Add parallel Print Page Options

Izsakhár fiai: Thóla, Pua, Jásub és Simron, négyen.

Thóla fiai pedig: Uzzi, Réfája, Jériel, Jakhmai, Jibsám és Sámuel, kik fejedelmek valának az õ atyjaiknak családjaiban. A Thóla [fiai] erõs hadakozók voltak nemzetségökben, kiknek száma Dávid király idejében huszonkétezerhatszáz vala.

Uzzi fiai: Izráhja; és az Izráhja fiai: Mikáel, Obádia, Joel, Issia, öten, a kik mind fõemberek valának.

És közöttük nemzetségeik és családjaik szerint harminczhatezer hadakozó férfi volt, mert sok feleségök volt és [sok] fiuk [is].

Ezeknek testvéreik is, Izsakhárnak egész nemzetsége szerint erõs hadakozó férfiak valának, nyolczvanhétezeren szám szerint mindenestõl.

Benjámin [fiai:] Bela, Béker és Jediáel, hárman.

Bela fiai: Esbon, Uzzi, Uzziel, Jérimót és Hiri, öt fõember az õ nemzetségökben, erõs hadakozó férfiak, a kik megszámláltatván, huszonkétezerharmincznégyen valának.

Béker fiai: Zémira, Joás, Eliézer, Eljoénai, Omri, Jeremót, Abija, Anatót és Alémet; ezek mindnyájan Béker fiai.

Azok megszámláltatván nemzetségeik szerint, családjuk fejei és az erõs hadakozó férfiak húszezerkétszázan valának.

10 Továbbá Jédiáel fia: Bilhán; Bilhán fiai: Jéus, Benjámin, Éhud, Kénaána, Zetán, Társis és Ahisahár.

11 Ezek mind Jédiáel fiai, családfõk, erõs hadakozó férfiak, a kik tizenhétezerkétszázan mehetnek vala ki a viadalra.

12 Ir fiai: Suppim és Khuppim; Húsim Ahernek fia.

13 Nafthali fiai: Jakhcziel, Gúni, Jéczer, Sallum, a Bilha fiai.

14 Manasse fiai: Aszriel, kit szüle [az õ felesége.] Az õ ágyastársa pedig, a Siriabeli asszony szülé Mákirt, a Gileád atyját.

15 Mákir pedig vevé feleségül Khuppimnak és Suppimnak hugát, kinek neve Maáka. A másiknak neve Czélofhád. Czélofhádnak leányai voltak.

16 Maáka, a Mákir felesége szüle fiat, a kit neveze Péresnek; annak pedig öcscsét Séresnek. Ennek fiai: Ulám és Rékem.

17 Ulám fia: Bédán. Ezek a Gileád fiai, ki Mákir fia volt, ki Manasse fia volt.

18 Az õ huga, Moléket pedig szülé Ishodot, Abiézert és Makhlát.

19 Semidának fiai voltak: Ahián, Sekem, Likhi és Aniám.

20 Efraim fiai pedig: Sútelákh, kinek fia Béred, ennek fia Táhát, ennek fia Elhada, ennek fia Táhát.

21 Ennek fia Zábád, ennek fia Sútelákh, Ezer és Elhád. És megölék ezeket a Gáthbeliek, a földnek lakosai; mert alámentek vala, hogy barmaikat elhajtsák.

22 Efraim azért, az õ atyjok sokáig siratá õket, a kihez elmennek vala az õ atyjafiai, és õt vigasztalják vala.

23 Beméne azért az õ feleségéhez, ki fogada méhében, és szüle fiat, és nevezé Bériának, mivelhogy szerencsétlenség történt az õ házában.

24 Leánya pedig Seéra vala, a ki alsó és felsõ Bethoront és Uzen-Seérát építé.

25 Réfah is az õ fia és Resef; ennek fia Théla, ennek fia Táhán.

26 Ennek fia Laadán, ennek fia Ammihud, ennek fia Elisáma.

27 Ennek fia Nún, ennek fia Józsué.

28 Ezeknek birtokuk és lakóhelyük vala: Béthel és annak mezõvárosai; napkeletre Naarán, napenyészetre Gézer és ennek mezõvárosai, Sikem és ennek mezõvárosai, szinte Gázáig és az ehhez tartozó mezõvárosokig;

29 És a Manasse fiai mellett: Béth-Seán és ennek mezõvárosai, Thaanák és ennek mezõvárosai, Megiddó és ennek mezõvárosai, Dór és ennek mezõvárosai. Ezekben laktak az Izráel fiának, Józsefnek fiai.

30 Áser fiai: Jimnah, Jisvah, Jisvi, Beriha és Szerakh, az õ hugok.

31 Beriha fiai: Khéber és Malkhiel, a ki Birzávit atyja volt.

32 Khéber pedig nemzé Jaflétet, Sómert, Hótámot és Suát, az õ hugokat.

33 Jaflét fiai: Pásák, Bimhál, Asvát; ezek Jaflét fiai.

34 Sómer fiai: Ahi és Róhega, Jehubba és Arám.

35 Testvérének, Hélemnek fia vala: Sófákh, Jimna, Séles és Amál.

36 Sófákh fiai: Suákh, Harnéfer, Suál, Béri és Imra.

37 Béser, Hód, Samma, Silsa, Itrán és Beéra.

38 Jéter fiai: Jéfunné, Pispa és Ara.

39 Ulla fiai: Ara, Hanniel és Risja.

40 Ezek mind Áser fiai, családfõk, válogatott harczosok, a fejedelmek fejei; és megszámláltatván az õ nemzetségök rendje szerint, huszonhatezer harczra képes férfi volt.

Benjámin pedig nemzé Belát, az õ elsõszülöttét, másodikat Asbélt, harmadikat Akhráhot,

Negyediket Nóhát, és Ráját ötödiket.

(Belának fiai voltak: Adár, Géra és Abihúd,

Abisua, Naamán, Ahóah.)

Gérát, Sefufánt és Hurámot.

Ezek az Ehud fiai: (Ezek voltak fõemberek a Géba [város]ában lakó nemzetség között, kiket fogságba vittek Manahátba.

Nevezetesen Naamánt és Ahiját és Gérát vitték fogságba): nemzé pedig Uzzát és Akhihúdot.

Saharáim pedig nemzé a Moáb mezején, minekutána eltaszítá feleségeit, Husimot és Baarát;

Nemzé [Hódes] nevû feleségétõl Jobábot és Sibját, Mésát és Malkámot,

10 Jéust is, Sokját és Mirmát. Ezek az õ fiai; fõemberek az õ nemzetségökben.

11 Husimtól nemzé Abitúbot és Elpaált.

12 Elpaál fiai: Eber, Miseám és Sémer; ez építé Onót és Lódot és ennek mezõvárosait.

13 Béria, Séma, (ezek voltak fõk az Ajalonban lakozó nemzetségek közt, és ezek ûzték vala el Gáthnak lakóit),

14 Ahio, Sasák, Jeremót,

15 Zebádia, Arád, Ader.

16 Mikáel, Ispa, Jóha, Béria fiai.

17 Zebádia, Mésullám, Hizki, Héber.

18 Ismérai, Izlia és Jobáb; Elpaál fiai.

19 Jákim, Zikri, Zabdi,

20 Eliénai, Silletai, Eliel,

21 Adája, Berája és Simrát, Simhi fiai.

22 Jispán, Eber, Eliel,

23 Abdon, Zikri, Hanán,

24 Hanánja, Elám, Anatótija,

25 Ifdéja, Pénuel, Sasák fiai,

26 Samsérai, Sehárja, Atália.

27 Jaarésia, Elia, és Zikri, Jérohám fiai.

28 Ezek voltak a családfõk az õ nemzetségök szerint, fõemberek és ezek laktak Jeruzsálemben.

29 Gibeonban pedig laktak Gibeonnak atyja; az õ feleségének neve Maaka [vala.]

30 És az õ elsõszülötte Abdon, azután Súr, Kis, Baál, Nádáb;

31 Gedor, Ahio és Zéker,

32 És Miklót, [a ki] nemzé Simámot. Ezek is testvéreiknek átellenében, Jeruzsálemben laktak testvéreikkel.

33 Nér pedig nemzé Kist; Kis nemzé Sault, Saul nemzé Jonathánt, Malkisuát, Abinádábot és Esbaált.

34 Jonathán fia: Méribbaál; Méribbaál nemzé Mikát.

35 Mika fiai: Pitón, Mélek, Tárea és Akház.

36 Akház nemzé Jehoádát. Jehoáda pedig nemzé Alémetet és Azmávetet és Zimrit; Zimri nemzé Mósát;

37 Mósa pedig Binát; ennek fia Ráfa, ennek fia Elása, ennek fia Asel.

38 Továbbá Aselnek hat fia volt, kiknek ezek neveik: Azrikám, Bókru, Ismáel, Seárja, Obádia és Hanán; ezek mind Asel fiai.

39 Az õ testvérének Eseknek fiai ezek: Ulám az õ elsõszülötte, Jéus második és Elifélet harmadik.

40 És az Ulám fiai erõs hadakozó férfiak, kézívesek voltak, s gyermekeik és unokáik százötvenre szaporodtak. Mindezek a Benjámin fiai közül valók [voltak.]

Az egész Izráel megszámláltatván nemzetségeik szerint, beirattak az Izráel és Júda királyainak könyvébe, a kik gonoszságukért Babilóniába vitetének.

A legelsõ lakosok az õ jószágaikon s városaikban, ezek: Izráeliták, papok, Léviták és Nétineusok.

Mert Jeruzsálemben laktak a Júda fiai közül s Benjámin fiai közül, Efraim és Manasse fiai közül valók:

Utái, Ammihud fia, ki Omri fia, ki Imri fia, ki Báni fia, a Pérecz fiai közül való, ki Júda fia vala.

A Silóniták közül, Asája, ki elsõszülött vala s ennek fiai.

A Zérah fiai közül: Jéuel és az õ atyjafiai, hatszázkilenczvenen.

A Benjámin fiai közül: Sallu, Mésullám fia, ki Hodávia fia, ki Hasénua fia.

Ibnéja, Jérohám fia, és Ela, Uzzi fia, ki Mikri fia, és Mésullám, Séfátja fia, ki Reuel fia, ki Ibnija fia [vala.]

Testvéreik, nemzetségeik szerint, kilenczszázötvenhatan valának; ezek mind családfõk voltak az õ atyjok háznépe szerint.

10 A papok közül is: Jedája, Jéhojárib és Jákin.

11 Azária, Hilkia fia, ki Mésullám fia, ki Sádók fia, ki Mérajót fia, ki Ahitubnak, az Isten háza fõgondviselõjének fia vala.

12 És Adája Jérohám fia, ki Pashúr fia, ki Málkija fia; Maasai, Adiel fia, ki Jahzéra fia, ki Mésullám fia, ki Mésillémit fia, ki Immer fia.

13 Ezeknek atyjokfiai az õ családjaiknak fejei, ezerhétszázhatvanan [valának,] buzgók az Isten háza dolgának munkájában.

14 A Léviták közül Semája, Hásub fia, ki Azrikám fia, ki Hasábia fia, a Mérári fiai közül.

15 Bakbakkár, Héres és Galál, és Mattánia, a Mika fia, ki Zikri fia, ki Asáf fia vala.

16 Obádia, a Semája fia, Galál fia, ki Jédutun fia, és Bérékia, Asa fia, ki Elkána fia, a ki Nétofáti faluiban lakik vala.

17 És az ajtónállók: Sallum, Akkúb, Talmon, Ahimán és ezek testvérei; Sallum pedig fõ [vala.]

18 (És [ennek] mindez ideig a királykapun [van helye] napkelet felõl.) Ezek az ajtónállók a Léviták rendje szerint.

19 Sallum pedig a Kóré fia, ki Ebiásáf fia, ki Kórákh fia, és ennek rokonságai a Kórakhiták családjából a szolgálat munkájában a hajlék ajtajának õrizõi valának, mint az õ atyáik az Úr seregében õrizték vala a bejáratot,

20 Mikor Fineás, az Eleázár fia volt egykor az õ elõljárójok, kivel az Úr vala.

21 Zakariás, a Meselémia fia, a gyülekezet sátorába való bejárat õrizõje.

22 Ezek mind választott ajtónállók voltak, kétszáztizenketten; kik az õ faluikban, nemzetségök szerint, megszámláltattak volt; kiket Dávid rendelt és Sámuel próféta az õ tisztökbe.

23 Õk és fiaik õrizik vala renddel az Úr házának, a sátornak kapuit.

24 Négyfelé valának az õrizõk: napkeletre, napnyugotra, északra és délre.

25 És ezeknek atyjokfiai az õ faluikban [valának,] de minden hetednap amazokhoz felmenének Jeruzsálembe bizonyos ideig.

26 De a kapunállók négy fõemberének állandó megbizatásuk volt. Ezek a Léviták õrizik vala a kamarákat és az Isten házának kincseit.

27 És az Úrnak háza körül hálnak vala, mivelhogy az õrzés az õ tisztök volt, és minden reggel õk nyitják vala meg az ajtókat.

28 És õ közülök [némelyek] a szolgálati edényekre [viselnek vala gondot;] mert mind a kivitelnél, mind a visszavitelnél számon veszik vala azokat.

29 Ugyanazok közül választattak vala [némelyek másféle] edénynek, a szenthely minden eszközeinek, a lisztnek, bornak, olajnak, tömjénnek és fûszereknek [gondviselésére.]

30 A papok fiai közül valók csinálják vala fûszerekbõl a drágakenetet is.

31 Továbbá Mattitja, a Léviták közül való (ki elsõszülötte a Kórakhiták közül való Sallumnak), a serpenyõkre visel vala gondot.

32 A Kéhátiták fiai és azok atyjokfiai közül [rendeltettek volt ]a szent kenyérnek gondviselésére, hogy minden szombaton megkészítsék [azt].

33 Ezek közül valók valának az éneklõk is, a Léviták közül a családfõk, a kik szabadosok valának [egyéb tiszttõl] az õ kamarájokban; mert éjjel és nappal szolgálattal tartoznak vala.

34 Ezek a Léviták között családfõk nemzetségök szerint, [fõemberek, és] ezek Jeruzsálemben laktak.

35 Gibeonban pedig laktak a Gibeon atyja, Jéhiel, és az õ feleségének neve Maaka.

36 Az õ elsõszülött fia Abdon, azután Súr, Kis, Baál, Nér és Nádáb.

37 Gedor, Ahió, Zékária és Miklót.

38 Miklót pedig nemzé Simámot. Ezek is az õ atyjokfiai átellenében laktak Jeruzsálemben az õ testvéreikkel.

39 Nér nemzé Kist, Kis nemzé Sault, Saul pedig nemzé Jonathánt, Málkisuát, Abinádábot és Esbaált.

40 Jonathán fia Méribbaál; és Méribbaál nemzé Mikát.

41 Mika fiai: Piton, Mélek és Táréa.

42 Akház pedig nemzé Jahrát, Jahra nemzé Alémetet, Azmávetet, Zimrit, Zimri pedig nemzé Mósát.

43 Mósa nemzé Bineát, ennek fia Réfája, ennek fia Elása, ennek fia Ásel.

44 Áselnek hat fia volt, kiknek neveik: Azrikám, Bókru, Ismáel, Seárja, Obádia és Hanán; ezek Ásel fiai.

Issakár leszármazottjai

Issakárnak négy fia volt: Tólá, Púá, Jásúb és Simrón.

Tólá fiai: Uzzi, Refájá, Jeriél, Jahmaj, Jibszám és Sámuel — akik mind nemzetségfők lettek. Leszármazottjaikkal együtt erős és bátor harcosok voltak. Dávid király uralkodása idején összesen 22 600 harcost tudtak kiállítani.

Uzzi fia volt Jizrahjá, az ő fia pedig Mikaél, Óbadjá, Jóel és Jissijá — mind az öten vezetők a maguk családjában. A vezetésük alá tartozó — és a rokonságukból álló — sereg 36 000 harcosból állt, ugyanis általában több feleségük és számos gyermekük volt.

Issakár törzse a nemzetségi jegyzék szerint összesen 87 000 harcost tudott kiállítani.

Benjámin leszármazottjai

Benjáminnak három fia volt: Bela, Beker és Jedíaél.

Bela fiai: Ecbón, Uzzi, Uzziél, Jerimót és Íri. Mind az öten családfők voltak és bátor harcosok. Bela utódai a nemzetségi jegyzék szerint összesen 22 034 harcost tudtak kiállítani.

Beker fiai: Zemírá, Jóás, Eliézer, Eljóénaj, Omri, Jerémót, Abijjá, Anátót és Álemet. Beker utódai a nemzetségi jegyzék szerint összesen 20 200 harcost tudtak kiállítani, akik valamennyien családfők és bátor katonák voltak.

10 Jedíaél fia volt Bilhán, annak fiai: Jeús, Benjámin, Éhúd, Kenaaná, Zétán, Társis és Ahisahar. 11 Jedíaél utódai összesen 17 200 harcost tudtak kiállítani, akik valamennyien családfők és bátor katonák voltak.

12 Suppim és Huppim Ír fiai voltak. Husim Ahár fia volt.

Naftáli leszármazottjai

13 Naftáli fiai: Jahaciél, Gúni, Jécer és Sallúm — valamennyien Bilha[a] unokái.

Manassé leszármazottjai

14 Manassé fiai: Aszriél, és Mákír, akit Manassé arám származású szolgálója szült. Mákír fia volt Gileád. 15 Mákír a huppiták és suppiták közül vett magának feleséget. Mákír nővére volt Maaká. A másodikat Célofhádnak hívták, akinek csak leányai születtek. 16 Mákír felesége, Maaká fiút szült, akit Peresnek nevezett el. Peres testvére volt Seres, akinek a fiai voltak Úlám és Rekem. 17 Úlám fia Bedán volt. Ezek voltak Gileádnak, Mákír fiának (aki Manassé fia volt) a leszármazottjai. 18 Gileád nővérének, Hammóleketnek gyermekei: Ishód, Abiezer, Mahla és Semídá.[b] 19 Semídá fiai: Ahján, Sekem, Likhi és Aniám.

Efraim leszármazottjai

20 Efraim fia volt Sútelah, ennek fia Bered, ennek fia Tahat, ennek fia Eládá, ennek fia Tahat, 21 ennek fia Zábád, ennek fia Sútelah. Efraim fiai voltak még Ézer és Elád is, akiket Gát városának a lakói megöltek, amikor ez a két fiú el akarta lopni a gátiak juhait és marháit.

22 Efraim sokáig gyászolta ezt a két fiát. Végül a testvérei meglátogatták és megvigasztalták. 23 Ezután Efraim felesége fiút szült, akit Efraim Berijának[c] nevezett, mert ilyen nagy szerencsétlenség történt Ézerrel és Eláddal. 24 Berija leánya volt Seerá, aki felépítette alsó és felső Bét-Hórónt és Uzén-Seerát.

25 Berija fia volt Refah, ennek fia Resef, ennek fia Telah, ennek fia Tahan, 26 ennek fia Ladán, ennek fia Ammihúd, ennek fia Elisáma, 27 ennek fia Nún, ennek fia Józsué.

28 Efraim leszármazottjainak lakóhelyei és birtokai a következők voltak: Bétel, azután kelet felé Naarán, nyugat felé Gézer, azután Sikem, és egészen Ajjáig — valamint a városokhoz tartozó falvak. 29 Ezen kívül az övék volt még a Manassé törzsi területével határos vidéken: Bétseán, Taanak, Meggidó és Dór, valamint a városokhoz tartozó falvak. Ezekben laktak Izráel fiának, Józsefnek a leszármazottjai.

Ásér leszármazottjai

30 Ásér gyermekei: Jimná, Jisvá, Jisvi, Berija — a fiai —, és Szerah, a leánya.

31 Berija fiai: Héber és Malkiél. Malkiél fia Birzávit.

32 Héber gyermekei: Jaflét, Sómér és Hótám — a fiai —, és Súa, a leánya.

33 Jaflét fiai: Pászak, Bimhál, Asvát. Ezek voltak Jaflét fiai.

34 Sómér fiai: Ahi, Rohgá, Jehubbá és Arám.

35 Sómér testvérének, Helemnek a fiai: Cófah, Jimná, Séles és Ámal.

36 Cófah fiai: Szúah, Harnefer, Súál, Béri, Jimrá, 37 Becer, Hód, Sammá, Silsá, Jitrán és Beérá.

38 Jeter fiai: Jefunne, Piszpá és Ará.

39 Ullá fiai: Árah, Hanniél és Ricjá.

40 Ezek voltak Ásér leszármazottjai, a családfők, mind kiváló harcosok és vezetők.

Katonai szolgálatra készített jegyzékük szerint 26 000 harcost tudtak kiállítani.

Benjámin leszármazottjai

Benjámin elsőszülött fia Bela, a második Asbél, a harmadik Ahrah, a negyedik Nóhá, az ötödik Ráfá.

Bela fiai: Addár, Gera, Abihúd, Abisúa, Naámán, Ahóah, Gera, Sefúfán és Húrám.

6-7 Éhúd fiai: Naámán, Ahijjá és Gera. Ezek családfők voltak, akik Gebában laktak, de később átköltöztek Mánáhatba. Gera költöztette őket át. Gera fiai: Uzza és Ahiúd.

Saharaim elvált két feleségétől, Húsimtól és Baarától, amikor Moáb földjén lakott. Azután egy másik feleségétől fiai születtek. 9-10 Hódes nevű feleségétől születtek ezek a fiai, akik mind családfők lettek: Jóbáb, Cibjá, Mésa, Malkám, Jeúc, Szokjá és Mirmá. 11 Abitúb és Elpaal szintén Saharaim és Húsim fiai voltak.

12-13 Elpaal fiai: Éber, Misám, Semed, Berija és Sema. Semed építette Ónó és Lód városait, meg a környező falvakat. Berija és Sema voltak az Ajjálónban élő családok vezetői. Ők űzték el Gát lakosait.

14-16 Berija fiai: Ahjó, Sásák, Jerémót, Zabadjá, Arád, Eder, Mikaél, Jispá és Jóhá. 17-18 Elpaal fiai: Zebadjá, Mesullám, Hizki, Héber, Jismeraj, Jizlíá és Jóbáb.

19-21 Simei fiai: Jákim, Zikri, Zabdi, Eliénaj, Cillétaj, Eliél, Adájá, Berájá és Simrát.

22-25 Sásák fiai: Jispán, Éber, Eliél, Abdón, Zikri, Hánán, Hananjá, Élám, Antótijjá, Jifdejá és Penúél.

26-27 Jeróhám fiai: Samseraj, Seharjá, Atalja, Jaaresjá, Élijjá és Zikri.

28 Ezek valamennyien Jeruzsálemben laktak, és a nemzetségi jegyzék szerint családfők voltak.

Saul király családja(A)

29 Jeiél alapította Gibeon városát, és ott is lakott. Feleségét Maakának hívták. 30 Elsőszülött fia volt Abdón, azután Cúr, Kís, Baál, Nér, Nádáb, 31 Gedór, Ahjó, Zeker és Miklót. 32 Miklót fia: Simá. Ők is Jeruzsálemben laktak, a rokonaik közelében.

33 Nér fia volt Kís, ennek fia Saul, ennek fiai: Jonatán, Malkisúá, Abinádáb és Esbaal.

34 Jonatán fia Meribbaal, ennek fia Míká, 35 ennek fiai: Pítón, Melek, Taréa és Áház.

36 Áház fia Jehóaddá, ennek fiai: Álemet, Azmávet és Zimri. Zimri fia Mócá, 37 ennek fia Biná, ennek fia Refájá, ennek fia Elászá, ennek fia Ácél.

38 Ácélnak hat fia volt: Azrikám, Bókerú, Jismaél, Searjá, Óbadjá és Hánán. Ezek voltak Ácél fiai.

39 Ácél testvérének, Éseknek a fiai: Úlám, az elsőszülött; Jeús, a második és Elifelet, a harmadik. 40 Úlám leszármazottjai mind bátor harcosok voltak, íj volt a fegyverük.

Gyermekeikkel és unokáikkal együtt százötvenen voltak.

Izráel népét számba vették, és családjaik szerint feljegyezték őket az Izráel Királyainak Könyvébe.

A száműzetésből visszatért jeruzsálemi lakosok(B)

Hűtlenségük miatt Júda népét száműzetésbe hurcolták Babilóniába.

A papok, a léviták és a Templom szolgái voltak az elsők, akik visszajöttek a száműzetésből, és őseik birtokát elfoglalva ismét az eredeti lakóhelyükre költöztek Izráel városaiban.

Jeruzsálemben laktak Júda, Benjámin, Efraim és Manassé törzséből a következők:

Útaj, Ammihúd fia, aki Omri fia, aki Imri fia, aki Báni fia, aki Perecnek, Júda fiának az egyik leszármazottja volt.

A silóiak közül Aszájá, az elsőszülött, és az ő fiai.

Zerah fiai közül Jeúél és a rokonai, összesen 690 fő.

Továbbá Benjámin leszármazottjai közül Szallú, Mesullám fia (aki Hódavjá fia, aki Hasszenuá fia volt). Azután Jibnejá, Jeróhám fia, azután Élá, Uzzi fia (aki Mikri fia volt), azután Mesullám, Sefatja fia (aki Reuél fia, aki Jibnijjá fia volt), és a rokonaik, akikkel együtt a származási jegyzékük szerint összesen 956 férfi tartozott közéjük. Mindannyian családfők voltak.

10 A papok közül a következők laktak Jeruzsálemben: Jedajá, Jehójárib, Jákin és 11 Azarjá, Hilkijjá fia (aki Mesullám fia, aki Cádók fia, aki Merájót fia, aki Akitúb fia, aki Isten Templomának a felügyelője volt.) 12 Azután Adájá, Jeróhám fia (aki Pashúr fia, aki Malkijjá fia volt), valamint Maszaj, Adiél fia (aki Jahréza fia, aki Mesullám fia, aki Mesillémit fia, aki Immér fia volt).

13 Rokonaikkal együtt összesen 1 760 pap, akik valamennyien családfők voltak, és az Isten Templomának a szolgálatában álltak.

14 A léviták közül a következők laktak Jeruzsálemben: Semajá, Hassúb fia (aki Azrikám fia, aki Hasabjá fia, aki Merári leszármazottja volt),

15 azután Bakbakar, Heres, Gálál, Mattanjá (Míká fia, aki Zikri fia, aki Ászáf fia volt), 16 azután Óbadjá, Semajá fia (aki Gálál fia, aki Jedútún fia volt), azután Berekjá, Ászá fia (aki Elkána fia volt). Berekjá a netófáiak falvaiban lakott.

17 A Templom kapuőrei közül ezek laktak Jeruzsálemben: Sallúm, Akkúb, Talmón és Ahimán. A vezetőjük Sallúm volt, a testvérük. 18 Korábban a Király-kapunál teljesítettek szolgálatot, a keleti oldalon. Ők voltak a léviták táboraiban is a kapuőrök. 19 Sallúm, Kóré fia (aki Ebjászáf fia, aki Kórah fia volt) és a rokonai — vagyis Kórah leszármazottjai — korábban a Szent Sátor bejáratát őrizték, ahogyan az őseik is ezt a szolgálatot végezték az Örökkévaló táborának a bejáratánál. 20 Régen Fineás, Eleázár fia volt a kapuőrök vezetője. Az Örökkévaló Fineással volt. 21 Zekarjá, Meselemjá fia a Találkozás Sátorának, vagyis a Szent Sátornak a kapuőre volt.

22 Ezeket a kiválasztott kapuőröket — összesen 212 főt — azokban a falvakban írták be a származási jegyzékbe, ahol a családjuk lakott. Őket még Dávid király és Sámuel próféta választotta ki és állította szolgálatba, mivel megbízhatók voltak. 23 Ők és a leszármazottjaik voltak felelősek az Örökkévaló Temploma kapuinak és a Szent Sátor bejáratának az őrzéséért. 24 Mind a négy égtáj irányában voltak őrök: keletről, nyugatról, északról és délről. 25 A falvakból a rokonaik időről időre eljöttek hozzájuk egy-egy hétre.

26 A kapuőrök négy lévita vezetője állandó szolgálatot teljesített. Rájuk volt bízva minden kamra a Templomban, és minden érték, ami a kamrákban volt. 27 Az éjszakát is a Templom közelében töltötték, mert éjjel is ők őrizték azt, és reggelente ők nyitották ki a kapukat.

28 A kapuőrök közül némelyek a templomi szolgálatban használt eszközökre vigyáztak: meg kellett számolniuk, amikor a kamrákból a Templomba vitték, illetve amikor visszahozták ezeket. 29 Mások a többi szent eszközökért voltak felelősek, meg az áldozatokhoz szükséges finomlisztért, borért, olívaolajért, tömjénért és a fűszerekért. 30 A felkenetés szent olaját a papok keverték össze a fűszerekből. 31 A szent kenyereket a lévita Mattitjá készítette el, aki Sallum elsőszülöttje volt, Kórah nemzetségéből. 32 Rokonai (szintén Kórah nemzetségéből) rendezték el a szent kenyereket minden szombaton.

33 Azok az énekes léviták, akik vezetők voltak, a Templom kamráiban tartózkodtak, és fel voltak mentve minden egyéb szolgálat alól, mert éjjel-nappal be voltak osztva a saját szolgálatuk rendje szerint. 34 Ezek voltak a léviták családfői, akik nemzetségi származásuk szerint vezetők voltak, és valamennyien Jeruzsálemben laktak.

Saul király származása(C)

35 Jeiél alapította Gibeon városát, és ott is lakott. Feleségét Maakának hívták. 36 Elsőszülött fia volt Abdón, azután Cúr, Kís, Baál, Nér, Nádáb, 37 Gedór, Ahjó, Zekarjá és Miklót. 38 Miklót fia: Simá. Ők is Jeruzsálemben laktak, a rokonaik közelében.

39 Nér fia volt Kís, ennek fia Saul, ennek fiai: Jonatán, Malkisúá, Abinádáb és Esbaal.

40 Jonatán fia Meribbaal, ennek fia Míká, 41 ennek fiai: Pítón, Melek, Taréa és Áház.

42 Áház fia Jadá,[d] ennek fiai: Álemet, Azmávet és Zimri. Zimri fia Mócá, 43 ennek fia Biná, ennek fia Refájá, ennek fia Elászá, ennek fia Ácél.

44 Ácélnak hat fia volt: Azrikám, Bókerú, Jismaél, Searjá, Óbadjá és Hánán. Ezek voltak Ácél fiai.

Footnotes

  1. 1 Krónika 7:13 Bilha Jákób másodfelesége, Dán és Naftáli anyja. Lásd 1Móz 30:4–8.
  2. 1 Krónika 7:18 Semídá Ez a név itt az eredeti szöveg sérülése miatt nem olvasható. A párhuzamos részek alapján pótoltuk.
  3. 1 Krónika 7:23 Berija Ez a név hasonló a héber „baj”, „szerencsétlenség” szóhoz.
  4. 1 Krónika 9:42 Jadá Ez az ókori LXX görög fordításból származik. A héber kéziratokban „Jará” található.

22 Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az õ tanítványaival a hajóba, hanem csak az õ tanítványai mentek el,

23 De jöttek [más] hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:

24 Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának õk is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.

25 És megtalálván õt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?

26 Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekbõl, és jóllaktatok.

27 Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert õt az Atya pecsételte el, az Isten.

28 Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?

29 Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit õ küldött.

30 Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit mûvelsz?

31 A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.

32 Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.

33 Mert az az Istennek kenyere, a mely mennybõl száll alá, és életet ád a világnak.

34 Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!

35 Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jõ, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.

36 De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.

37 Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jõ; és azt, a ki hozzám jõ, semmiképen ki nem vetem.

38 Mert azért szállottam le a mennybõl, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.

39 Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.

40 Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz õ benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.

41 Zúgolódának azért a zsidók õ ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennybõl szállott alá.

42 És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennybõl szállottam alá?

43 Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!

44 Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.

Read full chapter

Az emberek keresik Jézust

22 Másnap a túlsó parton maradt tömeg észrevette, hogy a tanítványok elmentek azzal az egyetlen bárkával, amely ott volt, de Jézus nem ment velük. 23 Ugyanakkor néhány másik bárka érkezett Tibériásból, nem messze attól a helytől, ahol a kenyeret ették, miután Jézus hálát adott. 24 Amikor az emberek látták, hogy sem Jézus, sem a tanítványok nincsenek ott, ők is vízre szálltak, és Kapernaumba mentek, hogy megkeressék Jézust.

Én vagyok az élet kenyere

25 Amikor rátaláltak Jézusra a túlsó parton, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?”

26 Jézus ezt válaszolta: „Igazán mondom nektek: nem azért kerestek engem, mert láttátok csodákat, hanem mert ettetek a kenyérből, és jóllaktatok. 27 Ne azon igyekezzetek, hogy ilyen földi kenyeret kapjatok, amely mulandó! Inkább arra törekedjetek, hogy olyan kenyeret szerezzetek, amely örökké megmarad, és örök életet ad! Ezt a kenyeret majd az Emberfia adja nektek, mert ő az, akit Isten erre felhatalmazott.”

28 Megkérdezték Jézustól: „Mit kíván tőlünk Isten? Mit tegyünk?”

29 Ő így felelt: „Ezt az egyet: higgyetek abban, akit Isten elküldött!”

30 Ekkor azok megkérdezték: „De milyen csodával tudod bizonyítani, hogy Isten éppen téged küldött? Ha majd ezt bebizonyítod, akkor hiszünk neked! Mit fogsz tenni? 31 Atyáink mannát ettek a pusztában, ahogy meg van írva: »Mennyből származó kenyeret adott nekik enni.«”[a]

32 Erre Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: nem Mózes adta nektek azt a mennyei kenyeret. Az igazi Mennyből jövő kenyeret Atyám adja nektek, 33 mert az igazi, Istentől származó kenyér az, aki a Mennyből száll le, és életet ad minden embernek.”

34 Ekkor így kérték: „Uram, mostantól fogva mindig add nekünk azt a kenyeret!”

35 Jézus ezt felelte: „Én vagyok az a kenyér! Én adok életet! Aki hozzám jön, nem fog éhezni soha! Aki hisz bennem, nem szomjazik soha többé! 36 Korábban már megmondtam nektek: bár láttatok engem,[b] mégsem hisztek bennem. 37 Akiket nekem ad az Atya, azok mind hozzám jönnek, és senkit sem utasítok el, hanem mindenkit befogadok, aki hozzám jön. 38 Mert nem azért jöttem le a Mennyből, hogy a saját akaratomat vigyem véghez, hanem annak akaratát, aki elküldött engem. 39 Ő pedig azt akarja, hogy senkit el ne veszítsek azok közül, akiket nekem adott, hanem mindegyiket támasszam fel az utolsó napon. 40 Mert Atyám azt akarja, hogy akik látják a Fiút és hisznek benne, azoknak örök élete legyen, és feltámasszam őket az utolsó napon.”

41 A júdeaiak felháborodtak és megütköztek azon, hogy Jézus azt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a Mennyből szállt le.” 42 Azt mondták: „Hiszen ez Jézus, a József fia! Ismerjük a szüleit! Hogy mondhat ilyet, hogy a Mennyből jött le?”

43 De Jézus így felelt nekik: „Ne zúgolódjatok egymás között! 44 Senki sem tud magától hozzám jönni, csak akkor, ha vonzza és vezeti az Atya, aki engem elküldött — én pedig majd feltámasztom azt az embert az utolsó napon.

Read full chapter

Footnotes

  1. János 6:31 Idézet: Zsolt 78:24.
  2. János 6:36 engem Néhány kéziratban ez hiányzik.