A A A A A
Bible Book List

Jeremiás 51Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

51 Ezt mondja az Örökkévaló:

„Nézzétek! Pusztító szelet küldök Babilon ellen,
    a káldeusok népe ellen:
idegenek seregét,
    akik felforgatják és szétszórják Babilont,
    mint forgószél a polyvát.
Rázúdulnak mindenfelől a veszedelem napján,
    és csupaszra pusztítják országát.
Íjászok, nyilazzatok Babilonra,
    harcosok, öltözzetek páncélba ellene.
Ne kíméljétek ifjait,
    irtsátok ki egész seregét!
Babilon katonái elhullanak a káldeusok földjén,
    sebesültek hevernek a város utcáin.”

Mert Izráelt nem hagyta el Istene,
    sem Júdát az Örökkévaló, a Seregek Ura,
bár földjük megtelt bűneikkel,
    annyit vétkeztek Izráel Szentje ellen!

Fussatok ki Babilonból,
    ki-ki mentse az életét!
Ne vesszetek el ti is Babilon bűnei miatt,
    mert most az Örökkévaló bosszút áll rajta,
    s megfizet neki!

Arany serleg volt Babilon az Örökkévaló kezében,
    megrészegítette az egész földet.
Borából ittak mind a nemzetek,
    s eszüket vesztették tőle.
Milyen hirtelen esett el,
    milyen váratlan tört össze!
Sirassátok hát el,
    vagy hozzatok balzsamot sebére,
    talán még felgyógyul!

Gyógyítgattuk Babilont,
    de hiába, mert gyógyíthatatlan!
Hagyjátok hát magára,
    térjen vissza ki-ki a maga földjére!
Babilon ítélete az égig ér,
    pusztulásának robaja a fellegekig.

10 Az Örökkévaló javunkra ítélt.
    Jöjjetek, hirdessük ki ezt az örömhírt Sion hegyén,
    Istenünknek, az Örökkévalónak nagy tetteit!

11 Az Örökkévaló felindította a médek királyait, mert általuk akarja lerombolni Babilóniát. Így áll bosszút Templomának elpusztítóin. A támadó sereg tisztjei kiáltanak: „Élesítsétek nyilaitokat! Vállra a pajzsokat! Emeljétek magasra a zászlókat! 12 Adjatok jelt a rohamra Babilon falai ellen! Erősítsétek meg az őrséget! Állítsatok őrszemeket! Állítsátok lesbe a csapatot!”

Bizony, az Örökkévaló nemcsak eltervezte, véghez is vitte, amit előre megmondott Babilon lakosairól!

13 Babilon, te gazdag város a folyók mellett,
    számodra eljött a vég ideje,
    nem rabolsz már többé soha!

14 Megesküdött az Örökkévaló, a Seregek Ura önmagára:
„Ellenségeid hatalmas seregét
    hozom rád, Babilon,
s úgy elborítanak,
    ahogy a sáskák felhője elsötétíti az eget.
Bizony, ellenségeid diadaléneket
    énekelnek fölötted!”

Zsoltár

15 Az Örökkévaló teremtette a földet nagy erejével,
    alkotta a lakható világot bölcsességével,
    kiterjesztette az eget értelmével.
16 Mennydörgő szavára vizek gyülekeznek az égen,
    pára száll föl a földről,
villámok cikáznak és zápor zuhog,
    szélvihart hív elő raktáraiból.

17 Akik bálványokban bíznak, mind ostobák!
    Megszégyenülnek mind az aranyművesek,
mert kezük munkája tehetetlen,
    csak öntött fém az,
nincs benne lehelet,
18     nem jó semmire, hitvány és hamis.
Elpusztul minden bálvány,
    mikor az Örökkévaló ítéletet tart fölöttük.

19 De nem ilyen Jákób Istene!
    Ő teremtette a mindenséget,
s Izráel népét magának választotta örökségül:
    Örökkévaló, a Seregek Ura a neve!

Az Örökkévaló fegyvere

20 „Csatabárdom vagy te,
    jó harci fegyverem!
Szétzúzok veled nemzeteket,
    összetörök királyságokat,
21 szétzúzok lovas seregeket,
    összetöröm a harci szekeret és hajtóját,
22 szétzúzok férfit és asszonyt,
    összetörök fiatalt és öreget,
    összetörök ifjút és szüzet,
23 szétzúzok nyájat és pásztort,
    összetöröm a szántóvetőt és igavonó állatát,
    összetörök kormányzót és fejedelmet!

24 Szemetek láttára bosszút állok Babilonon és a káldeusokon, megfizetek nekik minden gonoszságukért, amelyet Sionban elkövettek — ezt én mondom, az Örökkévaló!”

Babilon végső pusztulása

25 „Nézd! Ellened fordulok, te pusztító hegy,
    amely az egész földet pusztítja
    — mondja az Örökkévaló —,
rád támadok, ledoblak a szikláról,
    s kiégett heggyé teszlek!
26 Soha többé nem vesznek belőled
    sem sarokkövet, sem alapkövet!
Örökké kietlen sivatag leszel!”
    — mondja az Örökkévaló.

27 Emeljétek[a] a zászlót, adjatok jelt,
    fújjátok meg a sófárt a nemzetek között!
Népek, készüljetek a harcra Babilon ellen,
    Ararát, Minni és Askenáz országából
gyűjtsétek össze a seregeket,
    állítsatok hadvezért az élükre!
Gyűljenek össze a lovasok,
    mint roppant sáskasereg!
28 Készüljenek a nemzetek a háborúra,
    készüljenek a médek királyai, helytartói és fejedelmei,
    készüljenek az uralmuk alatt álló népek is!
29 Megindul a föld, félelmében reszket,
    mert az Örökkévaló végrehajtja, amit eltervezett:
    lakatlan sivataggá teszi Babilon földjét.
30 Feladták a küzdelmet Babilon harcosai,
    félve húzódtak vissza erős váraikba,
minden erejük elhagyta őket,
    reszketnek, mint az asszonyok.
Az ellenség betörte a kapukat,
    a város házai égnek,
31 futár futárt követ,
    hírnök hírnök után siet,
    jelentik Babilon királyának,
    hogy egész városa elesett:
32 elfoglalta az ellenség a folyó révhelyeit,
    fölgyújtotta a nádasokat,
    Babilon harcosai rémülten menekülnek.

33 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: „Babilon népe olyan, mint a szérűskert, mikor ledöngölik. Ezután már hamarosan következik az aratás.”

34 „Nebukadneccar, Babilónia királya
    fölfalt bennünket, összetört minket,
    mindenünket elrabolta.
Elnyelt, mint egy szörnyeteg,
    gyomrát megtöltötte legjobb részeinkkel,
    a maradékot meg kiköpte!”
35 Mondja hát Sion lakosa:
„Bánjanak úgy Babilonnal, ahogy velünk bánt!
    Bűnhődjön a véres erőszakért!”
Mondja ezt Jeruzsálem:
    „Álljanak bosszút a káldeusokon
    sok-sok megölt gyermekemért!”
36 Az Örökkévaló pedig ezt mondja Jeruzsálemnek:
    „Én magam veszem kezembe ügyed védelmét,
és bosszút állok érted Babilonon:
    kiszárítom tengerét és forrásait.
37 Kietlen pusztává lesz Babilon,
    sakálok tanyája,
rémületes romhalom,
    ahol senki sem lakik.”

38 „Együtt ordítanak, mint az oroszlánok[b],
    hangoskodnak, mint a civakodó oroszlánkölykök.
39 Mikor a bortól fölhevülnek,
    én rendezek nekik lakomát,
s leitatom őket, hogy vigadozzanak,
    azután álomba merüljenek.
Örök álomba,
    melyből föl nem ébrednek soha
    — ezt én mondom, az Örökkévaló!
40 Így viszem őket a leöletésre,
    mint bárányokat, kosokat és bakokat a vágóhídra.”

Gyászének Babilonról

41 Hogy elesett Sésak![c]
    Hát mégis elfoglalták az egész föld büszkeségét?!
Hogy történhetett meg ez vele?
    Bizony, kietlen és rémületes pusztasággá lett
    a népek szeme előtt!
42 Elöntötte Babilont a tenger[d] áradása,
    elborították zúgó hullámai.
43 Városait elpusztították,
    földje kietlen sivataggá száradt,
lakatlan pusztaság lett,
    ahol a madár se jár,
    még az átutazók is elkerülik.

44 „Megbüntetem Bél bálványát, Babilon istenét.
    Kiragadom szájából, amit benyelt.
Babilon falai leomlanak,
    nem jönnek hozzá többé a nemzetek!”

Jöjj ki népem Babilonból!

45 „Jöjjetek ki Babilonból!
    Népem, menekülj ki belőle!
Mentse ki-ki az életét,
    az Örökkévaló lángoló haragja elől!
46 Ne ijedjetek meg a hírektől,
    ne essetek kétségbe,
    mikor rossz hírek érkeznek!
Minden évben más-más rémhírt hallotok:
    erőszak az országban,
    s király király ellen indít háborút.”

47 „Bizony, eljön az idő,
    mikor végrehajtom ítéletem Babilon bálványain,
    megalázom egész országát,
    és halottaik szerteszét hevernek majd utcáin.
48 Pusztítók törnek rá észak felől,
    s Babilon bukásán örvendezik akkor
az ég, a föld, és összes lakosuk
    — mondja az Örökkévaló. —
49 Bizony Babilonnak is el kell buknia,
    mivel sokakat megöltek Izráelben.
Elesik Babilon,
    ahogy sokan elestek keze által
    az egész világon.”

50 „Akik megmenekültetek a fegyvertől,
    jöjjetek ki onnan, meg ne álljatok!
Emlékezzetek az Örökkévalóra a távoli országokban,
    jusson eszetekbe Jeruzsálem!”
    — mondja az Örökkévaló.

51 Hogy szégyenkeztünk, mikor meghallottuk a gyalázat hírét! Szégyen borította arcunkat, mikor megtudtuk, hogy idegenek hatoltak be az Örökkévaló Templomába!

Végrehajtom ítéletem Babilonon

52 Az Örökkévaló ezt mondja:
„Bizony, eljön az idő,
    mikor végrehajtom ítéletem Babilon bálványain,
és a káldeusok földjén mindenütt
    haldokló sebesültek hörögnek!
53 Ha Babilon az égig emelkedne,
    ha magas várait még jobban megerősítené,
    akkor is pusztítókat küldök ellene!”
    — mondja az Örökkévaló.

54 Jajkiáltás hangzik Babilonból,
    nagy pusztítás zaja a káldeusok földjéről.
55 Mert az Örökkévaló most pusztítja el Babilont,
    elnémítja benne a lármát, a város zaját.
    Ellenségei megrohanják,
    elborítják, mint az árvíz.
Csatakiáltás hangzik fölötte,
    mint harsogó hullámok robaja.
56 Rátör a pusztító Babilonra,
    harcosait foglyul ejtik,
    íjait összetörik,
mert a bosszúállás Istene az Örökkévaló,
    aki méltányosan megfizet.

57 „Megrészegítem Babilon fejedelmeit,
    bölcseit, kormányzóit,
    hivatalnokait és erős harcosait.
Elalszanak örökre,
    föl nem ébrednek soha!”
— ezt mondja a Király,
    az Örökkévaló, a Seregek Ura.

58 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Babilon széles várfalait földig rombolják,
    magas kapuit tűz égeti meg.
Így válik semmivé,
    amiért a népek fáradoztak!
Amit a nemzetek építettek,
    tűz emészti meg.”

Jeremiás Babilonba küldi a könyvtekercset

59-60 Jeremiás próféta külön leírta egy könyvtekercsbe mindezeket a próféciákat, amelyek Babilónia ellen szóltak, és mindazokat a csapásokat, amelyeknek be kell következniük Babilónián. Ezt a tekercset átadta Szerájának[e], Nérijjá fiának, (aki Mahszéjá fia), Cidkijjá, Júda királya egyik bizalmas szolgájának.

Cidkijjá király uralkodásának negyedik évében[f] Babilóniába ment, és kíséretében volt Szerája is, a király szállásmestere.

61 Jeremiás ezt mondta Szerájának: „Itt ez a könyvtekercs. Amikor Babilon városába érkezel, feltétlenül olvasd föl hangosan minden szavát! 62 Azután így imádkozz: »Örökkévaló, te jelentetted ki, hogy ezt a helyet teljesen el fogod pusztítani úgy, hogy semmi sem marad belőle. Sem ember, sem állat nem fog itt élni, hanem örökre lakatlan sivatag lesz.« 63 Amikor pedig befejezed a fölolvasást, köss egy követ a tekercsre, és dobd bele az Eufrátesz folyó közepébe! 64 Akkor ezt mondd: »Ahogy ez a könyvtekercs elsüllyedt, és nem jön fel többé, úgy süllyedjen el Babilon a csapások miatt, amelyekkel sújtom!«”

Itt végződnek Jeremiás beszédei.

Footnotes:

  1. Jeremiás 51:27 A 27–32 versek mintha látomásban mutatnák meg Babilon városának ostromát és elestét.
  2. Jeremiás 51:38 A 38–40. versek háttere valószínűleg az a lakoma, amelyről Dán 5 is beszámol. Azon az éjjelen — miközben Babilónia királya és fejedelmei ittak és lakomáztak — Círusz király serege elfoglalta Babilon városát.
  3. Jeremiás 51:41 Sésak Babilon egyik jelképes neve.
  4. Jeremiás 51:42 tenger Itt jelképesen értendő: a népek és hadseregek sokaságát jelenti, katonai inváziót.
  5. Jeremiás 51:59 Szerája Jeremiás írnokának, Bárúknak a testvére volt.
  6. Jeremiás 51:59 negyedik évében Vagyis Kr.e. 594-ben.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes