Genesis 33
New Revised Standard Version Catholic Edition
Jacob and Esau Meet
33 Now Jacob looked up and saw Esau coming, and four hundred men with him. So he divided the children among Leah and Rachel and the two maids. 2 He put the maids with their children in front, then Leah with her children, and Rachel and Joseph last of all. 3 He himself went on ahead of them, bowing himself to the ground seven times, until he came near his brother.
4 But Esau ran to meet him, and embraced him, and fell on his neck and kissed him, and they wept. 5 When Esau looked up and saw the women and children, he said, “Who are these with you?” Jacob said, “The children whom God has graciously given your servant.” 6 Then the maids drew near, they and their children, and bowed down; 7 Leah likewise and her children drew near and bowed down; and finally Joseph and Rachel drew near, and they bowed down. 8 Esau said, “What do you mean by all this company that I met?” Jacob answered, “To find favor with my lord.” 9 But Esau said, “I have enough, my brother; keep what you have for yourself.” 10 Jacob said, “No, please; if I find favor with you, then accept my present from my hand; for truly to see your face is like seeing the face of God—since you have received me with such favor. 11 Please accept my gift that is brought to you, because God has dealt graciously with me, and because I have everything I want.” So he urged him, and he took it.
12 Then Esau said, “Let us journey on our way, and I will go alongside you.” 13 But Jacob said to him, “My lord knows that the children are frail and that the flocks and herds, which are nursing, are a care to me; and if they are overdriven for one day, all the flocks will die. 14 Let my lord pass on ahead of his servant, and I will lead on slowly, according to the pace of the cattle that are before me and according to the pace of the children, until I come to my lord in Seir.”
15 So Esau said, “Let me leave with you some of the people who are with me.” But he said, “Why should my lord be so kind to me?” 16 So Esau returned that day on his way to Seir. 17 But Jacob journeyed to Succoth,[a] and built himself a house, and made booths for his cattle; therefore the place is called Succoth.
Jacob Reaches Shechem
18 Jacob came safely to the city of Shechem, which is in the land of Canaan, on his way from Paddan-aram; and he camped before the city. 19 And from the sons of Hamor, Shechem’s father, he bought for one hundred pieces of money[b] the plot of land on which he had pitched his tent. 20 There he erected an altar and called it El-Elohe-Israel.[c]
Footnotes
- Genesis 33:17 That is Booths
- Genesis 33:19 Heb one hundred qesitah
- Genesis 33:20 That is God, the God of Israel
Genesi 33
Nuova Riveduta 2006
Riconciliazione di Giacobbe con Esaù
33 (A)Giacobbe alzò gli occhi, guardò, ed ecco Esaù che veniva avendo con sé quattrocento uomini. Allora divise i figli tra Lea, Rachele e le due serve. 2 Mise davanti le serve e i loro figli, poi Lea e i suoi figli, e infine Rachele e Giuseppe. 3 Egli stesso passò davanti a loro, e s’inchinò fino a terra sette volte, finché si fu avvicinato a suo fratello. 4 Ed Esaù gli corse incontro, l’abbracciò, gli si gettò al collo, lo baciò e piansero.
5 Poi Esaù, alzando gli occhi, vide le donne e i bambini, e disse: «Chi sono questi che hai con te?» Giacobbe rispose: «Sono i figli che Dio si è compiaciuto di dare al tuo servo». 6 Allora le serve si avvicinarono con i loro figli e s’inchinarono. 7 Si avvicinarono anche Lea e i suoi figli e s’inchinarono. Poi si avvicinarono Giuseppe e Rachele e s’inchinarono. 8 Allora Esaù disse: «Che ne vuoi fare di tutta quella schiera che ho incontrato?» Giacobbe rispose: «È per trovare grazia agli occhi del mio signore». 9 Ed Esaù: «Io ho molta roba, fratello mio; tieni per te ciò che è tuo». 10 Ma Giacobbe disse: «No, ti prego, se ho trovato grazia agli occhi tuoi, accetta il dono dalla mia mano, perché io ho visto il tuo volto come uno vede il volto di Dio, e tu mi hai fatto buona accoglienza. 11 Ti prego, accetta il mio dono che ti è stato presentato, perché Dio è stato molto buono con me, e io ho di tutto». E tanto insistette che Esaù l’accettò. 12 Poi Esaù disse: «Partiamo, incamminiamoci, io andrò davanti a te».
13 Giacobbe rispose: «Il mio signore sa che i bambini sono in tenera età e che ho con me delle pecore e delle vacche che allattano; se si forzasse la loro andatura anche per un giorno solo, le bestie morirebbero. 14 Passi dunque il mio signore davanti al suo servo; e io me ne verrò pian piano, al passo del bestiame che mi precederà, e al passo dei bambini, finché arrivi presso al mio signore, a Seir». 15 Esaù disse: «Permetti almeno che io lasci con te un po’ della gente che ho con me». Ma Giacobbe rispose: «E perché questo? Basta che io trovi grazia agli occhi del mio signore». 16 Così Esaù, in quel giorno stesso, rifece il cammino verso Seir.
Giacobbe arriva in Canaan
17 (B)Giacobbe partì alla volta di Succot[a], costruì una casa per sé e fece delle capanne per il suo bestiame; per questo quel luogo fu chiamato Succot.
18 Poi Giacobbe, tornando da Paddan-Aram, arrivò sano e salvo alla città di Sichem, nel paese di Canaan, e piantò le tende di fronte alla città. 19 Per cento pezzi di denaro comprò dai figli di Camor, padre di Sichem, la parte del campo dove aveva piantato le sue tende. 20 Eresse qui un altare e lo chiamò El-Eloè-Israel[b].
Footnotes
- Genesi 33:17 Succot, lett. capanne.
- Genesi 33:20 El-Eloè-Israel, lett. Dio è il Dio d’Israele.
1 Mose 33
Schlachter 2000
Jakobs Aussöhnung mit Esau
33 Und Jakob erhob seine Augen und schaute, und siehe, Esau kam heran und 400 Mann mit ihm. Da verteilte er die Kinder auf Lea und auf Rahel und auf die beiden Mägde.
2 Und er stellte die Mägde mit ihren Kindern voran und Lea mit ihren Kindern danach und Rahel mit Joseph zuletzt.
3 Er selbst aber ging ihnen voraus und verneigte sich siebenmal zur Erde, bis er nahe zu seinem Bruder kam.
4 Da lief ihm Esau entgegen, umarmte ihn, fiel ihm um den Hals und küsste ihn; und sie weinten.
5 Als aber Esau seine Augen erhob, sah er die Frauen und die Kinder und sprach: Gehören diese dir? Er antwortete: Es sind die Kinder, mit denen Gott deinen Knecht begnadigt hat!
6 Da traten die Mägde herzu samt ihren Kindern und verneigten sich.
7 Auch Lea kam herbei mit ihren Kindern, und sie verneigten sich; danach kam Joseph mit Rahel herbei, und auch sie verneigten sich.
8 Und er fragte: Was willst du denn mit jenem ganzen Heer, dem ich begegnet bin? Jakob antwortete: Ich wollte Gnade finden in den Augen meines Herrn!
9 Esau antwortete: Ich habe genug, mein Bruder; behalte, was du hast!
10 Jakob antwortete: O nein! Habe ich Gnade vor deinen Augen gefunden, so nimm doch das Geschenk an von meiner Hand; denn deshalb habe ich dein Angesicht gesehen, als sähe ich Gottes Angesicht, und du warst so freundlich gegen mich!
11 Nimm doch den Segen, der dir überbracht worden ist, von mir an; denn Gott hat mich begnadigt, und ich bin mit allem versehen! So drang er in ihn, dass er es annehmen sollte.
12 Und Esau sprach: Lass uns aufbrechen und gehen; ich will neben dir herziehen!
13 Er aber antwortete: Mein Herr weiß, dass die Kinder noch zart sind; dazu habe ich säugende Schafe und Kühe bei mir; wenn sie einen einzigen Tag übertrieben würden, so würde mir die ganze Herde sterben.
14 Mein Herr möge doch seinem Knecht vorausgehen, ich aber will gemächlich hintennachziehen, wie eben das Vieh vor mir her und die Kinder gehen können, bis ich zu meinem Herrn nach Seir komme!
15 Da sprach Esau: So will ich doch einige von meinen Leuten bei dir lassen! Aber er sprach: Wozu das? Wenn ich nur Gnade finde vor den Augen meines Herrn!
16 So kehrte Esau am gleichen Tag wieder nach Seir zurück.
Die Ankunft Jakobs in Kanaan
17 Jakob aber brach auf nach Sukkot und baute sich dort ein Haus und errichtete für seine Herden Hütten; daher wurde der Ort Sukkot[a] genannt.
18 Und Jakob kam wohlbehalten bis zu der Stadt Sichem, die im Land Kanaan liegt, nachdem er aus Paddan-Aram gekommen war; und er lagerte sich der Stadt gegenüber.
19 Und er kaufte das Grundstück, auf dem er sein Zelt aufgeschlagen hatte, von der Hand der Söhne Hemors, des Vaters Sichems, für 100 Kesita,
20 und er errichtete dort einen Altar; den nannte er »Gott, der Gott Israels«[b].
1 Mózes 33
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jákób kibékül Ézsauval
33 Ezután Jákób észrevette, hogy Ézsau közeledik 400 emberével. Ekkor gyorsan elrendezte a családját: a két szolgáló mellé állította a saját fiaikat, azután Lea következett a fiaival, de Ráhelt és Józsefet leghátulra állította. 3 Jákób maga az élükön haladt, és mikor Ézsau már közel volt, hétszer a földig hajolt a bátyja előtt, miközben egyre közelebb ment hozzá.
4 Ézsau azonban odaszaladt Jákóbhoz, a nyakába borult, megcsókolta az arcát, és együtt sírtak. 5 Majd látva az asszonyokat és gyerekeket, megkérdezte: „Kik ezek itt veled?”
„Ők a gyermekeim, akikkel Isten kegyelmesen megajándékozta szolgádat” — felelte Jákób.
6-7 Akkor sorra mind közelebb léptek, és meghajoltak Ézsau előtt: előbb a szolgálók és fiaik, azután Lea és a fiai, végül József és Ráhel.
8 Majd ezt kérdezte Ézsau: „Miért küldted elém azokat a nyájakat?”
„Ajándékba küldtem, hogy elnyerjem jóindulatodat” — válaszolta Jákób.
9 „Ugyan, öcsém, nekem is vannak nyájaim bőven!” — mondta Ézsau.
10 „Kérlek, ha valóban jóindulattal vagy irántam, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! — unszolta Jákób. — Hiszen olyan kedvesen fogadtál, hogy úgy nézek rád, mintha Isten arcát látnám! 11 Fogadd csak el! Ezzel akarlak megáldani és megajándékozni, mert Isten is megáldott és megajándékozott engem bőségesen — mindenem megvan, ami szükséges.” Így unszolta, amíg Ézsau végre elfogadta.
12 Akkor Ézsau azt ajánlotta: „Induljunk, és menjünk együtt!”
13 De Jákób nem egyezett bele: „Uram, látod, hogy a gyermekek még kicsinyek, és a nyájakban is sok szoptatós juh és tehén van még a kicsinyeikkel — nekem azokra is gondot kell viselnem. Ha csak egy napig is hajszolnánk őket, mind elhullanának! 14 Menj csak előttünk, uram! Szolgád majd halad utánad a jószág kicsinyeinek lépése szerint, amíg eljutunk hozzád Széírbe.”
15 „Akkor legalább hadd hagyjam veled kíséretül néhány emberemet!” — kérte Ézsau.
De Jákób ezt is elhárította: „Ez igazán nagyon kedves tőled, uram, de nem szükséges.”
16 Akkor Ézsau elvált tőle, és visszatért Széírbe.
17 Jákób azonban nem Széír felé ment, hanem Szukkót irányába. Ott azután megállapodott egy időre: házat épített magának, meg a családjának, és fedeles karámokat az állatoknak. Ezért nevezték el azt a helyet Szukkótnak[a].
18 Így hát Jákób békességben visszatért Paddan-Arámból Kánaán földjére. Majd Sikem városa alá érkezett, és tábort vert a közelében. 19 Megvásárolta Hamórtól, Sikem apjától 100 mérték ezüstért azt a területet, ahol fölállította táborát. 20 Oltárt is épített ott Istennek, és így nevezte: „Isten, Izráel Istene”.
Footnotes
- 1 Mózes 33:17 Szukkót Jelentése: „lombsátor”. Azon a helyen épült később a Szukkót nevű város.
Genèse 33
La Bible du Semeur
Jacob et Esaü : des retrouvailles dans la paix
33 Jacob regarda droit devant et aperçut Esaü qui arrivait avec quatre cents hommes. Alors, il répartit ses enfants entre Léa, Rachel et les deux servantes. 2 Il plaça en tête les servantes et leurs enfants, puis Léa et les siens derrière eux et finalement Rachel et Joseph. 3 Lui-même passa devant eux. Il se prosterna sept fois jusqu’à terre avant d’arriver devant son frère. 4 Esaü courut à sa rencontre, le prit dans ses bras, se jeta à son cou et l’embrassa. Tous deux se mirent à pleurer. 5 Puis Esaü leva les yeux et vit les femmes et les enfants.
– Qui sont ceux qui sont là avec toi ? demanda-t-il.
Jacob répondit : Ce sont là les enfants que Dieu, dans sa grâce, a donnés à ton serviteur.
6 Les servantes s’approchèrent avec leurs enfants et se prosternèrent. 7 Puis Léa et ses enfants vinrent se prosterner et enfin Joseph et Rachel.
8 Esaü demanda : Que veux-tu faire avec tout ce camp que j’ai croisé ?
– C’est un cadeau pour obtenir la faveur de mon seigneur.
9 – J’ai beaucoup de biens, mon frère, dit Esaü, garde ce qui est à toi.
10 – Non, dit Jacob, je t’en prie, si j’ai obtenu ta faveur, accepte mon présent, car je t’ai vu en face comme on regarde la face de Dieu, et tu m’as accueilli favorablement. 11 Accepte donc, je te prie, le présent que je t’ai fait parvenir, car Dieu m’a accordé sa grâce et j’ai tout ce qu’il me faut.
Il insista tant qu’Esaü finit par accepter 12 et dit : Partons et marchons ensemble ; j’irai devant toi.
13 Mais Jacob répondit : Mon seigneur sait que les enfants sont fragiles ; de plus, j’ai avec moi des brebis, des chèvres et des vaches qui allaitent ; si l’on forçait leur marche un seul jour, tout le troupeau périrait. 14 Que mon seigneur aille donc devant son serviteur, je te prie, et moi j’avancerai tout doucement au pas du troupeau qui me précède et de celui des enfants pour aller rejoindre mon seigneur à Séir.
15 Esaü suggéra : Dans ce cas, je laisserai avec toi une partie de mes gens.
– A quoi bon, répondit Jacob, l’essentiel pour moi est d’avoir obtenu la faveur de mon seigneur.
Jacob s’établit à Sichem
16 Ce même jour Esaü reprit le chemin de Séir, 17 tandis que Jacob partit pour Soukkoth (les Cabanes). Il s’y construisit une maison ; mais il bâtit aussi des cabanes pour son bétail, c’est pourquoi on nomma ce lieu Soukkoth.
18 A son retour de Paddân-Aram, Jacob arriva sans encombre à la ville de Sichem, dans le pays de Canaan, et il établit son camp devant la ville. 19 Il acheta pour cent pièces d’argent[a] aux descendants de Hamor, fondateur de Sichem, la parcelle de terrain où il avait dressé ses tentes.
20 Il y érigea un autel qu’il appela El-Elohé-Israël (Dieu est le Dieu d’Israël).
Footnotes
- 33.19 Il s’agit de qésitas. La valeur d’une pièce correspondait à celle d’une brebis.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.