Add parallel Print Page Options

Sába királynője meglátogatja Salamont(A)

10 Sába királynője is hallotta Salamon hírnevét és az Örökkévaló nevét. Ezért útra kelt, hogy Salamont nehéz kérdésekkel próbára tegye. A királynő nagy kísérettel utazott: sok szolgával és nagy tevekaravánnal, amely drága fűszereket, drágaköveket és rengeteg aranyat szállított. Amikor megérkezett Jeruzsálembe, találkozott Salamonnal, és beszélt vele mindenről, amit a szívében forgatott. Salamonnak nem esett nehezére válaszolni a kérdéseire: mindegyikre meg tudott felelni. Sába királynője látta Salamon bölcsességét, megnézte a királyi palotát, amelyet Salamon épített, látta, milyen ételeket szolgálnak fel a király asztalánál, látta a főembereket a király mellett ülni, elcsodálkozott az ételek és italok felszolgálóin és a ruháikon, látta, amint a király áldozatokat mutat be az Örökkévaló Templomában — mindezek láttán a lélegzete is elakadt az ámulattól.

Majd ezt mondta a királynak: „Amit országomban hallottam a bölcsességedről, tetteidről és mondásaidról, az mind igaznak bizonyult! De nem akartam elhinni, amíg a saját szememmel meg nem győződtem róla. Bizony, nekem még a felét sem mondták el annak, amit itt láttam. Bölcsességed és gazdagságod fölülmúlta híredet! Boldogok tisztségviselőid[a] és szolgáid, hogy hallhatják bölcsességedet! Áldott legyen Istened, az Örökkévaló, aki kedvét leli benned, és Izráel trónjára ültetett! Bizony, szereti az Örökkévaló Izráel népét mindörökké, ezért tett téged Izráel királyává, hogy igazságosan uralkodj és igazságot szolgáltass népednek.”

10 Sába királynője igen sok ajándékot adott Salamonnak: 120 talentum[b] aranyat, rengeteg illatszert, füstölőszert és drágaköveket. Senki más nem ajándékozott ilyen sok illatszert és füstölőszert Salamonnak, mint a királynő.

11 Hírám király szolgái, Salamon szolgáival együtt nemcsak aranyat, hanem sok almug fát[c] és drágakövet is hoztak Ófirból. 12 Salamon ebből oszlopokat készíttetett az Örökkévaló Templomába és a királyi palotába, ezenkívül az énekesek számára hangszereket is: hárfákat és lantokat. Ilyen sok almug fát azóta sem láttak Júdában.

13 Salamon király is megajándékozta Sába királynőjét mindazzal, amit csak kívánt, vagy kért tőle — azon kívül, amit királyi ajándékul önként adott neki. Ezután Sába királynője szolgáival együtt visszatért országába.

Salamon gazdagsága(B)

14 Salamon kincstárába évente 666 talentum arany[d] érkezett, 15 azon kívül, amit az árusok és a kereskedők befizettek. Arábia királyai és Salamon országának helytartói is rendszeresen hoztak a királynak aranyat.

16-17 Salamon készíttetett 200 nagyméretű és 300 kisebb vert arany pajzsot — ezek egyenként 600 sékel, illetve 3 mina[e] aranyból készültek. A pajzsokat a palotának abban a termében helyezte el, amelyet „Libanoni erdő házának” neveztek.

18 Salamon készíttetett egy nagy királyi trónt, amelyet elefántcsont faragványok díszítettek, és a legfinomabb arannyal vontak be. 19 Hat lépcső vezetett fel a trónhoz, amelynek kerek háttámlája volt. A trónszék két karfája mellett egy-egy oroszlán szobra állt. 20 A lépcsőkön jobbról-balról szintén oroszlánszobrok álltak: összesen tizenkettő. Ehhez hasonló trónt nem készítettek azelőtt más királyságban.

21 Salamon minden ivóedénye aranyból készült, akárcsak a királyi palota „Libanoni erdő házának” az összes eszköze[f] is. A palotában nem használtak ezüsteszközöket, mert Salamon idejében az ezüstöt nem sokra becsülték.

22 A király minden harmadik évben Hírám király szolgáival együtt hajókat küldött Társisba, ahonnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hoztak.

23 Salamon király gazdagság és bölcsesség tekintetében fölülmúlta a Föld minden más királyát. 24 Ezért az emberek minden országból igyekeztek Salamont meglátogatni, hogy hallják bölcsességét, amellyel Isten megajándékozta. 25 Amikor meglátogatták, évről-évre rengeteg ajándékot hoztak: ezüst-, és aranytárgyakat, díszes ruhákat, fegyvereket, drága illatszereket, füstölőszereket, lovakat és öszvéreket.

26 Salamon hadseregében 1 400 harci szekér és 12 000 ló volt. Ezeket külön városokban — a szekerek városaiban — állomásoztatta, egy részük pedig állandóan a király mellett, Jeruzsálemben teljesített szolgálatot.

27 Uralkodása idején Jeruzsálemben olyan közönséges lett az ezüst, mint a kő, és annyi volt a cédrusfából készült épület, mint a vadfüge a síkságon. 28 Salamon kereskedői megszabott áron lovakat vásároltak Egyiptomból és Kevéből[g]. 29 Vásároltak harci szekereket is Egyiptomból, darabját 600 sékel ezüstért, a hozzá való lovakat pedig 150 sékel[h] ezüstért. Ezeket azután eladták a hettiták és arámok királyainak.

Salamont sok felesége bálványimádásra viszi

11 Salamon sok olyan nőt megszeretett, akik nem Izráelből, hanem más népek közül származtak: a fáraó leányát meg a moábiak, az ammoniak, az edomiak, a szidóniak és a hettiták közül való nőket. Pedig az Örökkévaló megparancsolta Izráel népének: „Ne házasodjatok össze idegen népek fiaival és leányaival, mert az idegen házastársak bizonyosan elfordítják az Örökkévalótól a szíveteket az ő isteneikhez!” Salamon mégis ragaszkodott ezekhez az idegen származású asszonyokhoz, és megszerette őket. Ezek közül vett magának 700 feleséget — idegen népek uralkodóinak és főembereinek a leányait —, s rajtuk kívül még 300 ágyasa is volt. Bizony, ezek az idegen asszonyok az ő szívét is elfordították az Isten iránti hűségtől.

Amikor Salamon megöregedett, már nem ragaszkodott Istenéhez, az Örökkévalóhoz teljes szívvel, mint ahogyan apja, Dávid király tette. Azért történt ez, mert Salamon szívét az asszonyai elcsábították, és rávették arra, hogy más isteneket tiszteljen és imádjon. Így Salamon Astóretet, a szidóniak istennőjét és Milkómot az ammoniak utálatos bálványát is tisztelte. Olyan dolgokat tett Salamon, amelyeket az Örökkévaló súlyos bűnöknek tart. Salamon már nem követte teljes szívvel az Örökkévalót, mint ahogy apja, Dávid tette.

Még áldozóhelyeket is épített Salamon a Jeruzsálem mellett emelkedő hegyen Kemósnak, a moábiak utálatos bálványának, meg Moloknak, az ammoniak szörnyű bálványistenének tiszteletére. Hasonló áldozóhelyeket épített Salamon az idegen népek közül származó asszonyai számára, akik ott a saját isteneiknek tömjént füstölögtettek és áldozatokat mutattak be.

Salamon tehát nem maradt hűséges Izráel Istenéhez, az Örökkévalóhoz, aki pedig kétszer is megjelent neki. Emiatt az Örökkévaló megharagudott Salamonra. 10 Bár az Örökkévaló megparancsolta neki, hogy ne imádjon más isteneket, Salamon nem engedelmeskedett neki. 11 Ezért az Örökkévaló azt mondta Salamonnak: „Mivel ezt tetted, és így megtörted a szövetséget, és nem tartottad meg rendelkezéseimet, amelyeket parancsoltam neked, ezért én is elszakítom tőled királyságodat, és a szolgádnak adom. 12 Apádra, Dávidra való tekintettel azonban ameddig élsz, ezt nem teszem meg, hanem a királyságot csak a fiad kezéből ragadom ki. 13 De még tőle sem veszem el az egészet, hanem meghagyok a kezében egyetlen törzset, szolgámra, Dávidra való tekintettel, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam.”

Salamon ellenségei

14 Az Örökkévaló ellenséget támasztott Salamonnak: Hadadot, aki az edomi királyi családból származott. 15-16 Hadad története a következő: Dávid még régebben háborút viselt az edomiak ellen. Jóáb vezetésével Izráel serege hat hónapig harcolt az edomiakkal, s ezalatt szinte minden férfit megöltek Edom népéből. Azután eltemették a halottakat. 17 Ekkor történt, hogy Hadadot — aki még kisgyermek volt — apjának szolgái megmentették, és Egyiptomba akartak menekülni vele. 18 Előbb Midjánba, majd Páránba mentek, ahol még további menekültek is csatlakoztak hozzájuk. Azután az egész edomi csoport Egyiptomba futott, és menedéket kértek a fáraótól, aki befogadta őket az országába, és letelepítette őket. A fáraó lakóházat és földbirtokot adományozott Hadadnak, és gondoskodott az élelmezéséről.

19 A fáraó jóindulattal volt Hadad iránt, és feleségül adta hozzá a feleségének, Taphenész királynőnek a nővérét. 20 Ebből a házasságból született Hadad fia, Genubat, akit Taphenész a fáraó udvarában neveltetett fel, a fáraó gyerekeivel együtt.

21 Amikor Hadad meghallotta, hogy Dávid király elhunyt, és Jóáb, a sereg vezére is meghalt, ezt mondta a fáraónak: „Kérlek, engedd meg, hogy visszatérjek szülőföldemre!”

22 A fáraó megkérdezte tőle: „Talán hiányt szenvedtél valamiben, hogy haza akarsz menni?”

„Nem, uram, mindennel elláttál engem, csupán engedélyedet kérem, hogy visszaköltözhessek a saját országomba.”

23 Másik ellenséget is támasztott az Örökkévaló Salamonnak: Rezónt, Eljádá fiát, aki urától, Hadadezertől, Cóbá királyától menekült el. 24 Amikor Dávid király megverte Cóbá hadseregét, Rezón maga köré gyűjtött egy rablócsapatot, és a vezérük lett, majd Damaszkuszban telepedett le, és ott uralkodott. 25 Ő lett Arám királya, és Salamon egész uralkodása idején ellensége volt Izráelnek. Ő is sok bajt okozott Izráelnek, akárcsak Hadad.

26 Jeroboám, az efrátai Nebát fia Cerédában élt, anyja, Cerúja özvegyasszony volt. Jeroboám Salamon egyik udvari tisztviselője volt, de föllázadt a király ellen.

27 Ez pedig így történt: Salamon király építkezései során megerősítette Millót, és Dávid városának falait kijavította. 28 Jeroboám ezeknél az építési munkáknál dolgozott, de nem kényszermunkás volt, hanem szabad ember. Amikor Salamon látta, hogy ez a fiatalember milyen szorgalmasan végzi a munkáját, kinevezte a József törzseihez tartozó kényszermunkások felügyelőjévé.

29 Ebben az időben történt, hogy egyszer Jeroboám elment Jeruzsálemből, és útközben találkozott a sílói Ahijjá prófétával, aki éppen egy új köpeny viselt. Nem volt senki más a közelben, csak ők ketten voltak a mezőn. 30 Ahijjá ekkor fogta a köpenyét, és 12 darabra szakította, 31 majd ezt mondta Jeroboámnak: „Vegyél el magadnak 10 részt, mert ezt mondja neked az Örökkévaló, Izráel Istene: »Kiszakítom Salamon kezéből a királyságot, és tíz törzset neked adok belőle, Jeroboám. 32 Egy törzset meghagyok neki, szolgámra, Dávidra való tekintettel, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam Izráel törzsei közül.

33 A többit azonban elveszem Salamontól, mert elfordult tőlem, és más isteneket imádott:[i] Astóretet, a szidóniak istennőjét, Kemóst, a moábiak istenét és Milkómot, az ammoniak istenét. Elveszem tőle, mert azzal ellentétben, ahogy apja, Dávid élt és cselekedett, Salamon nem az én utamon járt: nem azt tette, amit én jónak tartok, és nem engedelmeskedett rendelkezéseimnek és határozataimnak.

34 Azonban nem veszem ki Salamon kezéből az egész királyságot. Ő uralkodó marad egész életében — így határoztam szolgám, Dávid kedvéért, akit kiválasztottam, mert ő engedelmeskedett parancsaimnak és határozataimnak. 35 Salamon fiának a kezéből ragadom ki majd az országot, és akkor adok neked tíz törzset belőle.

36 De egy törzset meghagyok Salamon fiának uralma alatt, hogy szolgámnak, Dávidnak utódai közül maradjon valaki,[j] aki Jeruzsálemben uralkodik — abban a városban, amelyet kiválasztottam, hogy nevem oda helyezzem.

37 Téged pedig, Jeroboám, fölemellek, és királlyá teszlek Izráel fölött[k], hogy uralkodj mindenen, amit a szíved kíván. 38 Ha engedelmeskedsz mindannak, amit parancsolok neked, ha az én utamon jársz, ha azt teszed, amit én jónak látok, és megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogyan szolgám, Dávid tette, akkor veled leszek, és maradandó királyi dinasztiát[l] építek neked, ahogyan Dávidnak is építettem, és neked adom Izráelt. 39 Így fogom megalázni Dávid utódait amiatt, amit Salamon tett, de nem örökre.«”

40 Salamon ki akarta végeztetni Jeroboámot, ő azonban Egyiptomba menekült, Sisák fáraóhoz. Ott keresett menedéket, és ott is maradt egészen Salamon haláláig.

Salamon halála(C)

41 Salamon többi dolgait, és mindazt, amit tett, meg a bölcsességét följegyezték a Salamon történetének könyvében. 42 Salamon király negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izráel fölött. 43 Azután meghalt, és eltemették apjának, Dávidnak városában. Fia, Roboám követte a trónon.

Footnotes

  1. 1 Királyok 10:8 tisztségviselőid Szó szerint: „embereid”. Az ókori görög fordításban (LXX): „feleségeid”.
  2. 1 Királyok 10:10 120 talentum Mai mértékkel kb. 4,3 t.
  3. 1 Királyok 10:11 almug fát Vagy: algum fát. Nem lehet biztosan tudni, de valószínű, hogy az indiai szantálfáról van szó.
  4. 1 Királyok 10:14 666 talentum arany Mai mértékkel ez kb. 24 t.
  5. 1 Királyok 10:16 600 sékel, illetve 3 mina Mai mértékkel ez kb. 7 kg, illetve kb. 2 kg.
  6. 1 Királyok 10:21 eszköze Ez jelenthet „fegyvert” is.
  7. 1 Királyok 10:28 Kevéből A mai Törökország déli részén fekvő ókori tartomány. Nevezték Ciliciának is.
  8. 1 Királyok 10:29 600 sékel… 150 sékel Ez kb. 7 kg illetve 2 kg.
  9. 1 Királyok 11:33 mert… imádott Itt az ókori görög fordítást (LXX) és a Szíriai kéziratot követtük. A masszoréta héber szövegben ez áll: „mert elfordultak tőlem, és más isteneket imádtak…”.
  10. 1 Királyok 11:36 Dávidnak… valaki Szó szerint: „Dávidnak maradjon mécsese”.
  11. 1 Királyok 11:37 Izráel fölött Vagyis az északi tíz törzs fölött.
  12. 1 Királyok 11:38 királyi dinasztiát Szó szerint: „házat” — vagyis uralkodóházat.

Prófécia Jeruzsálem lerombolásáról

20 „Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy közel van a pusztulása. 21 Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe. Akik a városban vannak, menjenek ki onnan, akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be a városba, 22 mert azok az isteni igazságszolgáltatás napjai lesznek. Akkor teljesednek be mindazok, amelyek az Írásban fel vannak jegyezve. 23 Jaj a gyermeket váró asszonyoknak és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy nyomorúság lesz ezen a földön, és súlyos harag nehezedik erre a népre! 24 Egy részüket fegyverrel ölik meg, más részüket fogságba viszik, szerte a világon minden nép közé. Jeruzsálemet pedig letapossák, és megszállják az Izráelen kívüli népek, s ez mindaddig így is marad, ameddig le nem telik az ő idejük.”

Az Emberfia eljön a felhőkön(A)

25 „Csodálatos jelek fognak mutatkozni a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig a viharos tenger hullámai zúgnak. A nemzetek megrémülnek, tanácstalanságukban kétségbeesnek, és összezavarodnak. 26 Az emberek elájulnak, sőt meghalnak rémületükben, mikor látják, hogy mi közeledik a föld lakosaira. Még az égben lévő hatalmak is meginognak. 27 Akkor majd mindenki meglátja az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy erővel és dicsőségben!

28 Amikor pedig ezek az események elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok!”

Jézus szavai mindig érvényesek maradnak(B)

29 Azután Jézus mondott a tanítványainak egy példázatot is: „Figyeljétek meg a fügefát és a többi fákat! 30 Amikor látjátok, hogy kihajtanak, magatok is tudjátok, hogy már közel van a nyár. 31 Ehhez hasonlóan, amikor majd látjátok, hogy ezek megtörténnek, ismerjétek fel, hogy Isten Királysága már közel van!

32 Igazán mondom nektek: ez a nemzet[a] el nem múlik, amíg mindezek a dolgok be nem teljesednek. 33 Az ég és a föld elmúlik, de amit én mondok, az soha nem múlik el: mindig érvényes marad!”

Mindenkor álljatok készen!

34 „Vigyázzatok magatokra! Ne engedjétek, hogy a lelketeket túlságosan lefoglalja vagy megterhelje valamilyen kábulat, részegség vagy gond! Különben az a nap olyan váratlanul ér benneteket, mint a csapda. 35 Mert eljön az a nap minden emberre, aki csak a föld színén lakik. 36 Ti azonban mindig éberen őrködjetek! Imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni azokból a dolgokból, amelyek bekövetkeznek, és hogy majd bizalommal állhassatok meg az Emberfia előtt!”

37 Jézus nappal a Templom területén tanított, de este kiment az Olajfák hegyére, és ott töltötte az éjszakát. 38 Az egész nép már korán reggel sietett hozzá a Templom területére, hogy hallgassa őt.

Read full chapter

Footnotes

  1. Lukács 21:32 nemzet Vagy: „nemzetség”, „generáció”.