A A A A A
Bible Book List

2 Királyok 9Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Jéhú, Izráel királya

Elizeus szólt az egyik tanítványnak a próféták közösségéből:[a] „Készülj fel az útra! Fogd ezt a korsó olajat, és menj el a gileádi Rámótba! Ott keresd meg Jéhút, Jósafát fiát, Nimsi unokáját. Hívd ki a társai közül, és vezesd be egy belső szobába. Öntsd a fejére az olajat, és mondd neki: »Az Örökkévaló mondja neked: Fölkentelek téged Izráel királyává.« Azután fuss el onnan, ne maradj ott egy percig se!”

Így is lett. A fiatal próféta elment a gileádi Rámótba. Meglepetésére ott találta a hadsereg vezéreit, akik éppen egy asztalnál ültek. Azt mondta: „Üzenetet hoztam neked, parancsnok!”

Jéhú megkérdezte: „De melyikünknek?”

„Neked, parancsnok!” — mondta a próféta.

Jéhú fölkelt, és ketten bementek a házba. Ott a próféta Jéhú fejére öntötte az olajat, és ezt mondta: „Az Örökkévaló, Izráel Istene mondja neked: »Királlyá kenlek téged: mostantól fogva te vagy az Örökkévaló népének, Izráelnek a királya. Irtsd ki uradnak, Ahábnak egész családját! Így állok bosszút Jezábelen, amiért meggyilkolta szolgáimat, a prófétákat és az Örökkévaló többi szolgáját. Kipusztul Aháb egész családja. Kiirtok Izráelből minden fiút és férfit Aháb rokonságából, apraját-nagyját egyaránt. Úgy bánok Aháb családjával, mint Jeroboám, Nebát fia, vagy Baasá, Ahijjá fia családjával. 10 Jezábelt pedig a kutyák eszik meg jezréeli birtokán, el se temetik!«” Azzal a próféta elfutott onnan.

Jéhút királlyá teszik a hadsereg vezetői

11 Azután Jéhú visszament a király szolgáihoz, a hadsereg vezetőihez. Azok megkérdezték: „Minden rendben van? Minek jött ez a bolond hozzád?”

De Jéhú nem akarta elmondani nekik, mi történt. „Semmi különös! Tudjátok, mi mindent fecsegnek ezek össze-vissza!”

12 De azok már gyanút fogtak: „Ne beszélj mellé, Jéhú! Mondd meg az igazat!”

Akkor Jéhú elmondott nekik mindent igazán: „Azt mondta nekem a próféta: Ezt üzeni az Örökkévaló: »Királlyá kenlek téged, hogy Izráel királya légy.«”

13 Ezt hallva a vezérek levetették felsőruhájukat, és Jéhú lába alá terítették a lépcsőkre, majd megfújták a sófárt, és ezt kiáltották: „Jéhú a király!”

14 Így kezdődött Jéhúnak, Nimsi unokájának az összeesküvése Jórám, Júda királya ellen. Jórám ekkor Izráel egész seregével a gileádi Rámót várát védte Hazáélnek, Arám királyának a serege ellen. 15 Azonban a harcban megsebesült, és visszatért Jezréelbe, hogy a sebeit gyógyíttassa.

Jéhú ezt mondta a vezéreknek: „Ha valóban engem akartok királyotoknak, akkor ne engedjünk senkit kimenni a városból, nehogy elvigye a hírt Jezréelbe!”

Jéhú megöli Jórámot

16 Ezután Jéhú harci szekerére szállt, és csapatával együtt elindult Jezréelbe, mivel Jórám oda ment, hogy a sebét gyógyíttassa. Ugyanakkor Ahazjá, Júda királya is Jezréelbe ment, hogy meglátogassa Jórámot.

17 Jezréel tornyában az őrszem észrevette a közeledő csapatot, és jelentette a királynak.

Jórám azt mondta: „Küldjetek ki egy lovast, hogy kérdezze meg, békés szándékkal jönnek-e!”

18 A lovas küldött Jéhú elé sietett, és megszólította: „A király kérdezi, békés szándékkal jöttök-e?”

„Ugyan, mit törődsz te azzal? Állj be mögém, és kövess engem!” — felelte Jéhú.

Az őrszem jelentette Jórámnak: „A küldött odament a közeledő csapathoz, de nem tért vissza.”

19 Erre Jórám kiküldött egy másik lovast, aki ezt mondta Jéhúnak: „A király kérdezi, békés szándékkal jöttök-e?”[b]

„Ugyan, mit törődsz te azzal? Állj be mögém, és kövess!” — felelte Jéhú.

20 Az őrszem ismét jelentette Jórámnak: „A második küldött is odament a közeledő csapathoz, de ő sem tért vissza. De aki azt a harci szekeret vezeti, úgy hajt, mint egy őrült. Jéhú, Nimsi unokája szokott így hajtani.”

21 Akkor Jórám megparancsolta, hogy fogjanak be a szekerébe. Azután Jórám, Izráel királya és Ahazjá, Júda királya — mindegyik a maga harci szekerén — Jéhú elé hajtottak. Éppen ott találkoztak vele, ahol egykor a jezréeli Nábót szőlőskertje volt.

22 Jórám megszólította Jéhút: „Békés szándékkal jössz?”

„Hogy lehetne békesség, amíg anyád, Jezábel folyton csak szaporítja a bálványimádást[c] és a varázslást?!” — felelte Jéhú.

23 Erre Jórám megfordította a szekerét, hogy elmeneküljön. Közben odakiáltott Ahazjának: „Ez árulás, Ahazjá!”

24 Jéhú fogta az íját, és teljes erővel a menekülő király hátába lőtte nyilát. Jórámot a nyíl szíven találta, azonnal összeesett a szekerében, és meghalt.

25 Jéhú ezt mondta a szekere hajtójának, Bidkarnak: „Fogd Jórám holttestét, és dobd a jezréeli Nábót földjére! Emlékezz rá, hogy amikor mi ketten egymás mellett álltunk a harci szekéren, Jórám apja, Aháb király mögött, az Örökkévaló megmondta, hogy ez így fog történni — s lám, most beteljesedett! Azt mondta Ahábnak: 26 »Amilyen igaz, hogy tegnap láttam Nábótnak és a fiainak kiontott vérét, olyan biztos, hogy egy napon éppen ezen a helyen fogok bosszút állni rajtad!« Dobd oda hát Jórám testét arra a helyre, az Örökkévaló szava szerint!”

Jéhú megöli Ahazjá királyt és Jezábelt

27 Ahazjá, Júda királya látta ezt, és igyekezett Bét-Haggán felé menekülni a harci szekerén. Jéhú és a csapata azonban őt is üldözőbe vette. Ezt mondta Jéhú az embereinek: „Ahazját is lőjétek le!” Meg is sebesítették őt a szekerén, a nyilaikkal[d] a Gúr-hágó közelében, Jibleám mellett. Ahazjá mégis elmenekült, de csak Meggidóig jutott, mert ott belehalt a sérülésébe. 28 Szolgái ezután hazavitték a holttestét a harci szekerén Jeruzsálembe, s ott eltemették ősei mellé, a Dávid városában. 29 Jórám, Aháb fia uralkodásának 11. évében lett Ahazjá Júda királya.

30 Ezután Jéhú Jezréelbe ment. Amikor Jezábel ezt megtudta, kicsinosította magát, és kinézett az emeleti ablakon. 31 Amikor Jéhú bevonult a város kapuján, lekiáltott neki: „Hogy vagy, Zimri?[e] Meggyilkoltad a saját uradat?!”

32 Jéhú erre odanézett, majd fölkiáltott: „Van-e ott valaki, aki velem tart?”

Erre két-három királyi szolga megjelent az ablakban. 33 „Fogjátok meg Jezábelt, és hajítsátok ki!” — mondta nekik Jéhú. Azok engedelmeskedtek, és kidobták. Ő lezuhanva szörnyethalt, és vére a falra fröccsent, meg a lovak lábára, amelyek összetaposták.

34 Jéhú az embereivel ezután leült enni-inni. Azután azt mondta: „Nézzetek utána annak az átkozott asszonynak, s temessétek el, mégiscsak király leánya volt!”

35 De mire a szolgák kimentek, hogy eltemessék, a holttestből már alig találtak valamit: csak a koponya, a lábszár és a kézfej maradt belőle. 36 Amikor ezt jelentették Jéhúnak, ő így szólt: „Így teljesedett be, amit az Örökkévaló mondott szolgája, a tisbei Illés által Jezábelről: »A kutyák eszik meg Jezábel testét Jezréelben. 37 Olyan lesz a holtteste azon a jezréeli földbirtokon, mint a trágya a szántóföldön. Senki meg nem mondhatja róla, hogy ez volt Jezábel!«”

Footnotes:

  1. 2 Királyok 9:1 próféták közössége Próféták és tanítványaik közössége, amelyben az idősebbek tanították a fiatalabbakat.
  2. 2 Királyok 9:19 békés… jöttök-e Akkoriban a köszöntés ez volt: „Békesség!” Ugyanezzel a szóval fogadták a köszöntést.
  3. 2 Királyok 9:22 bálványimádás Szó szerint: „prostitúció”, „házasságtörés”, „paráznaság”. A jelentése lehet átvitt értelmű és/vagy szószerinti is.
  4. 2 Királyok 9:27 Meg… nyilaikkal Ez a rész nem szerepel a masszoréta héber szövegben (valószínűleg véletlenül maradt ki), de megtalálható a régi Szíriai kéziratban és az ókori latin fordításokban.
  5. 2 Királyok 9:31 Zimri Sok évvel korábban Zimri meggyilkolta Izráel királyát, Élát, és utána ő lett a király. Kiirtotta Baasá családját is. Lásd 1Kir 16:8–12.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes