magamtól jöttem, hanem az küldött el, aki valóságos, de ti nem ismeritek őt! 29 Én azonban ismerem, mert tőle jöttem, ő küldött el engem!”
30 Emiatt egyesek szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá, mert ennek még nem jött el az ideje. 31 Sokan mások azonban hittek benne, és ezt mondták: „Ha majd eljön a Messiás, vajon tehet-e több csodát, mint ez az ember?”
A vallási vezetők megpróbálják Jézust letartóztatni
32 A farizeusok meghallották, hogy a tömegben ilyen szóbeszéd terjed Jézusról. Ezért a főpapokkal együtt templomi őröket küldtek érte, hogy tartóztassák le. 33 Jézus akkor ezt mondta: „Még egy rövid ideig veletek leszek, azután visszatérek ahhoz, aki elküldött engem. 34 Keresni fogtok, de nem találtok, mert ahová én megyek, oda nem jöhettek utánam.”
35 Akik hallották ezt, így tanakodtak egymás közt: „Hová megy, ahol nem találhatjuk meg? Talán a görög városokban szétszórtan élő zsidókhoz akar menni, és őket akarja tanítani? 36 Mit akart azzal mondani, hogy »keresni fogtok, de nem találtok meg«, és hogy »ahová én megyek, oda ti nem jöhettek«?”
Jézus a Szent Szellemről
37 Az ünnep utolsó, legnagyobb napján Jézus felállt, és így kiáltott: „Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám, és igyon! 38 Aki hisz bennem, annak szívéből majd élő víznek forrásai fakadnak — ahogyan az Írás mondja.” 39 Ezt a hasonlatot a Szent Szellemről mondta, akit később azok kaptak meg, akik Jézusban hittek. De amikor ezt mondta, akkor a Szent Szellemet még senki sem kaphatta meg, mert Jézus még nem dicsőült meg.
Az emberek vitatkoznak Jézusról
40 Ezt hallva a sokaság egy része azt mondta: „Bizony, ő a Próféta!”[a]
41 Mások azt mondták: „Ő a Messiás!”
De voltak, akik ezt mondták: „Az nem lehet, mert a Messiás nem Galileából származik! 42 Nem azt mondja az Írás, hogy a Messiás Dávid családjából származik, és Betlehemből jön majd, abból a városból, ahol Dávid élt?” 43 Emiatt nem tudtak egyetértésre jutni. 44 Voltak, akik szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá.
A vallási vezetők nem hisznek Jézusban
45 A Templom-őrség ekkor dolgavégezetlenül visszament a főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok megkérdezték: „Miért nem tartóztattátok le, és hoztátok ide őt?”
46 Az őrök azt válaszolták: „Még soha senki nem beszélt úgy, mint ez az ember!”
47 A farizeusok ekkor megkérdezték: „Csak nem bolondított el titeket is? 48 Látjátok, hogy senki sem hisz benne a farizeusok és a főpapok közül! 49 Csak a tömeg követi, de ők átok alatt vannak, mert nem ismerik a Törvényt!”
50 A farizeusok között ott volt Nikodémus is, aki korábban elment Jézushoz, és beszélt vele.[b] Azt mondta: 51 „A Törvényünk szerint senki nem ítélhető el, amíg ki nem hallgatták! Mi sem ítélhetjük el őt, amíg ki nem vizsgáltuk, hogy mit tett.”
52 Ekkor a többiek letorkolták: „Talán te is Galileából jöttél? Nézz utána az Írásokban, és meglátod, hogy a Próféta nem Galileából származik!”
53 Ezután mindannyian hazamentek.
Footnotes
- János 7:40 Próféta Valószínűleg arra a prófétára gondoltak, akiről Mózes mondta (5Móz 18:15–19), hogy Isten majd el fogja küldeni, vagyis a Messiásra. Az 52. versben is.
- János 7:50 Lásd Jn 3:1–21.
Jean 7
La Bible du Semeur
Jésus à la fête des Cabanes
7 Après cela, Jésus continua à parcourir la Galilée ; il voulait en effet éviter la Judée où les Juifs cherchaient à le supprimer. 2 Cependant, on se rapprochait de la fête juive des Cabanes[a].
3 Ses frères lui dirent alors : Tu devrais quitter cette région et te rendre en Judée pour que, là aussi, tes disciples puissent voir les œuvres que tu accomplis. 4 Quand on veut être connu, on n’agit pas avec tant de discrétion. Puisque tu accomplis de si grandes choses, fais en sorte que tout le monde le voie.
5 En effet, les frères de Jésus eux-mêmes ne croyaient pas en lui. 6 Jésus leur répondit : Le moment n’est pas encore venu pour moi. En revanche, pour vous, c’est toujours le bon moment. 7 Le monde n’a aucune raison de vous haïr ; mais moi, il me déteste parce que je témoigne que ses actes sont mauvais. 8 Vous donc, allez à la fête ; pour ma part, je n’y vais pas encore[b] car le moment n’est pas encore venu pour moi.
9 Après leur avoir dit cela, il resta en Galilée. 10 Cependant, quand ses frères furent partis pour la fête, il s’y rendit lui aussi, mais secrètement, sans se montrer. 11 Or, pendant la fête, les Juifs le cherchaient et demandaient : Où est-il donc ?
12 Dans la foule, les discussions allaient bon train à son sujet. Les uns disaient : C’est quelqu’un de bien.
– Pas du tout, répondaient les autres : il trompe tout le monde.
13 Mais, comme ils avaient tous peur des Juifs, personne n’osait parler librement de lui.
L’opposition grandit
14 La moitié de la semaine de fête était déjà passée, quand Jésus alla au Temple et se mit à enseigner. 15 Les Juifs en étaient tout étonnés et se demandaient : Comment peut-il connaître à ce point les Ecritures, sans avoir jamais étudié ?
16 Jésus leur répondit : Rien de ce que j’enseigne ne vient de moi. J’ai tout reçu de celui qui m’a envoyé. 17 Si quelqu’un est décidé à faire la volonté de Dieu, il reconnaîtra bien si mon enseignement vient de Dieu ou si je parle de ma propre initiative. 18 Celui qui parle en son propre nom recherche sa propre gloire. Mais si quelqu’un vise à honorer celui qui l’a envoyé, c’est un homme vrai ; il n’y a rien de faux en lui. 19 Moïse vous a donné la Loi, et pourtant, aucun de vous ne fait ce qu’elle ordonne ! Pourquoi cherchez-vous à me tuer ?
20 – Tu as un démon en toi ! lui cria la foule. Qui est-ce qui veut te tuer ?
21 Jésus reprit la parole et leur dit : Il a suffi que je fasse une œuvre pour que vous soyez tous dans l’étonnement. 22 Réfléchissez : Moïse vous a donné l’ordre de pratiquer la circoncision, rite qui ne vient d’ailleurs pas de Moïse, mais des patriarches. Or, cela ne vous dérange pas de circoncire quelqu’un le jour du sabbat. 23 Eh bien, si on circoncit un garçon le jour du sabbat pour respecter la Loi de Moïse, pourquoi donc vous indignez-vous contre moi parce que j’ai entièrement guéri un homme le jour du sabbat ? 24 Cessez donc de juger selon les apparences, et apprenez à porter des jugements conformes à ce qui est juste.
25 En le voyant, quelques habitants de Jérusalem s’étonnaient : N’est-ce pas celui qu’ils veulent faire mourir ? 26 Or, le voilà qui parle librement en public et personne ne lui dit rien ! Est-ce que, par hasard, nos autorités auraient reconnu qu’il est vraiment le Messie ? 27 Pourtant, lui, nous savons d’où il est ; mais le Messie, quand il viendra, personne ne saura d’où il est.
28 Alors Jésus intervint d’une voix forte, et on l’entendit dans toute la cour du Temple : Vraiment ! Vous me connaissez et vous savez d’où je suis ! Sachez-le, je ne suis pas venu de ma propre initiative. C’est celui qui est véridique qui m’a envoyé. Vous ne le connaissez pas. 29 Moi, je le connais, car je viens d’auprès de lui, et c’est lui qui m’a envoyé.
30 Alors plusieurs essayèrent de l’arrêter, et pourtant personne ne mit la main sur lui, parce que son heure n’était pas encore venue. 31 Cependant, beaucoup, parmi la foule, crurent en lui.
– Quand le Messie viendra, disaient-ils, accomplira-t-il plus de signes miraculeux que n’en a déjà fait cet homme-là ?
32 Ce qui se murmurait ainsi dans la foule au sujet de Jésus parvint aux oreilles des pharisiens. Alors les chefs des prêtres et les pharisiens envoyèrent des gardes du Temple pour procéder à son arrestation.
33 Jésus déclara : Je suis encore pour un peu de temps parmi vous. Ensuite je retournerai auprès de celui qui m’a envoyé. 34 Vous me chercherez, et vous ne me trouverez pas ; et vous ne pouvez pas aller là où je serai.
35 Sur quoi, ses auditeurs se demandèrent entre eux : Où va-t-il aller pour que nous ne le trouvions pas ? Aurait-il l’intention de se rendre chez les Juifs dispersés parmi les non-Juifs ? Voudrait-il peut-être même apporter son enseignement aux non-Juifs ? 36 Que peut-il bien vouloir dire quand il déclare : « Vous me chercherez et vous ne me trouverez pas ; et vous ne pouvez pas aller là où je serai » ?
L’eau vive
37 Le dernier jour de la fête, le jour le plus solennel, Jésus se tint devant la foule et lança à pleine voix : Si quelqu’un a soif, qu’il vienne à moi, et que celui qui croit en moi boive. 38 Car, comme le dit l’Ecriture, des fleuves d’eau vive jailliront de lui[c]. 39 En disant cela, il faisait allusion à l’Esprit que devaient recevoir plus tard ceux qui croiraient en lui. En effet, à ce moment-là, l’Esprit n’avait pas encore été donné parce que Jésus n’était pas encore entré dans sa gloire.
Pour ou contre Jésus ?
40 Dans la foule, plusieurs de ceux qui avaient entendu ces paroles disaient : Pas de doute : cet homme est bien le Prophète attendu.
41 D’autres affirmaient : C’est le Messie.
– Mais, objectaient certains, le Messie pourrait-il venir de la Galilée ? 42 L’Ecriture ne dit-elle pas que le Messie sera un descendant de David et qu’il naîtra à Bethléhem[d], le village où David a vécu ?
43 Ainsi, le peuple se trouva de plus en plus divisé à cause de lui. 44 Quelques-uns voulaient l’arrêter mais personne n’osa porter la main sur lui.
45 Les gardes du Temple retournèrent auprès des chefs des prêtres et des pharisiens. Ceux-ci leur demandèrent : Pourquoi ne l’avez-vous pas amené ?
46 Ils répondirent : Personne n’a jamais parlé comme cet homme.
47 – Quoi, répliquèrent les pharisiens, vous aussi, vous vous y êtes laissé prendre ? 48 Est-ce qu’un seul des chefs ou un seul des pharisiens a cru en lui ? 49 Il n’y a que ces gens du peuple qui ne connaissent rien à la Loi … ce sont tous des maudits !
50 Là-dessus, l’un d’entre eux, Nicodème, celui qui, précédemment, était venu trouver Jésus, leur dit : 51 Notre Loi nous permet-elle de condamner un homme sans l’avoir entendu et sans savoir ce qu’il a fait de mal ?
52 – Es-tu, toi aussi, de la Galilée ? lui répondirent-ils. Consulte les Ecritures, et tu verras qu’aucun prophète ne sort de la Galilée.
[53 Là-dessus chacun rentra chez soi.
Footnotes
- 7.2 Cette fête, d’une durée de huit jours, rappelait l’époque où les Israélites vivaient sous des tentes, dans le désert, après la sortie d’Egypte. Jérusalem était durant cette semaine un centre de rassemblement des Juifs venus de tout le pays.
- 7.8 Certains manuscrits ont : je n’y vais pas.
- 7.38 de lui : c’est-à-dire de Christ, comme le suggère le v. 39. Jésus est le vrai Temple (Jn 2.21) d’où jaillissent les fleuves d’eau vive : Ez 47.1-12 ; Jl 4.18 ; Za 14.8 (voir 13.1). D’autres comprennent, en changeant la ponctuation : 37 Si quelqu’un a soif, qu’il vienne à moi et qu’il boive. Celui qui croit en moi, 38 des fleuves d’eau vive jailliront de lui, comme le dit l’Ecriture.
- 7.42 Cette remarque se fonde sur 2 S 7.12 ; Mi 5.1. Beaucoup ne savaient pas que Jésus était né à Bethléhem en Judée, mais croyaient plutôt qu’il était né en Galilée, d’où il était venu.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.