James 1-2
New Revised Standard Version Catholic Edition
Salutation
1 James, a servant[a] of God and of the Lord Jesus Christ,
To the twelve tribes in the Dispersion:
Greetings.
Faith and Wisdom
2 My brothers and sisters,[b] whenever you face trials of any kind, consider it nothing but joy, 3 because you know that the testing of your faith produces endurance; 4 and let endurance have its full effect, so that you may be mature and complete, lacking in nothing.
5 If any of you is lacking in wisdom, ask God, who gives to all generously and ungrudgingly, and it will be given you. 6 But ask in faith, never doubting, for the one who doubts is like a wave of the sea, driven and tossed by the wind; 7, 8 for the doubter, being double-minded and unstable in every way, must not expect to receive anything from the Lord.
Poverty and Riches
9 Let the believer[c] who is lowly boast in being raised up, 10 and the rich in being brought low, because the rich will disappear like a flower in the field. 11 For the sun rises with its scorching heat and withers the field; its flower falls, and its beauty perishes. It is the same way with the rich; in the midst of a busy life, they will wither away.
Trial and Temptation
12 Blessed is anyone who endures temptation. Such a one has stood the test and will receive the crown of life that the Lord[d] has promised to those who love him. 13 No one, when tempted, should say, “I am being tempted by God”; for God cannot be tempted by evil and he himself tempts no one. 14 But one is tempted by one’s own desire, being lured and enticed by it; 15 then, when that desire has conceived, it gives birth to sin, and that sin, when it is fully grown, gives birth to death. 16 Do not be deceived, my beloved.[e]
17 Every generous act of giving, with every perfect gift, is from above, coming down from the Father of lights, with whom there is no variation or shadow due to change.[f] 18 In fulfillment of his own purpose he gave us birth by the word of truth, so that we would become a kind of first fruits of his creatures.
Hearing and Doing the Word
19 You must understand this, my beloved:[g] let everyone be quick to listen, slow to speak, slow to anger; 20 for your anger does not produce God’s righteousness. 21 Therefore rid yourselves of all sordidness and rank growth of wickedness, and welcome with meekness the implanted word that has the power to save your souls.
22 But be doers of the word, and not merely hearers who deceive themselves. 23 For if any are hearers of the word and not doers, they are like those who look at themselves[h] in a mirror; 24 for they look at themselves and, on going away, immediately forget what they were like. 25 But those who look into the perfect law, the law of liberty, and persevere, being not hearers who forget but doers who act—they will be blessed in their doing.
26 If any think they are religious, and do not bridle their tongues but deceive their hearts, their religion is worthless. 27 Religion that is pure and undefiled before God, the Father, is this: to care for orphans and widows in their distress, and to keep oneself unstained by the world.
Warning against Partiality
2 My brothers and sisters,[i] do you with your acts of favoritism really believe in our glorious Lord Jesus Christ?[j] 2 For if a person with gold rings and in fine clothes comes into your assembly, and if a poor person in dirty clothes also comes in, 3 and if you take notice of the one wearing the fine clothes and say, “Have a seat here, please,” while to the one who is poor you say, “Stand there,” or, “Sit at my feet,”[k] 4 have you not made distinctions among yourselves, and become judges with evil thoughts? 5 Listen, my beloved brothers and sisters.[l] Has not God chosen the poor in the world to be rich in faith and to be heirs of the kingdom that he has promised to those who love him? 6 But you have dishonored the poor. Is it not the rich who oppress you? Is it not they who drag you into court? 7 Is it not they who blaspheme the excellent name that was invoked over you?
8 You do well if you really fulfill the royal law according to the scripture, “You shall love your neighbor as yourself.” 9 But if you show partiality, you commit sin and are convicted by the law as transgressors. 10 For whoever keeps the whole law but fails in one point has become accountable for all of it. 11 For the one who said, “You shall not commit adultery,” also said, “You shall not murder.” Now if you do not commit adultery but if you murder, you have become a transgressor of the law. 12 So speak and so act as those who are to be judged by the law of liberty. 13 For judgment will be without mercy to anyone who has shown no mercy; mercy triumphs over judgment.
Faith without Works Is Dead
14 What good is it, my brothers and sisters,[m] if you say you have faith but do not have works? Can faith save you? 15 If a brother or sister is naked and lacks daily food, 16 and one of you says to them, “Go in peace; keep warm and eat your fill,” and yet you do not supply their bodily needs, what is the good of that? 17 So faith by itself, if it has no works, is dead.
18 But someone will say, “You have faith and I have works.” Show me your faith apart from your works, and I by my works will show you my faith. 19 You believe that God is one; you do well. Even the demons believe—and shudder. 20 Do you want to be shown, you senseless person, that faith apart from works is barren? 21 Was not our ancestor Abraham justified by works when he offered his son Isaac on the altar? 22 You see that faith was active along with his works, and faith was brought to completion by the works. 23 Thus the scripture was fulfilled that says, “Abraham believed God, and it was reckoned to him as righteousness,” and he was called the friend of God. 24 You see that a person is justified by works and not by faith alone. 25 Likewise, was not Rahab the prostitute also justified by works when she welcomed the messengers and sent them out by another road? 26 For just as the body without the spirit is dead, so faith without works is also dead.
Footnotes
- James 1:1 Gk slave
- James 1:2 Gk brothers
- James 1:9 Gk brother
- James 1:12 Gk he; other ancient authorities read God
- James 1:16 Gk my beloved brothers
- James 1:17 Other ancient authorities read variation due to a shadow of turning
- James 1:19 Gk my beloved brothers
- James 1:23 Gk at the face of his birth
- James 2:1 Gk My brothers
- James 2:1 Or hold the faith of our glorious Lord Jesus Christ without acts of favoritism
- James 2:3 Gk Sit under my footstool
- James 2:5 Gk brothers
- James 2:14 Gk brothers
Giacomo 1-2
Nuova Riveduta 2006
Indirizzo e saluti(A)
1 Giacomo, servo di Dio e del Signore Gesù Cristo, alle dodici tribù che sono disperse nel mondo: salute.
Prove e tentazioni
2 (B)Fratelli miei, considerate una grande gioia quando venite a trovarvi in prove svariate, 3 sapendo che la prova della vostra fede produce costanza. 4 E la costanza compia pienamente l’opera sua in voi, perché siate perfetti e completi, di nulla mancanti.
5 Se poi qualcuno di voi manca di saggezza, la chieda a Dio che dona a tutti generosamente senza rinfacciare, e gli sarà data. 6 Ma la chieda con fede, senza dubitare; perché chi dubita è simile a un’onda del mare, agitata dal vento e spinta qua e là. 7 Un tale uomo non pensi di ricevere qualcosa dal Signore, 8 perché è di animo doppio, instabile in tutte le sue vie.
9 (C)Il fratello di umile condizione sia fiero della sua elevazione; 10 e il ricco, della sua umiliazione, perché passerà come il fiore dell’erba. 11 Infatti il sole sorge con il suo calore ardente e fa seccare l’erba, e il suo fiore cade e la sua bella apparenza svanisce; anche il ricco appassirà così nelle sue imprese.
12 Beato l’uomo che sopporta la prova; perché, dopo averla superata[a], riceverà la corona della vita, che il Signore ha promessa a quelli che lo amano.
13 (D)Nessuno, quando è tentato, dica: «Sono tentato da Dio», perché Dio non può essere tentato dal male, ed egli stesso non tenta nessuno; 14 invece ognuno è tentato dalla propria concupiscenza che lo attrae e lo seduce. 15 Poi la concupiscenza, quando ha concepito, partorisce il peccato; e il peccato, quando è compiuto, produce la morte.
Mettere in pratica la Parola di Dio
16 (E)Non v’ingannate, fratelli miei carissimi; 17 ogni cosa buona e ogni dono perfetto vengono dall’alto e discendono dal Padre degli astri luminosi[b] presso il quale non c’è variazione né ombra di mutamento. 18 Egli ha voluto generarci secondo la sua volontà mediante la parola di verità, affinché in qualche modo siamo le primizie delle sue creature. 19 Sappiate questo[c], fratelli miei carissimi: che ogni uomo sia pronto ad ascoltare, lento a parlare, lento all’ira; 20 perché l’ira dell’uomo non compie[d] la giustizia di Dio. 21 Perciò, deposta ogni impurità e residuo di malizia, ricevete con dolcezza la parola che è stata piantata in voi, e che può salvare le anime vostre.
22 Ma mettete in pratica[e] la parola e non ascoltatela soltanto, illudendo voi stessi. 23 Perché, se uno è ascoltatore della parola e non esecutore, è simile a un uomo che guarda la sua faccia naturale in uno specchio; 24 e quando si è guardato se ne va, e subito dimentica com’era. 25 Ma chi guarda attentamente nella legge perfetta, cioè nella legge della libertà, e in essa persevera, non sarà un ascoltatore smemorato, ma uno che la mette in pratica; egli sarà felice nel suo operare.
26 Se uno [fra voi] pensa di essere religioso, ma poi non tiene a freno la sua lingua e inganna se stesso[f], la sua religione è vana. 27 La religione pura e senza macchia davanti a Dio e Padre è questa: soccorrere gli orfani e le vedove nelle loro afflizioni, e conservarsi puri dal mondo.
Condanna del favoritismo
2 (F)Fratelli miei, la vostra fede nel nostro Signore Gesù Cristo, il Signore della gloria, sia immune da favoritismi.
2 Infatti, se nella vostra adunanza entra un uomo con un anello d’oro, vestito splendidamente, e vi entra pure un povero vestito malamente, 3 e voi avete riguardo a quello che veste elegantemente e [gli] dite: «Tu, siedi qui al posto d’onore»; e al povero dite: «Tu, stattene là in piedi», o «siedi [qui] in terra accanto al mio sgabello», 4 non state forse usando un trattamento diverso e giudicando in base a ragionamenti malvagi?
5 Ascoltate, fratelli miei carissimi: Dio non ha forse scelto quelli che sono poveri secondo il mondo[g] perché siano ricchi in fede ed eredi del regno che ha promesso a quelli che lo amano? 6 Voi invece avete disprezzato il povero! Non sono forse i ricchi quelli che vi opprimono e vi trascinano davanti ai tribunali? 7 Non sono essi quelli che bestemmiano il buon nome che è stato invocato su di voi?
8 Certo, se adempite la legge regale, come dice la Scrittura: «Ama il tuo prossimo come te stesso»[h], fate bene; 9 ma se avete riguardi personali, voi commettete un peccato e siete condannati dalla legge quali trasgressori. 10 Chiunque infatti osserva tutta la legge, ma la trasgredisce in un punto solo, si rende colpevole su tutti i punti. 11 Poiché colui che ha detto: «Non commettere adulterio», ha detto anche: «Non uccidere»[i]. Quindi, se tu non commetti adulterio ma uccidi, sei trasgressore della legge.
12 Parlate e agite come persone che devono essere giudicate secondo la legge di libertà. 13 Perché il giudizio è senza misericordia contro chi non ha usato misericordia. La misericordia invece trionfa sul giudizio.
La fede e le opere
14 (G)A che serve, fratelli miei, se uno dice di avere fede ma non ha opere? Può la fede salvarlo? 15 Se un fratello o una sorella non hanno vestiti e mancano del cibo quotidiano, 16 e uno di voi dice loro: «Andate in pace, scaldatevi e saziatevi», ma non date loro le cose necessarie al corpo, a che cosa serve? 17 Così è della fede; se non ha opere, è per se stessa morta. 18 Anzi, uno piuttosto dirà: «Tu hai la fede, e io ho le opere; mostrami la tua fede senza le [tue] opere, e io con le mie opere ti mostrerò la [mia] fede». 19 Tu credi che c’è un solo Dio, e fai bene; anche i demòni lo credono e tremano.
20 Insensato! Vuoi renderti conto che la fede senza le opere non ha valore[j]? 21 Abraamo, nostro padre, non fu forse giustificato per le opere quando offrì suo figlio Isacco sull’altare? 22 Tu vedi che la fede agiva insieme alle sue opere e che per le opere la fede fu resa completa; 23 così fu adempiuta la Scrittura che dice:
«Abraamo credette a Dio, e ciò gli fu messo in conto come giustizia»[k];
e fu chiamato amico di Dio. 24 Voi vedete [dunque] che l’uomo è giustificato per opere, e non per fede soltanto. 25 E così Raab, la prostituta, non fu anche lei giustificata per le opere quando accolse gli inviati e li fece ripartire per un’altra strada? 26 Infatti, come il corpo senza lo spirito è morto, così anche la fede senza le opere è morta.
Footnotes
- Giacomo 1:12 Dopo averla superata, lett. essendo stato approvato.
- Giacomo 1:17 Degli astri luminosi, lett. delle luci.
- Giacomo 1:19 TR e M Perciò, fratelli miei carissimi, ogni uomo sia…
- Giacomo 1:20 TR e M non produce.
- Giacomo 1:22 Mettete in pratica, lett. siate facitori.
- Giacomo 1:26 Se stesso, lett. il suo cuore.
- Giacomo 2:5 TR secondo questo mondo.
- Giacomo 2:8 +Le19:18.
- Giacomo 2:11 +Es 20:13-14.
- Giacomo 2:20 TR e M la fede senza le opere è morta?
- Giacomo 2:23 +Ge 15:6.
Jakobus 1-2
Schlachter 2000
Zuschrift und Gruß
1 Jakobus, Knecht Gottes und des Herrn Jesus Christus, grüßt die zwölf Stämme, die in der Zerstreuung[a] sind!
Standhaftigkeit in Anfechtungen und Versuchungen
2 Meine Brüder, achtet es für lauter Freude, wenn ihr in mancherlei Anfechtungen[b] geratet,
3 da ihr ja wisst, dass die Bewährung eures Glaubens standhaftes Ausharren[c] bewirkt.
4 Das standhafte Ausharren aber soll ein vollkommenes Werk haben, damit ihr vollkommen[d] und vollständig seid und es euch an nichts mangelt.
5 Wenn es aber jemand unter euch an Weisheit mangelt, so erbitte er sie von Gott, der allen gern und ohne Vorwurf gibt, so wird sie ihm gegeben werden.
6 Er bitte aber im Glauben und zweifle nicht; denn wer zweifelt, gleicht einer Meereswoge, die vom Wind getrieben und hin- und hergeworfen wird.
7 Ein solcher Mensch denke nicht, dass er etwas von dem Herrn empfangen wird,
8 ein Mann mit geteiltem Herzen, unbeständig in allen seinen Wegen.
9 Der Bruder aber, der niedrig gestellt ist, soll sich seiner Erhöhung rühmen,
10 der Reiche dagegen seiner Niedrigkeit; denn wie eine Blume des Grases[e] wird er vergehen.
11 Denn kaum ist die Sonne aufgegangen mit ihrer Glut, so verdorrt das Gras, und seine Blume fällt ab, und die Schönheit seiner Gestalt vergeht; so wird auch der Reiche verwelken auf seinen Wegen.
12 Glückselig ist der Mann, der die Anfechtung erduldet[f]; denn nachdem er sich bewährt hat, wird er die Krone des Lebens empfangen, welche der Herr denen verheißen hat, die ihn lieben.
13 Niemand sage, wenn er versucht wird: Ich werde von Gott versucht. Denn Gott kann nicht versucht werden zum Bösen, und er selbst versucht auch niemand;
14 sondern jeder Einzelne wird versucht, wenn er von seiner eigenen Begierde gereizt und gelockt wird.
15 Danach, wenn die Begierde empfangen hat, gebiert sie die Sünde; die Sünde aber, wenn sie vollendet ist, gebiert den Tod.
16 Irrt euch nicht, meine geliebten Brüder:
17 Jede gute Gabe und jedes vollkommene Geschenk kommt von oben herab, von dem Vater der Lichter, bei dem keine Veränderung ist, noch ein Schatten infolge von Wechsel.
18 Nach seinem Willen hat er uns gezeugt durch das Wort der Wahrheit, damit wir gleichsam Erstlinge seiner Geschöpfe seien.
Nicht nur Hörer, sondern Täter des Wortes sein
19 Darum, meine geliebten Brüder, sei jeder Mensch schnell zum Hören, langsam zum Reden, langsam zum Zorn;
20 denn der Zorn des Mannes vollbringt nicht Gottes Gerechtigkeit!
21 Darum legt ab allen Schmutz und allen Rest von Bosheit und nehmt mit Sanftmut[g] das [euch] eingepflanzte Wort auf, das die Kraft hat, eure Seelen zu erretten!
22 Seid aber Täter des Wortes und nicht bloß Hörer, die sich selbst betrügen.
23 Denn wer [nur] Hörer des Wortes ist und nicht Täter, der gleicht einem Mann, der sein natürliches Angesicht im Spiegel anschaut;
24 er betrachtet sich und läuft davon und hat bald vergessen, wie er gestaltet war.
25 Wer aber hineinschaut in das vollkommene Gesetz der Freiheit und darin bleibt, dieser [Mensch], der kein vergesslicher Hörer, sondern ein wirklicher Täter ist, er wird glückselig sein in seinem Tun.
26 Wenn jemand unter euch meint, fromm zu sein, seine Zunge aber nicht im Zaum hält, sondern sein Herz betrügt, dessen Frömmigkeit ist wertlos.
27 Eine reine und makellose Frömmigkeit vor Gott, dem Vater, ist es, Waisen und Witwen in ihrer Bedrängnis zu besuchen[h] und sich von der Welt unbefleckt zu bewahren.
Warnung vor der Bevorzugung bestimmter Personen
2 Meine Brüder, verbindet den Glauben an unseren Herrn Jesus Christus, [den Herrn] der Herrlichkeit, nicht mit Ansehen der Person[i]!
2 Denn wenn in eure Versammlung[j] ein Mann käme mit goldenen Ringen und in prächtiger Kleidung, es käme aber auch ein Armer in unsauberer Kleidung,
3 und ihr würdet euch nach dem umsehen, der die prächtige Kleidung trägt, und zu ihm sagen: Setze du dich hier auf diesen guten Platz!, zu dem Armen aber würdet ihr sagen: Bleibe du dort stehen, oder setze dich hier an meinen Fußschemel!
4 — würdet ihr da nicht Unterschiede unter euch machen und nach verwerflichen Grundsätzen richten?
5 Hört, meine geliebten Brüder: Hat nicht Gott die Armen dieser Welt erwählt, dass sie reich im Glauben würden und Erben des Reiches, das er denen verheißen hat, die ihn lieben?
6 Ihr aber habt den Armen verachtet! Sind es nicht die Reichen, die euch unterdrücken, und ziehen nicht sie euch vor Gericht?
7 Lästern sie nicht den guten Namen, der über euch ausgerufen worden ist?
8 Wenn ihr das königliche Gesetz erfüllt nach dem Schriftwort: »Du sollst deinen Nächsten lieben wie dich selbst!«[k], so handelt ihr recht;
9 wenn ihr aber die Person anseht, so begeht ihr eine Sünde und werdet vom Gesetz als Übertreter verurteilt.
10 Denn wer das ganze Gesetz hält, sich aber in einem verfehlt, der ist in allem schuldig geworden.
11 Denn der, welcher gesagt hat: »Du sollst nicht ehebrechen!«, hat auch gesagt: »Du sollst nicht töten!«[l] Wenn du nun zwar nicht die Ehe brichst, aber tötest, so bist du ein Übertreter des Gesetzes geworden.
12 Redet und handelt als solche, die durch das Gesetz der Freiheit gerichtet werden sollen!
13 Denn das Gericht wird unbarmherzig ergehen über den, der keine Barmherzigkeit geübt hat; die Barmherzigkeit aber triumphiert über das Gericht.
Glauben und Werke
14 Was hilft es, meine Brüder, wenn jemand sagt, er habe Glauben, und hat doch keine Werke? Kann ihn denn dieser[m] Glaube retten?
15 Wenn nun ein Bruder oder eine Schwester ohne Kleidung ist und es ihnen an der täglichen Nahrung fehlt,
16 und jemand von euch würde zu ihnen sagen: Geht hin in Frieden, wärmt und sättigt euch!, aber ihr würdet ihnen nicht geben, was zur Befriedigung ihrer leiblichen Bedürfnisse erforderlich ist, was würde das helfen?
17 So ist es auch mit dem Glauben: Wenn er keine Werke hat, so ist er an und für sich tot.
18 Da wird dann einer sagen: »Du hast Glauben, und ich habe Werke. Beweise mir doch deinen Glauben aus deinen Werken, und ich werde dir aus meinen Werken meinen Glauben beweisen!«[n]
19 Du glaubst, dass es nur einen Gott gibt? Du tust wohl daran! Auch die Dämonen glauben es — und zittern!
20 Willst du aber erkennen, du nichtiger Mensch, dass der Glaube ohne die Werke tot ist?
21 Wurde nicht Abraham, unser Vater, durch Werke gerechtfertigt, als er seinen Sohn Isaak auf dem Altar darbrachte?
22 Siehst du, dass der Glaube zusammen mit seinen Werken wirksam war und dass der Glaube durch die Werke vollkommen wurde?
23 Und so erfüllte sich die Schrift, die spricht: »Abraham aber glaubte Gott, und das wurde ihm als Gerechtigkeit angerechnet«,[o] und er wurde ein Freund Gottes genannt.
24 So seht ihr nun, dass der Mensch durch Werke gerechtfertigt wird und nicht durch den Glauben allein.
25 Ist nicht ebenso auch die Hure Rahab durch Werke gerechtfertigt worden, da sie die Boten aufnahm und auf einem anderen Weg entließ?
26 Denn gleichwie der Leib ohne Geist tot ist, also ist auch der Glaube ohne die Werke tot.
Footnotes
- (1,1) gr. diaspora; bezeichnet die Juden, die unter den Heidenvölkern zerstreut lebten.
- (1,2) od. Prüfungen / Versuchungen.
- (1,3) od. Geduld / »Darunterbleiben«.
- (1,4) od. ausgereift.
- (1,10) d.h. eine Wiesen- oder Steppenblume (die in dem heißen Klima Israels schnell verdorrte).
- (1,12) od. die Prüfung standhaft erträgt.
- (1,21) d.h. ohne Widerstreben und Auflehnung, demütig und willig.
- (1,27) Andere Übersetzung: sich um Witwen und Waisen in ihrer Bedrängnis zu kümmern.
- (2,1) d.h. mit der willkürlichen Bevorzugung oder Benachteiligung Einzelner.
- (2,2) w. Synagoge.
- (2,8) 3Mo 19,18.
- (2,11) 2Mo 20,13-14.
- (2,14) Der hier im Gr. stehende bestimmte Artikel ist hinweisend und rückbezüglich auf den im vorhergehenden Satz gekennzeichneten Glauben ohne Werke.
- (2,18) so TR. Jakobus führt hier wohl einen Einwand eines Ungläubigen an, der mit Recht erwartet, dass die innere Glaubensüberzeugung eines Christen an seinen Taten (Werken) sichtbar wird, und nichts von einem »Glauben« hält, der sich nicht praktisch zeigt.
- (2,23) 1Mo 15,6.
Jakab 1-2
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
1 Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének.
Hit, próbatétel és bölcsesség
2 Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek, 3 hiszen tudjátok, hogy ezek a nehézségek az Istenben való bizalmatokat és hiteteket teszik próbára. Ha pedig a hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket. 4 Az állhatatosságban azonban egészen a célig tartsatok ki! Akkor lesztek majd érettek és tökéletesek, akikben nincs semmi hiányosság.
5 Ha valakinek bölcsességre van szüksége, egyszerűen csak kérje Istentől, és meg fogja kapni! Hiszen Isten mindenkinek örömmel, nagylelkűen és szemrehányás nélkül ad. 6 Viszont aki kér tőle valamit, az bizalommal kérjen, ne kételkedve! Aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket a szél ide-oda dobál. 7 Az ilyen ember ne is remélje, hogy megkapja, amit az Úrtól kér, 8 mert, aki kételkedik, annak a lelke kétfelé sántikál, nem képes dönteni, mindenben állhatatlan és megbízhatatlan.
Szegények és gazdagok
9 A szegény sorsú testvér azzal a szellemi gazdagsággal dicsekedjen, amelyet Istentől kapott. 10 A gazdag testvér viszont a megalázottságával dicsekedhet, hiszen lehet bármilyen gazdag, ő is úgy múlik el, mint a mezőn a virágok. 11 Mert felkel a nap, és a forró szél kiszárítja a növényeket, lehullnak a virágok, és szépségük elmúlik. Ugyanígy múlik el a gazdag ember is. Egyik nap még üzleti terveket készít, a másik nap már halott.
Kísértés és kívánság
12 Boldog és áldott, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az örök élet koszorúját, amelyet Isten azoknak ígért, akik szeretik őt. 13 Amikor kísértések érnek valakit, ne mondja, hogy Isten akarja őt rávenni valami gonoszságra! Mert Istent a gonoszság nem kísértheti meg, ő maga pedig senkit sem akar gonoszságra biztatni. 14 Ha valakiben feltámad a gonosz dolgok iránti kívánság, akkor valójában a saját szívének kívánsága csalogatja rossz irányba. 15 Ha ezek a gonosz vágyak meggyökereznek benne, akkor abból bűnös tettek származnak. Amikor pedig a bűn eluralkodik valakiben, az halálba vezet.
16 Szeretett testvéreim, ne hagyjátok magatokat becsapni! 17 Minden jó dolog és tökéletes ajándék felülről jön, attól, aki az égitestek Teremtője. Ő mindig ugyanaz, és nem változik — nem úgy, mint az égitestek fénye. 18 Isten azt akarta, hogy a gyermekei legyünk. Ezért „újjászült” bennünket az igazság üzenete által, hogy új életünk legyen, és olyanok legyünk az új teremtésben, mint az első gyümölcsök a kertben.
Engedelmesség
19 Tanuljátok meg, szeretett testvéreim: mindenki készségesen hallgassa meg a másikat, és jól gondolja meg, mit beszél, s emellett ne legyen hirtelen haragú, 20 mert az ember haragjából származó tettek nem szolgálják Isten céljait. 21 Ezért takarítsatok ki magatokból minden gonoszságot és aljas szándékot! Szelíden és alázattal fogadjátok szívetekbe Isten beszédét és tanítását, amely meg tudja menteni a lelketeket!
22 Amit Isten mond, azt tegyétek is meg, ne csak hallgassátok! Ha csak hallgatjátok, de nem teszitek meg, becsapjátok magatokat. 23 Van, aki csak hallgatja Isten tanítását, de nem engedelmeskedik annak. Az ilyen ember úgy jár, mint aki megnézi arcát a tükörben, 24 azután elmegy, és azonnal el is felejti, amit látott.
25 Aki viszont megnézte magát a szabadság tökéletes törvényében, és kitart a megismert igazság mellett — vagyis nem felejti el, hanem tettekre váltja amit látott, hallott és tanult — az mindenben áldott és boldog lesz!
Isten igazi tisztelete
26 Ha valaki istenfélőnek tartja magát, de nem fegyelmezi meg a nyelvét, akkor csak magát csapja be. Az ilyen vallásosság semmit sem ér! 27 Ellenben az Atya-Isten azt tekinti igazán istenfélőnek, aki gondot visel az árvákról és özvegyekről, és tisztán tartja magát a világ gonosz befolyásától.
Egyformán bánjatok szegénnyel és gazdaggal!
2 Testvéreim, ti hisztek dicsőséges Urunkban, Jézus Krisztusban. Ezért hát ne legyetek személyválogatók! 2 Képzeljétek el, hogy bejön a gyülekezetbe egy jól öltözött, aranygyűrűs férfi, és bejön egy szegény is, piszkos ruhában. 3 Ha a jól öltözött emberhez különleges figyelemmel fordultok, és azt mondjátok neki: „Ülj le erre a kényelmes helyre!” A szegénynek meg azt mondjátok: „Te csak állj meg ott!”, vagy: „Ülj le ide, a lábam elé!” 4 — akkor különbséget tesztek közöttük, és helytelen indulatok alapján, rosszul ítéltek.
5 Figyeljetek, kedves testvéreim! Isten kiválasztotta azokat, akiket a világ szegényeknek tart, hogy a hitük által gazdagok legyenek. Kiválasztotta őket, hogy övék legyen a Királyság, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért. 6 Ti pedig ilyen megalázó módon bántok a szegényekkel?! Pedig a gazdagok azok, akik mindig uralkodni akarnak rajtatok. Ők visznek benneteket a bíróság elé, 7 és ők azok, akik gonosz dolgokat mondanak Jézus szép nevéről, amelyről titeket is elneveztek.
8 Ez a királyi törvény az Írásokban található: „Úgy szeresd a másik embert is, mint saját magadat!”[a] Ha ennek a parancsnak engedelmeskedtek, jól teszitek! 9 Ha viszont az egyik embert fontosabbnak tartjátok a másiknál, akkor bűnt követtek el, és Isten Törvénye ellen vétkeztek. 10 Hiszen, ha valaki csak egy dologban bűnös, de máskülönben az összes többi parancsot megtartja, mégis az egész Törvény ellen vét. 11 Isten azt mondta: „Ne csald meg a házastársadat!”[b] és „Ne gyilkolj!”[c] Márpedig ha nem csalod meg a házastársadat, de gyilkolsz, akkor is az egész Törvény ellen vétkezel.
12 Titeket a szabadság törvénye alapján fognak megítélni. Erre mindig emlékezzetek, ha mondtok, vagy tesztek valamit! 13 Mert az ítélet irgalmatlan azzal szemben, aki nem irgalommal bánik másokkal. Az irgalom azonban erősebb, mint az ítélet, és felülírja azt.
Tettek nélkül a hit halott
14 Testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hisz, de ez a tetteiből nem látszik meg, akkor annak az embernek a „hite” nem ér semmit! Vajon az ilyen „hit” által megmenekülhet-e? 15 Ha például valamelyik testvéreteknek — akár férfinak, akár nőnek — nincs rendes ruhája, és nincs mit ennie, 16 akkor hiába mondjátok neki: „Isten veled, remélem, nem fogsz fázni, és lesz mit enned.” Ha nem adtok neki ruhát és ennivalót, ugyan mit érnek a szavak? Bizony, nem érnek semmit! 17 Ugyanígy van a hit is: ha nem következnek belőle tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nem hatékony.
18 Valaki esetleg így érvelhet: „Vannak, akiknek hitük van, másoknak meg jó tetteik.” Erre azt válaszolom, hogy nem tudod megmutatni a hitedet, ha nem teszel semmit — én viszont éppen azzal bizonyítom be a hitem valódi voltát, amit a hitem alapján teszek!
19 Hiszitek, hogy csak egyetlen Isten van? Helyes! De gondoljátok meg, hogy ezt a gonosz szellemek is hiszik — és reszketnek a félelemtől!
20 Ó, ti ostobák! Bebizonyítsam nektek, hogy az a hit, amelyből nem következnek tettek, nem jó semmire? 21 Ábrahám, ősapánk is azzal vált Isten számára elfogadhatóvá, amit tett: felajánlotta Istennek az oltáron a fiát, Izsákot. 22 Ebből láthatjátok, hogy Ábrahám hite és a tettei összhangban voltak. A hite azzal vált tökéletessé, amit a hite alapján tett. 23 Így teljesedett be, amit az Írás mond: „Ábrahám hitt Istennek, és bízott benne. Ennek a hitnek és bizalomnak az alapján Isten pedig elfogadta Ábrahámot”,[d] és a „barátjának” nevezte.[e]
24 Látjátok tehát, hogy az embert a tettei teszik valóban elfogadhatóvá Isten számára. Pusztán a hite által ez nem lehetséges.
25 Ugyanerre példa a prostituált Ráháb esete is. Ő is a tettei alapján lett Isten számára elfogadhatóvá, amikor házába fogadta az izráeli kémeket, és segített nekik, hogy másik úton meneküljenek el az üldözők elől.[f]
26 Ahogyan az ember teste halott a szellem nélkül, ugyanúgy a hit is halott, ha nem tesz semmit.
Footnotes
- Jakab 2:8 Idézet: 3Móz 19:18. Jézus tanításából (Lk 10:25–37) nyilvánvaló, hogy a „másik ember” azt jelenti, akinek éppen a te segítségedre van szükségük.
- Jakab 2:11 Idézet: 2Móz 20:14; 5Móz 5:18.
- Jakab 2:11 Idézet: 2Móz 20:13; 5Móz 5:17.
- Jakab 2:23 Idézet: 1Móz 15:6.
- Jakab 2:23 Idézet: 2Krón 20:7 és Ézs 41:8.
- Jakab 2:25 Ez a történet a Józs 2:1–21-ben található.
Jacques 1-2
La Bible du Semeur
Salutation
1 Jacques, serviteur de Dieu et du Seigneur Jésus-Christ, salue les douze tribus dispersées du peuple de Dieu[a].
L’épreuve et la persévérance
2 Mes frères et sœurs, quand vous passez par toutes sortes d’épreuves[b], considérez-vous comme heureux. 3 Car vous le savez : la mise à l’épreuve de votre foi produit l’endurance. 4 Mais il faut que votre endurance aille jusqu’au bout de ce qu’elle peut faire pour que vous parveniez à l’état d’adultes et soyez pleins de force, des hommes auxquels il ne manque rien.
La sagesse et la prière
5 Si l’un de vous manque de sagesse[c], qu’il la demande à Dieu qui la lui donnera, car il donne à tous généreusement et sans faire de reproche. 6 Il faut cependant qu’il la demande avec foi, sans douter, car celui qui doute ressemble aux vagues de la mer agitées et soulevées par le vent. 7 Qu’un tel homme ne s’imagine pas obtenir quoi que ce soit du Seigneur : 8 son cœur est partagé, il est inconstant dans toutes ses entreprises.
Le pauvre et le riche
9 Que le frère ou la sœur pauvre soit fier de ce que Dieu l’élève, 10 et le riche de ce que Dieu l’abaisse. En effet, il passera comme la fleur des champs. 11 Le soleil se lève, sa chaleur devient brûlante[d], et la plante se dessèche, sa fleur tombe, et toute sa beauté[e] s’évanouit. Ainsi en est-il du riche : il disparaîtra au milieu de ses activités.
La tentation et les mauvais désirs
12 Heureux l’homme qui tient ferme face à la tentation[f], car après avoir fait ses preuves, il recevra la couronne du vainqueur : la vie que Dieu a promise à ceux qui l’aiment. 13 Que personne, devant la tentation, ne dise : « C’est Dieu qui me tente. » Car Dieu ne peut pas être tenté par le mal et il ne tente lui-même personne. 14 Lorsque nous sommes tentés, ce sont les mauvais désirs que nous portons en nous qui nous attirent et nous séduisent, 15 puis le mauvais désir conçoit et donne naissance au péché. Or le péché, une fois parvenu à son plein développement, engendre la mort. 16 Ne vous laissez donc pas égarer sur ce point, mes chers frères et sœurs : 17 tout cadeau de valeur, tout don parfait, nous vient d’en haut, du Père des lumières[g] et en qui il n’y a ni changement, ni ombre due à des variations[h]. 18 Par un acte de sa libre volonté, il nous a engendrés[i] par la parole de vérité pour que nous soyons comme les premiers fruits de sa nouvelle création. 19 Vous savez tout cela, mes chers frères et sœurs[j].
La Parole et l’obéissance
Mais que chacun de vous soit toujours prêt à écouter, qu’il ne se hâte pas de parler, ni de se mettre en colère. 20 Car ce n’est pas par la colère qu’un homme accomplit ce qui est juste aux yeux de Dieu. 21 Débarrassez-vous donc de tout ce qui souille et de tout ce qui reste en vous de méchanceté, pour recevoir, avec humilité, la Parole qui a été plantée dans votre cœur, car elle a le pouvoir de vous sauver.
22 Seulement, ne vous contentez pas de l’écouter, traduisez-la en actes, sans quoi vous vous tromperiez vous-mêmes.
23 En effet, si quelqu’un se contente d’écouter la Parole sans y conformer ses actes, il ressemble à un homme qui, en s’observant dans un miroir, découvre son vrai visage : 24 après s’être ainsi observé, il s’en va et oublie ce qu’il est.
25 Voici, au contraire, un homme qui scrute la loi parfaite qui donne la liberté : il lui demeure fidèlement attaché et, au lieu de l’oublier après l’avoir entendue, il y conforme ses actes ; cet homme sera heureux dans tout ce qu’il fait. 26 Mais si quelqu’un croit être religieux, alors qu’il ne sait pas tenir sa langue en bride, il s’illusionne lui-même : sa religion ne vaut rien.
27 La religion authentique et pure aux yeux de Dieu, le Père, consiste à aider les orphelins et les veuves dans leurs détresses et à ne pas se laisser corrompre par ce monde.
Riches et pauvres : la foi et les œuvres
2 Mes frères et sœurs, gardez-vous de toutes formes de favoritisme : c’est incompatible avec la foi en notre glorieux Seigneur Jésus-Christ. 2 Supposez, en effet, qu’un homme vêtu d’habits somptueux, portant une bague en or entre dans votre assemblée, et qu’entre aussi un pauvre en haillons. 3 Si, voyant l’homme somptueusement vêtu, vous vous empressez autour de lui et vous lui dites : « Veuillez vous asseoir ici, c’est une bonne place ! » tandis que vous dites au pauvre : « Tenez-vous là, debout, ou asseyez-vous par terre, à mes pieds », 4 ne faites-vous pas des différences parmi vous, et ne portez-vous pas des jugements fondés sur de mauvaises raisons ?
5 Ecoutez, mes chers frères et sœurs, Dieu n’a-t-il pas choisi ceux qui sont pauvres dans ce monde pour qu’ils soient riches dans la foi et qu’ils héritent du royaume qu’il a promis à ceux qui l’aiment ? 6 Et vous, vous méprisez le pauvre ? Ce sont pourtant les riches qui vous oppriment et qui vous traînent en justice devant les tribunaux ! 7 Ce sont encore eux qui outragent le beau nom que l’on a invoqué sur vous[k].
8 Si, au contraire, vous vous conformez à la loi du royaume de Dieu[l], telle qu’on la trouve dans l’Ecriture[m] : Tu aimeras ton prochain comme toi-même[n], alors vous agissez bien. 9 Mais si vous faites preuve de favoritisme, vous commettez un péché et vous voilà condamnés par la Loi, parce que vous lui désobéissez. 10 En effet, celui qui désobéit à un seul commandement de la Loi, même s’il obéit à tous les autres, se rend coupable à l’égard de toute la Loi. 11 Car celui qui a dit : Tu ne commettras pas d’adultère, a dit aussi : Tu ne commettras pas de meurtre[o]. Si donc, tout en évitant l’adultère, tu commets un meurtre, tu désobéis bel et bien à la Loi.
12 Parlez et agissez donc comme des personnes appelées à être jugées par la loi qui donne la liberté. 13 Dieu jugera sans pitié celui qui n’a témoigné aucune compassion aux autres ; mais la compassion triomphe du jugement.
14 Mes frères et sœurs, à quoi servirait-il à quelqu’un de dire qu’il a la foi s’il ne le démontre pas par ses actes ? Une telle foi peut-elle le sauver ?
15 Supposez qu’un frère ou une sœur manquent de vêtements et n’aient pas tous les jours assez à manger. 16 Et voilà que l’un de vous leur dit : « Au revoir, mes amis, portez-vous bien, restez au chaud et bon appétit », sans leur donner de quoi pourvoir aux besoins de leur corps, à quoi cela sert-il ? 17 Il en est ainsi de la foi : si elle reste seule, sans se traduire en actes, elle est morte[p]. 18 Mais quelqu’un dira : « L’un a la foi, l’autre les actes[q]. » Eh bien ! Montre-moi ta foi sans les actes, et je te montrerai ma foi par mes actes. 19 Tu crois qu’il y a un seul Dieu ? C’est bien. Mais les démons aussi le croient, et ils tremblent. 20 Insensé ! Veux-tu avoir la preuve que la foi sans les actes ne sert à rien[r] ? 21 Abraham, notre ancêtre, n’a-t-il pas été déclaré juste à cause de ses actes, lorsqu’il a offert son fils Isaac sur l’autel ? 22 Tu le vois, sa foi et ses actes agissaient ensemble et, grâce à ses actes, sa foi a atteint son plein épanouissement. 23 Ainsi s’accomplit ce que l’Ecriture déclare à son sujet : Abraham a eu confiance en Dieu, et Dieu, en portant sa foi à son crédit, l’a déclaré juste[s], et il l’a appelé son ami[t]. 24 Vous le voyez donc : on est déclaré juste devant Dieu à cause de ses actes, et pas uniquement à cause de sa foi. 25 Rahab, la prostituée, n’a-t-elle pas aussi été déclarée juste par Dieu à cause de ses actes, lorsqu’elle a donné asile aux envoyés israélites et les a aidés à s’échapper par un autre chemin[u] ? 26 Car comme le corps sans l’esprit est mort, la foi sans les actes est morte.
Footnotes
- 1.1 Voir l’introduction.
- 1.2 Autre traduction : de tentations.
- 1.5 La sagesse dont parle Jacques est la sagesse pratique, comme dans le livre des Proverbes de l’Ancien Testament (voir Pr 2.3-6).
- 1.11 Autre traduction : le soleil se lève avec le vent du sud.
- 1.11 Es 40.6-7 cité selon l’ancienne version grecque.
- 1.12 Autre traduction : l’épreuve. En grec, tentation et épreuve s’expriment par le même mot, ce qui explique le lien entre ce verset et le suivant. Toute épreuve est aussi tentation.
- 1.17 Une manière de désigner Dieu comme le Créateur des astres, que l’on retrouve dans certains écrits juifs anciens.
- 1.17 On trouve plusieurs formulations de la fin du v. 17 dans les manuscrits.
- 1.18 Voir v. 15 ; c’est-à-dire il nous a fait naître à la vie.
- 1.19 Certains manuscrits ont : par conséquent, mes chers frères, que chacun …
- 2.7 Lors du baptême. D’autres comprennent : le beau nom que Dieu vous a donné.
- 2.8 Autre traduction : la loi qui surpasse toute autre loi.
- 2.8 D’autres comprennent : si au contraire, en vous inspirant de cette parole de l’Ecriture : Tu aimeras ton prochain comme toi-même, vous accomplirez la loi du royaume de Dieu, vous faites bien.
- 2.8 Lv 19.18.
- 2.11 Ex 20.13-14 ; Dt 5.17-18.
- 2.17 Autre traduction : si elle ne se traduit pas en actes, elle est morte puisqu’elle n’est plus elle-même.
- 2.18 D’autres comprennent : toi (« faux » croyant), tu prétends avoir la foi ; et moi j’ai les œuvres. Eh bien, montre-moi … ou encore : toi (Jacques), tu prétends avoir la foi ; et moi j’ai les œuvres. Eh bien …
- 2.20 Certains manuscrits ont : morte.
- 2.23 Gn 15.6.
- 2.23 Es 41.8.
- 2.25 Voir Jos 2.1-21.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.