Prédikátor 9:13-12:14
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A bölcsesség megszabadíthat a veszedelemtől
13 Láttam a nap alatt egy példát arra, hogy a bölcsesség mire képes — és ez nagyon fontosnak tűnt. 14 Volt egy kis város, amelyben kevés lakó élt. Egyszer egy hatalmas király a seregével megtámadta ezt a városkát, körülvette, és sáncot emelt ellene, hogy megostromolja. 15 A városban lakott egy bölcs és szegény férfi, aki bölcsességével megszabadította városát az ellenségtől. A város lakói azonban hamar elfelejtették, hogy mit köszönhetnek ennek a szegény embernek. 16 Akkor ezt gondoltam: Lám, a bölcsesség többet ér, mint az erő és hatalom! De aki szegény, azt nem becsülik meg, és nem hallgatnak a szavára, akármilyen bölcs is.
17 Jobb a bölcsek halk szavú tanácsára hallgatni,
mint az ostobák vezérének kiabálására.
18 Többet ér a bölcsesség,
mint a fegyverek,
de egyetlen bűnös tönkre teheti,
amit a bölcsesség megszerzett.
10 Ahogy a döglött legyektől megbüdösödik az illatos kenőcs úgy teszi tönkre egy jelentéktelennek tűnő bolondság mindazt, amit a bölcsesség és a tisztesség elért.
2 A bölcset a szíve jobbra vezeti,
a bolondot pedig balra[a].
3 A bolond még akkor is elárulja, mennyire ostoba,
ha csak végigmegy az utcán.
4 Ha a király megharagszik rád,
ne mozdulj el a helyedről,
mert a nyugodt felelet
lecsendesítheti nagy haragját.[b]
5 Láttam egy gonosz dolgot a nap alatt, amely az uralkodó tévedésének következménye. 6 Néha az ostobákat emelik magas pozícióba, míg a gazdagokat alacsony sorba szorítják. 7 Láttam szolgákat előkelő sorban, lovon járni, s ugyanakkor fejedelmeket meg gyalog, mintha szolgák lennének.
Véletlen balesetek
8 Aki gödröt ás,
könnyen beleesik abba.
Aki lebontja a kőkerítést,
azt kígyómarás fenyegeti.
9 Aki követ fejt,
baleset érheti,
és aki fát dönt,
az is veszedelemben forog.
10 Ha a fejszéd tompa, de nem élesíted meg, akkor erődet kell megfeszítened, de a bölcsesség mindig megkönnyíti a munkádat.
11 Hiába tudod, hogy kell kígyót idomítani, ha megmar a kígyó, mielőtt még „megbűvölnéd”.
Bölcs és bolond beszéd
12 A bölcs beszéde megbecsülést szerez neki,
de a bolondot saját szavai teszik tönkre.
13 A bolond beszéde butasággal kezdődik,
és gonosz őrültséggel végződik.
14 A bolond folyton csak a jövőről beszél,
pedig senki sem tudja, mit hoz a holnap.
Ki a megmondhatója,
mi lesz, miután meghalunk?
15 A munka annyira kifárasztja a bolondokat,
hogy még a városba vezető utat sem találják meg.
16 Jaj annak az országnak,
amelynek királya neveletlen suhanc,
s amelynek fejedelmei reggeltől estig csak lakomáznak!
17 Boldog az az ország, amelynek királya
előkelő származású, nemes jellemű,
és fejedelmei mértékkel étkeznek,
— azért, hogy erősek maradjanak,
s nem azért, hogy lerészegedjenek.
18 Ha hanyag vagy,
fejedre roskadnak a gerendák,
s ha ölbe tett kézzel üldögélsz,
beázik a tető!
19 A jó étel megvidámítja a lelket,
s örömmel tölt el a bor,
de mindehhez pénzre van szükséged!
20 Még gondolatban se átkozd a királyt!
Titokban se kívánj rosszat a gazdagoknak!
Elviszi szavadat az égi madár,
elárulhat még egy kicsiny madárka is!
Különböző bölcs mondások
11 Dobd csak a kenyered a víz színére,
sok nap múltán is ott találod.[c]
2 Amid van, abból adj másoknak is,
minél többnek,
mert nem tudhatod,
mikor kerülsz te is szorult helyzetbe.[d]
3 Amikor látod, hogy sötét felhők közelednek,
tudod, hogy hamarosan nagy eső hullik belőlük.
A kidöntött fa akár dél, akár észak felé esik,
ha egyszer ledőlt, ott is marad.[e]
4 Aki mindig a kedvező időjárásra vár,
nem fog vetni soha.
Aki meg az esőtől fél,
aratni nem mer soha.[f]
5 Honnan jön a szél, s hogy merre tart,
vagy hogyan formálódik a gyermek anyja méhében,
— nem tudhatod.
Éppígy nem értheted, mit cselekszik Isten,
miért, és hogyan
— pedig mindent ő irányít!
6 Korán reggel láss a magvetéshez,
de este is folytasd a munkát,
mert nem tudhatod, melyik lesz sikeres,
egyik, vagy a másik,
esetleg mindkettő.
7 Milyen édes a világosság!
Milyen jó a nap fényét látni!
8 Örülj hát életednek,
ha sokáig élhetsz!
De ne felejtsd, hogy utána
a sötétség hosszú ideje jön,
s az mind hiábavalóság!
A fiatalságról
9 Ti is, fiatalok, örüljetek,
amíg ifjak vagytok!
Örüljön szívetek a fiatalság idejének,
de jól meggondoljátok, milyen úton jártok,
s jól megnézzétek, mit tesztek!
Ne feledjétek, hogy Isten előtt egyszer meg kell állnotok,
s számot kell adjatok mindezekről!
10 Tisztítsátok meg szívetek az aggodalomtól,
távol legyen tőletek minden betegség és baj,
mert a fiatalság és a hajnal hiábavalóság!
Az öregség és a halál
12 Jusson eszedbe, Teremtőd,
amíg fiatal vagy,
amíg az öregség[g] nyűgös napjai nem jönnek,
az évek, melyeket nem szeretsz!
2 Amíg a nap fénye el nem homályosul,
meg a hold és a csillagok,
és visszatérnek a felhők az esők után,
3 mikor remegnek a ház őrzői,
és megroggyannak az erős férfiak,
megállnak az őrlő asszonyok,
mert kevesen vannak,
és akik az ablakon kinéznek,
már homályosan látnak,
4 akkor bezárják a két külső kaput,
elhalkul az őrlőkő hangja,
felkelnek a hajnali madárhangra,
és elhalkul az éneklő leányok hangja,
5 akkor már egy dombocskától is félnek,
és mindenféle veszedelmet rejt az út,
kivirágzik a mandula ága,
nehezen vonszolja magát a sáska,
és kialszik a kívánság[h] lángja,
az ember pedig elmegy örökös házába,
és az utcán siratóasszonyok járnak.
6 Emlékezz Teremtődre, amíg fiatal vagy,
mielőtt elszakad az ezüstkötél,
tönkremegy az aranyveder,
eltörik a korsó a kútnál,
összetörik a kerék a ciszternánál,
7 a test pedig visszatér a földbe,
ahonnan származik,
a szellem meg Istenhez,
aki adta!
8 Milyen nagy hiábavalóság!
— mondja a Prédikátor. —
Milyen nagy hiábavalóság!
Bizony, minden hiábavalóság.
Utószó
9 Azon felül, hogy a Prédikátor bölcs volt, még a népet is bölcsességre tanította. Mások bölcs mondásait és példázatait is összegyűjtötte, tanulmányozta és elrendezte. 10 A Prédikátor a saját írásaiban nagy gondot fordított arra, hogy gondolatait művészi formában, a legalkalmasabb szavakkal fejezze ki, és mindig világosan megírta az igazságot.
11 Bizony, a bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke![i] Az egy pásztortól származó összegyűjtött bölcs mondások pedig, mint az erősen bevert szögek.[j]
12 Végezetül, fiam, fogadd meg ezt a figyelmeztetést: tanulmányozd ezeket a bölcs mondásokat, de légy óvatos mások írásaival kapcsolatban! Az emberek folyton újabb és újabb könyveket írnak, s ha mindent el akarsz olvasni, az nagyon kifárasztja a testedet!
13 Miután mindezt meghallgattad, az egész könyvet ebben lehet összefoglalni:
Tiszteld és féld Istent,
parancsainak pedig engedelmeskedj!
Ez az ember legfőbb dolga, 14 hiszen Isten meg fogja ítélni az emberek összes jó és rossz tetteit, még azt is, amit titokban vittek véghez.
Footnotes
- Prédikátor 10:2 Az eredetiben a „jobb” egyúttal azt is jelenti, hogy „jó”, „igazságos”, „jogos”, „helyes”, „egyenes”. Viszont a „bal” jelentése átvitt értelemben „rossz”, „igazságtalan”, „jogtalan”, „helytelen” is lehet.
- Prédikátor 10:4 mert… haragját Jelentheti azt is: „mert, ha nyugodt maradsz, súlyos vétket akadályozhatsz meg”.
- Prédikátor 11:1 Ez a vers egy régi mondást idéz, amelynek értelmét már nem ismerjük. Egyesek azt gondolják, hogy a jó cselekedetekre, adakozásra buzdít, mások szerint a hosszú távú kereskedelmi befektetésekre.
- Prédikátor 11:2 A 2. vers valószínűleg az adakozásról szól, és hozzáértendő, hogy „és akkor te is számíthatsz majd az ő segítségükre”. Mások szerint viszont a befektetések kockázatának csökkentésére vonatkozik.
- Prédikátor 11:3 A 3. vers valószínűleg arról szól, hogy vannak dolgok, amelyekben biztosak lehetünk.
- Prédikátor 11:4 A 4. vers valószínűleg arról szól, hogy vannak dolgok, amelyekben soha nem lehetünk biztosak.
- Prédikátor 12:1 öregség Az 1–7 versek az ember megöregedésének, halálának és temetésének folyamatát beszélik el költői képekben.
- Prédikátor 12:5 kívánság Jelentheti az étvágyat és a szexuális kívánságot egyaránt. Ez a rész az eredeti héber szövegben nehezen érhető.
- Prédikátor 12:11 ösztöke Egyenes bot, a végén hegyes szöggel. Az állatok (juhok, marhák) terelésénél használják. Ha az állat nem akar engedelmeskedni, az ösztökével kissé megbökdösik, s ez a fájdalom engedelmességre „ösztökéli”.
- Prédikátor 12:11 szögek Jelentheti azt is: „sátorcövekek”.
Prédikátor 9:13-12:14
Hungarian Károli
13 Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erõseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idõ szerint és történetbõl lesznek mindezek.
14 Mert nem is tudja az ember az õ idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tõrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljõ reájok hirtelenséggel.
15 Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én elõttem nagy volt.
16 [Tudniillik, hogy egy] kicsiny város [volt,] és abban kevés ember [volt,] és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erõsségeket épített.
17 És találtatott abban [egy] szegény ember, a ki bölcs volt, és az õ bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberrõl.
18 Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erõsségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az õ beszédit nem hallgatják meg.
19 A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.
20 Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bûnös sok jót veszt el.
21 A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; [azonképen] hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
22 A bölcs embernek szíve az õ jobbkezénél [van;] a bolondnak pedig szíve balkezénél.
23 A bolond, mikor az úton jár is, az õ elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy õ bolond.
10 Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bûnöket lecsendesít.
2 Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtõl származik.
3 [Hogy] a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony [sors]ban ülnek.
4 Láttam, hogy a szolgák lovakon [ültek;] a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
5 A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepût elhányja, megmarja azt a kígyó.
6 A ki a köveket helyökbõl kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
7 Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig [minden dolognak] eligazítására nagy elõmenetel.
8 Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
9 A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik õt.
10 Az õ szája beszédinek kezdete bolondság, és az õ szája [beszédinek] vége gonosz balgatagság.
11 És a bolond szaporítja a szót, [pedig] nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
12 A bolondnak munkája elfárasztja õt, mert a városba sem tud menni.
13 Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
14 Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a [testnek] erejéért és nem az italért.
15 A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
16 Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élõket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
17 Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
11 Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap mulva megtalálod azt.
2 Adj részt hétnek vagy nyolcznak is; mert nem tudod, micsoda veszedelem következik a földre.
3 Mikor a sûrû fellegek megtelnek, esõt adnak a földre; és ha leesik a fa délre vagy északra, a mely helyre leesik a fa, ott marad.
4 A ki a szelet nézi, nem vet az; és a ki sûrû fellegre néz, nem arat.
5 Miképen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképen nem tudod az Istennek dolgát, a ki mindeneket cselekszik.
6 Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet; mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettõ jó lesz egyszersmind.
7 Valóban, édes a világosság és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.
8 Mert ha sok esztendeig él is az ember, mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék a setétségnek napjairól, mert az sok lesz. Valami eljövendõ, mind hiábavalóság.
12 Örvendezz a te ifjuságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von!
2 Vesd el a haragot a te szívedbõl, és vesd el a gonoszt a te testedbõl; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
3 És emlékezzél meg a te Teremtõdrõl a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jõnek, és míg el nem jõnek az esztendõk, melyekrõl azt mondod: nem szeretem ezeket!
4 A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sûrû felhõk ismét visszatérnek az esõ után.
5 Az idõben, mikor megremegnek a háznak õrizõi, és megrogynak az erõs férfiak, és megállanak az õrlõ leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézõk.
6 És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklõ leányok.
7 Minden halmocskától is félnek, és [mindenféle] ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska [nehezen ]vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az õ örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók.
8 Minekelõtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,
9 És a por földdé lenne, mint azelõtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt.
10 Felette nagy hiábavalóságok, azt mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!
11 És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs volt, még a népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs mondást.
12 És igyekezett a prédikátor megtudni sok kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket.
13 A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erõsen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak [szavai;] melyek egy pásztortól adattak.
14 Mindezekbõl, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center