John 2
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Wedding at Cana
2 On the third day there was a wedding in Cana of Galilee, and the mother of Jesus was there. 2 Jesus and his disciples had also been invited to the wedding. 3 When the wine gave out, the mother of Jesus said to him, “They have no wine.” 4 And Jesus said to her, “Woman, what concern is that to you and to me? My hour has not yet come.” 5 His mother said to the servants, “Do whatever he tells you.” 6 Now standing there were six stone water jars for the Jewish rites of purification, each holding twenty or thirty gallons. 7 Jesus said to them, “Fill the jars with water.” And they filled them up to the brim. 8 He said to them, “Now draw some out, and take it to the chief steward.” So they took it. 9 When the steward tasted the water that had become wine, and did not know where it came from (though the servants who had drawn the water knew), the steward called the bridegroom 10 and said to him, “Everyone serves the good wine first, and then the inferior wine after the guests have become drunk. But you have kept the good wine until now.” 11 Jesus did this, the first of his signs, in Cana of Galilee, and revealed his glory; and his disciples believed in him.
12 After this he went down to Capernaum with his mother, his brothers, and his disciples; and they remained there a few days.
Jesus Cleanses the Temple
13 The Passover of the Jews was near, and Jesus went up to Jerusalem. 14 In the temple he found people selling cattle, sheep, and doves, and the money changers seated at their tables. 15 Making a whip of cords, he drove all of them out of the temple, both the sheep and the cattle. He also poured out the coins of the money changers and overturned their tables. 16 He told those who were selling the doves, “Take these things out of here! Stop making my Father’s house a marketplace!” 17 His disciples remembered that it was written, “Zeal for your house will consume me.” 18 The Jews then said to him, “What sign can you show us for doing this?” 19 Jesus answered them, “Destroy this temple, and in three days I will raise it up.” 20 The Jews then said, “This temple has been under construction for forty-six years, and will you raise it up in three days?” 21 But he was speaking of the temple of his body. 22 After he was raised from the dead, his disciples remembered that he had said this; and they believed the scripture and the word that Jesus had spoken.
23 When he was in Jerusalem during the Passover festival, many believed in his name because they saw the signs that he was doing. 24 But Jesus on his part would not entrust himself to them, because he knew all people 25 and needed no one to testify about anyone; for he himself knew what was in everyone.
Giovanni 2
Nuova Riveduta 2006
Primo miracolo a Cana
2 (A)Tre giorni dopo ci fu un matrimonio in Cana di Galilea, e la madre di Gesù era là. 2 Anche Gesù fu invitato con i suoi discepoli al matrimonio. 3 Venuto a mancare il vino, la madre di Gesù gli disse: «Non hanno più vino». 4 Gesù le disse: «Che c’è fra me e te, o donna? L’ora mia non è ancora venuta». 5 Sua madre disse ai servitori: «Fate tutto quel che vi dirà». 6 C’erano là sei recipienti di pietra, del tipo adoperato per la purificazione dei Giudei, i quali contenevano ciascuno due o tre misure[a]. 7 Gesù disse loro: «Riempite d’acqua i recipienti». Ed essi li riempirono fino all’orlo. 8 Poi disse loro: «Adesso attingete e portatene al maestro di tavola». Ed essi gliene portarono. 9 Quando il maestro di tavola ebbe assaggiato l’acqua che era diventata vino (egli non ne conosceva la provenienza, ma la sapevano bene i servitori che avevano attinto l’acqua), chiamò lo sposo e gli disse: 10 «Ognuno serve prima il vino buono, e quando si è bevuto abbondantemente, il meno buono; tu, invece, hai tenuto il vino buono fino ad ora».
11 Gesù fece questo primo dei suoi segni in Cana di Galilea, e manifestò la sua gloria, e i suoi discepoli credettero in lui.
12 Dopo questo, scese a Capernaum egli con sua madre, con i suoi fratelli e i suoi discepoli, e rimasero là alcuni giorni.
Gesù nel tempio
13 (B)La Pasqua dei Giudei era vicina, e Gesù salì a Gerusalemme. 14 Trovò nel tempio quelli che vendevano buoi, pecore, colombi, e i cambiavalute seduti. 15 Fatta una sferza di cordicelle, scacciò tutti fuori dal tempio, pecore e buoi; sparpagliò il denaro dei cambiavalute, rovesciò le tavole, 16 e a quelli che vendevano i colombi disse: «Portate via di qui queste cose; smettete di fare della casa del Padre mio una casa di mercato». 17 E i suoi discepoli si ricordarono che sta scritto:
«Lo zelo per la tua casa mi consuma[b]»[c].
18 I Giudei allora presero a dirgli: «Quale segno ci mostri per fare queste cose?» 19 Gesù rispose loro: «Distruggete questo tempio, e in tre giorni lo farò risorgere!» 20 Allora i Giudei dissero: «Quarantasei anni è durata la costruzione di questo tempio e tu lo faresti risorgere in tre giorni?» 21 Ma egli parlava del tempio del suo corpo. 22 Quando dunque fu risorto dai morti, i suoi discepoli si ricordarono che egli aveva detto questo[d], e credettero alla Scrittura e alla parola che Gesù aveva detta.
23 (C)Mentre egli era in Gerusalemme, alla festa di Pasqua, molti credettero nel suo nome vedendo i segni che egli faceva. 24 Ma Gesù non si fidava di loro, perché conosceva tutti, 25 e perché non aveva bisogno della testimonianza di nessuno sull’uomo, poiché egli stesso conosceva quello che era nell’uomo.
Footnotes
- Giovanni 2:6 Misura, dal gr. metrêtês, che corrispondeva a poco più di 39 litri.
- Giovanni 2:17 Così TR; NA e M mi consumerà.
- Giovanni 2:17 +Sl 69:9.
- Giovanni 2:22 TR che egli aveva loro detto questo.
Johannes 2
Schlachter 2000
Die Hochzeit von Kana
2 Und am dritten Tag war eine Hochzeit in Kana in Galiläa, und die Mutter Jesu war dort.
2 Aber auch Jesus wurde samt seinen Jüngern zur Hochzeit eingeladen.
3 Und als es an Wein mangelte, spricht die Mutter Jesu zu ihm: Sie haben keinen Wein!
4 Jesus spricht zu ihr: Frau, was habe ich mit dir zu tun?[a] Meine Stunde ist noch nicht gekommen!
5 Seine Mutter spricht zu den Dienern: Was er euch sagt, das tut!
6 Es waren aber dort sechs steinerne Wasserkrüge, nach der Reinigungssitte der Juden, von denen jeder zwei oder drei Eimer[b] fasste.
7 Jesus spricht zu ihnen: Füllt die Krüge mit Wasser! Und sie füllten sie bis obenhin.
8 Und er spricht zu ihnen: Schöpft nun und bringt es dem Speisemeister! Und sie brachten es hin.
9 Als aber der Speisemeister das Wasser, das zu Wein geworden war, gekostet hatte (und er wusste nicht, woher es war; die Diener aber, die das Wasser geschöpft hatten, wussten es), da rief der Speisemeister den Bräutigam
10 und sprach zu ihm: Jedermann setzt zuerst den guten Wein vor, und dann, wenn sie trunken geworden sind, den geringeren; du aber hast den guten Wein bis jetzt behalten!
11 Diesen Anfang der Zeichen machte Jesus in Kana in Galiläa und ließ seine Herrlichkeit offenbar werden, und seine Jünger glaubten an ihn.
12 Danach zog er hinab nach Kapernaum, er und seine Mutter und seine Brüder und seine Jünger, und sie blieben wenige Tage dort.
Die erste Tempelreinigung
13 Und das Passah der Juden war nahe, und Jesus zog hinauf nach Jerusalem.
14 Und er fand im Tempel die Verkäufer von Rindern und Schafen und Tauben und die Wechsler, die dasaßen.
15 Und er machte eine Geißel aus Stricken und trieb sie alle zum Tempel hinaus, samt den Schafen und Rindern, und den Wechslern verschüttete er das Geld und stieß die Tische um;
16 und zu den Taubenverkäufern sprach er: Schafft das weg von hier! Macht nicht das Haus meines Vaters zu einem Kaufhaus!
17 Seine Jünger dachten aber daran, dass geschrieben steht: »Der Eifer um dein Haus hat mich verzehrt«.[c]
18 Da antworteten die Juden und sprachen zu ihm: Was für ein Zeichen zeigst du uns, dass du dies tun darfst?[d]
19 Jesus antwortete und sprach zu ihnen: Brecht diesen Tempel ab, und in drei Tagen will ich ihn aufrichten!
20 Da sprachen die Juden: In 46 Jahren ist dieser Tempel erbaut worden, und du willst ihn in drei Tagen aufrichten?
21 Er aber redete von dem Tempel seines Leibes.
22 Als er nun aus den Toten auferstanden war, dachten seine Jünger daran, dass er ihnen dies gesagt hatte, und sie glaubten der Schrift und dem Wort, das Jesus gesprochen hatte.
23 Als er aber am Passahfest in Jerusalem war, glaubten viele an seinen Namen, weil sie seine Zeichen sahen, die er tat.
24 Jesus selbst aber vertraute sich ihnen nicht an, weil er alle kannte,
25 und weil er es nicht nötig hatte, dass jemand von dem Menschen Zeugnis gab; denn er wusste selbst, was im Menschen war.
Footnotes
- (2,4) Andere Übersetzung: Was willst du von mir? w. Was ist zwischen mir und dir?
- (2,6) gr. metretes, ein Flüssigkeitsmaß von ca. 39 Litern.
- (2,17) Ps 69,10.
- (2,18) Die Juden wollten von dem Herrn ein göttliches Zeichen als Bestätigung für seine Autorität als Messias sehen (vgl. Mt 16,1-4; 1Kor 1,22).
János 2
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A kánai lakodalom
2 Két nappal később lakodalom volt a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is részt vett. 2 Meghívták Jézust és a tanítványait is. 3 A lakodalom közben elfogyott a bor, s ekkor Jézus anyja szólt a fiának: „Nincs több boruk!”
4 Jézus azonban ezt válaszolta: „Mi közünk nekünk ehhez? Nem jött még el az én időm.”
5 Jézus anyja mégis szólt a szolgáknak: „Akármit mond nektek, tegyétek meg!”
6 Volt ott hat nagyméretű, kőből készült víztartó, amelyet a zsidók a szertartásos tisztálkodáshoz[a] szoktak használni. Ezekbe egyenként kb. 80–120 liter víz fért.
7 Jézus szólt a szolgáknak: „Töltsétek meg az edényeket vízzel!” Azok pedig színig töltötték a víztartókat.
8 Azután Jézus mondta nekik: „Merítsetek belőle, és vigyétek a násznagynak!”
A szolgák így is tettek. 9 A násznagy megkóstolta a borrá változott vizet. (Ő nem tudta, honnan van a bor, de a szolgák, akik hozták, tudták.) Akkor a násznagy odahívta a vőlegényt, 10 és azt mondta neki: „Mindenki a legjobb bort szolgálja fel először, és amikor a vendégek már részegek, akkor hozzák az olcsó bort. Te meg mostanáig tartogattad a legjobb borodat?”
11 Jézus jelei és csodái közül ez volt az első, amelyet a galileai Kánában mutatott meg. Kézzelfoghatóan megmutatta a dicsőségét, a tanítványai pedig hittek benne.
12 Ezután Kapernaumba ment anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott maradtak néhány napig.
Jézus kikergeti a kereskedőket a Templomból(A)
13 Közeledett már a júdeaiak páska ünnepe, ezért Jézus felment Jeruzsálembe. 14 Látta, hogy a Templom udvarában marhákat, juhokat, galambokat árulnak, és pénzváltók ülnek az asztalaiknál. 15 Ekkor felragadott néhány kötelet, azokat marokra fogta, mint egy korbácsot, és kizavarta a kereskedőket a Templom területéről, a juhokkal és a marhákkal együtt. A pénzváltók pénzét szétszórta, és asztalaikat felborította. 16 A galambárusoknak is mondta: „Ki innen! Vigyétek el ezeket! Ne tegyétek Atyám házát piactérré!”
17 Tanítványainak eszébe jutott, hogy az Írás ezt mondja:
„Templomod iránti féltékeny, szenvedélyes szeretet emészt engem.”[b]
18 Egyes júdeaiak, ezt mondták Jézusnak: „Mutass nekünk valami csodás jelet annak bizonyítására, hogy jogod van ilyeneket tenni!”
19 Jézus ezt felelte: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt újra felépítem!”
20 Erre azok így válaszoltak: „Negyvenhat évig építették a Templomot, te meg három nap alatt újjáépítenéd?!”
21 De nem értették meg, hogy Jézus nem a Templom épületeiről, hanem a saját testéről beszélt. 22 Később, már Jézus feltámadása után, tanítványai visszaemlékeztek mindarra, amit ekkor mondott, és hittek az Írásban és Jézus szavaiban.
23 Amíg Jézus Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek és bíztak benne, mert látták a csodákat, amelyeket tett. 24 Ő azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte őket. 25 Nem volt szüksége rá, hogy valaki megmondja neki, mi van az emberekben, mert eleve jól ismerte mindegyiküket.
Footnotes
- János 2:6 szertartásos tisztálkodás A zsidó vallási szokások szerint étkezés előtt, a Templomba való belépés előtt, és egyéb különleges alkalmakkor szertartásosan kezet kellett mosni.
- János 2:17 Idézet: Zsolt 69:9.
Jean 2
La Bible du Semeur
Le premier miracle
2 Deux jours plus tard, on célébrait des noces à Cana, en Galilée. La mère de Jésus y assistait.
2 Jésus avait aussi été invité au mariage avec ses disciples.
3 Or voilà que le vin se mit à manquer. La mère de Jésus lui fit remarquer : Ils n’ont plus de vin.
4 – Ecoute, lui répondit Jésus, est-ce toi ou moi que cette affaire concerne[a] ? Mon heure n’est pas encore venue.
5 Sa mère dit aux serviteurs : Faites tout ce qu’il vous dira.
6 Il y avait là six jarres de pierre que les Juifs utilisaient pour leurs ablutions rituelles[b]. Chacune d’elles pouvait contenir entre quatre-vingts et cent vingt litres. 7 Jésus dit aux serviteurs : Remplissez d’eau ces jarres.
Ils les remplirent jusqu’au bord.
8 – Maintenant, leur dit-il, prenez-en un peu et allez l’apporter à l’ordonnateur du repas.
Ce qu’ils firent.
9 L’ordonnateur du repas goûta l’eau qui avait été changée en vin. Il ne savait pas d’où venait ce vin, alors que les serviteurs le savaient, puisqu’ils avaient puisé l’eau. Aussitôt il fit appeler le marié 10 et lui dit : En général, on sert d’abord le bon vin, et quand les gens sont ivres, on leur donne de l’ordinaire. Mais toi, tu as réservé le bon jusqu’à maintenant !
11 C’est là le premier des signes miraculeux que fit Jésus. Cela se passa à Cana en Galilée. Il révéla ainsi sa gloire, et ses disciples crurent en lui. 12 Après cela, Jésus descendit à Capernaüm avec sa mère, ses frères et ses disciples ; mais ils n’y restèrent que quelques jours.
Le premier affrontement au Temple(A)
13 Le jour où les Juifs célèbrent la fête de la Pâque était proche et Jésus se rendit à Jérusalem. 14 Il trouva, dans la cour du Temple, des marchands de bœufs, de brebis et de pigeons, ainsi que des changeurs d’argent, installés à leurs comptoirs. 15 Alors il prit des cordes, en fit un fouet, et les chassa tous de l’enceinte sacrée avec les brebis et les bœufs[c] ; il jeta par terre l’argent des changeurs et renversa leurs comptoirs, 16 puis il dit aux marchands de pigeons : Otez cela d’ici ! C’est la maison de mon Père. N’en faites pas une maison de commerce.
17 Les disciples se souvinrent alors de ce passage de l’Ecriture :
L’amour que j’ai pour ta maison,
ô Dieu, est en moi un feu qui me consume[d] .
18 Là-dessus, les gens lui dirent : Quel signe miraculeux peux-tu nous montrer pour prouver que tu as le droit d’agir ainsi ?
19 – Démolissez ce temple, leur répondit Jésus, et en trois jours, je le relèverai.
20 – Comment ? répondirent-ils. Il a fallu quarante-six ans pour reconstruire le Temple[e], et toi, tu serais capable de le relever en trois jours !
21 Mais en parlant du « temple », Jésus faisait allusion à son propre corps.
22 Plus tard, lorsque Jésus fut ressuscité, ses disciples se souvinrent qu’il avait dit cela, et ils crurent à l’Ecriture et à la parole que Jésus avait dite.
Jésus et Nicodème
23 Pendant que Jésus séjournait à Jérusalem pour la fête de la Pâque, beaucoup de gens crurent en lui en voyant les signes miraculeux qu’il accomplissait. 24 Mais Jésus ne se fiait pas à eux, car il les connaissait tous très bien. 25 En effet, il n’avait pas besoin qu’on le renseigne sur les hommes car il connaissait le fond de leur cœur.
Footnotes
- 2.4 Autres traductions : que me veux-tu, mère ? ou femme, est-ce à toi de me dire ce que je dois faire ?
- 2.6 Les Israélites observaient des rites de purification avant, pendant et après les repas. L’eau était placée dans des vases de pierre.
- 2.15 Autre traduction : et les chassa tous, les brebis comme les bœufs.
- 2.17 Ps 69.10.
- 2.20 La reconstruction du temple dit « d’Hérode » avait commencé en l’an 20 av. J.-C.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.