Józsué 24
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Józsué prófétál és búcsúzik
24 Ezután Józsué összehívta Sikembe Izráel összes törzseit, minden vezetőjét, fejedelmét, bíráját és tisztségviselőjét. Valamennyien megálltak Isten jelenlétében, 2 és Józsué így szólt az egész néphez: „Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: »Ősapáitok a régi időkben az Eufráteszen túl éltek, és más isteneket imádtak, ahogyan Táré is, Ábrahám és Náhór apja. 3 Én azonban kiválasztottam Ábrahámot, ősapátokat, és kihoztam onnan Kánaán földjére, majd azon is keresztülvezettem. Megszaporítottam utódait: először Izsákot adtam neki. 4 Azután két fiút adtam Izsáknak: Jákóbot és Ézsaut. Majd Ézsaut letelepítettem a Széír-hegységben. Őseitek, Jákób és fiai pedig lementek Egyiptomba.
5 Elküldtem Mózest és Áront, és csapásokat küldtem Egyiptomra, azután kihoztalak onnan titeket. 6 Mikor őseitek a Vörös-tengerhez értek, az egyiptomiak harci szekerekkel üldözőbe vették,[a] és a tengerparton utolérték őket. 7 Akkor őseitek az Örökkévalóhoz kiáltottak segítségért, ő pedig sötétséget küldött közétek és egyiptomiak közé, hogy elválasszon tőlük titeket. Majd a tenger vizét az egyiptomiakra zúdította, és teljesen elborította őket. Láttátok, mit tettem Egyiptommal! Majd hosszú ideig a pusztában laktatok. 8 Azután bevittelek benneteket az emóriak földjére, akik a Jordán keleti oldalán laktak. Harcoltak ellenetek, de nektek adtam a győzelmet, hogy elfoglaljátok országukat, és kiirtottam őket előletek.
9 Azután Bálák, Cippór fia, Moáb királya támadt Izráel ellen, és hívatta Bálámot, Beór fiát, hogy átkozzon meg titeket. 10 De én nem hallgattam Bálámra, ő pedig így megáldott titeket. Megmentettelek benneteket ettől a veszedelemtől is. 11 Majd átkeltetek a Jordánon, és Jerikóhoz érkeztetek, amelynek lakói harcoltak ellenetek, akárcsak a többi nemzet: emóriak, perizziek, kánaániak, hettiták, girgásiak, hivviek és jebúsziak. De valamennyiüket kiszolgáltattam nektek. 12 Rémületet és rettegést[b] küldtem rájuk, és kiűztem előletek az emóriak két királyát. Nem a ti kardotoktól és nyilaitoktól ijedtek meg! 13 Azután nektek adtam olyan szántóföldeket, amelyeket korábban nem ti műveltetek, és városokat, amelyeket nem ti építettetek, mégis ti laktok bennük. Szőlőket és olajfaligeteket adtam nektek, amelyeket nem ti telepítettetek, gyümölcseiket most mégis ti élvezitek.«”
14 Ezután Józsué szólt a néphez: „Most hát tiszteljétek és féljétek az Örökkévalót, szolgáljátok és imádjátok őt hűségesen és szívvel-lélekkel! Dobjátok el magatoktól azokat az isteneket, akiket őseitek imádtak még az Eufráteszen túl, vagy Egyiptomban! Egyedül csak az Örökkévalót szolgáljátok!
15 Ha pedig nem akarjátok az Örökkévalót szolgálni, akkor döntsétek el még ma, hogy kit fogtok szolgálni! Választhatjátok őseitek isteneit, akiket ők szolgáltak a folyón túl, vagy az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok, de én és a családom az Örökkévalót fogjuk szolgálni!”
16 Erre a nép így válaszolt Józsuénak: „Isten mentsen, hogy elhagyjuk az Örökkévalót, és más isteneket szolgáljunk! 17 Az Örökkévaló a mi Istenünk, aki kihozta őseinket és egész népünket Egyiptomból, a szolgaságból! Ő az, aki a szemünk láttára nagy csodákat tett, megőrzött bennünket amerre mentünk, s amíg sok nép között átvonultunk. 18 Az Örökkévaló az, aki kiűzte előlünk az összes idegen nemzetet, még az emóriakat is, akik ezen a földön előttünk laktak.
Bizony, mi is az Örökkévalót fogjuk szolgálni, mert ő a mi Istenünk!”
19-20 De Józsué ezt felelte a népnek: „Ha elhagyjátok az Örökkévalót, és továbbra is más isteneket imádtok, akkor az Örökkévaló ellenetek fordul, és csapásokkal sújt benneteket, amíg teljesen el nem pusztultok, annak ellenére, hogy korábban annyi jót tett veletek. Nem lesztek képesek az Örökkévalót szolgálni, ha közben más isteneket is szolgáltok, mert Istenünk, az Örökkévaló szent és féltőn szerető Isten, aki nem szenvedheti, ha más isteneket imádtok! Nem nézi el nektek bűneiteket, és nem tűri el hűtlenségeiteket!”
21 A nép azonban így válaszolt: „Az Örökkévalót fogjuk szolgálni, és nem fordulunk el tőle!”
22 „Ti magatok vagytok a tanúk rá, hogy az Örökkévalót választottátok: őt akarjátok imádni és szolgálni!” — mondta végül Józsué.
„Igen, tanúk vagyunk!” — felelte a nép.
23 „Akkor hát irtsátok ki magatok közül az idegen isteneket! Szeressétek az Örökkévalót, Izráel Istenét teljes szívvel-lélekkel!” — mondta Józsué.
24 „Az Örökkévalót, Istenünket fogjuk imádni és szolgálni, és engedelmeskedünk a szavának!” — felelte rá a nép.
A szövetség megújítása Sikemben
25 Azon a napon Józsué szövetséget kötött a nép és az Örökkévaló között Sikemben. Ez a szövetség törvényeket és rendelkezéseket tartalmazott a nép számára, hogy azokat kövessék. 26 Azután mindezeket a dolgokat feljegyezte az Isten Törvényének Könyvében. Majd pedig elrendelte, hogy egy nagy követ állítsanak föl egy tölgyfa alatt, az Örökkévaló Szent Sátora közelében, hogy az majd erre a szövetségkötésre emlékeztessen. 27 Ezt mondta az egész népnek: „Ez a kő hallotta mindazt, amit az Örökkévaló nekünk mondott! Ez a kő fog tanúskodni ellenetek, ha hűtlenek lesztek az Örökkévalóhoz!” 28 Majd Józsué elbocsátotta a népet, s mindenki hazatért a saját birtokára.
Józsué és Eleázár halála(A)
29 Ezután Józsué, Nún fia, az Örökkévaló szolgája 110 éves korában meghalt. 30 A saját birtokán temették el, Timnat-Szerahban, amely Efraim hegyvidékén, a Gaas hegytől északra található.
31 Izráel az Örökkévalót szolgálta Józsué egész életében, és még azután is, ameddig azok az idős férfiak vezették, akik túlélték Józsuét. Ők még a saját szemükkel látták az Örökkévaló hatalmas tetteit, amelyeket Izráelért vitt végbe.
32 Amikor Izráel népe kijött Egyiptomból, magukkal hozták József földi maradványait is, amelyet később Sikemben temettek el. Azt a területet még Jákób vásárolta meg temetkezőhelynek Hamórnak, Sikem apjának a leszármazottjaitól 100 mérték ezüstért. Így lett ez a hely József utódainak az öröksége.
33 Ebben az időben halt meg Eleázár főpap, Áron fia. Gibeában, Eleázár fiának, Fineásnak a városában temették el, amely Efraim hegyvidékén található.
Footnotes
- Józsué 24:6 harci… vették Szó szerint: „lovakkal vontatott harci szekerekkel üldözőbe vették”.
- Józsué 24:12 Rémületet és rettegést Szó szerint: „darázst”, vagy „darazsakat”. Valószínűleg nem szó szerint értendő. Talán angyalokat küldött Isten, akik az ellenségben félelmet keltettek.
Józsué 24
Hungarian Károli
24 Józsué pedig összegyûjté Izráelnek minden nemzetségét Síkembe, és elõhívá Izráelnek véneit, fejeit, biráit és felügyelõit, és oda állának az Úr elébe,
2 És monda Józsué az egész népnek: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: A folyóvizen túl lakoztak régenten a ti atyáitok: Tháré, Ábrahámnak atyja és Nákhórnak atyja, és idegen isteneknek szolgáltak vala.
3 De áthozám a ti atyátokat, Ábrahámot a folyóvíz túlsó oldaláról, és elhordozám õt az egész Kanaán földén, és megsokasítám az õ magvát; és adám néki Izsákot.
4 Izsáknak pedig adám Jákóbot és Ézsaut. És Ézsaunak a Szeír hegyét adám birtokul, Jákób pedig és az õ fiai alámenének Égyiptomba.
5 Majd elküldém Mózest és Áront, és megverém Égyiptomot úgy, a hogy cselekedtem vala közöttök; azután pedig kihoztalak vala titeket.
6 És kihoztam a ti atyáitokat Égyiptomból, és jutátok a tengerhez, és ûzék az égyiptomiak a ti atyáitokat szekerekkel és lovasokkal a Veres tengerig.
7 Akkor az Úrhoz kiáltának, és homályt vete ti közétek és az égyiptomiak közé, és rájok vivé a tengert és elborítá õket. Szemeitek is látták azt, a mit cselekedtem vala az égyiptomiakkal; ti pedig sok ideig lakoztatok a pusztában.
8 Majd elhozálak titeket az Emoreusok földére, a kik túl laktak vala a Jordánon, és hadakozának ellenetek; de kezetekbe adám õket, és bírátok az õ földüket, õket pedig eltörlém a ti orczátok elõl.
9 Majd felkele Bálák, a Czippor fia, Moábnak királya, és hadakozék Izráellel, és elkülde és hivatá Bálámot, a Beór fiát, hogy átkozzon meg titeket.
10 De nem akarám meghallgatni Bálámot, ezért áldva áldott vala titeket, és megszabadítálak titeket az õ kezébõl.
11 Majd általjövétek a Jordánon, és jutátok Jérikhóba, és hadakozának veletek Jérikhónak urai: az Emoreus, Perizeus, Kananeus, Khittheus, Girgazeus, Khivveus és Jebuzeus; de kezetekbe adám õket.
12 Mert elbocsátám elõttetek a darázsokat, és ûzék azokat elõletek: az Emoreusok két királyát, de nem a te fegyvered által, de nem a te kézíved által!
13 És adék néktek földet, a melyben nem munkálkodtál, és városokat, a melyeket nem építettetek vala, mégis bennök laktok; szõlõket és olajfákat, a melyeket nem ti ültettetek, de esztek [azokról.
14 Azért hát féljétek az Urat, és szolgáljatok néki tökéletességgel és hûséggel; és hányjátok el az isteneket, a kiknek szolgáltak a ti atyáitok túl a folyóvizen és Égyiptomban, szolgáljatok az Úrnak.
15 Hogyha pedig rossznak látjátok azt, hogy szolgáljatok az Úrnak: válaszszatok magatoknak még ma, a kit szolgáljatok; akár azokat az isteneket, a kiknek a ti atyáitok szolgáltak, a míg túl valának a folyóvizen, akár az Emoreusok isteneit, a kiknek földjén lakoztok: én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk.
16 A nép pedig felele, és monda: Távol legyen tõlünk, hogy elhagyjuk az Urat, szolgálván idegen isteneknek!
17 Sõt inkább az Úr, a mi Istenünk az, a ki felhozott minket és atyáinkat Égyiptom földébõl, a szolgák házából, és a ki ezeket a nagy jeleket tette a mi szemeink elõtt, és megtartott minket minden útunkban, a melyen jártunk, és mind ama népek között, a melyek között általjöttünk;
18 És kiûzött az Úr minden népet, az Emoreust is, e földnek lakóját, a mi orczánk elõl: Mi is szolgálunk az Úrnak, mert õ a mi Istenünk!
19 Józsué pedig monda a népnek: Nem szolgálhattok az Úrnak, mert szent Isten õ, féltõn szeretõ Isten õ; nem bocsátja meg a ti vétkeiteket és bûneiteket;
20 Hogyha elhagyjátok az Urat, és szolgáltok idegen isteneknek: akkor elfordul és roszszal illet benneteket, és megemészt titeket, minekutána jól cselekedett veletek.
21 Akkor monda a nép Józsuénak: Nem, mert mi az Úrnak szolgálunk!
22 Józsué pedig monda a népnek: Bizonyságok vagytok magatok ellen, hogy ti választottátok magatoknak az Urat, hogy néki szolgáljatok. És mondának: Bizonyságok!
23 Most azért hányjátok el az idegen isteneket, a kik köztetek vannak, és hajtsátok sziveteket az Úrhoz, Izráelnek Istenéhez.
24 És monda a nép Józsuénak: Az Úrnak, a mi Istenünknek szolgálunk, és az õ szavára hallgatunk.
25 Szerze azért Józsué szövetséget a néppel e napon, és ada eleibe rendelést és végzést Síkemben.
26 És beírá Józsué e dolgokat az Isten törvényének könyvébe, és võn egy nagy követ, és oda helyhezteté azt a cserfa alá, a mely vala az Úrnak szent házában.
27 És monda Józsué az egész népnek: Ímé ez a kõ lesz ellenünk bizonyságul; mert ez hallotta az Úrnak minden beszédét, a melyet szólott vala nékünk; és lesz ellenetek bizonyságul, hogy ne hazudjatok a ti Istenetek ellen.
28 És elbocsátá Józsué a népet, kit-kit a maga örökségébe.
29 És lõn e dolgok után, hogy meghala Józsué, a Nún fia, az Úrnak szolgája, száztíz esztendõs korában,
30 És eltemeték õt az õ örökségének határában Timnat-Szerában, a mely az Efraim hegyén van, a Gaas hegytõl észak felé.
31 Izráel pedig az Urat szolgálta vala Józsuénak minden idejében, és a véneknek is minden idejökben, a kik hosszú ideig éltek Józsué után, és a kik tudják vala minden cselekedetét az Úrnak, a melyet cselekedett vala Izráellel.
32 A József csontjait pedig, a melyeket felhoztak vala Izráel fiai Égyiptomból, eltemették Síkemben, a mezõnek abban a részében, a melyet szerzett vala Jákób Hámornak, a Síkem atyjának fiaitól száz pénzén; és lõnek a József fiainak örökségévé.
33 Meghala Eleázár is, Áronnak fia, és eltemeték õt Gibeathban, az õ fiának Fineásnak [városában], a mely néki adatott az Efraim hegyén.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center