Add parallel Print Page Options

41  Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?

Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?

Vajjon járul-é elõdbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?

Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd õt örökös szolgádul?

Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?

Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?

Tele rakhatod-é nyársakkal a bõrét, avagy szigonynyal a fejét?

Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.

Ímé, az õ reménykedése csalárd; [puszta] látása is halálra ijeszt!

10 Nincs oly merész, a ki õt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?

11 Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!

12 Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.

13 Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?

14 Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!]

15 Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel.

16 Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegõ se megy.

17 Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.

18 Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.

19 A szájából szövétnekek jõnek ki, [és] tüzes szikrák omlanak ki.

20 Orrlyukaiból gõz lövel elõ, mint a forró fazékból és üstbõl.

21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elõ.

22 Nyakszirtjén az erõ tanyáz, elõtte félelem ugrándozik.

23 Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.

24 Szíve kemény, mint a kõ, oly kemény, mint az alsó malomkõ.

25 Hogyha felkél, hõsök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.

26 Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, [legyen bár] dárda, kopja vagy kelevéz.

27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.

28 A nyíl vesszõje el nem ûzi õt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.

29 Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.

30 Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.

31 Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.

32 Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné [valaki,] a tenger megõszült.

33 Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.

34 Lenéz minden nagy állatot, õ a király minden ragadozó felett.

41 Jób, nézd csak a Leviátánt![a]
    Kihúzhatod-e horoggal a vízből, mint a halat?
    Nyelvét lekötözheted-e kötéllel?
Orrába tennél-e karikát, s kötelet,
    vagy horgot az állába, hogy azzal vezesd?
Gondolod, hogy könyörögni fog neked?
    Vagy hízelegve kérlel, hogy engedd szabadon?
Azt hiszed, megegyezhetsz vele,
    talán szolgádnak fogadod örökre?
Vagy játszanál vele, mint egy kismadárral,
    megkötnéd, hogy gyermekeid pórázon vezessék?
Talán eladnád a halászoknak,
    hogy alkudozzanak fölötte a piacon?
Vagy feldarabolnád, hogy
    szétosszad a kereskedők között?
Döfhetsz-e a hátába lándzsákat,
    vagy a fejébe szigonyt?

Ha megpróbálod,
    többé esélyed sem lesz harcolni vele!
    Gondold meg, mi történne veled!
Aki megtámadja, halálosan téved,
    már a puszta látványától is összerogy a vakmerő!
10 Ki olyan bátor és bolond,
    hogy a Leviátánt megharagítsa?

Akkor hát, kicsoda merne velem szembeszállni?
11 Kicsoda adott nekem előbb,
    hogy én tartozzam neki?!
Hiszen minden az enyém az ég alatt!

12 Nézd a Leviátán lábait,
    nézd hatalmas erejét, formáját,
    az egész milyen tökéletes!
13 Ki foszthatja meg a páncéljától?
    Ki tudná átdöfni kettős pajzsait?
14 Hatalmas állkapcsát ki feszítheti fel?
    Fogai milyen rémületesek!
15 Hátát erős pajzsok sora védi,
    összekapcsolva szorosan és szilárdan,
16 oly tökéletesen, hogy még
    levegő sem jut közéjük.
17 Egyik a másikhoz annyira jól illik,
    erősen kapcsolódnak, szét nem választhatók.
18 Mikor a Leviátán tüsszent,
    mintha villám lobbanna fel,
    szeme úgy ragyog, mint a hajnal fénye.
19 Lángnyelvek csapnak ki szájából,
    torkából tüzes szikrák szállnak.
20 Orrából füst száll a magasba,
    mint forró fazékból a gőz.
21 Lehelete meggyújtja a szenet,
    szájából láng lövell.
22 Nyakán az erő nyugszik,
    orra előtt rettegés ugrál.
23 Testének részei úgy összetartanak,
    mintha egyben öntötték volna, oly szilárd.
24 Szíve kemény, mint a szikla,
    mint az alsó malomkő, oly kemény.
25 Mikor a Leviátán felkel,
    még a hatalmasok is remegnek,
mikor farkával csapkod,
    elfutnak a hősök is.
26 Ha eltalálja is a fegyver, nem árt neki,
    lepattan róla kard, nyíl és lándzsa.
27 Annyiba veszi a vasat, mint a szalmaszálat,
    a rezet, mint a korhadt fát.
28 Nyílvesszők meg nem futamítják,
    lepattannak páncéljáról a parittyakövek,
29 a buzogány sem árt neki jobban, mint egy pihe,
    a felé süvítő dárdát csak neveti.
30 Hasán a pikkelyek, mint éles cserépdarabok,
    felkavarja az iszapot, mint a szeges borona.
31 Nyomában fortyog a mélység, mint fazék a tűz fölött,
    bugyborékol a tenger, mint forró olaj.
32 Fehér tajtékot hagy maga után a vízen,
    azt hinnéd, megőszült a tenger mögötte.
33 Nincs hozzá hasonló az állatok között,
    mert Isten úgy teremtette, hogy senkitől se féljen!
34 Bátran szembenéz mindenkivel,
    ő a király minden büszke állat fölött!”

Footnotes

  1. Jób 41:1 Leviátán Talán a nílusi krokodil, vagy valamilyen legendás tengeri szörnyeteg.