The Believer’s Rest

Therefore, let us fear if, while a promise remains of entering His rest, any one of you may seem to have (A)come short of it. For indeed we have had good news preached to us, just as they also; but (B)the word [a]they heard did not profit them, because [b]it was not united by faith in those who heard. For we who have believed enter that rest, just as He has said,

(C)As I swore in My wrath,
They shall not enter My rest,”

although His works were finished (D)from the foundation of the world. For He has said (E)somewhere concerning the seventh day: “(F)And God (G)rested on the seventh day from all His works”; and again in this passage, “(H)They shall not enter My rest.” Therefore, since it remains for some to enter it, and those who formerly had good news preached to them failed to enter because of (I)disobedience, He again fixes a certain day, “Today,” saying [c]through David after so long a time just (J)as has been said before,

(K)Today if you hear His voice,
Do not harden your hearts.”

For (L)if [d]Joshua had given them rest, He would not have spoken of another day after that. So there remains a Sabbath rest for the people of God. 10 For the one who has entered His rest has himself also (M)rested from his works, as (N)God did from His. 11 Therefore let us be diligent to enter that rest, so that no one will fall, through following the same (O)example of (P)disobedience. 12 For (Q)the word of God is (R)living and (S)active and sharper than any two-edged (T)sword, and piercing as far as the division of (U)soul and (V)spirit, of both joints and marrow, and (W)able to judge the thoughts and intentions of the heart. 13 And (X)there is no creature hidden from His sight, but all things are (Y)open and laid bare to the eyes of Him with whom we have to do.

14 Therefore, since we have a great (Z)high priest who has (AA)passed through the heavens, Jesus (AB)the Son of God, let us hold fast our (AC)confession. 15 For we do not have (AD)a high priest who cannot sympathize with our weaknesses, but One who has been (AE)tempted in all things as we are, yet (AF)without sin. 16 Therefore let us (AG)draw near with (AH)confidence to the throne of grace, so that we may receive mercy and find grace to help in time of need.

Footnotes

  1. Hebrews 4:2 Lit of hearing
  2. Hebrews 4:2 Two early mss read they were...faith with those who heard
  3. Hebrews 4:7 Or in
  4. Hebrews 4:8 Gr Jesus

Istennek az az ígérete, hogy bemehetünk a nyugalmába, még ma is érvényes. Nagyon vigyázzunk tehát, nehogy elmulasszuk ezt a lehetőséget! Hiszen nekünk is ugyanúgy hirdették az örömüzenetet, mint Izráel népének. De nekik akkor nem használt az üzenet, mert amikor hallották, nem hittel fogadták, hanem elutasították. Mi megyünk be abba a nyugalomba, akik hittel fogadjuk! Ahogyan Isten mondta:

„Haragomban megesküdtem:
    sohasem fognak bemenni nyugalmamba.”[a]

Igen, ezt Isten mondta, pedig ő a világ teremtése óta mindent előre elkészített! Mert valahol az Írásban ezt mondta a hetedik napról: „A hetedik napon Isten abbahagyta minden munkáját.”[b] Itt mégis azt mondja: „Sohasem fognak bemenni nyugalmamba!”[c]

Máig is érvényes tehát, hogy egyesek be fognak menni Isten nyugalmába. Ugyanakkor azok, akik akkor régen először hallották az örömhírt, nem léptek be, mert engedetlenek voltak. Ezért Isten újra ad egy lehetőséget, és ezt így nevezi: „ma”. Erről a napról sok idő múltán maga Isten mondta Dávid által azt, amit már az előbb is idéztünk:

„Ma, ha meghalljátok Isten hangját,
    ne makacskodjatok!”[d]

Mert, ha Józsué lett volna az, aki bevezeti Izráel népét Isten nyugalma helyére, Isten nem szólt volna később egy másik napról. Van tehát egy másik fajta szombati nyugalom, amely elkészítve várja Isten népét. 10 A teremtéskor Isten befejezte a munkáját, és utána megnyugodott. Ezért, aki belép Isten nyugalmába, az is abbahagyja a saját erőfeszítéseit, ahogyan Isten is tette. 11 Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, hogy beléphessünk abba a nyugalomba! Egyikünk se vesszen el a hitetlenség miatt, mint ahogy azok elvesztek, akik akkor engedetlenek voltak!

Isten beszéde élő és hatékony

12 Mert amit Isten kimond, az a szó,[e] élő, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik. Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli és szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait. 13 Senki és semmi sem rejtőzhet el Isten tekintete elől! Ő mindent tisztán és világosan lát, tekintete előtt minden és mindenki meztelen. Ő az, akinek egyszer mindannyian számot fogunk adni!

Jézus a Főpapunk, aki által Istenhez jöhetünk

14 Nekünk hatalmas Főpapunk van: maga Jézus, az Isten Fia, aki felment a Mennybe! Ezért szilárdan ragaszkodjunk ahhoz, amit hittel megvallottunk! 15 Mert olyan Főpapunk van, aki megérti gyengeségeinket, hiszen ő is ki volt téve azoknak a kísértéseknek, amelyek az embereket érik. Mindenféle próbán győzelmesen ment keresztül, és sohasem vétkezett. 16 Ha pedig Jézus a Főpapunk, akkor bátran és bizalommal lépjünk oda az Atya-Isten kegyelmének Trónjához! Nála bőségesen megtaláljuk mindazt a megbocsátást, segítséget és kedvességet, amire éppen szükségünk van — s mindezt a legalkalmasabb időben.

Footnotes

  1. Zsidókhoz 4:3 Idézet: Zsolt 95:11.
  2. Zsidókhoz 4:4 Idézet: 1Móz 2:2.
  3. Zsidókhoz 4:5 Idézet: Zsolt 95:11.
  4. Zsidókhoz 4:7 Idézet: Zsolt 95:7–8.
  5. Zsidókhoz 4:12 szó „Isten szava”, vagy „igéje”, azaz beszéde, tanítása, üzenete, parancsa.