Acts 18
New Revised Standard Version Catholic Edition
Paul in Corinth
18 After this Paul[a] left Athens and went to Corinth. 2 There he found a Jew named Aquila, a native of Pontus, who had recently come from Italy with his wife Priscilla, because Claudius had ordered all Jews to leave Rome. Paul[b] went to see them, 3 and, because he was of the same trade, he stayed with them, and they worked together—by trade they were tentmakers. 4 Every sabbath he would argue in the synagogue and would try to convince Jews and Greeks.
5 When Silas and Timothy arrived from Macedonia, Paul was occupied with proclaiming the word,[c] testifying to the Jews that the Messiah[d] was Jesus. 6 When they opposed and reviled him, in protest he shook the dust from his clothes[e] and said to them, “Your blood be on your own heads! I am innocent. From now on I will go to the Gentiles.” 7 Then he left the synagogue[f] and went to the house of a man named Titius[g] Justus, a worshiper of God; his house was next door to the synagogue. 8 Crispus, the official of the synagogue, became a believer in the Lord, together with all his household; and many of the Corinthians who heard Paul became believers and were baptized. 9 One night the Lord said to Paul in a vision, “Do not be afraid, but speak and do not be silent; 10 for I am with you, and no one will lay a hand on you to harm you, for there are many in this city who are my people.” 11 He stayed there a year and six months, teaching the word of God among them.
12 But when Gallio was proconsul of Achaia, the Jews made a united attack on Paul and brought him before the tribunal. 13 They said, “This man is persuading people to worship God in ways that are contrary to the law.” 14 Just as Paul was about to speak, Gallio said to the Jews, “If it were a matter of crime or serious villainy, I would be justified in accepting the complaint of you Jews; 15 but since it is a matter of questions about words and names and your own law, see to it yourselves; I do not wish to be a judge of these matters.” 16 And he dismissed them from the tribunal. 17 Then all of them[h] seized Sosthenes, the official of the synagogue, and beat him in front of the tribunal. But Gallio paid no attention to any of these things.
Paul’s Return to Antioch
18 After staying there for a considerable time, Paul said farewell to the believers[i] and sailed for Syria, accompanied by Priscilla and Aquila. At Cenchreae he had his hair cut, for he was under a vow. 19 When they reached Ephesus, he left them there, but first he himself went into the synagogue and had a discussion with the Jews. 20 When they asked him to stay longer, he declined; 21 but on taking leave of them, he said, “I[j] will return to you, if God wills.” Then he set sail from Ephesus.
22 When he had landed at Caesarea, he went up to Jerusalem[k] and greeted the church, and then went down to Antioch. 23 After spending some time there he departed and went from place to place through the region of Galatia[l] and Phrygia, strengthening all the disciples.
Ministry of Apollos
24 Now there came to Ephesus a Jew named Apollos, a native of Alexandria. He was an eloquent man, well-versed in the scriptures. 25 He had been instructed in the Way of the Lord; and he spoke with burning enthusiasm and taught accurately the things concerning Jesus, though he knew only the baptism of John. 26 He began to speak boldly in the synagogue; but when Priscilla and Aquila heard him, they took him aside and explained the Way of God to him more accurately. 27 And when he wished to cross over to Achaia, the believers[m] encouraged him and wrote to the disciples to welcome him. On his arrival he greatly helped those who through grace had become believers, 28 for he powerfully refuted the Jews in public, showing by the scriptures that the Messiah[n] is Jesus.
Footnotes
- Acts 18:1 Gk he
- Acts 18:2 Gk He
- Acts 18:5 Gk with the word
- Acts 18:5 Or the Christ
- Acts 18:6 Gk reviled him, he shook out his clothes
- Acts 18:7 Gk left there
- Acts 18:7 Other ancient authorities read Titus
- Acts 18:17 Other ancient authorities read all the Greeks
- Acts 18:18 Gk brothers
- Acts 18:21 Other ancient authorities read I must at all costs keep the approaching festival in Jerusalem, but I
- Acts 18:22 Gk went up
- Acts 18:23 Gk the Galatian region
- Acts 18:27 Gk brothers
- Acts 18:28 Or the Christ
Atti 18
Nuova Riveduta 2006
Paolo a Corinto
18 (A)Dopo questi fatti egli[a] lasciò Atene e si recò a Corinto. 2 Qui trovò un Giudeo, di nome Aquila, oriundo del Ponto, giunto di recente dall’Italia insieme con sua moglie Priscilla, perché Claudio aveva ordinato a tutti i Giudei di lasciare Roma[b]. Egli si unì a loro. 3 Essendo del medesimo mestiere, andò ad abitare e a lavorare con loro. Infatti, di mestiere, erano fabbricanti di tende.
4 Ma ogni sabato insegnava nella sinagoga e persuadeva Giudei e Greci. 5 Quando poi Sila e Timoteo giunsero dalla Macedonia, Paolo si dedicò completamente alla Parola, testimoniando ai Giudei[c] che Gesù era il Cristo. 6 Ma poiché essi facevano opposizione e lo insultavano[d], egli scosse le sue vesti e disse loro: «Il vostro sangue ricada sul vostro capo; io ne sono netto; da ora in poi andrò dai pagani». 7 E, uscito di là, entrò in casa di un tale chiamato Tizio Giusto[e], che temeva Dio e aveva la casa attigua alla sinagoga. 8 Ma Crispo, capo della sinagoga, credette nel Signore insieme a tutta la sua famiglia. Molti Corinzi, udendo, credevano e venivano battezzati.
9 Una notte il Signore disse in visione a Paolo: «Non temere, ma continua a parlare e non tacere; 10 perché io sono con te, e nessuno ti metterà le mani addosso per farti del male; perché io ho un popolo numeroso in questa città».
11 Ed egli rimase là un anno e sei mesi, insegnando tra di loro la Parola di Dio.
12 (B)Poi, quando Gallione era proconsole dell’Acaia, i Giudei, unanimi, insorsero contro Paolo e lo condussero davanti al tribunale, dicendo: 13 «Costui persuade la gente ad adorare Dio in modo contrario alla legge». 14 Paolo stava per parlare[f], ma Gallione disse ai Giudei: «Se si trattasse di qualche ingiustizia o di qualche cattiva azione, o Giudei, io vi ascolterei pazientemente, come vuole la ragione. 15 Ma se si tratta di questioni intorno a parole, a nomi e alla vostra legge, vedetevela voi; io non voglio essere giudice di queste cose». 16 E li fece uscire dal tribunale. 17 Allora tutti [i Greci] afferrarono Sostene, il capo della sinagoga, e lo picchiavano davanti al tribunale. E Gallione non si curava affatto di queste cose.
Paolo ritorna ad Antiochia
18 (C)Quanto a Paolo, dopo essersi trattenuto ancora molti giorni, prese commiato dai fratelli e, dopo essersi fatto radere il capo a Cencrea[g], perché aveva fatto un voto, s’imbarcò per la Siria con Priscilla e Aquila.
19 Quando giunsero a Efeso, Paolo li lasciò là; poi, entrato nella sinagoga, si mise a discorrere con i Giudei. 20 Essi lo pregarono di rimanere [da loro] più a lungo, ma egli non acconsentì; 21 e dopo aver preso commiato e aver detto: «[Devo assolutamente passare la prossima festa a Gerusalemme, ma,] Dio volendo, tornerò da voi», salpò da Efeso;
22 giunto a Cesarea, salì a Gerusalemme[h] e, salutata la chiesa, scese ad Antiochia.
Terzo viaggio missionario
23 (D)Dopo essersi fermato qui qualche tempo, partì, percorrendo la regione della Galazia e della Frigia successivamente, fortificando tutti i discepoli.
Apollo a Efeso e a Corinto
24 Ora un Giudeo di nome Apollo, oriundo di Alessandria, uomo eloquente e versato nelle Scritture, arrivò a Efeso. 25 Egli era stato istruito nella via del Signore; ed essendo fervente di spirito, annunciava e insegnava accuratamente le cose relative a Gesù[i], benché avesse conoscenza soltanto del battesimo di Giovanni. 26 Egli cominciò pure a parlare con franchezza nella sinagoga. Ma Priscilla e Aquila, dopo averlo udito, lo presero con loro e gli esposero con più esattezza la via {di Dio}. 27 Poi, siccome voleva andare in Acaia, i fratelli lo incoraggiarono e scrissero ai discepoli di accoglierlo. Giunto là, egli fu di grande aiuto a quelli che avevano creduto mediante la grazia di Dio, 28 perché con gran vigore confutava pubblicamente i Giudei, dimostrando con le Scritture che Gesù è il Cristo.
Footnotes
- Atti 18:1 TR e M Paolo.
- Atti 18:2 Claudio aveva ordinato a tutti i Giudei di lasciare Roma: questa espulsione di Giudei da parte dell’imperatore Claudio avvenne nel 49/50.
- Atti 18:5 TR e M Paolo era sospinto dallo Spirito a testimoniare ai Giudei.
- Atti 18:6 Altri traducono: Ma poiché essi gli facevano opposizione e bestemmiavano…
- Atti 18:7 TR e M un tale chiamato Giusto.
- Atti 18:14 Stava per parlare, lett. stava per aprire la bocca.
- Atti 18:18 Cencrea, porto di Corinto; Ro 16:1.
- Atti 18:22 A Gerusalemme, non c’è nel testo greco.
- Atti 18:25 TR e M al Signore.
Apostelgeschichte 18
Schlachter 2000
Paulus in Korinth
18 Danach aber verließ Paulus Athen und kam nach Korinth.
2 Und dort fand er einen Juden namens Aquila, aus Pontus gebürtig, der vor Kurzem mit seiner Frau Priscilla aus Italien gekommen war, weil Claudius befohlen hatte, dass alle Juden Rom verlassen sollten;[a] zu diesen ging er,
3 und weil er das gleiche Handwerk hatte, blieb er bei ihnen und arbeitete; sie waren nämlich von Beruf Zeltmacher.
4 Er hatte aber jeden Sabbat Unterredungen in der Synagoge und überzeugte Juden und Griechen.
5 Als aber Silas und Timotheus aus Mazedonien ankamen, wurde Paulus durch den Geist gedrängt, den Juden zu bezeugen, dass Jesus der Christus ist.
6 Als sie aber widerstrebten und lästerten, schüttelte er die Kleider aus und sprach zu ihnen: Euer Blut sei auf eurem Haupt! Ich bin rein davon; von nun an gehe ich zu den Heiden!
7 Und er ging von dort weg und begab sich in das Haus eines gottesfürchtigen Mannes mit Namen Justus, dessen Haus an die Synagoge stieß.
8 Krispus aber, der Synagogenvorsteher, wurde an den Herrn gläubig samt seinem ganzen Haus; auch viele Korinther, die zuhörten, wurden gläubig und ließen sich taufen.
9 Und der Herr sprach durch ein Gesicht in der Nacht zu Paulus: Fürchte dich nicht, sondern rede und schweige nicht!
10 Denn ich bin mit dir, und niemand soll sich unterstehen, dir zu schaden; denn ich habe ein großes Volk in dieser Stadt!
11 Und er blieb ein Jahr und sechs Monate dort und lehrte unter ihnen das Wort Gottes.
12 Als aber Gallion Statthalter von Achaja war,[b] traten die Juden einmütig gegen Paulus auf und führten ihn vor den Richterstuhl
13 und sprachen: Dieser überredet die Leute zu einem gesetzwidrigen Gottesdienst!
14 Als aber Paulus den Mund öffnen wollte, sprach Gallion zu den Juden: Wenn es sich nun um ein Verbrechen oder um eine böse Schändlichkeit handeln würde, ihr Juden, so hätte ich euch vernünftigerweise zugelassen;
15 wenn es aber eine Streitfrage über eine Lehre und über Namen und über euer Gesetz ist, so seht ihr selbst danach, denn darüber will ich nicht Richter sein!
16 Und er wies sie vom Richterstuhl hinweg.
17 Da ergriffen alle Griechen Sosthenes, den Synagogenvorsteher, und schlugen ihn vor dem Richterstuhl; und Gallion kümmerte sich nicht weiter darum.
Die Rückreise nach Antiochia
18 Nachdem aber Paulus noch viele Tage dort verblieben war, nahm er von den Brüdern Abschied und segelte nach Syrien, und mit ihm Priscilla und Aquila, nachdem er sich in Kenchreä das Haupt hatte scheren lassen; denn er hatte ein Gelübde.
19 Und er gelangte nach Ephesus und ließ jene dort zurück; er selbst aber ging in die Synagoge und hatte Gespräche mit den Juden.
20 Als sie ihn aber baten, längere Zeit bei ihnen zu bleiben, willigte er nicht ein,
21 sondern nahm Abschied von ihnen, indem er sprach: Ich muss unter allen Umständen das bevorstehende Fest in Jerusalem feiern; ich werde aber wieder zu euch zurückkehren, so Gott will! Und er segelte von Ephesus ab;
22 und als er in Cäsarea gelandet war, zog er hinauf[c] und grüßte die Gemeinde und ging dann hinab nach Antiochia.
Die dritte Missionsreise. Apollos in Ephesus
23 Und nachdem er einige Zeit dort zugebracht hatte, zog er weiter und durchreiste nacheinander das Gebiet von Galatien und Phrygien und stärkte alle Jünger.
24 Aber ein Jude mit Namen Apollos, aus Alexandria gebürtig, kam nach Ephesus, ein beredter Mann, der mächtig war in den Schriften.
25 Dieser war unterwiesen im Weg des Herrn und feurig im Geist; er redete und lehrte genau über das, was den Herrn betrifft, kannte aber nur die Taufe des Johannes.
26 Und er fing an, öffentlich in der Synagoge aufzutreten. Als nun Aquila und Priscilla ihn hörten, nahmen sie ihn zu sich und legten ihm den Weg Gottes noch genauer aus.
27 Als er aber nach Achaja hinübergehen wollte, ermunterten ihn die Brüder und schrieben an die Jünger, dass sie ihn aufnehmen sollten. Und als er dort ankam, war er eine große Hilfe für die, welche durch die Gnade gläubig geworden waren.
28 Denn er widerlegte die Juden öffentlich mit großer Kraft, indem er durch die Schriften bewies, dass Jesus der Christus ist.
Apostolok 18
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Pál Korinthusban
18 Ezután Pál továbbment Athénból Korinthusba, 2 ahol találkozott egy Akvila nevű zsidó férfival, aki Pontuszból származott. Mivel Claudius császár[a] elrendelte, hogy minden zsidó hagyja el Rómát, Akvila — a feleségével, Priszcillával együtt — kénytelen volt máshová költözni. Nem sokkal Pál előtt érkeztek Itáliából Korinthusba.
Pál meglátogatta őket, és attól kezdve náluk is lakott. 3 Mivel Pálnak is sátorkészítő volt a mestersége, ezután együtt is dolgoztak.
4 Pál minden szombaton elment a helyi zsinagógába, és ott érveléssel, sőt vitatkozással is igyekezett meggyőzni mind a zsidókat, mind a görögöket.
5 Miután Szilász és Timóteus megérkezett Macedóniából, Pál minden idejét annak szentelte, hogy Isten üzenetét hirdesse a zsidóknak, és minden erejével meggyőzze őket arról, hogy Jézus a Messiás. 6 A zsidók azonban elutasították az üzenetét, és kitartóan ellenkeztek Pállal, sőt, szidalmazták és átkozták. Ekkor Pál lerázta ruhájáról a port,[b] és azt mondta nekik: „Ha nem fogtok üdvözülni, arról csak ti tehettek! Az én lelkiismeretem tiszta, mert mindent megtettem, hogy megmentselek titeket. Mostantól kezdve a görögökhöz[c] megyek.”
7 Azzal otthagyta őket, és Titiusz Jusztusz házába költözött, aki az igaz Istent imádta,[d] és a zsinagóga mellett lakott. 8 Kriszpusz, a zsinagóga vezetője egész családjával együtt mégis hitt az Úrban. Korinthusban még sokan mások is hallották Pál beszédét, és hittek Jézusban, majd pedig bemerítkeztek.
9 Egyik éjjel az Úr látomásban így szólt Pálhoz: „Ne félj! Bátran beszélj továbbra is, ne hallgass el, 10 mert én veled vagyok! Senki sem fog megtámadni, vagy bántani téged. Sokan vannak ebben a városban, akik az enyémek!” 11 Ezért Pál még másfél évig Korinthusban maradt: hirdette és tanította Isten beszédét és üzenetét.
Pál a kormányzó előtt
12 Amikor Gallió volt Akhája kormányzója, a korinthusi zsidók összefogtak, rátámadtak Pálra, és erőszakkal Gallió elé hurcolták. 13 Ezzel vádolták a kormányzó előtt: „Ez a férfi azt tanítja a népnek, hogy olyan módon imádják Istent, amely ellenkezik a mi Törvényünkkel.”
14 Pál éppen mondani akart valamit, de szóhoz sem jutott, mert Gallió ezt válaszolta a zsidóknak: „Ha bűncselekményről, vagy valami törvénytelenségről lenne szó, akkor meghallgatnálak benneteket, zsidók. 15 Mivel azonban csak szavakról, nevekről és a saját törvényetek kérdéseiről vitatkoztok, ezt intézzétek el magatok között! Én nem leszek bíró ilyen dolgokban.” 16 Ezzel elküldte őket a bíróságról.
17 Ekkor a zsidók megragadták Szószthenészt, aki akkor a zsinagóga vezetője volt, és a bíróság előtt megverték. Gallió azonban ügyet sem vetett rájuk.
Pál visszatér a szíriai Antiókhiába
18 Pál sokáig Korinthusban maradt a testvérek között, azután elbúcsúzott tőlük, és Szíriába hajózott. Priszcilla és Akvila is vele tartott. Amikor Kenkreába értek, Pál levágatta a haját, mert fogadalmat tett Istennek.[e] 19 Amikor megérkeztek Efezusba, Priszcilla és Akvila letelepedett a városban. Pál Efezusban is bement a zsinagógába, ahol beszélgetett és vitatkozott a zsidókkal. 20 Azok kérték, hogy maradjon még náluk, de ő tovább akart utazni. 21 Amikor elbúcsúzott tőlük, azt mondta: „Ha Isten is akarja, még visszajövök hozzátok.” Azután hajóra szállt, és tovább utazott Efezusból.
22 Cézáreában szállt partra, majd innen felment Jeruzsálembe. Köszöntötte a helyi gyülekezetet, azután a szíriai Antiókhiába ment. 23 Egy ideig ott maradt, azután innen is továbbutazott, s bejárta Galácia és Frígia vidékét. Minden városban biztatta és erősítette Jézus tanítványait.
Apollós Efezusban és Korinthusban
24 Közben egy Apollós nevű művelt zsidó férfi érkezett Efezusba. Alexandria városából származott, kitűnő szónok volt, és nagyon jól ismerte az Írásokat. 25 Apollós már korábban kapott valamilyen tanítást az Úr Útjáról, de csak azt a bemerítést ismerte, amelyet Bemerítő János hirdetett. Ennek ellenére nagy buzgalommal hirdette, és tanította a Jézussal kapcsolatos dolgokat. 26 Apollós kezdett az efezusi zsinagógába járni, és ott nagyon bátran beszélt. Amikor Priszcilla és Akvila hallották Apollóst, meghívták magukhoz. Beszélgettek vele, és részletesebben elmagyarázták neki Isten Útját.
27 Ezután Apollós el akart menni Akhájába. Az efezusi testvérek biztatták, és levelet írtak az Akhájában lakó tanítványoknak, hogy fogadják őt szívesen. Amikor azután Apollós odaérkezett, nagy segítséget jelentett azoknak, akik Isten kegyelme által hívőkké lettek. 28 Apollós ugyanis a nyilvánosság előtt tartott viták során meggyőző erővel cáfolta a zsidók érvelését, és az Írások alapján bebizonyította, hogy Jézus a Messiás.
Footnotes
- Apostolok 18:2 Claudius császár Római császár, aki Kr.u. 41–45 között uralkodott.
- Apostolok 18:6 lerázta… port Ezzel figyelmeztette őket, hogy megszakít velük minden kapcsolatot.
- Apostolok 18:6 görögökhöz Szó szerint: „a nem zsidókhoz”.
- Apostolok 18:7 aki… imádta Ez a kifejezés azt jelenti, hogy nem volt zsidó származású, mégis Izráel Istenét imádta. Lásd ApCsel 16:14.
- Apostolok 18:18 Pál… Istennek Zsidó szokás szerint így fejezte ki, hogy Istennek tett fogadalmának letelt az ideje.
Actes 18
La Bible du Semeur
Paul à Corinthe
18 Après cela, Paul partit d’Athènes et se rendit à Corinthe[a]. 2 Il y fit la connaissance d’un Juif nommé Aquilas, originaire du Pont[b], qui venait d’arriver d’Italie avec sa femme Priscille[c], car tous les Juifs avaient été expulsés de Rome par un décret de l’empereur Claude[d]. Paul se lia avec eux. 3 Comme il avait le même métier qu’eux – ils fabriquaient des toiles de tente – il logea chez eux et ils travaillèrent ensemble.
4 Chaque sabbat, Paul prenait la parole dans la synagogue et cherchait à convaincre les Juifs et les Grecs. 5 Quand Silas et Timothée arrivèrent de Macédoine, il consacra tout son temps à annoncer la Parole[e]. Il rendait témoignage aux Juifs que Jésus est le Messie.
6 Mais ceux-ci s’opposaient à lui et l’injuriaient. Aussi il secoua contre eux la poussière de ses vêtements et leur dit : Si vous êtes perdus, ce sera uniquement de votre faute. Je n’en porte pas la responsabilité. A partir de maintenant, j’irai vers les non-Juifs.
7 Il partit de là et se rendit chez un certain Titius Justus. C’était un non-Juif qui adorait Dieu, et sa maison était juste à côté de la synagogue. 8 Crispus, le chef de la synagogue, crut au Seigneur ainsi que toute sa famille. Beaucoup de Corinthiens qui écoutaient Paul crurent aussi et furent baptisés.
9 Une nuit, le Seigneur lui-même parla à Paul dans une vision : N’aie pas peur, lui dit-il, parle et ne te tais pas, 10 je suis avec toi. Personne ne pourra s’attaquer à toi pour te faire du mal, car il y a dans cette ville un peuple nombreux qui m’appartient.
11 Alors Paul se fixa à Corinthe et, pendant un an et demi, y enseigna la Parole de Dieu.
12 A l’époque où Gallion[f] était gouverneur de la province d’Achaïe, les Juifs se mirent d’accord pour se saisir de Paul et ils l’amenèrent devant le tribunal. 13 Là, ils l’accusèrent ainsi : Cet homme cherche à persuader les gens de servir et d’adorer Dieu d’une façon contraire à la loi[g].
14 Paul se préparait à répondre, quand Gallion dit aux Juifs : Ecoutez-moi, ô Juifs, s’il s’agissait d’un délit ou de quelque méfait punissable, j’examinerais votre plainte comme il convient. 15 Mais puisqu’il s’agit de discussions sur des mots, sur des noms, et sur votre loi particulière, cela vous regarde ; je ne veux pas en être juge.
16 Là-dessus, il les renvoya du tribunal. 17 Alors la foule s’en prit à Sosthène, le chef de la synagogue, et le roua de coups devant le tribunal, sans que Gallion s’en mette en peine.
18 Après cet incident, Paul resta à Corinthe le temps qui lui parut nécessaire, puis il prit congé des frères et s’embarqua pour la Syrie, emmenant avec lui Priscille et Aquilas. Avant de quitter le port de Cenchrées[h], Paul se fit raser la tête car il avait fait un vœu[i]. 19 Ils arrivèrent à Ephèse, où Paul laissa ses compagnons. Quant à lui, il se rendit à la synagogue pour y discuter avec les Juifs. 20 Ceux-ci l’invitèrent à prolonger son séjour, mais il refusa. 21 En les quittant il leur dit toutefois : Je reviendrai vous voir une autre fois, s’il plaît à Dieu.
Il repartit donc d’Ephèse par mer. 22 Il débarqua à Césarée et, de là, il monta à Jérusalem[j] où il alla saluer l’Eglise. Puis il redescendit à Antioche. 23 Après y avoir passé un certain temps, il repartit et parcourut de lieu en lieu la région galate de la Phrygie[k], en affermissant tous les disciples dans la foi.
Apollos
24 Un Juif nommé Apollos, originaire d’Alexandrie, était arrivé à Ephèse. C’était un homme très éloquent, qui connaissait très bien les Ecritures. 25 Il avait été instruit de la Voie du Seigneur et parlait avec enthousiasme de Jésus. L’enseignement qu’il apportait sur lui était d’une grande exactitude. Mais il ne connaissait que le baptême de Jean.
26 Il se mit donc à parler avec assurance dans la synagogue. Quand Priscille et Aquilas l’eurent entendu, ils le prirent avec eux et lui expliquèrent plus précisément la Voie de Dieu. 27 Comme il avait l’intention de se rendre en Achaïe, les frères l’y encouragèrent vivement et écrivirent aux disciples de Corinthe de lui faire bon accueil. Dès son arrivée là-bas, il fut, par la grâce de Dieu, d’un grand secours pour les croyants, 28 car il réfutait avec vigueur, en public, les arguments des Juifs, et démontrait par les Ecritures que Jésus est le Messie.
Footnotes
- 18.1 Corinthe : capitale de la province d’Achaïe, au sud de la Grèce. Ville très peuplée (700 000 habitants, selon certaines estimations), célèbre dans toute l’Antiquité pour la vie dissolue de ses habitants.
- 18.2 Le Pont : province au sud-est de la mer Noire, donc au nord de l’Asie Mineure.
- 18.2 Priscille : diminutif de Prisca (2 Tm 4.19).
- 18.2 Claude : voir note 11.28. Le décret dont il est question date de l’an 49 ou 50.
- 18.5 Voir 17.15 ; 1 Th 3.1, 6. Paul a pu se consacrer entièrement à l’annonce de la Parole parce que les Philippiens lui ont fait parvenir de quoi pourvoir à ses besoins (Ph 4.16).
- 18.12 D’après une inscription de l’époque, Gallion fut en fonction à Corinthe de mai 51 à mai 52 (ou 52-53).
- 18.13 La loi romaine accordait au judaïsme le statut de « religion autorisée ». Les Juifs accusent Paul d’introduire une nouvelle religion : un crime considéré comme capital. Gallion a pu comprendre : contraire à la Loi juive (v. 15).
- 18.18 Corinthe était desservie par deux ports. Cenchrées se trouvait à l’est, sur la mer Egée.
- 18.18 Selon la pratique de la consécration par vœu (Nb 6.1-21), on ne se faisait pas couper les cheveux pendant la durée du vœu (voir Ac 21.24).
- 18.22 Le texte a seulement : Il monta, ce qui, dans ce contexte, signifie : se rendre à Jérusalem.
- 18.23 Autre traduction : parcourut successivement les régions de la Galatie et de la Phrygie.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.