2 Krónika 6:3-11

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Salamon beszéde^(A)

³ Ezután a király megfordult, és megáldotta Izráel közösségét — az egész népet. Ekkor mindenki felállt, és úgy hallgatta a király szavait. ⁴ Ő pedig ezt mondta:

„Áldott legyen az Örökkévaló, Izráel Istene, aki most beteljesítette hatalmával, amit apámnak, Dávidnak megígért. ⁵ Mert ezt mondta neki: »Attól a naptól fogva, hogy népemet kihoztam Egyiptom földjéről, mindmáig nem választottam ki egyetlen várost sem, Izráel egyik törzséből sem, hogy ott építsenek nekem házat, amelyben nevem lakozzon, és nem választottam senki emberfiát, hogy uralkodó legyen népem, Izráel fölött. ⁶ Most azonban kiválasztom Jeruzsálemet, hogy a nevem ott legyen, és kiválasztom Dávidot, hogy népemnek, Izráelnek a vezetője legyen.«

⁷ Apám, Dávid elhatározta, hogy Izráel Istene, az Örökkévaló nevének Templomot épít, ⁸ de az Örökkévaló ezt mondta neki: »Látom, elhatároztad, hogy házat építesz nevemnek — és ezt jól gondoltad! ⁹ De mégsem te fogod felépíteni azt a házat, hanem a fiad, aki tőled származik, s még csak ezután fog majd megszületni. Ő fogja felépíteni azt a házat nevemnek.«

¹⁰ Az Örökkévaló beteljesítette ígéretét, amelyet mondott, mert valóban apám, Dávid helyére léptem, Izráel trónjára ültem — ahogy az Örökkévaló megígérte. Ezen fölül felépítettem a Templomot az Örökkévaló, Izráel Istene tiszteletére. ¹¹ Elhelyeztem ott Szövetségládát, amelyben az Örökkévaló Szövetsége van, amelyet Isten kötött Izráel fiaival.”