Add parallel Print Page Options

Prófécia Círuszról

24 Ezt mondja az Örökkévaló,
    Megváltód, aki az anyaméhben kiformált:
„Én vagyok az Örökkévaló,
    a mindenség Teremtője,
aki egymaga kiterjesztette az eget,
    és kiformálta a földet.
Ki segített nekem?
25 Én vagyok az Örökkévaló,
    aki a jósok jeleit semmivé teszi,
a varázslókból bolondot csinál,
    a bölcseket meghátrálásra készteti,
    s tudományuk bolondságát leleplezi.
26 Én vagyok az Örökkévaló,
    aki szolgáinak szavát beteljesíti,
    s küldöttei tanácsát véghezviszi.
Ezt mondom Jeruzsálemnek:
    »Ismét lakjanak benne!«
és Júda városainak: »Épüljetek újjá!
    Romjaitokat ismét felépítem!«
27 Ezt mondom a mélységes tengernek:
    »Száradj ki!«
és a folyóknak:
    »Vizetek kiszárítom!«
28 Ezt mondom Círusznak:[a]
    »Pásztorom vagy,
    aki véghezviszed minden tervemet,
mikor azt mondod Jeruzsálemnek:
    Építsenek fel!
A Templomnak pedig:
    fektessék le alapjaidat!«”

Isten kiválasztja Círuszt, hogy Izráelt megszabadítsa

45 Ezt mondja Círusznak az Örökkévaló, aki őt fölkent királlyá tette:

„Kézen fogtalak, én fogom a jobbodat,
    hogy a nemzeteket meghódoltassam előtted,
    s a királyoktól hatalmukat elvedd,
hogy a kapukat kinyissam előtted,
    s egyetlen város se maradjon zárva.
Előtted megyek,
    síksággá teszem a hegyeket,
a tekervényes utakat kiegyenesítem,
    összetöröm a súlyos bronzkapukat,
    vas-záraikat letöröm.
Neked adom a sötétségben elrejtett kincseket,
    és a titkos rejtekhelyek gazdagságát,
    hogy megtudd:
Én vagyok az Örökkévaló, Izráel Istene,
    aki neveden szólítalak.
Szolgámért, Jákóbért, és választottamért, Izráelért
neveden szólítottalak, királlyá tettelek,
    pedig nem ismertél.
Nem tudtad, hogy én vagyok az Örökkévaló,
    nincs más Isten rajtam kívül.
Bár nem ismertél,
    mégis megerősítettelek,
hogy megtudják a népek kelettől nyugatig:
    nincs Isten más kívülem,
én vagyok az Örökkévaló,
    nincs senki más!
Én alkotom a világosságot,
    és teremtem a sötétséget,
tőlem származik a békesség,
    de a veszedelem és a csapás is.
Én, az Örökkévaló, viszem véghez mindezt.

Hulljon az égből igazságosság,
    mint bőséges záporeső!
Sarjadjon a földből szabadulás!
    Növekedjenek együtt!
Én, az Örökkévaló teremtem mind a kettőt.”

Kérdőre akartok vonni?

Nézzétek őket!
    Még Alkotójukkal is perlekednek,
    pedig csak agyagcserepek a többi cserép között!
Mondhatja-e a korsó a fazekasnak: „Mit csinálsz?”
    Vagy ezt: „Nincs hatalmad fölöttem!”
10 Nézzétek! Apjának szemére hányja:
    „Minek adtál nekem életet?”
Anyjának meg ezt mondja:
    „Miért szültél engem?”

11 Ezt mondja az Örökkévaló,
    Izráel Szentje és Teremtőtök:
„Ti akartok kérdőre vonni engem a jövő felől,
    vagy arról, hogyan bántam gyermekeimmel,
    akiket saját kezem formál?!
12 Hiszen én alkottam a földet,
    s én teremtettem az embert, hogy lakjon rajta!
Kezem terjesztette ki az eget,
    parancsomra álltak elő a mennyei seregek![b]
13 Igen, őt[c] is én emeltem föl magasra,
    s vezetem, hogy igazságosságban járjon,
lába előtt az utat én egyengetem!
    Ő építi újjá városomat,
népemet ő engedi szabadon,
    de mindezt nem haszonért teszi,
nem fizetségért, vagy kincsekért.”
    — az Örökkévaló, a Seregek Ura mondja ezt.

14 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Tiéd lesz Egyiptom gazdagsága,
    és Etiópia összegyűjtött kincse.
A magas termetű szabeusok hozzád mennek,
    szolgáid lesznek,
láncra verve követnek,
    s lábad előtt leborulnak.
Így könyörögnek:
»Bizony, Isten csak közöttetek lakik,
    és rajta kívül nincs más Isten!«”

15 Bizony, a rejtőzködő Isten közöttetek van,
    Izráel Istene a Szabadítótok!
16 Akik bálványokat készítenek,
    mind csalódni fognak,
    gyalázat éri őket.
    Bizony, mindannyian megszégyenülnek!
17 De Izráelt az Örökkévaló örökre megszabadítja,
    szégyen és gyalázat többé nem éri őket!
18 Mert ezt mondja az Örökkévaló,
    aki az eget teremtette,
Isten, aki a földet formálta és alkotta,
    de nem kietlen pusztaságnak,
    hanem lakóhelynek készítette:
„Én vagyok az Örökkévaló,
    nincs más Isten kívülem!
19 Nem titokban szóltam,
    nem valami sötét zugban,
    hanem nyilvánosan!
Nem azt mondtam Jákób népének:
    Keressetek, de hiába,
    mert úgysem találhattok meg!
Én, az Örökkévaló, igazságot mondok,
    valóságot hirdetek.

Az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten

20 Hát gyűljetek hozzám!
Jöjjetek közel mind,
    akik a népek közül megmenekültetek!”
„Akik bálványok szobrait hordozzák,
    milyen értelmetlenek!
Olyan istenhez könyörögnek,
    aki semmit sem segít, hisz tehetetlen!
21 Hát tanácskozzatok csak,
    adjátok elő érveiteket!
Mondjátok meg nekem:
    Ősidőktől fogva volt-e valaha ilyen?
    Ki tudta ezt előre megmondani közületek?
Bizony, nem volt senki,
    és nincs ma sem.
Én vagyok az Örökkévaló egyedül,
    Igazságos Isten, Szabadító!
    Nincs más Isten kívülem!

22 Rám nézzetek,
    a föld széléről is hozzám jöjjetek,
    hogy megmeneküljetek,
hiszen egyedül én vagyok Isten,
    nincs senki más!
23 Megesküdtem önmagamra,
    igazságot mondtam,
    szavam visszavonhatatlan:
mindenki térdet fog hajtani előttem,
    mindenki rám esküszik,
24 és így szólnak rólam:
»Bizony, csak az Örökkévalótól származik
    az üdvösség és erő!«
Ezért jönnek hozzám mindannyian!”
    Akik pedig lázadtak ellene,
    mind kudarcot és szégyent vallanak.
25 Izráel népe is az Örökkévalóban dicsekszik,
    aki magához fogadja őket,
    mint saját gyermekeit.

Az Örökkévaló és a bálványok szembeállítása

46 Bél összeroskad, Nebó[d] ledől,
    szobraikat teherhordó állatokra rakják.
Bálványok voltak,
    de már csak rakomány a kimerült állatok hátán.
Bizony összeroskadnak,
    ledőlnek mind a bálványistenek,
még saját magukat sem tudják megmenteni,
    mind fogságba hurcolják őket!

Ezt mondja az Örökkévaló:
„Figyelj rám, Jákób népe!
    Hallgass rám, Izráel maradéka,
akiket születésetektől fogva hordozok,
    anyátok méhétől viselek!
Én vittelek, mikor születtél,
    és hordozlak, mikor megőszülsz.
Én teremtettelek és visellek,
    hordozlak és megmentelek.

Kihez hasonlítotok engem?
    Kivel akartok egyenlővé tenni?
Kivel mértek össze?
    Kit akartok mellém állítani?
    Talán a bálványokat?
Hiszen aki ilyet akar készíttetni magának,
    ötvös mestertől rendeli meg,
kiszámolja erszényéből az aranyat,
    leméri az ezüstöt a mérlegen,
hogy a mester istent készítsen neki,
    bálványt, amely előtt leborulva imádkozik.
A bálványt vállukon hordozzák tisztelőik,
    majd leteszik — s az ott is marad.
    Még mozdulni is képtelen!
Ha segítségért kiáltasz hozzá,
    nem válaszol, nem segít,
    szorult helyzetedből meg nem szabadít.

Gondoljátok csak végig ezeket,
    és szégyenkezzetek!
Emlékezzetek, ti hűtlenek!
Emlékezzetek csak a régi időkre,
    értsétek meg,
hogy én vagyok az Isten,
    nincs más Isten kívülem!
Nincs senki hozzám hasonló,
10     aki már kezdetben kijelenti a véget,
ősidőktől fogva megmutatja
    amik még meg sem történtek.
Tervem nem vall kudarcot soha,
    s amit akarok, azt véghez is viszem!
11 Előhívom keletről a sast,
    messze földről a férfit,
    aki megvalósítja terveim.
Igen, amit mondtam, meg is teszem.
    Amit tervezek, véghez is viszem.

12 Figyeljetek rám, ti keményszívűek,
    akik távol vagytok attól,
    hogy a helyes úton járjatok!
13 Közel hozom a győzelmet,[e]
    már nincs is messze!
    Szabadításom nem várat soká magára.
Szabadulást hozok Sionnak,
    csodálatos dolgokat teszek Izráelért.”

Footnotes

  1. Ézsaiás 44:28 Círusz A Perzsa Birodalom királya Kr.e. 550–530 között, aki uralkodása kezdetén szabadon bocsátotta a száműzetésben élő Izráel népét, sőt elrendelte, hogy hazamenve építsék újjá Jeruzsálemben az Örökkévaló Templomát.
  2. Ézsaiás 45:12 mennyei seregek Ez egyaránt jelentheti az angyalokat és/vagy a csillagokat.
  3. Ézsaiás 45:13 őt Valószínűleg Círusz perzsa királyra vonatkozik.
  4. Ézsaiás 46:1 Bél és Nebó Bálványistenek Babilóniában. Szobraikat a Babilont elfoglaló perzsa hadsereg zsákmányként elhurcolta.
  5. Ézsaiás 46:13 győzelmet Ez a szó az eredetiben azt is jelenti: „helyes tett”, „igazságos és jogos tett”.