Acts 2:1-11
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Coming of the Holy Spirit
2 When the day of Pentecost had come, they were all together in one place. 2 And suddenly from heaven there came a sound like the rush of a violent wind, and it filled the entire house where they were sitting. 3 Divided tongues, as of fire, appeared among them, and a tongue rested on each of them. 4 All of them were filled with the Holy Spirit and began to speak in other languages, as the Spirit gave them ability.
5 Now there were devout Jews from every nation under heaven living in Jerusalem. 6 And at this sound the crowd gathered and was bewildered, because each one heard them speaking in the native language of each. 7 Amazed and astonished, they asked, “Are not all these who are speaking Galileans? 8 And how is it that we hear, each of us, in our own native language? 9 Parthians, Medes, Elamites, and residents of Mesopotamia, Judea and Cappadocia, Pontus and Asia, 10 Phrygia and Pamphylia, Egypt and the parts of Libya belonging to Cyrene, and visitors from Rome, both Jews and proselytes, 11 Cretans and Arabs—in our own languages we hear them speaking about God’s deeds of power.”
Read full chapter
Atti 2:1-11
Nuova Riveduta 2006
La Pentecoste: lo Spirito Santo scende dal cielo
2 (A)Quando il giorno della Pentecoste giunse, tutti erano insieme[a] nello stesso luogo. 2 Improvvisamente si fece dal cielo un suono come di vento impetuoso che soffia, e riempì tutta la casa dov’essi erano seduti. 3 Apparvero loro delle lingue come di fuoco che si dividevano e se ne posò una su ciascuno di loro. 4 Tutti furono riempiti di Spirito Santo e cominciarono a parlare in altre lingue, come lo Spirito dava loro di esprimersi.
5 Or a Gerusalemme soggiornavano dei Giudei, uomini religiosi di ogni nazione che è sotto il cielo. 6 Quando avvenne quel suono, la folla si raccolse e fu confusa, perché ciascuno li udiva parlare nella propria lingua. 7 E si stupivano[b] e si meravigliavano, dicendo [l’un l’altro]: «Tutti questi che parlano non sono Galilei? 8 Come mai li udiamo parlare ciascuno nella nostra propria lingua natìa? 9 Noi Parti, Medi, Elamiti, abitanti della Mesopotamia, della Giudea e della Cappadocia, del Ponto e dell’Asia, 10 della Frigia e della Panfilia, dell’Egitto e delle parti della Libia cirenaica e pellegrini romani, 11 tanto Giudei che proseliti, Cretesi e Arabi, li udiamo parlare delle grandi cose di Dio nelle nostre lingue».
Read full chapter
Apostelgeschichte 2:1-11
Schlachter 2000
Die Ausgießung des Heiligen Geistes
2 Und als der Tag der Pfingsten[a] sich erfüllte, waren sie alle einmütig beisammen.
2 Und es entstand plötzlich vom Himmel her ein Brausen wie von einem daherfahrenden gewaltigen Wind und erfüllte das ganze Haus, in dem sie saßen.
3 Und es erschienen ihnen Zungen wie von Feuer, die sich zerteilten und sich auf jeden von ihnen setzten.
4 Und sie wurden alle vom Heiligen Geist erfüllt und fingen an, in anderen Sprachen zu reden, wie der Geist es ihnen auszusprechen gab.
5 Es wohnten aber in Jerusalem Juden, gottesfürchtige Männer aus allen Heidenvölkern unter dem Himmel.
6 Als nun dieses Getöse entstand, kam die Menge zusammen und wurde bestürzt; denn jeder hörte sie in seiner eigenen Sprache reden.
7 Sie entsetzten sich aber alle, verwunderten sich und sprachen zueinander: Siehe, sind diese, die da reden, nicht alle Galiläer?
8 Wieso hören wir sie dann jeder in unserer eigenen Sprache, in der wir geboren wurden?
9 Parther und Meder und Elamiter und wir Bewohner von Mesopotamien, Judäa und Kappadocien, Pontus und Asia;
10 Phrygien und Pamphylien, Ägypten und von den Gegenden Libyens bei Kyrene, und die hier weilenden Römer, Juden und Proselyten[b],
11 Kreter und Araber — wir hören sie in unseren Sprachen die großen Taten Gottes verkünden!
Read full chapter
Apostolok 2:1-11
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Pünkösdkor a Szent Szellem leszáll a tanítványokra
2 Mindannyian együtt voltak akkor is, amikor elérkezett a Pünkösd ünnepe. 2 Hirtelen zúgás hallatszott az égből, mint amikor erős szél fúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. 3 Azután lángnyelvek jelentek meg közöttük, és rászálltak mindenkire. 4 Ekkor betöltötte őket a Szent Szellem. Mind más-más nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Szent Szellem adta kinek-kinek, hogy mit mondjon.
5 Az ünnepre sok istenfélő zsidó gyűlt össze Jeruzsálemben a világ minden tájáról. 6 Amikor meghallották ezt a zúgást, mindenfelől odagyűltek az emberek, és nagyon meglepődtek, mert mindenki a saját anyanyelvén hallotta őket beszélni.
7 A csodálkozástól magukon kívül voltak, és azt mondták: „Hát nem mind Galileából valók[a] ezek, akik itt beszélnek? 8 Hogyan lehet, hogy mind a saját nyelvünkön halljuk őket? 9 Hiszen vannak itt közöttünk pártusok, médek és elámiták. Jöttek Mezopotámiából, Júdeából, Kappadóciából, Pontuszból és Kis-Ázsiából, 10 Frígiából, Pamfíliából, Egyiptomból, Líbia Ciréné melletti vidékéről és Rómából is. 11 Vannak közöttünk, akik zsidónak születtek, és vannak, akik felvették ezt a vallást. Kréta szigetéről is jöttek, és vannak itt arabok is. Mégis mindannyian a saját nyelvünkön halljuk, amit ők Isten csodálatos dolgairól mondanak.”
Read full chapterFootnotes
- Apostolok 2:7 Galileából valók Az emberek tudták, hogy a Galileában élők általában nem beszélnek idegen nyelveken.
Actes 2:1-11
La Bible du Semeur
Témoins à Jérusalem
Le don de l’Esprit
2 Quand le jour de la Pentecôte arriva, ils[a] étaient tous rassemblés au même endroit. 2 Tout à coup, un grand bruit survint du ciel : c’était comme si un violent coup de vent s’abattait sur eux et remplissait toute la maison où ils se trouvaient assis. 3 Au même moment, ils virent apparaître des sortes de langues qui ressemblaient à des flammèches. Elles se séparèrent et allèrent se poser sur la tête de chacun d’eux. 4 Aussitôt, ils furent tous remplis du Saint-Esprit et commencèrent à parler dans différentes langues, chacun s’exprimant comme le Saint-Esprit lui donnait de le faire.
5 Or, à ce moment-là, des Juifs pieux, venus de chez tous les peuples du monde, séjournaient à Jérusalem. 6 En entendant ce bruit, ils accoururent en foule et furent saisis de stupeur. En effet, chacun d’eux les entendait parler dans sa propre langue. 7 Dans leur étonnement, ils n’en croyaient pas leurs oreilles et disaient : Voyons ! Ces gens qui parlent, ne viennent-ils pas tous de Galilée ? 8 Comment se fait-il donc que nous les entendions s’exprimer chacun dans notre langue maternelle ? 9 Nous sommes Parthes, Mèdes ou Elamites, nous habitons la Mésopotamie, la Judée, la Cappadoce, le Pont ou la province d’Asie, 10 la Phrygie ou la Pamphylie, l’Egypte ou le territoire de la Libye près de Cyrène[b], ou bien, nous vivons à Rome, nous sommes juifs de naissance ou par conversion, 11 nous venons de la Crète ou de l’Arabie, et pourtant chacun de nous les entend parler dans sa propre langue des choses merveilleuses que Dieu a accomplies !
Read full chapterNew Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.