Galatians 4
New Revised Standard Version Catholic Edition
4 My point is this: heirs, as long as they are minors, are no better than slaves, though they are the owners of all the property; 2 but they remain under guardians and trustees until the date set by the father. 3 So with us; while we were minors, we were enslaved to the elemental spirits[a] of the world. 4 But when the fullness of time had come, God sent his Son, born of a woman, born under the law, 5 in order to redeem those who were under the law, so that we might receive adoption as children. 6 And because you are children, God has sent the Spirit of his Son into our[b] hearts, crying, “Abba![c] Father!” 7 So you are no longer a slave but a child, and if a child then also an heir, through God.[d]
Paul Reproves the Galatians
8 Formerly, when you did not know God, you were enslaved to beings that by nature are not gods. 9 Now, however, that you have come to know God, or rather to be known by God, how can you turn back again to the weak and beggarly elemental spirits?[e] How can you want to be enslaved to them again? 10 You are observing special days, and months, and seasons, and years. 11 I am afraid that my work for you may have been wasted.
12 Friends,[f] I beg you, become as I am, for I also have become as you are. You have done me no wrong. 13 You know that it was because of a physical infirmity that I first announced the gospel to you; 14 though my condition put you to the test, you did not scorn or despise me, but welcomed me as an angel of God, as Christ Jesus. 15 What has become of the goodwill you felt? For I testify that, had it been possible, you would have torn out your eyes and given them to me. 16 Have I now become your enemy by telling you the truth? 17 They make much of you, but for no good purpose; they want to exclude you, so that you may make much of them. 18 It is good to be made much of for a good purpose at all times, and not only when I am present with you. 19 My little children, for whom I am again in the pain of childbirth until Christ is formed in you, 20 I wish I were present with you now and could change my tone, for I am perplexed about you.
The Allegory of Hagar and Sarah
21 Tell me, you who desire to be subject to the law, will you not listen to the law? 22 For it is written that Abraham had two sons, one by a slave woman and the other by a free woman. 23 One, the child of the slave, was born according to the flesh; the other, the child of the free woman, was born through the promise. 24 Now this is an allegory: these women are two covenants. One woman, in fact, is Hagar, from Mount Sinai, bearing children for slavery. 25 Now Hagar is Mount Sinai in Arabia[g] and corresponds to the present Jerusalem, for she is in slavery with her children. 26 But the other woman corresponds to the Jerusalem above; she is free, and she is our mother. 27 For it is written,
“Rejoice, you childless one, you who bear no children,
burst into song and shout, you who endure no birth pangs;
for the children of the desolate woman are more numerous
than the children of the one who is married.”
28 Now you,[h] my friends,[i] are children of the promise, like Isaac. 29 But just as at that time the child who was born according to the flesh persecuted the child who was born according to the Spirit, so it is now also. 30 But what does the scripture say? “Drive out the slave and her child; for the child of the slave will not share the inheritance with the child of the free woman.” 31 So then, friends,[j] we are children, not of the slave but of the free woman.
Footnotes
- Galatians 4:3 Or the rudiments
- Galatians 4:6 Other ancient authorities read your
- Galatians 4:6 Aramaic for Father
- Galatians 4:7 Other ancient authorities read an heir of God through Christ
- Galatians 4:9 Or beggarly rudiments
- Galatians 4:12 Gk Brothers
- Galatians 4:25 Other ancient authorities read For Sinai is a mountain in Arabia
- Galatians 4:28 Other ancient authorities read we
- Galatians 4:28 Gk brothers
- Galatians 4:31 Gk brothers
Galati 4
Nuova Riveduta 2006
Dalla schiavitù della legge alla libertà in Cristo
4 (A)Io dico: finché l’erede è minorenne, non differisce in nulla dal servo, benché sia padrone di tutto; 2 ma è sotto tutori e amministratori fino al tempo prestabilito dal padre. 3 Così anche noi, quando eravamo bambini, eravamo tenuti in schiavitù dagli elementi del mondo; 4 ma quando giunse la pienezza del tempo, Dio mandò suo Figlio, nato da donna, nato sotto la legge, 5 per riscattare quelli che erano sotto la legge, affinché noi ricevessimo l’adozione. 6 E, perché siete figli, Dio ha mandato lo Spirito del Figlio suo nei nostri[a] cuori, che grida: «Abbà, Padre». 7 Così tu non sei più servo, ma figlio; e se sei figlio, sei anche erede per grazia di Dio[b].
8 (B)In quel tempo, è vero, non avendo conoscenza di Dio, avete servito quelli che per natura non sono dèi; 9 ma ora che avete conosciuto Dio, o piuttosto che siete stati conosciuti da Dio, come mai vi rivolgete di nuovo ai deboli e poveri elementi, di cui volete rendervi schiavi di nuovo? 10 Voi osservate giorni, mesi, stagioni e anni! 11 Io temo di essermi affaticato invano per voi.
12 Siate come sono io, fratelli, ve ne prego, perché anch’io sono come voi.
13 Voi non mi faceste torto alcuno; anzi sapete bene che fu a motivo di una malattia[c] che vi evangelizzai la prima volta; 14 e quella che nella mia carne era per voi una prova[d], non la disprezzaste né vi fece ribrezzo; al contrario mi accoglieste come un angelo di Dio, come Cristo Gesù stesso. 15 Dove sono dunque le vostre manifestazioni di gioia?[e] Poiché vi rendo testimonianza che, se fosse stato possibile, vi sareste cavati gli occhi e me li avreste dati. 16 Sono dunque diventato vostro nemico dicendovi la verità? 17 Costoro[f] sono zelanti per voi, ma non per fini onesti; anzi vogliono staccarvi da noi affinché il vostro zelo si volga a loro. 18 Ora è una buona cosa essere in ogni tempo oggetto dello zelo altrui nel bene, e non solo quando sono presente tra di voi. 19 Figli[g] miei, per i quali sono di nuovo in doglie finché Cristo sia formato in voi, 20 oh, come vorrei essere ora presente tra di voi e cambiar tono, perché sono perplesso a vostro riguardo!
21 (C)Ditemi, voi che volete essere sotto la legge, non prestate ascolto alla legge? 22 Infatti sta scritto che Abraamo ebbe due figli: uno dalla schiava e uno dalla donna libera; 23 ma quello della schiava nacque secondo la carne, mentre quello della libera nacque in virtù della promessa. 24 Queste cose hanno un senso allegorico, poiché queste donne sono due patti[h]; uno, del monte Sinai, genera per la schiavitù, ed è Agar. 25 Infatti Agar è il monte Sinai in Arabia[i] e corrisponde alla Gerusalemme del tempo presente, che è schiava con i suoi figli. 26 Ma la Gerusalemme di lassù è libera, ed è nostra madre[j]. 27 Infatti sta scritto:
«Rallègrati, sterile, che non partorivi! Prorompi in grida, tu che non avevi provato le doglie del parto! Poiché i figli dell’abbandonata saranno più numerosi di quelli di colei che aveva marito»[k].
28 Ora, fratelli, come Isacco, voi siete[l] figli della promessa. 29 E come allora colui che era nato secondo la carne perseguitava quello che era nato secondo lo Spirito, così succede anche ora. 30 Ma che dice la Scrittura? «Caccia via la schiava e suo figlio; perché il figlio della schiava non sarà erede con il figlio della donna libera»[m]. 31 Perciò, fratelli, noi non siamo figli della schiava, ma della donna libera.
Footnotes
- Galati 4:6 TR e M vostri.
- Galati 4:7 Per grazia di Dio, lett. per mezzo di Dio; TR e M erede di Dio per mezzo di Cristo.
- Galati 4:13 Malattia, lett. debolezza della carne.
- Galati 4:14 TR e M e la mia prova che era nella mia carne, non…
- Galati 4:15 TR e M Cos’erano dunque le vostre…
- Galati 4:17 Costoro, cioè le persone che turbano i Galati e cercano di distoglierli dal puro vangelo; cfr. 1:7.
- Galati 4:19 TR e M Figlioletti.
- Galati 4:24 TR i due patti.
- Galati 4:25 Alcuni mss. riportano: Infatti il Sinai è un monte nell’Arabia…
- Galati 4:26 TR e M ed è madre di tutti noi.
- Galati 4:27 +Is 54:1.
- Galati 4:28 TR e M noi siamo…
- Galati 4:30 +Ge 21:10.
Galater 4
Schlachter 2000
4 Ich sage aber: Solange der Erbe unmündig ist, besteht zwischen ihm und einem Knecht kein Unterschied, obwohl er Herr aller Güter ist;
2 sondern er steht unter Vormündern und Verwaltern bis zu der vom Vater festgesetzten Zeit.
3 Ebenso waren auch wir, als wir noch unmündig waren, den Grundsätzen der Welt als Knechte unterworfen.
4 Als aber die Zeit erfüllt war, sandte Gott seinen Sohn, geboren von einer Frau und unter das Gesetz getan,
5 damit er die, welche unter dem Gesetz waren, loskaufte, damit wir die Sohnschaft empfingen.
6 Weil ihr nun Söhne seid, hat Gott den Geist seines Sohnes in eure Herzen gesandt, der ruft: Abba, Vater!
7 So bist du also nicht mehr Knecht, sondern Sohn; wenn aber Sohn, dann auch Erbe Gottes durch Christus.
Warnender Zuspruch des Apostels
8 Damals aber, als ihr Gott nicht kanntet, dientet ihr denen, die von Natur nicht Götter sind.
9 Jetzt aber, da ihr Gott erkannt habt, ja vielmehr von Gott erkannt seid, wieso wendet ihr euch wiederum den schwachen und armseligen Grundsätzen zu, denen ihr von Neuem dienen wollt?
10 Ihr beachtet Tage und Monate und Zeiten und Jahre.[a]
11 Ich fürchte um euch, dass ich am Ende vergeblich um euch gearbeitet habe.
12 Werdet doch wie ich, denn ich bin wie ihr! Ich bitte euch, ihr Brüder! Ihr habt mir nichts zuleide getan;
13 ihr wisst aber, dass ich euch in Schwachheit des Fleisches zum ersten Mal das Evangelium verkündigt habe.
14 Und meine Anfechtung in meinem Fleisch habt ihr nicht verachtet oder gar verabscheut, sondern wie einen Engel Gottes nahmt ihr mich auf, wie Christus Jesus.
15 Was war denn eure Glückseligkeit? Denn ich gebe euch das Zeugnis, dass ihr wenn möglich eure Augen ausgerissen und mir gegeben hättet.
16 Bin ich also euer Feind geworden, weil ich euch die Wahrheit sage?
17 Sie eifern um euch nicht in edler Weise, sondern wollen euch ausschließen[b], damit ihr um sie eifert.
18 Das Eifern ist aber gut, wenn es für das Gute geschieht, und zwar allezeit, nicht nur, wenn ich bei euch anwesend bin.
19 Meine Kinder[c], um die ich noch einmal Geburtswehen leide, bis Christus in euch Gestalt gewinnt
20 — wie gerne wollte ich jetzt bei euch sein und in anderem Ton zu euch reden, denn ich weiß nicht, woran ich mit euch bin!
Die Kinder der Magd und die Kinder der Freien
21 Sagt mir, die ihr unter dem Gesetz sein wollt: Hört ihr das Gesetz nicht?
22 Es steht doch geschrieben, dass Abraham zwei Söhne hatte, einen von der [leibeigenen] Magd[d], den anderen von der Freien.
23 Der von der Magd war gemäß dem Fleisch geboren, der von der Freien aber kraft der Verheißung.
24 Das hat einen bildlichen Sinn[e]: Dies sind nämlich die zwei Bündnisse; das eine vom Berg Sinai, das zur Knechtschaft gebiert, das ist Hagar.
25 Denn »Hagar« bedeutet den Berg Sinai in Arabien und entspricht dem jetzigen Jerusalem, und es ist in Knechtschaft samt seinen Kindern.
26 Das obere Jerusalem aber ist frei, und dieses ist die Mutter von uns allen.
27 Denn es steht geschrieben: »Freue dich, du Unfruchtbare, die du nicht gebierst; brich in Jubel aus und jauchze, die du nicht in Wehen liegst, denn die Vereinsamte hat mehr Kinder als die, welche den Mann hat«.[f]
28 Wir aber, Brüder, sind nach der Weise des Isaak Kinder der Verheißung.
29 Doch gleichwie damals der gemäß dem Fleisch Geborene den gemäß dem Geist [Geborenen] verfolgte, so auch jetzt.
30 Was aber sagt die Schrift? »Treibe die Magd hinaus und ihren Sohn! Denn der Sohn der Magd soll nicht erben mit dem Sohn der Freien«.[g]
31 So sind wir also, Brüder, nicht Kinder der [leibeigenen] Magd, sondern der Freien.
Footnotes
- (4,10) d.h. sie hielten nach jüdischem Brauch besondere religiöse Feste und heilige Zeiten ein.
- (4,17) d.h. von der Gemeinschaft mit dem Apostel und den auf der Apostellehre gegründeten Gemeinden abtrennen.
- (4,19) w. Kindlein.
- (4,22) od. der Sklavin.
- (4,24) d.h. eine sinnbildliche, »allegorische« Bedeutung.
- (4,27) Jes 54,1.
- (4,30) 1Mo 21,10.
Galatákhoz 4
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Örökségünk
4 Ezzel azt szeretném mondani, hogy amíg az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik a rabszolgától, pedig jogilag már akkor is minden az övé. 2 Mégis nevelőszülők és gondviselők felügyelete alatt él az apja által meghatározott ideig. 3 Ugyanígy mi is, amikor még olyanok voltunk, mint a gyermekek, a világot uraló hatalmasságok rabszolgái voltunk.
4 Amikor pedig eljött a megfelelő idő, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, és a Törvény ideje alatt élt, 5 hogy felszabadítsa a Törvény uralma alatt élőket, és hogy bennünket Isten a maga fiaivá fogadhasson.
6 Mivel tehát gyermekei vagytok, Isten elküldte Fiának Szellemét a szívünkbe, aki így kiált: „Abbá!”[a], azaz: „Édesapám!” 7 Így azután többé már nem vagy rabszolga, hanem fiú. Ha pedig fiú, akkor örökös is, akit maga Isten tett azzá.
Drága gyermekeim!
8 Régen, amikor még nem ismertétek Istent, olyan úgynevezett istenek rabjai voltatok, akik valójában nem is istenek. 9 De most már ismeritek Istent — vagy sokkal inkább: Isten megismert benneteket. Miért fordultatok ismét azokhoz a gyenge és haszontalan, világot uraló hatalmasságokhoz? Talán újra azok rabságában akartok élni? 10 Gondosan betartjátok a különleges napokat, hónapokat, évszakokat és éveket. 11 Aggódom miattatok! Lehet, hogy hiába fáradoztam közöttetek?
12 Testvéreim, kérlek benneteket, legyetek olyanok, mint én! Hiszen, korábban én is olyan voltam, mint most ti. Egészen mostanáig nem adtatok okot arra, hogy panaszom legyen rátok. 13 Hiszen jól tudjátok, hogy először a betegségem miatt maradtam tovább, és hirdettem nektek az örömüzenetet. 14 Bár a betegségem terhet jelentett számotokra, ti mégsem utáltatok meg, és nem utasítottatok vissza, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, vagy mint magát Krisztus Jézust. 15 Hová tűnt a korábbi lelkesedésetek? Emlékszem, hogy megtettetek volna bármit, hogy segítsetek rajtam. Állítom, ha rajtatok múlt volna, még a saját szemeteket is kivettétek volna, hogy nekem adjátok. 16 Csak nem azért váltam ellenségetekké, mert megmondtam nektek az igazságot?
17 Azok az emberek[b] nagy érdeklődést mutatnak irántatok, és minden áron azon mesterkednek, hogy titeket elszakítsanak tőlem, és szembefordítsanak velem. A szándékuk azonban nem tiszta. Azt akarják elérni, hogy csak őket kövessétek. 18 Az persze helyes, ha valaki a jó célokra törekedve lelkesen dolgozik. Ezt tegyétek is, akár közöttetek vagyok, akár nem!
19 Drága gyermekeim! Szinte ismét meg kell „szüljelek” benneteket, s annak minden fájdalmát el kell szenvednem — amíg Krisztus egészen ki nem formálódik bennetek! 20 Szeretnék most közöttetek lenni, és egészen más hangnemben beszélni veletek, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
Hágár és Sára példája
21 Ti, akik még mindig a Törvény uralma alatt kívántok élni, mondjátok csak, nem halljátok a Törvény szavát? 22 Az Írásban ugyanis azt olvassuk, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyiket Hágár, a rabszolganő szülte, a másikat pedig Sára, aki szabad volt. 23 A rabszolganő fia úgy született, mint mindenki más. A szabad asszony fia azonban Isten ígérete alapján született.
24 Ennek az igaz történetnek szellemi jelentése is van. A két asszony ugyanis a két szövetséget jelképezi. Az egyiket Isten a Sínai-hegyen kötötte a népével, amikor a Törvényt adta nekik. Akikre ez érvényes, azok szolgák. Hágár, aki maga is szolga volt, 25 az Arábiában levő Sínai-hegyet jelképezi, és ugyanakkor a mostani Jeruzsálemet is, hiszen ez a város a népével együtt a Törvény rabszolgája.
26 Sára azonban szabad asszony volt, aki a Mennyei Jeruzsálemet jelképezi. A Mennyei Jeruzsálem pedig szabad — ő a mi anyánk. 27 Mert az Írás így beszél róla:
„Örülj, te meddő asszony,
aki még sohasem szültél!
Örvendj, és ujjongva kiálts,
te, akinek nem lehetnek szülési fájdalmai,
mert több gyermeke lesz az elhagyott asszonynak[c],
mint annak, aki férjnél van.”[d]
28 Testvéreim, ti Isten gyermekei vagytok, akik szellemi értelemben Isten ígérete alapján születtetek — akárcsak Izsák. 29 De ahogyan annak idején a természetes módon született gyermek üldözte azt, aki a Szent Szellem ereje által született, ma is ugyanez történik. 30 Mit mond erről az Írás? „Kergesd el a rabszolganőt a fiával együtt, mert az a fiú nem fog együtt örökölni a szabad asszony fiával!”[e] 31 Tehát, testvéreim, szellemi értelemben mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony leszármazottjai vagyunk.
Footnotes
- Galatákhoz 4:6 Abbá Héber szó, jelentése: „apuka”. Jézus korában az izráeli gyerekek így szólították az édesapjukat.
- Galatákhoz 4:17 Azok az emberek Azokról a hamis tanítókról van szó, akik félrevezették a galáciai hívőket. Lásd Gal 1:7.
- Galatákhoz 4:27 elhagyott asszony Olyan asszony, akit a férje elhagyott, vagy elküldött magától.
- Galatákhoz 4:27 Idézet: Ézs 54:1.
- Galatákhoz 4:30 Idézet: 1Móz 21:10.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center