A A A A A
Bible Book List

Birák 19 Hungarian Károli (KAR)

19  Ugyanebben az idõben, a mikor nem volt király Izráelben, mint jövevény tartózkodott az Efraim hegység oldalán egy Lévita, a ki ágyas nõt szerzett magának Júda Bethlehemébõl.

Paráználkodék pedig nála az õ ágyasa és elméne tõle atyjának házához, Júdának Bethlehemébe, és ott maradt négy hónapig.

Ekkor felkelvén az õ férje, utána ment, hogy lelkére beszéljen, [és] hogy visszavigye õt. Szolgája és egy pár szamár volt vele. Az pedig bevezette õt az õ atyjának házába, és mikor meglátta õt a leánynak atyja, örvendve eléje ment.

És ott tartóztatá õt ipa, a leánynak atyja, és õ ott maradt nála három napig, és ettek, ittak, és ott [is] háltak.

És mikor a negyedik napon reggel korán felkeltek, és õ felkészült, hogy elmenjen, monda a leánynak atyja az õ vejének: Erõsítsd meg szívedet egy falat kenyérrel, azután menjetek el.

És leültek, és mindketten együtt ettek és ittak, és monda a leány atyja a férfiúnak: Gondold meg és hálj itt az éjjel és gyönyörködjék a te szíved.

Mikor pedig felkelt az a férfiú, hogy elmenjen, addig marasztá õt az ipa, hogy ott maradt [megint] éjszakára.

És felkelt azután az ötödik napon jókor reggel, hogy elmenjen, és monda a leánynak atyja: Erõsítsd meg, kérlek, a te szívedet. És mulatozának, míg elhanyatlék a nap, és [együtt] evének mindketten.

Ekkor felkele az a férfiú, hogy elmenjen ágyasával és szolgájával; de ipa, a leánynak atyja, így szólt hozzá: Ímé a nap már lehanyatlik, hogy beesteledjék, azért háljatok meg itt; ímé nyugalomra hajlik a nap, hálj itt, és gyönyörködjék a te szíved; holnap aztán készüljetek fel jókor reggel a ti útatokra, és menj el sátorodba.

10 De a férfiú nem akart [ott] meghálni, és felkelt és elment, és egész Jebusig jutott, - ez Jeruzsálem. Egy pár megterhelt szamár és ágyasa volt vele.

11 Mikor pedig Jebus mellett voltak, a nap már igen alászállott, és monda a szolga az õ urának: Jerünk és térjünk be a Jebuzeusok e városába, és háljunk ott.

12 És monda néki az õ ura: Ne térjünk be az idegenek városába, a hol senki sincs az Izráel fiai közül, inkább menjünk el Gibeáig.

13 És monda az õ szolgájának: Siess, és menjünk e két hely valamelyikébe, és háljunk vagy Gibeában, vagy Rámában.

14 És tovább vonultak, és elmenének, és a nap Gibea mellett ment le felettök, a mely Benjáminé.

15 És oda tértek, hogy bemenjenek és megháljanak Gibeában. Mikor pedig oda bement, leült a város piaczán, mert nem volt senki, a ki õket házába behívná éjszakára.

16 És ímé egy öreg ember jöve a munkából a mezõrõl [késõ] estve. Ez a férfiú az Efraim hegységérõl való volt, és [csak] jövevény Gibeában, míg a helynek lakói Benjáminiták voltak.

17 És mikor felemelte szemeit, és meglátta azt az utas embert a város piaczán, monda az öreg ember néki: Hová mégy és honnan jösz?

18 Ez pedig monda néki: Megyünk Júda Bethlehemébõl az Efraim hegység oldaláig, a honnan való vagyok. Júda Bethlehemében voltam és most az Úr házához megyek, és nincsen senki, a ki házába fogadna engem.

19 Pedig szalmánk és abrakunk is van szamaraink számára, és kenyerem és borom is van a magam és a te szolgálód és emez ifjú számára, ki szolgáddal van, [úgy] hogy semmiben sem szûkölködünk.

20 Ekkor monda a vén ember: Békesség néked! Mindarra, a mi nélkül csak szûkölködöl, nékem lesz gondom. Csak nem hálsz itt az utczán?!

21 És elvezette õt az õ házához és abrakot adott az õ szamarainak. Azután megmosták lábaikat, és ettek és ittak.

22 És mikor vígan laknának, ímé a város férfiai, a Béliál fiainak emberei, körülvették a házat, és az ajtót döngetve, mondának az öreg embernek, a ház urának, mondván: Hozd ki azt a férfiút, a ki házadhoz jött, hogy ismerjük meg õtet.

23 És kiment hozzájuk az a férfiú, a háznak ura és monda nékik: Ne, atyámfiai, ne cselekedjetek ilyen gonoszt, minekutána az a férfiú az én házamhoz jött, ne tegyétek [vele] azt az alávaló dolgot.

24 Ímé itt van hajadon leányom és az õ ágyasa, ezeket hozom ki néktek, és ezeket nyomorgassátok, és tegyétek velök azt, a mit csak tetszik, csak e férfiúval ne cselekedjétek azt az alávaló dolgot.

25 A férfiak azonban nem akartak reá se hallgatni. Ekkor [kézen] fogta az a férfiú az õ ágyasát, és kivitte nékik az utczára. Ezek pedig megszeplõsíték õt, és gonoszul élének vele egész éjszaka reggelig, és csak mikor feltetszett a hajnal, akkor bocsátották el.

26 És elment az asszony virradat elõtt és reggel ott rogyott össze annak a férfiúnak háza ajtajánál, a melyben az õ ura volt reggelig.

27 Mikor pedig felkelt az õ ura reggel, és kinyitotta a ház ajtaját, és kiment, hogy útnak induljon, ímé az asszony, az õ ágyasa, ott feküdt elterülve a ház ajtaja elõtt, és kezei a küszöbön.

28 És monda néki: Kelj fel és menjünk el. De az nem felelt néki. Ekkor feltette õt a szamárra, és felkelt a férfiú, és elment hazájába.

29 És mikor hazaért, kést vett elõ, és megfogta ágyasát, és tagról-tagra szétvagdalta õt tizenkét darabba, és szétküldözte Izráel minden határába.

30 Lõn pedig, hogy mindenki, a ki ezt látta, azt mondotta: Nem történt és nem láttatott ehhez hasonló dolog, mióta csak feljöttek az Izráel fiai Égyiptomnak földébõl mind e mai napig. Gondolkodjatok e dolog felõl, tartsatok tanácsot és beszéljétek meg.

Birák 19 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Egy lévita és az ágyasa

19 Abban az időben, amikor még nem volt király Izráelben, élt egy lévita Efraim hegyvidékének távoli szélén, aki csak ideiglenesen lakott azon a vidéken. Feleségül vette az ágyasát, aki a júdabeli Betlehemből származott. Egyszer az ágyasa megharagudott a lévitára, és visszaköltözött az apja házába, Betlehembe. Négy hónap múlva a férje elhatározta, hogy utána megy, megbékül vele, és hazahozza. El is indult a szolgájával együtt, két szamárral Betlehembe. Amikor megérkezett a felesége apjának a házához,[a] az apa nagy örömmel fogadta, és marasztalta, hogy ne siessen vissza. Így azután a lévita az apósa házában vendégeskedett három napig: ettek-ittak, és ott is szálltak meg.

A negyedik napon a lévita korán reggel fölkelt, és induláshoz készülődött. De az apósa marasztalta: „Egyetek előbb valamit, azután induljatok útnak!” — unszolta. Le is ültek az apósával, ettek-ittak, s jól eltelt az idő. Végül az apósa azt mondta: „Ugyan fiam, maradj itt még ez éjjel, s érezd jól magad!” A lévita már hozzákészült, hogy útnak induljanak, de apósa addig marasztalta, míg meggyőzte, s így még egy éjszakára ott maradt.

Ötödik nap reggel a lévita megint induláshoz készülődött, de az apósa kérte, hogy előbb egyenek valamit. Megint leültek enni-inni. Már délután volt, mikor a lévita fölkelt az asztaltól, hogy ágyasával és a szolgájával együtt elinduljon, de az apósa megint próbálta őt visszatartani. „Nézd, fiam, már későre jár! Maradj hát még egy éjszakára, és érezd jól magad! Majd holnap reggel útra kelhettek, hogy hazatérjetek”.

10-11 Ezúttal azonban a lévita már nem engedett neki, és végre elindultak. Vele volt a szolgája és az ágyasa is, meg a két teherhordó szamara. Mire Jebúsz, vagyis Jeruzsálem alá érkeztek, már majdnem este lett. A szolga javasolta, hogy ne menjenek tovább, hanem szálljanak meg a jebúsziak városában.

12-13 De a lévita tovább akart menni. „Ne menjünk be idegenek városába! Itt nem izráeliek laknak. Inkább menjünk el Gibeáig[b] vagy Rámáig, és ott szálljunk meg!”

14 Így hát továbbindultak, és éppen a Benjámin-törzshöz tartozó Gibeáig jutottak, mikor a nap leszállt. 15 Bementek a városba, és leültek a piactéren, de senki sem hívta be őket éjszakára.

16 Végül jött egy öregember, aki napi munkája után éppen a szántóföldjéről tért haza. Ez az öreg szintén Efraim hegyvidékéről származott, és csak ideiglenesen tartózkodott Gibeában, amely Benjámin területéhez tartozott. 17 Meglátta az utasokat a piactéren, és megkérdezte: „Honnan jöttök, és hová igyekeztek?”

18 „Útban vagyunk Efraim hegyvidékének túlsó szélére, ahol lakom. A júdabeli Betlehemből jövünk, és hazafelé[c] igyekszünk, de senki sem akar szállást adni éjszakára. 19 Pedig nem lennénk terhére senkinek, mert hoztunk magunkkal kenyeret és bort eleget, meg a szamarainknak is szalmát és abrakot. Mindenünk megvan, amire csak szükségünk van hármunknak, ugyanis velem van az ágyasom és szolgám is” — felelt a lévita.

20 Az öregember meghívta magához: „Békesség neked! — mondta. — Csak nem fogsz itt az utcán éjszakázni? Szállj meg nálam! Amire csak szükséged lesz, az az én gondom!” 21 Így hát betértek hozzá, az öregember ellátta a szamarakat, és megvendégelte őket. Lemosták lábukról az út porát, ettek-ittak, 22 és jól érezték magukat.

Közben azonban a város férfiai — elvetemült és gonosz emberek — körülvették a házat, és dörömböltek az ajtón. Bekiabáltak az idős házigazdának: „Hozd ki azt a férfit, aki hozzád jött, mert meg akarjuk ismerni őt!”[d]

23 Az öregember kiment hozzájuk, és így kérlelte őket: „Barátaim, ne tegyetek ilyen gyalázatos dolgot! Kérlek, ne kövessetek el ilyen gonoszságot, hiszen ez az ember az én vendégem![e] 24 Nézzétek, itt van a hajadon leányom, meg annak a férfinak az ágyasa, kihozom őket nektek, bánjatok velük, ahogyan jónak látjátok, csak a vendégemmel ne tegyetek ilyen gyalázatos dolgot!”

25 De azok nem hallgattak rá, s tovább követelőztek. Végül a lévita kivitte hozzájuk az ágyasát, azok pedig egész éjjel erőszakoskodtak vele. Csak hajnal felé engedték el az asszonyt, 26 aki az öregember házának küszöbén esett össze, és ott feküdt reggelig.

27 Reggel a lévita fölkelt, hogy továbbinduljanak, és kinyitotta az ajtót. Akkor látta, hogy ágyasa ott fekszik a földön, s keze a küszöbön. 28 „Kelj föl, induljunk el!” — mondta neki, de az nem válaszolt. Akkor a lévita föltette a szamarára, és hazavitte. 29 Otthon az ágyasa holttestét szétvágta 12 részre, s Izráel mindegyik vidékére küldött egy-egy darabot. 30 Aki csak látta, nagyon megdöbbent, és ezt mondta: „Ilyen még sohasem történt közöttünk, mióta Izráel kijött Egyiptomból”.

Emlékezzetek erre a szörnyű dologra, gondoljátok meg, és beszéljetek róla!

Footnotes:

  1. Birák 19:3 Amikor… házához Itt az ókori görög fordítást (LXX) követtük. A masszoréta héber szövegben ez áll: „Az asszony bevezette férjét az apja házába”.
  2. Birák 19:12 Gibeáig Gibea városa Jeruzsálemtől néhány kilométerre, északra volt.
  3. Birák 19:18 hazafelé Ez az ókori görög fordításból (LXX) való. A masszoréta héber szövegben ez áll: „az Örökkévaló házához”.
  4. Birák 19:22 meg… őt Vagyis meg akarták erőszakolni. Ez a kifejezés egyértelműen a szexuális kapcsolatot jelenti, ebben az esetben homoszexuális kapcsolatot.
  5. Birák 19:23 vendégem A vendégjog igen erős volt abban az időben, s ez megkövetelte, hogy a házigazda minden támadástól védje meg a vendégét.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

Viewing of
Cross references
Footnotes