Isaiah 49:14-26
New Revised Standard Version Catholic Edition
14 But Zion said, “The Lord has forsaken me,
my Lord has forgotten me.”
15 Can a woman forget her nursing child,
or show no compassion for the child of her womb?
Even these may forget,
yet I will not forget you.
16 See, I have inscribed you on the palms of my hands;
your walls are continually before me.
17 Your builders outdo your destroyers,[a]
and those who laid you waste go away from you.
18 Lift up your eyes all around and see;
they all gather, they come to you.
As I live, says the Lord,
you shall put all of them on like an ornament,
and like a bride you shall bind them on.
19 Surely your waste and your desolate places
and your devastated land—
surely now you will be too crowded for your inhabitants,
and those who swallowed you up will be far away.
20 The children born in the time of your bereavement
will yet say in your hearing:
“The place is too crowded for me;
make room for me to settle.”
21 Then you will say in your heart,
“Who has borne me these?
I was bereaved and barren,
exiled and put away—
so who has reared these?
I was left all alone—
where then have these come from?”
22 Thus says the Lord God:
I will soon lift up my hand to the nations,
and raise my signal to the peoples;
and they shall bring your sons in their bosom,
and your daughters shall be carried on their shoulders.
23 Kings shall be your foster fathers,
and their queens your nursing mothers.
With their faces to the ground they shall bow down to you,
and lick the dust of your feet.
Then you will know that I am the Lord;
those who wait for me shall not be put to shame.
24 Can the prey be taken from the mighty,
or the captives of a tyrant[b] be rescued?
25 But thus says the Lord:
Even the captives of the mighty shall be taken,
and the prey of the tyrant be rescued;
for I will contend with those who contend with you,
and I will save your children.
26 I will make your oppressors eat their own flesh,
and they shall be drunk with their own blood as with wine.
Then all flesh shall know
that I am the Lord your Savior,
and your Redeemer, the Mighty One of Jacob.
Footnotes
- Isaiah 49:17 Or Your children come swiftly; your destroyers
- Isaiah 49:24 Q Ms Syr Vg: MT of a righteous person
Isaia 49:14-26
Nuova Riveduta 2006
14 (A)Ma Sion ha detto: «Il Signore mi ha abbandonata, il Signore mi ha dimenticata».
15 Una donna può forse dimenticare il bimbo che allatta, smettere di avere pietà del frutto delle sue viscere? Anche se le madri dimenticassero, non io dimenticherò te.
16 Ecco, io ti ho scolpita sulle palme delle mie mani; le tue mura mi stanno sempre davanti agli occhi.
17 I tuoi figli accorrono; i tuoi distruttori, i tuoi devastatori si allontanano da te.
18 Volgi lo sguardo intorno e guarda: essi si radunano tutti e vengono da te. «Com’è vero che io vivo», dice il Signore, «tu ti rivestirai di essi come di un ornamento, te ne adornerai come una sposa.
19 Nelle tue rovine, nei tuoi luoghi desolati, nel tuo paese distrutto, sarai ora troppo allo stretto per i tuoi abitanti; quelli che ti divoravano si allontaneranno da te.
20 I figli di cui fosti privata ti diranno ancora all’orecchio: “Questo posto è troppo stretto per me; fammi spazio, perché io possa stabilirmi”.
21 Tu dirai in cuor tuo: “Questi chi me li ha generati? Infatti io ero privata dei miei figli, sterile, esule, scacciata. Questi chi li ha allevati? Ecco, io ero rimasta sola; questi dov’erano?”».
22 Così parla il Signore, Dio: «Ecco, io alzerò la mia mano verso le nazioni, innalzerò la mia bandiera verso i popoli, ed essi ti ricondurranno i tuoi figli in braccio, ti riporteranno le tue figlie sulle spalle.
23 I re saranno i tuoi precettori e le loro regine saranno le tue balie; essi si inchineranno davanti a te con la faccia a terra, lambiranno la polvere dei tuoi piedi; tu riconoscerai che io sono il Signore, che coloro che sperano in me non saranno delusi».
24 (B)Si potrà forse strappare il bottino al forte? I giusti, una volta prigionieri, potranno fuggire?
25 Sì, così dice il Signore: «Anche i prigionieri del forte verranno liberati e il bottino del tiranno fuggirà; io combatterò contro chi ti combatte e salverò i tuoi figli.
26 Farò mangiare ai tuoi oppressori la propria carne, s’inebrieranno con il proprio sangue, come con il mosto; ogni carne riconoscerà che io, il Signore, sono il tuo Salvatore, il tuo Redentore, il Potente di Giacobbe».
Read full chapter
Jesaja 49:14-26
Schlachter 2000
Der Herr verheißt Zion sein Erbarmen und seine Rettung
14 Zion sprach: »Der Herr hat mich verlassen, und der Herrscher hat mich vergessen.«
15 Kann auch eine Frau ihr Kindlein vergessen, dass sie sich nicht erbarmt über ihren leiblichen Sohn? Selbst wenn sie [ihn] vergessen sollte — ich will dich nicht vergessen!
16 Siehe, in meine Hände habe ich dich eingezeichnet; deine Mauern sind allezeit vor mir.
17 Deine Söhne eilen herbei; aber die dich zerstört und verwüstet haben, werden sich davonmachen!
18 Erhebe deine Augen ringsumher und sieh: Alle diese versammeln sich, sie kommen zu dir. So wahr ich lebe, spricht der Herr, du wirst sie alle wie einen Schmuck anlegen und wirst sie als Gürtel umbinden, wie eine Braut es tut.
19 Denn dein Land, das öde, verwüstet und zerstört liegt, das wird nun für dich zu eng sein wegen der [vielen] Bewohner, und die dich verschlingen wollten, werden sich entfernen.
20 Und die Söhne, die dir [einst] geraubt wurden, werden noch vor deinen Ohren sagen: Dieser Ort ist mir zu eng, gib mir Raum, dass ich wohnen kann!
21 Dann wirst du bei dir selbst denken: Wer hat mir denn diese geboren, mir, der Kinderlosen und Unfruchtbaren, verbannt und verstoßen? Und wer hat mir diese großgezogen? Siehe, ich war ja allein übrig geblieben; wo waren denn diese?
22 So spricht Gott, der Herr: Siehe, ich will meine Hand zu den Heiden hin erheben und für die Völker mein Banner aufrichten; und sie werden dir deine Söhne im Gewandbausch herbringen, und deine Töchter werden auf der Schulter herbeigetragen werden.
23 Und Könige sollen deine Wärter sein und ihre Fürstinnen deine Ammen. Sie werden vor dir niederfallen, das Angesicht zur Erde gewandt, und werden den Staub deiner Füße lecken; und du sollst erkennen, dass ich der Herr bin: Die auf mich harren, werden nicht zuschanden werden.
24 Kann wohl einem Starken die Beute genommen werden? Und können rechtmäßig Gefangene entfliehen?
25 Ja, so spricht der Herr: Auch die Gefangenen des Starken sollen ihm genommen werden, und die Beute des Tyrannen soll entfliehen; denn nun werde ich mit dem kämpfen, der gegen dich kämpft, und ich werde deine Kinder erretten.
26 Ich will deine Bedrücker mit ihrem eigenen Fleisch speisen, und sie sollen trunken werden von ihrem eigenen Blut wie von Most. Und alles Fleisch soll erkennen, dass ich, der Herr, dein Erretter bin und dein Erlöser, der Starke Jakobs.
Read full chapter
Ézsaiás 49:14-26
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
14 Sion így panaszkodik:
„Elfelejtett már engem az Örökkévaló,
nem törődik velem Uram!”
15 „Hát elfelejtheti-e gyermekét az anya?
Szeretett fiacskájával ne törődne?
De még ha el is felejtené
— ezt feleli az Örökkévaló —,
én terólad soha meg nem feledkezem!
16 Lásd, Sion, tenyerembe véstem[a] képedet[b],
szüntelen szemem előtt tartalak.
17 Fiaid sietve visszatérnek hozzád,
pusztítóid és rombolóid pedig elvonulnak.
18 Emeld föl tekinteted,
nézz körül, és lásd meg:
fiaid mindannyian összegyűlnek,
hozzád sietnek!”
Életemre mondom
— szól az Örökkévaló —,
úgy fognak téged ékesíteni, Sion,
mint ékszerek a menyasszonyt!
Bizony, gyermekeid lesznek ékességeid!
19 Elpusztított földjeid, városaid romjai,
és a letarolt vidékek
hamarosan szűknek bizonyulnak,
mikor fiaid hazatérnek.
Pusztítóid pedig messzire távoznak.
20 Gyermekeid, akiket sirattál,
ezt mondják majd neked:
„Szűk ez a hely,
adj nekünk tágasabb tért,
bővebb lakóhelyet!”
21 Te pedig ezt gondolod, Sion:
„Ki szülte ezeket a gyermekeket?
Hiszen én meddő voltam,
magányos és gyermektelen,
száműzött és bolyongó!
Ki nevelte fel őket,
mikor elhagyott voltam?
Honnan jöttek hát ezek?”
22 Ezt mondja az Örökkévaló Isten:
„Nézd! Kezemmel intek a nemzeteknek,
zászlómmal jelt adok a népeknek,
hogy ölükben hozzák vissza fiaidat,
vállukon hordozzák leányaidat.
23 A nemzetek királyai viselnek gondot rájuk,
és királynék dajkálják gyermekeidet.
Előtted földre borulnak,
és a port nyalják lábadnál,
hogy megtudd:
én vagyok az Örökkévaló!
Akik bennem bíznak,
nem csalódnak soha.”
24 Elvehetik-e zsákmányát az erős harcostól?
Kiszabadulhatnak-e a kegyetlen börtönéből hadifoglyai?
25 „Bizony, megszabadulnak az erős foglyai,
s a kegyetlen kezéből is kiveszik zsákmányát!
Mert én harcolok ellenségeiddel
— mondja az Örökkévaló —,
és megszabadítom fiaidat, Sion!
26 Ellenségeid egymást falják fel,
és saját vérüktől,
mint édes bortól, megrészegednek!
Igen, én teszem ezt,
hogy mindenki megtudja:
Én vagyok az Örökkévaló,
Szabadítód és Megváltód,
Jákób erős Istene!”
Footnotes
- Ézsaiás 49:16 véstem Jelentheti azt is: „rajzoltam”.
- Ézsaiás 49:16 képedet Azt is jelenti: „falaidat”.
Ésaïe 49:14-26
La Bible du Semeur
Le retour en grâce de Sion
14 Cependant, Sion dit : |« L’Eternel m’a abandonnée,
oui, le Seigneur m’a oubliée. »
15 Une femme oublie-t-elle |l’enfant qu’elle nourrit ?
Cesse-t-elle d’aimer |l’enfant qu’elle a conçu ?
Et même si les mères |oubliaient leurs enfants,
je ne t’oublierai pas !
16 Voici, je t’ai gravée |dans le creux de mes mains,
je pense constamment |à tes remparts.
17 Déjà tes fils[a] accourent,
ceux qui te détruisaient |et qui te ravageaient
s’en iront loin de toi.
18 Porte les yeux autour de toi, |regarde :
ils se rassemblent tous,
et ils viennent vers toi.
Aussi vrai que je suis vivant,
déclare l’Eternel,
tu t’en revêtiras |comme d’une parure,
et tu te les attacheras |comme la mariée sa ceinture.
19 Car ton pays en ruine,
dévasté, désolé,
deviendra trop étroit |pour tous tes habitants ;
ceux qui te dévoraient |auront fui loin de toi.
20 Tu entendras tes fils |dont tu étais privée
te répéter :
« Ce lieu est trop étroit pour nous.
Fais-nous donc de la place,
pour que nous puissions habiter ici ! »
21 Alors tu te demanderas :
« Qui donc a mis, pour moi, |tous ces enfants au monde ?
J’étais privée d’enfants, |stérile,
et bannie en exil.
Qui donc a élevé ceux-ci ?
J’étais demeurée seule :
ceux-là, d’où viennent-ils ? »
22 Voici ce que déclare |le Seigneur, l’Eternel :
Je ferai signe de la main |aux nations étrangères,
je dresserai mon étendard |en direction des peuples,
ils amèneront tes fils dans leurs bras,
ils chargeront tes filles |sur leurs épaules.
23 Des rois s’occuperont de toi |comme s’ils étaient tes parents,
et leurs princesses |seront tes mères nourricières.
Ils se prosterneront |devant toi jusqu’à terre
et ils lécheront la poussière |attachée à tes pieds.
Et tu sauras alors |que je suis l’Eternel
et qu’on n’est pas déçu |quand on compte sur moi.
24 Pourrait-on enlever |ce qu’a pris le guerrier ?
Les captifs du tyran[b] |seront-ils délivrés ?
25 Voici ce que dit l’Eternel :
Les captifs du guerrier |lui seront enlevés,
et la proie du tyran |va être délivrée.
Je ferai un procès moi-même |à ceux qui t’ont fait un procès
et je délivrerai |moi-même tes enfants.
26 J’amènerai tes oppresseurs |à s’entredéchirer.
Et ils s’enivreront |du sang les uns des autres |comme de vin nouveau ;
alors tout le monde saura
que je suis l’Eternel |que c’est moi qui te sauve,
que je suis ton libérateur |le Puissant de Jacob.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.