Ezekiel 14
New Revised Standard Version Catholic Edition
God’s Judgments Justified
14 Certain elders of Israel came to me and sat down before me. 2 And the word of the Lord came to me: 3 Mortal, these men have taken their idols into their hearts, and placed their iniquity as a stumbling block before them; shall I let myself be consulted by them? 4 Therefore speak to them, and say to them, Thus says the Lord God: Any of those of the house of Israel who take their idols into their hearts and place their iniquity as a stumbling block before them, and yet come to the prophet—I the Lord will answer those who come with the multitude of their idols, 5 in order that I may take hold of the hearts of the house of Israel, all of whom are estranged from me through their idols.
6 Therefore say to the house of Israel, Thus says the Lord God: Repent and turn away from your idols; and turn away your faces from all your abominations. 7 For any of those of the house of Israel, or of the aliens who reside in Israel, who separate themselves from me, taking their idols into their hearts and placing their iniquity as a stumbling block before them, and yet come to a prophet to inquire of me by him, I the Lord will answer them myself. 8 I will set my face against them; I will make them a sign and a byword and cut them off from the midst of my people; and you shall know that I am the Lord.
9 If a prophet is deceived and speaks a word, I, the Lord, have deceived that prophet, and I will stretch out my hand against him, and will destroy him from the midst of my people Israel. 10 And they shall bear their punishment—the punishment of the inquirer and the punishment of the prophet shall be the same— 11 so that the house of Israel may no longer go astray from me, nor defile themselves any more with all their transgressions. Then they shall be my people, and I will be their God, says the Lord God.
12 The word of the Lord came to me: 13 Mortal, when a land sins against me by acting faithlessly, and I stretch out my hand against it, and break its staff of bread and send famine upon it, and cut off from it human beings and animals, 14 even if Noah, Daniel,[a] and Job, these three, were in it, they would save only their own lives by their righteousness, says the Lord God. 15 If I send wild animals through the land to ravage it, so that it is made desolate, and no one may pass through because of the animals; 16 even if these three men were in it, as I live, says the Lord God, they would save neither sons nor daughters; they alone would be saved, but the land would be desolate. 17 Or if I bring a sword upon that land and say, “Let a sword pass through the land,” and I cut off human beings and animals from it; 18 though these three men were in it, as I live, says the Lord God, they would save neither sons nor daughters, but they alone would be saved. 19 Or if I send a pestilence into that land, and pour out my wrath upon it with blood, to cut off humans and animals from it; 20 even if Noah, Daniel,[b] and Job were in it, as I live, says the Lord God, they would save neither son nor daughter; they would save only their own lives by their righteousness.
21 For thus says the Lord God: How much more when I send upon Jerusalem my four deadly acts of judgment, sword, famine, wild animals, and pestilence, to cut off humans and animals from it! 22 Yet, survivors shall be left in it, sons and daughters who will be brought out; they will come out to you. When you see their ways and their deeds, you will be consoled for the evil that I have brought upon Jerusalem, for all that I have brought upon it. 23 They shall console you, when you see their ways and their deeds; and you shall know that it was not without cause that I did all that I have done in it, says the Lord God.
Footnotes
- Ezekiel 14:14 Or, as otherwise read, Danel
- Ezekiel 14:20 Or, as otherwise read, Danel
Ezechiele 14
Nuova Riveduta 2006
Il Signore non permette agli idolatri di consultarlo
14 (A)Vennero da me alcuni anziani d’Israele e si sedettero davanti a me. 2 La parola del Signore mi fu rivolta in questi termini:
3 «Figlio d’uomo, questi uomini hanno innalzato idoli nel loro cuore e si sono messi davanti all’intoppo che li fa cadere nella loro iniquità; come potrei io essere consultato da costoro? 4 Perciò parla e di’ loro: Così dice il Signore, Dio: “Chiunque della casa d’Israele innalza i suoi idoli nel suo cuore e pone davanti a sé l’intoppo che lo fa cadere nella sua iniquità, e poi viene al profeta, io, il Signore, gli risponderò come si merita per la moltitudine dei suoi idoli, 5 allo scopo di toccare il cuore di quelli della casa d’Israele che si sono allontanati da me per i loro idoli”. 6 Perciò di’ alla casa d’Israele: Così parla il Signore, Dio: “Tornate, allontanatevi dai vostri idoli, distogliete le vostre facce da tutte le vostre abominazioni. 7 Poiché, a chiunque della casa d’Israele o degli stranieri che soggiornano in Israele si separa da me, innalza i suoi idoli nel suo cuore e pone davanti a sé l’intoppo che lo fa cadere nella sua iniquità, e poi viene al profeta per consultarmi per suo mezzo, risponderò io, il Signore, proprio io. 8 Io volgerò la mia faccia contro quell’uomo, ne farò un segno e un proverbio, e lo eliminerò dal mezzo del mio popolo; e voi conoscerete che io sono il Signore.
9 Se il profeta si lascia sedurre e dice qualche parola, io, il Signore, sono colui che avrò sedotto quel profeta; stenderò la mia mano contro di lui e lo distruggerò in mezzo al mio popolo d’Israele. 10 Entrambi porteranno la pena della loro iniquità: la pena del profeta sarà pari alla pena di colui che lo consulta, 11 affinché quelli della casa d’Israele non vadano più sviandosi lontano da me e non si contaminino più con tutte le loro trasgressioni; siano invece mio popolo e io sia il loro Dio”, dice il Signore, Dio».
L’esempio dei tre uomini giusti
12 (B)La parola del Signore mi fu ancora rivolta in questi termini:
13 «Figlio d’uomo, se un popolo peccasse contro di me commettendo qualche infedeltà, e io stendessi la mia mano contro di lui, e gli spezzassi l’asse del pane e gli mandassi contro la fame, e ne sterminassi uomini e bestie, 14 e in mezzo a esso si trovassero questi tre uomini: Noè, Daniele e Giobbe, questi non salverebbero che se stessi, per la loro giustizia», dice il Signore, Dio. 15 «Se io facessi passare per quel paese delle bestie feroci che lo spopolassero, al punto da renderlo un deserto dove nessuno passasse più a causa di quelle bestie, 16 se in mezzo ad esso si trovassero quei tre uomini, com’è vero che io vivo», dice il Signore, Dio, «essi non salverebbero né figli né figlie; essi soltanto sarebbero salvati, ma il paese rimarrebbe desolato. 17 O se io facessi venire la spada contro quel paese e dicessi: “Passi la spada per il paese!” in modo che ne sterminasse uomini e bestie, 18 se in mezzo ad esso si trovassero quei tre uomini, com’è vero che io vivo», dice il Signore, Dio, «essi non salverebbero né figli né figlie, ma essi soltanto sarebbero salvati. 19 O se contro quel paese mandassi la peste e riversassi su di esso il mio furore fino al sangue, per sterminare uomini e bestie, 20 se in mezzo ad esso si trovassero Noè, Daniele e Giobbe, com’è vero che io vivo», dice il Signore, Dio, «essi non salverebbero né figli né figlie; non salverebbero che se stessi, per la loro giustizia».
21 Infatti così parla il Signore, Dio: «Non altrimenti avverrà quando manderò contro Gerusalemme i miei quattro tremendi giudizi: la spada, la fame, le bestie feroci e la peste, per sterminare uomini e bestie. 22 Ma ecco, ne scamperà un residuo, dei figli e delle figlie, che saranno condotti fuori, che giungeranno a voi e di cui vedrete la condotta e le azioni; allora vi consolerete del male che io faccio venire su Gerusalemme, di tutto quello che faccio venire su di lei. 23 Essi vi consoleranno quando vedrete la loro condotta e le loro azioni, e riconoscerete che, non senza ragione, io faccio quello che faccio contro di lei», dice il Signore, Dio.
Hesekiel 14
Schlachter 2000
Gottes Antwort an die Götzendiener
14 Und es kamen etliche Männer von den Ältesten Israels zu mir und setzten sich vor mich hin.
2 Da erging das Wort des Herrn an mich folgendermaßen:
3 Menschensohn, diese Männer haben ihre Götzen in ihr Herz geschlossen[a] und den Anstoß zu ihrer Missetat vor ihr Angesicht gestellt! Sollte ich mich wirklich von ihnen befragen lassen?
4 Darum rede mit ihnen und sprich zu ihnen: So spricht Gott, der Herr: Jedermann vom Haus Israel, der seine Götzen in sein Herz schließt und den Anstoß zu seiner Missetat vor sein Angesicht stellt und zu dem Propheten kommt, demjenigen, der kommt, will ich, der Herr selbst, nach der Menge seiner Götzen antworten,
5 um dem Haus Israel ans Herz zu greifen, weil sie sich von mir entfremdet haben um aller ihrer Götzen willen.
6 Darum sprich zu dem Haus Israel: So spricht Gott, der Herr: Kehrt um und wendet euch ab von euren Götzen, und wendet eure Angesichter von allen euren Gräueln ab!
7 Denn jedermann vom Haus Israel oder von den Fremdlingen, die unter Israel wohnen, der sich von mir abkehrt und seine Götzen in sein Herz schließt und den Anstoß zu seiner Missetat vor sein Angesicht stellt und [dennoch] zu dem Propheten kommt, um mich durch ihn zu befragen, dem will ich, der Herr, selbst antworten.
8 Und ich will mein Angesicht gegen diesen Mann richten und ihn zum Zeichen und Sprichwort machen, und ich will ihn ausrotten aus der Mitte meines Volkes; und so sollt ihr erkennen, dass ich der Herr bin!
9 Und wenn der Prophet sich dazu verleiten ließe, ein Wort zu reden, so habe ich, der Herr, diesen Propheten verleitet; und ich strecke meine Hand gegen ihn aus und rotte ihn mitten aus meinem Volk Israel aus.
10 Sie sollen ihre Schuld tragen: Wie die Schuld des Fragenden, so soll auch die Schuld des Propheten sein,
11 damit das Haus Israel künftig nicht mehr von mir abirrt und sie sich nicht mehr durch all ihre Übertretung beflecken; und sie sollen mein Volk sein, und ich will ihr Gott sein, spricht Gott, der Herr.
Gottes unerbittliches Gericht – ein Überrest Israels soll verschont werden
12 Und das Wort des Herrn erging an mich folgendermaßen:
13 Menschensohn, wenn ein Land gegen mich sündigt und einen Treubruch begeht und ich meine Hand gegen es ausstrecke und ihm den Stab des Brots zerbreche und eine Hungersnot hineinsende und Menschen und Vieh daraus vertilge,
14 und es wären die drei Männer Noah, Daniel und Hiob darin, so würden diese durch ihre Gerechtigkeit nur ihre eigene Seele retten, spricht Gott, der Herr.
15 Wenn ich wilde Tiere das Land durchstreifen ließe und es würde so entvölkert und verwüstet, dass aus Furcht vor den wilden Tieren niemand mehr hindurchzöge,
16 und diese drei Männer wären auch darin: So wahr ich lebe, spricht Gott, der Herr, sie würden weder Söhne noch Töchter retten; sie allein würden gerettet, das Land aber würde zur Wüste werden!
17 Oder wenn ich ein Schwert über dieses Land brächte und spräche: »Das Schwert soll durchs Land fahren!«, und wenn ich Menschen und Vieh daraus vertilgen würde,
18 und diese drei Männer wären darin: So wahr ich lebe, spricht Gott, der Herr, sie könnten weder Söhne noch Töchter retten, sondern sie allein würden gerettet werden!
19 Oder wenn ich die Pest in dieses Land senden und meinen grimmigen Zorn mit Blut darüber ausgießen würde, dass ich Menschen und Vieh daraus vertilgte,
20 und Noah, Daniel und Hiob wären darin: So wahr ich lebe, spricht Gott, der Herr, sie könnten weder Sohn noch Tochter retten, sondern sie würden durch ihre Gerechtigkeit [nur] ihre eigene Seele retten!
21 Denn so spricht Gott, der Herr: Wie viel mehr, wenn ich meine vier schlimmen Gerichte, das Schwert, den Hunger, wilde Tiere und Pest über Jerusalem senden werde, um Menschen und Vieh daraus zu vertilgen?
22 Doch siehe, es werden Gerettete[b] darin übrig bleiben, die herausgeführt werden, Söhne und Töchter. Siehe, diese werden zu euch hinauskommen, und ihr werdet ihren Wandel und ihre Taten sehen; und ihr sollt getröstet werden über das Unglück, das ich über Jerusalem gebracht habe, ja, über alles, was ich über sie gebracht habe.
23 Und sie werden euch trösten, denn ihr werdet ihren Wandel und ihre Taten sehen; und ihr werdet erkennen, dass ich alles, was ich gegen [Jerusalem] tat, nicht ohne Ursache getan habe, spricht Gott, der Herr.
Ezékiel 14
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Az Örökkévaló felel a bálványimádóknak
14 Izráel vezetői közül néhányan eljöttek hozzám, és leültek velem szemben. 2 Ekkor az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 3 „Ember fia, ezek a férfiak a bálványaikat a szívükben állították fel, és ott imádják azokat. A bálványok bűnbe viszik őket, mégis állandóan azokra függesztik tekintetüket. Ezek után még ide jönnek, hogy tőlem kérjenek tanácsot?! Mit gondolsz, vajon megengedjem nekik, hogy kérdezősködjenek?
4 Ezért hát, mondd nekik ezt: Így szól Uram, az Örökkévaló: Izráel népe közül egyesek a bálványaikat a szívükben állítják fel, és ott imádják azokat. Bár ezek a bálványok bűnbe viszik őket, mégis állandóan azokra függesztik a tekintetüket. Azonban, ha ezek után mégis a prófétához mennek, hogy rajta keresztül kérjenek tőlem tanácsot, akkor én, az Örökkévaló fogok nekik válaszolni! Igen, én magam válaszolok nekik — annak ellenére, hogy oly sok bálványuk van —, 5 mert meg akarom ragadni Izráel népének szívét, amely bálványaik miatt eltávolodott tőlem.
6 Ezért mondd Izráel népének: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: Forduljatok el bálványaitoktól, és térjetek vissza hozzám! Fordítsatok hátat minden hamis istennek, és rá se nézzetek többé!
7 Izráel népe közül és az itt élő idegenek közül egyesek a szívükben állítják fel bálványaikat, és ott imádják azokat. Bár ezek a bálványok bűnbe viszik őket, mégis állandóan azokra függesztik a tekintetüket. Ha ezek mégis a prófétához mennek, hogy általa tőlem kérjenek tanácsot, akkor én, az Örökkévaló fogok nekik felelni! Ez lesz a válasz, amit tőlem kapnak: 8 ellenük fordulok, és elpusztítom őket! Intő jellé és közmondássá lesznek a többiek számára. Kigyomlálom őket népem közül — s akkor fogjátok megérteni és elismerni, hogy én vagyok az Örökkévaló!
9 Ha pedig az a próféta engedi magát megtéveszteni, és mégis »prófétál« annak a bálványimádónak, aki hozzá fordul, akkor én, az Örökkévaló fordulok a próféta ellen, és én tévesztem meg őt! Sőt, kinyújtom kezem ellene, és kiirtom népem, Izráel közül! 10 Így mindketten ugyanazt a büntetést viselik. Egyforma lesz a bálványimádó és a hamisan prófétáló próféta büntetése. 11 Azért teszem ezt, hogy Izráel népe többé ne távolodjon el tőlem, és többé ne szennyezze be magát bűneivel, hanem valóban az én népemmé legyenek, én pedig Istenük legyek” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló!
Amikor egy ország népe súlyosan vétkezik
12 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 13 „Ember fia, ha egy ország népe súlyos bűnöket követ el, és vétkezik ellenem, akkor kezemet kinyújtom ellenük, elveszem tőlük a kenyeret, éhséget bocsátok rájuk, és kipusztítok onnan embert és állatot. 14 Bizony, megbüntetem azt az országot, még akkor is, ha Nóé, Dániel és Jób[a] ott élne közöttük! Ők hárman is csak a saját életüket tudnák megmenteni igazságos és istenfélő életükkel” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló!
15 „Vagy ha vérengző vadállatokat küldenék oda, hogy kiirtsák a lakosokat, és olyan lakatlan pusztasággá lenne az ország, hogy senki sem merne átmenni rajta a vadállatok miatt; és 16 ha Nóé, Dániel és Jób közöttük élne, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, ezt mondja Uram, az Örökkévaló —, s még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.
17 Vagy ha ellenséges hadsereget küldenék arra az országra, s megparancsolnám nekik, hogy irtsanak ki belőle embert és állatot, 18 és még ha Nóé, Dániel és Jób élne is közöttük, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.
19 Vagy ha halálos járványt küldenék arra az országra, s haragomban tömegesen pusztítanám el lakosait, hogy kiirtsak belőle embert és állatot, 20 és még ha Nóé, Dániel és Jób élne is közöttük, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.”
21 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ha ez így igaz, akkor mennyivel inkább el fog pusztulni Jeruzsálem, amikor rázúdítom mind a négy súlyos büntetésemet: ellenséges hadsereget, éhínséget, vadállatokat és járványos betegséget, hogy kiirtsak belőle embert és állatot egyaránt!
22 Mégis, mindezek ellenére életben hagyok néhányat közülük! Fiak és leányok fognak megmenekülni, egy csekély maradék megmarad, amelyet Babilonba hurcolnak. Igen, éppen ide jönnek, hogy lássátok őket! Akkor majd megvigasztalódtok a csapások miatti szomorúságotokból, amelyekkel Jeruzsálemet sújtottam. 23 Megvigasztal benneteket, ha látni fogjátok, hogy mennyi gonoszságot követtek el, és milyen istentelen módon éltek! Akkor meg fogjátok érteni, és belátjátok, hogy nem ok nélkül bántam így Jeruzsálemmel” — azt mondja Uram, az Örökkévaló!
Footnotes
- Ezékiel 14:14 Nóé, Dániel és Jób Isten három kedves embere, akik híresek voltak bölcsességükről és igazságosságukról. A 16, 18 és 20. versben is.
Ézéchiel 14
La Bible du Semeur
Comment Dieu reçoit les idolâtres qui le consultent
14 Un jour, quelques responsables du peuple d’Israël vinrent me trouver et s’assirent devant moi. 2 Alors l’Eternel m’adressa la parole et me dit :
3 Fils d’homme, ces gens-là portent leurs idoles dans leur cœur, et leurs yeux se tournent sans cesse vers ce qui les fait tomber dans le péché. Alors, vais-je me laisser consulter par eux ? 4 C’est pourquoi, parle-leur et dis-leur : « Voici ce que déclare le Seigneur, l’Eternel : Tout homme de la communauté d’Israël qui porte ses idoles dans son cœur et tourne ses regards vers ce qui le fait tomber dans le péché, et qui consulter le prophète, c’est moi, l’Eternel, qui lui répondrai, et je lui donnerai la réponse que mérite la multitude de ses idoles[a]. 5 Ainsi je regagnerai le cœur de la communauté d’Israël qui s’est tout entière détournée de moi pour se tourner vers ses idoles. »
6 C’est pourquoi, dis à la communauté d’Israël : « Voici ce que déclare le Seigneur, l’Eternel : Convertissez-vous. Abandonnez vos idoles, détournez les regards de toutes vos abominations. 7 Car moi, l’Eternel, je répondrai moi-même à tout homme qui vient trouver le prophète pour me consulter par lui alors qu’il s’est détourné de moi pour porter ses idoles dans son cœur et qu’il a tourné ses regards vers ce qui le fait tomber dans le péché ; qu’il s’agisse d’un membre du peuple d’Israël ou d’un étranger établi au pays, peu importe. 8 Je me retournerai contre cet homme-là. Je ferai de lui un exemple, on fera un proverbe à son sujet, je le retrancherai du milieu de mon peuple et vous reconnaîtrez que je suis l’Eternel.
9 Quant au prophète, s’il se laisse séduire et émet lui-même quelque déclaration, c’est que moi, l’Eternel, j’aurai séduit ce prophète. J’étendrai la main contre lui et je l’exterminerai du milieu de mon peuple Israël. 10 Tous deux payeront pour leur faute, aussi bien le prophète que celui qui vient le consulter. 11 J’agirai ainsi pour que la communauté d’Israël ne s’égare plus loin de moi et qu’elle ne se rende plus impure par tous ses péchés. Alors ils seront mon peuple, et moi je serai leur Dieu. Le Seigneur, l’Eternel, le déclare. »
Responsabilité personnelle
12 L’Eternel m’adressa la parole et me dit :
13 Fils d’homme, si la population d’un pays se met en tort contre moi en multipliant ses infidélités, je porterai la main contre eux en détruisant leurs réserves de pain, je leur enverrai la famine et je ferai périr hommes et bêtes. 14 Alors, même s’il y avait, parmi les habitants de ce pays, ces trois hommes, Noé, Danel[b] et Job, eux seuls obtiendraient la vie sauve par leur droiture. Le Seigneur, l’Eternel, le déclare. 15 Si je lâche des bêtes féroces à travers le pays pour dévorer ses habitants et le réduire à l’état de désert où personne ne passe plus par crainte de ces bêtes, 16 même si ces trois hommes se trouvaient dans ce pays, aussi vrai que je suis vivant, le Seigneur, l’Eternel, le déclare, ils ne sauveraient ni leurs fils ni leurs filles, eux seuls en réchapperaient, et le pays serait dévasté. 17 Ou si j’envoie l’épée contre ce pays-là, en ordonnant qu’on lui fasse la guerre pour y exterminer les hommes et les bêtes, 18 même si ces trois hommes se trouvaient là, aussi vrai que je suis vivant, le Seigneur, l’Eternel, le déclare, ils ne sauveraient ni leurs fils ni leurs filles, eux seuls en réchapperaient. 19 Ou si j’envoie la peste dans ce pays-là, si je déverse ma colère sur lui en y exterminant hommes et bêtes, 20 si Noé, Danel[c] et Job se trouvaient là, aussi vrai que je suis vivant, le Seigneur, l’Eternel, le déclare, ils ne sauveraient ni leurs fils ni leurs filles, eux seuls obtiendraient la vie sauve par leur droiture. 21 Toutefois, voilà ce que dit le Seigneur, l’Eternel : Bien que j’envoie contre Jérusalem mes quatre châtiments sévères, l’épée, la famine, les bêtes sauvages et la peste pour y exterminer hommes et bêtes, 22 il en réchappera un reste d’hommes et de femmes que l’on fera sortir de la ville. Ils viendront vers vous[d], vous verrez leur conduite et leurs agissements, et vous vous consolerez du malheur que j’aurai fait venir sur Jérusalem, et de tous les fléaux dont je l’aurai frappée.
23 Oui, ils vous en consoleront quand vous verrez leur conduite et leurs agissements. Et vous reconnaîtrez que ce n’est pas sans raison que j’aurai accompli tout ce que j’aurai fait contre cette ville. Le Seigneur, l’Eternel, le déclare.
Footnotes
- 14.4 Le châtiment de l’idolâtrie était la mort (Dt 13.6-18).
- 14.14 Danel : sage de l’Antiquité atteint par le malheur, connu pour sa justice, mentionné dans la littérature du Proche-Orient ancien (voir 28.3). Autre traduction : Daniel.
- 14.20 Voir v. 14 et note.
- 14.22 Un deuxième contingent d’exilés va rejoindre le premier, déporté en 597 av. J.-C.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.