Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

26  Az ajtónállók rendje ez: A Kóriták közül Meselémiás, a Kóré fia, a ki az Asáf fiai közül való volt.

A Meselémiás fiai közül elsõszülött Zekária, Jédiáel második, Zebádia harmadik és Játniel negyedik,

Elám ötödik, Jóhanán hatodik, Eljehoénai hetedik.

Obed-Edom fiai közül: Semája elsõszülött, Józabád második, Jóah harmadik, Sákár negyedik, Nétanéel ötödik,

Ammiel hatodik, Issakhár hetedik, Pehullétai nyolczadik, mert az Isten megáldotta vala õt.

Az õ fiának, Semájának is születtek fiai, a kik családjukban uralkodtak, mert erõs vitézek valának.

Semája fiai: Othni, Refáel, Obed, Elzabád, kinek testvérei igen erõs férfiak valának, Elihu és Sémákiás.

Ezek mindnyájan Obed-Edom fiai közül valók; mind õ magok, mind fiaik és testvéreik derék férfiak valának, erõsek a szolgálatra; hatvanketten Obed-Edomtól valók.

Meselémiásnak is fiai és testvérei tizennyolczan erõs férfiak valának.

10 Hósának is, a Mérári fiai közül, valának fiai, kik között Simri volt a fõ, nem mintha elsõszülött volna, hanem mivel az õ atyja õt akará választani fõnek;

11 Hilkiás a második, Tebáliás a harmadik, Zekária negyedik; mindnyájan a Hósa fiai és testvérei, tizenhárman.

12 Ezek között osztaték el az ajtónállás tiszte a fõemberek által, hogy az õ atyjokfiaival együtt vigyáznának és szolgálnának az Úr házában.

13 És sorsot vetének kicsiny és nagy egyaránt az õ családjaik szerint mindenik kapura.

14 És esék a napkelet felé való [kapunak õrizete] sors szerint Selémiásra; Zekáriára pedig, az õ fiára, a ki bölcs tanácsadó vala, mikor sorsot vetének, esék az északi [kapu] sors szerint.

15 Obed-Edomnak a déli [kapu;] az õ fiainak pedig a kincstartó ház.

16 Suppimnak és Hósának a napnyugotra való [kapu,] a Salléketh kapuval együtt a felmenõ töltésen, egyik õrizõhely szemben a másikkal.

17 Napkelet felé vala hat Lévita; észak felé minden napra négy; délre is minden napra négy; a kincstartó háznál kettõ-kettõ.

18 A külsõ részen napnyugat felé: négy a felmenõ töltésen, kettõ a külsõ rész felé.

19 Ezek az ajtónállók csoportjai a Kóriták és Méráriták közül.

20 A Léviták közül: Ahija volt az Isten háza kincsének, és az [Istennek] szentelt kincsnek [fõgondviselõje.]

21 A Lahdán fiai, Gersoniták fiai Lahdántól; a Lahdán családfõi, Gersonita Jéhiéli.

22 Jéhiéli fiai: Zétám és Joel az õ testvére, a kik az Úr háza kincseinek valának [gondviselõi.]

23 Az Amrám, Ishár, Hebron és Aziel nemzetségébõl valók is.

24 Sébuel pedig Gersonnak, a Mózes fiának fia a kincs fõgondviselõje volt.

25 Az õ atyjafiai pedig, Eliézertõl valók, [ezek:] Rehábiás az õ fia, kinek fia Jésáia, kinek fia Jórám, kinek fia Zikri, kinek fia Selómit.

26 Ez a Selómit és az õ testvérei valának [gondviselõi] minden megszentelt kincsnek, a melyet Dávid király, a nemzetségek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a hadakozó nép fejedelmei szenteltek vala [Istennek,]

27 A melyet a hadban való zsákmányból szenteltek vala az Úr házának építésére,

28 És a mit csak szentelt Sámuel próféta, és Saul, a Kis fia, és Abner, a Nér fia, és Joáb, a Séruja fia; és bárki szentelt is [valamit Istennek: mind] Selómitnak és az õ testvéreinek [gondviselése alatt volt.]

29 Az Isháriták közül Kenániás és az õ fiai Izráel külsõ dolgaival [bízattak meg,] mint tiszttartók és birák.

30 A Hebroniták közül Hasábiás és testvérei igen erõs férfiak, ezeren és hétszázan valának, a kik Izráel népe között, a Jordán vizén túl napenyészetre, gondviselõk voltak az Úr minden dolgában és a király szolgálatjában.

31 A Hebroniták között Jerija vala a fõ (a Hebroniták nemzetségeik és családjaik szerint megkerestetének a Dávid királyságának negyvenedik esztendejében és találtak bátor férfiakat Gileád-Jaézerben).

32 És az õ atyjafiai, erõs férfiak, kétezerhétszázan valának, családfõk; a kiket Dávid király gondviselõkké tett a Rubenitákon és Gáditákon és Manasse félnemzetségén, mind az Istennek, mind a királynak minden dolgaiban.

27  Ezek az Izráel fiai szám szerint, családfõk, ezredesek, századosok és elõljáróik azoknak, a kik a király szolgálatában állottak a seregek minden dolgaiban, a kik be- és kimennek hónapról-hónapra az egész esztendõn át; a seregek egyenként huszonnégyezer ember[bõl állának.]

Az elsõ csapatnak [vezére] az elsõ hónapban Jasobeám, a Zabdiel fia vala, mely csapat huszonnégyezerbõl állott;

Õ a Péres fiai közül való volt és vezére az elsõ hónapra [rendelt] sereg minden elõljárójának.

A [második] csapatnak [vezére] a második hónapban Dódai Ahohites vala és az õ csapatja; és Miklót az elõljáró. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

A harmadik seregnek a harmadik hónapban Benája volt a [vezére, ]a ki Jójada fõpapnak volt a fia; az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

Ez a Benája hõs volt a harmincz között, sõt a harmincz felett való volt. Csapatjának [elõljárója] az õ fia, Ammizabád vala.

A negyediknek [vezére] a negyedik hónapban Asáel vala, a Joáb testvére és utána az õ fia, Zebádia. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

Az ötödiknek vezére az ötödik hónapban Jizráhites Samhut vala. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

A hatodiknak [vezére] a hatodik hónapban a Tékoabeli Ira volt, az Ikkés fia. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

10 A hetediknek [vezére] a hetedik hónapban a Pélonbeli Héles vala, az Efraim fiai közül. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

11 A nyolczadiknak [vezére] a nyolczadik hónapban a Husátbeli Sibbékai vala, a Zárhiták közül. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

12 A kilenczediknek [vezére] a kilenczedik hónapban az Anatótbeli Abiézer vala, a Benjáminiták közül. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

13 A tizediknek [vezére] a tizedik hónapban a Nétófátbeli Maharai vala, a Zárhiták közül. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

14 A tizenegyediknek [vezére] a tizenegyedik hónapban a Pirathonbeli Benája vala, az Efraimiták közül. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

15 A tizenkettediknek [vezére] a tizenkettedik hónapban a Nétófátbeli Héldai vala, Othniel [nemzetségébõl] való. Az õ csapatja is huszonnégyezerbõl állott.

16 Izráel nemzetségei között, a Rubeniták elõljárója Eliézer, a Zikri fia; a Simeonitáké Sefátiás, a Maaka fia.

17 Lévinek Hasábia, a Kémuel fia; Áronnak Sádók;

18 Júdának Elihu, a Dávid atyjafiai közül; Izsakhárnak Omri, a Mikáel fia;

19 Zebulonnak Ismája, az Obádiás fia; Nafthalinak Jérimót, Azriel fia;

20 Efraim fiainak Hósea, az Azáziás fia; a Manasse félnemzetségének Jóel, a Pedája fia;

21 Manasse Gileád földén való félnemzetségének Iddó, a Zekáriás fia; Benjáminnak Jaasiel, az Abner fia;

22 Dánnak Azaréel, a Jérohám fia. Ezek valának az Izráel nemzetségeinek fejedelmei.

23 Nem számláltatá meg pedig Dávid azokat, a kik húsz esztendõn alól valának; mert az Úr megigérte, hogy megsokasítja Izráelt, mint az égnek csillagait.

24 Joáb, a Séruja fia megkezdé a számlálást, de véghez nem vivé, mivelhogy e miatt [Istennek] haragja támadt Izráel ellen. Ez okból a szám nem vétetett fel a Dávid király krónikájának száma közé.

25 A király kincsének [gondviselõje] vala Azmávet, az Adiel fia; a mezõkön, a városokban, a falvakban, a várakban való kincseknek pedig Jónatán, az Uzziás fia volt a [gondviselõje;]

26 A föld mûvelésére rendelt mezei munkások felett volt Ezri, a Kélub fia.

27 A szõlõmívesek felett volt a Rámátbeli Simei, és a szõlõkben levõ boros tárházak felett a Sifmitbeli Zabdi;

28 Az olajfák és a mezõn való fügefák [mívesei] felett a Gideritbeli Baálhanán; az olajos tárházak felett Joás;

29 A Sáron [mezején] legelõ barmok felett a Sáronbeli Sitrai; a völgyekben [legelõ] barmok felett pedig Sáfát, az Adlai fia.

30 A tevék felett az Ismáel nemzetébõl való Obil; a szamarak felett a Méronótbeli Jehdéja;

31 A juhok felett a Hágárénus Jaziz. Mindnyájan ezek valának a Dávid király jószágainak gondviselõi.

32 Jónatán, a Dávid nagybátyja fõtanácsos vala, a ki értelmes és írástudó ember volt. Jéhiel, a Hakhmóni fia pedig a király fiaival vala.

33 Akhitófel is a királynak tanácsosa volt. Arkites Khúsai pedig a király barátja.

34 Akhitófel után volt Jójada, a Benája fia, és Abjátár; a király hadának fõvezére pedig Joáb.

28  Egybehívatá pedig Dávid Jeruzsálembe az Izráel összes fejedelmeit, a nemzetségek fejedelmeit, a király szolgálatában levõ csapatok elõljáróit, az ezredeseket, a századosokat, a király minden jószágának és marhájának gondviselõit, a maga fiait is, udvariszolgáival, a harczosokat minden erõs vitézivel egyetemben.

És felálla Dávid király az õ lábaira, és monda: Halljátok meg [szómat] atyámfiai és én népem! Elvégezém szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék és a mi Istenünk lábainak zsámolyt; hozzá is készítettem [mindent] az építéshez.

De az Isten monda nékem: Ne [te] csinálj házat az én nevemnek; mert hadakozó ember vagy, [sok] vért is ontottál [immár.]

Engem választa az Úr, Izráel Istene az én atyámnak egész házából, hogy lennék királya az Izráel népének mindörökké; mert Júdát választotta elõljárónak és a Júda törzsében az én atyámnak háznépét; az én atyámnak fiai közül pedig engem méltóztatott királylyá tenni egész Izráel felett.

És minden fiaim közül (mert az Úr sok fiakat adott nékem) választotta Salamont az én fiamat, hogy ülne az Úr királyságának székében Izráel felett.

És monda nékem: Salamon a te fiad építi meg az én házamat és az én pitvarimat; mert én õt magamnak fiamul választottam, és én is néki atyja leszek;

Megerõsítem az õ királyságát mindörökké; ha az én parancsolatimat és ítéletimet szorgalmatosan megtartándja, a mint e mai napon.

Most azért az egész Izráelnek, az Úr gyülekezetének szeme elõtt és a mi Istenünk hallására: õrizzétek s keressétek az Úrnak a ti Istenteknek minden parancsolatit, hogy bírhassátok e jó földet, és hogy örökségül hagyhassátok fiaitokra is magatok után mindörökké.

Te azért, fiam, Salamon, ismerd meg a te atyád Istenét, és szolgálj néki tökéletes szívvel és jó kedvvel; mert az Úr minden szívbe belát és minden [emberi] gondolatot jól ért. Hogyha õt keresénded, megtalálod; ha ellenben õt elhagyándod, õ is elhagy téged mindörökké.

10 Most azért, mivelhogy az Úr választott téged, hogy néki szent házat építs: légy erõs és készítsd meg azt.

11 Akkor átadá Dávid az õ fiának, Salamonnak a tornácznak, annak házacskáinak, kincstartó helyeinek, felházainak és belsõ kamaráinak, a kegyelem táblája helyének is formáját,

12 És mindennek formáját, a melyeket szívében elgondolt vala, az Úr házának pitvarai felõl, az Isten háza kincsének és a szent kincseknek számára köröskörül levõ minden kamarák felõl.

13 A papok és Léviták csapatjainak [háza], az Úr háza szolgálatának minden munkája és az Úr háza szolgálatára való minden eszköz felõl.

14 Azután aranyat mérték szerint, a különbözõ szolgálatok eszközei számára; mértékkel minden ezüst eszközök és a különbözõ szolgálatok eszközei számára.

15 [Vagyis] aranyat mértékkel az arany gyertyatartókra és azok arany szövétnekére, mértékkel mindenik gyertyatartóra és annak szövétnekire, s az ezüst gyertyatartókra mértékkel, a gyertyatartóra és annak szövétnekire, mindegyik gyertyatartó rendeltetése szerint.

16 És aranyat mértékkel, a szent kenyerek asztalai, minden asztal számára, azonképen ezüstöt az ezüst asztalok számára.

17 A villákra, medenczékre és kancsókra tiszta aranyat; az arany poharakra is [bizonyos] mérték szerint ada aranyat, minden pohárra; és az ezüst poharakra ezüstöt [bizonyos] mértékkel, minden pohárra.

18 A füstölõ oltár számára megtisztított aranyat mérték szerint; aranyat a szekérnek [azaz] a Kéruboknak mintázására, a kik kiterjesztett [szárnyakkal] az Úr szövetségének ládáját befedezik.

19 Mindezek az Úr kezétõl írattattak meg, a ki engem megtanított az egész alkotmány formájára.

20 Monda ezek után Dávid Salamonnak, az õ fiának: Légy bátor és erõs, és kezdj hozzá, semmit ne félj és ne rettegj; mert az Úr Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hagy, tõled el sem távozik, míglen elvégzed az Úr háza szolgálatának minden mûvét.

21 Ímé, itt vannak a papok és Léviták csapatjai az Isten házának minden szolgálatára, veled lesznek minden munkában készségesen bölcseséggel, a fejedelmek is és az egész nép minden dolgaidra nézve.

29  Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: [Ím látjátok, ]hogy egyedül az én fiamat Salamont választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az Úr Istené.

Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára [bõségesen] szereztem aranyat az arany [szerszámok]ra, []ezüstöt az ezüst [szerszámok]ra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínû köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bõséggel.

Ezenfölül, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, a melyeket szereztem a szentház számára.

Háromezer tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak beborítására.

Aranyat az arany [szerszámok]ra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki [még] adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az õ kezét ma és [adjon, a mit akar] az Úrnak.

Azért szabad akaratjok szerint adának [ajándékokat] az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei.

És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat.

És valakinél [drága]kövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez, a Gersoniták közül való Jéhiel kezébe.

És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökbõl adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

10 Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet elõtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktõl fogva mind örökké!

11 Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsõség, örökkévalóság és méltóság, sõt minden, valami a mennyben és a földön van, [tied]! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett!

12 A gazdagság és a dicsõség mind te tõled [vannak,] és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erõsség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerõsíttetése.

13 Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk elõtted, és dícsérjük a te dicsõséges nevedet;

14 Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erõnk lehetne a szabad akarat szerint való [ajándék] adására, a mint tettünk? Mert tõled van minden, és a miket a te kezedbõl [vettünk, ]azokat adtuk most néked.

15 Mert mi csak jövevények vagyunk te elõtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi [életünk] napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen.

16 Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyûjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedbõl való és mindazok tiéid!

17 Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívembõl, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked.

18 Oh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az érzést a te néped szívében, és irányítsd az õ szívöket te feléd!

19 Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megõrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.

20 És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az õ atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt.

21 És áldozának az Úrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égõáldozatokkal az Úrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért.

22 S evének és ivának az Úr elõtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá tevék és felkenék õt az Úrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a fõpapságra.

23 És üle Salamon az Úr székébe, mint király az õ atyjának, Dávidnak helyében, és [mindenben] szerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel.

24 A fejedelmek és a hatalmasok, sõt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak.

25 És igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe elõtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak sem volt õ elõtte Izráelben.

26 Így uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett.

27 Az idõ pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendõ. Hebronban uralkodék hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék.

28 És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsõségével megelégedve. És uralkodék az õ fia, Salamon helyette.

29 Dávid királynak pedig úgy elsõ, mint utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében;

30 Az õ egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az õ idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.

A kapuőrök beosztása

26 A kapuőrök beosztása a következő. Kórah leszármazottjai közül: Meselemjáhú és a fiai. Meselemjáhú Kóré fia volt, és Ászáf családjából származott. A fiai: az első Zekarjáhú, a második Jediaél, a harmadik Zebadjáhú, a negyedik Jatniél, az ötödik Élám, a hatodik Jehóhánán, a hetedik Eljehóénáj.

Obed-Edóm fiai: Semajá az elsőszülött, Jehózábád a második, Jóáh a harmadik, Szákár a negyedik, Netanél az ötödik, Ammiél a hatodik, Jisszákár a hetedik, Peulletaj a nyolcadik. Isten nagyon megáldotta[a] Obed-Edómot. 6-7 Fiának, Semajának a fiai is vezetők lettek a nemzetségükben, mert tehetséges és vezetésre termett férfiak voltak. Név szerint a következők: Otni, Refáél, Obed, Elihú és a rokonaik: Szemakjáhú és Elzábád, akik erős és tehetséges emberek voltak. Ezek mind Obed-Edóm leszármazottjai voltak, erős és bátor férfiak, készek a szolgálatra, összesen 62 férfi.

Meselemjáhú fiai és rokonai összesen tizennyolcan voltak — mind bátor és erős férfiak.

10 A Merári családjából való Hószá fiai: az első Simri, aki ugyan nem az elsőszülött volt, apja mégis őt tette meg a nemzetség vezetőjének, 11 a második Hilkijjáhú, a harmadik Tebaljáhú, a negyedik Zekarjáhú. Hószá fiai és rokonai összesen tizenhárman voltak.

12 A következők voltak a kapuőrök csoportjai és azok vezetői. Nekik is megvolt a maguk feladata az Örökkévaló Templomának a szolgálatában, akárcsak a rokonaiknak. 13 A szolgálati beosztást ebben az esetben is sorsolással készítették el. Minden egyes kapuhoz kijelöltek egy családot, tekintet nélkül arra, hogy az a család hány lelket számlált.

14 A keleti kaput Selemjáhúra és családjára bízták. Fiára, Zekarjáhúra, aki bölcs tanácsadó volt, és a családjára az északi kaput bízták. 15 Obed-Edómnak és családjának jutott a déli kapu. Az ő fiai őrködtek a raktáraknál. 16 A nyugati kaput Suppim és Hószá őrizték a családjukkal. Ugyancsak ők álltak őrt a Salleket-kapunál is, a felfelé vezető út mellett.

A kapuőrök kettesével álltak őrt, egymás mellett. 17 Minden nap hat lévita állt őrt a keleti kapunál, négy az északinál, négy a délinél, és a raktáraknál is kettő-kettő minden ajtónál. 18 A Templom nyugati udvarában négyen őrködtek, és még ketten az udvarba vezető útnál.

19 Ezek voltak a kapuőrök csoportjai, akik valamennyien Kórah és Merári családjából kerültek ki.

A Templom kincstárának őrei

20 A léviták felügyelték az Isten Templomának a kincstárát és az Istennek szentelt tárgyak kamráit.

21 Ladán Gersón családjába tartozott. Jehiéli pedig az egyik nemzetség-vezetője volt Ladán családjának. 22 Jehiéli két fia, Zétám és Jóel voltak az Örökkévaló Temploma kincstárának a felügyelői és őrei.

23 A többi felügyelőt Amrám, Jichár, Hebron és Uzziél leszármazottjai közül választották ki. 24 Sebuél volt a kincsek őrzőinek a felelős vezetője, aki Gérsómnak, Mózes fiának a leszármazottja volt. 25 Sebuél leszármazottjai Eliézer ágán: Eliézer fia, Rehabjáhú, ennek fia Jesájahú, ennek fia Jórám, ennek fia Zikri, és ennek fia Selómit. 26 Ez utóbbi volt a felügyelője — a rokonaival együtt — azoknak a kincseknek, amelyeket Dávid király, a nemzetségek vezetői, a hadsereg vezetői, az ezredesek és a századosok Istennek szenteltek.

27 Amikor a hadjáratokból hazatértek, a hadizsákmány egy részét is az Örökkévalónak szentelték, és a Templom fenntartására és javítására fordították. 28 Ezeken kívül Sámuel próféta, azután Saul, Kís fia, meg Abner, Nér fia, és Jóáb, Cerúja fia is szenteltek ajándékokat az Örökkévalónak. Mindezek az adományok Selómitra és a rokonaira voltak bízva.

29 Kenanjáhút és a fiait — akik Jichár családjába tartoztak — jelölték ki, hogy bírók és tisztviselők legyenek a Templomon kívül, egész Izráel területén. 30 A Hebron családjából való Hasabjáhú és a rokonai — összesen 1 700 bátor és erős férfi — az Örökkévaló dolgait illetően királyi tisztviselők voltak Izráelnek a Jordántól nyugatra fekvő területein. 31 Hebron leszármazottjai közül Jerijjá volt a családfő a származási jegyzék szerint. Dávid uralkodásának 40. évében megvizsgálták Hebron leszármazottjainak a jegyzékét, és azt találták, hogy vannak közöttük kiváló férfiak, akik Jazér városában, Gileádban élnek. 32 Így hát Dávid Jerijjá vezetésével őket bízta meg, hogy királyi tisztviselők legyenek Rúben törzse, Gád törzse és Manassé fél törzse fölött az Örökkévaló minden dolgában és a királyra tartozó ügyekben. Ez a csoport 2 700 erős és bátor családfőből állt.

Dávid hadserege

27 Ez a névsora a hadsereg vezetőinek, az ezredeseknek, századosoknak és a többi tisztnek, akik a király szolgálatában álltak. A hadsereg tizenkét csapattestből állt, és mindegyikben 24 000 férfi teljesített katonai szolgálatot. Mindegyik csapattest évente egy hónapig állt szolgálatban.

2-3 Az első csapattest 24 000 harcosból állt, és az első hónapban szolgált. Ekkor Jásobám, Jabdiél fia töltötte be a vezér tisztségét. Ő Pérec leszármazottja volt.

A második csapattest 24 000 harcosból állt, és a második hónapban szolgált, a vezetője Miklót volt. Ekkor az ahói Dódaj töltötte be a vezér tisztségét.

A harmadik csapattest 24 000 harcosból állt, és a harmadik hónapban szolgált. Ekkor Benája, Jójádá főpap fia töltötte be a vezér tisztségét. Ő volt Dávid harmincfős különleges csapatának, a „harminc hősnek” az egyike, és egyúttal a vezetője. A csapattest parancsnoka Benája fia, Ammizábád volt.

A negyedik csapattest 24 000 harcosból állt, és a negyedik hónapban szolgált. Ekkor Aszáél, Jóáb testvére töltötte be a vezér tisztségét. Aszáél után a fia, Zebadjá töltötte be ezt a tisztséget.

Az ötödik csapattest 24 000 harcosból állt, és az ötödik hónapban szolgált. Ekkor a jizráhi Samhút töltötte be a vezér tisztségét.

A hatodik csapattest 24 000 harcosból állt, és a hatodik hónapban szolgált. Ekkor a tekóai Írá, Ikkés fia töltötte be a vezér tisztségét.

10 A hetedik csapattest 24 000 harcosból állt, és a hetedik hónapban szolgált. Ekkor a pelóni Hélec töltötte be a vezér tisztségét, aki Efraim törzséből származott.

11 A nyolcadik csapattest 24 000 harcosból állt, és a nyolcadik hónapban szolgált. Ekkor a húsái Szibbekaj töltötte be a vezér tisztségét, aki Zerah családjából származott.

12 A kilencedik csapattest 24 000 harcosból állt, és a kilencedik hónapban szolgált. Ekkor az anátóti Abiezer töltötte be a vezér tisztségét, aki Benjámin törzsébe tartozott.

13 A tizedik csapattest 24 000 harcosból állt, és a tizedik hónapban szolgált. Ekkor a netófái Mahraj töltötte be a vezér tisztségét, aki Zerah családjából származott.

14 A tizenegyedik csapattest 24 000 harcosból állt, és a tizenegyedik hónapban szolgált. Ekkor a pirátóni Benája töltötte be a vezér tisztségét, aki Efraim törzséből származott.

15 A tizenkettedik csapattest 24 000 harcosból állt, és a tizenkettedik hónapban szolgált. Ekkor a netófái Heldaj töltötte be a vezér tisztségét, aki Otniél leszármazottja volt.

Izráel törzseinek vezetői

16 Izráel törzseinek vezetői a következők voltak:

Eliézer, Zikri fia volt Rúben törzsének a fejedelme,

Sefatjáhú, Maaká fia volt Simeon törzsének a fejedelme,

17 Hasabjá, Kemúél fia volt Lévi törzsének, a lévitáknak a fejedelme,

Cádók volt Áron leszármazottjainak a fejedelme,

18 Elihú, Dávid testvére volt Júda törzsének a fejedelme,

Omri, Mikaél fia volt Issakár törzsének a fejedelme,

19 Jismajáhú, Óbadjáhú fia volt Zebulon törzsének a fejedelme,

Jerimót, Azriél fia volt Naftáli törzsének a fejedelme,

20 Hóséá, Azazjáhú fia volt Efraim törzsének a fejedelme,

Jóel, Pedájáhú fia volt Manassé fél törzsének a fejedelme,

21 Jiddó, Zekarjáhú fia volt Manassé másik fél törzsének a fejedelme Gileádban,

Jaasziél, Abner fia volt Benjámin törzsének a fejedelme,

22 Azarél, Jeróhám fia volt Dán törzsének a fejedelme.

Ezek voltak Izráel törzseinek a vezetői.

Dávid népszámlálása

23 Dávid elhatározta, hogy népszámlálást tart Izráelben. De a húsz évnél fiatalabb férfiakat nem vette számba, mert az Örökkévaló megígérte, hogy úgy megsokasítja Izráel népét, mint az ég csillagait. 24 Jóáb, Cerúja fia elkezdte a népszámlálást, de nem fejezte be,[b] mert emiatt Isten haragja sújtott Izráelre. Ezért ezt a létszámot nem jegyezték fel Dávid király krónikáiban.

A királyi tisztviselők

25 Ez a névsora a királyi tisztviselőknek, akik a király birtokait és vagyonát kezelték:

Azmávet, Adiél fia volt a királyi raktárok felügyelője.

Jehónátán, Uzzijjáhú fia volt a felügyelője a vidéki falvakban, a városokban és az erődítményekben lévő raktáraknak.

26 A földművesek felügyelője Ezri, Kelúb fia volt.

27 A szőlők felügyelője a rámai Simei volt.

A szőlők termésének és a bor tárolásának a sefemi Zabdi volt a felügyelője.

28 Az olajfaligeteknek és a fügefás kerteknek, amelyek Sefélában, a nyugati dombvidéken voltak, a gádéri Baálhánán volt a felügyelője.

Az olívaolaj raktárainak a felügyelője Jóás volt.

29 A Sáron-síkságon legelő szarvasmarhák felügyelője a sároni Sitraj volt.

A völgyekben legelő szarvasmarhák felügyelője Sáfát, Adlaj fia volt.

30 A tevék felügyelője a jismáéli Óbil, a szamaraké a mérónóti Jedejáhú volt.

31 A juhnyájak felügyelője a hagari Jáziz volt.

Ezek viseltek gondot a király vagyonára.

32 Jonatán, Dávid nagybátyja bölcs tanácsadó és írástudó volt. Jehiél, Hakmóni fia a király fiainak a nevelője volt. 33 Ahitófel a király tanácsadója volt. Az arki Húsaj volt a király barátja. 34 Ahitófel után Jehójádá, Benájáhú fia és Ebjátár lettek a király tanácsadói. A király hadseregének a parancsnoka Jóáb volt.

Dávid beszéde a Templom felépítéséről

28 Dávid összehívta Jeruzsálembe Izráel összes vezetőit: a törzsek fejedelmeit, a királyi hadsereg csapattesteinek a parancsnokait, az ezredeseket és a századosokat, a királyi birtokok és nyájak felügyelőit, a király fiainak nevelőjét, a királyi udvar tisztviselőit, a különleges katonai egység tagjait, és minden egyéb fontos tisztségviselőt.

Amikor mind együtt voltak, a király felállt, és beszédet mondott.

„Testvéreim, Izráel népe! Hallgassatok meg engem!

Az volt a szándékom és tervem, hogy én magam építek az Örökkévaló Szövetségládájának, Istenünk lába zsámolyának[c] olyan házat, ahol megállapodhat, hiszen nem kell többé helyről-helyre vándorolnia. Mindent elő is készítettem az építéshez, azonban Isten szólt hozzám: »Nem te fogsz az én nevemnek házat építeni, mert sokat hadakoztál, és sokakat megöltél.«

Az Örökkévaló, Izráel Istene apám egész családjából mégis engem választott, hogy örökké Izráel királya legyek. Mert Júda törzsét választotta, hogy első legyen Izráel törzsei között, Júda törzséből apám családját, apám fiai közül pedig jónak látta, hogy engem tegyen királlyá egész Izráel fölött. Az Örökkévaló sok fiút adott nekem, de valamennyi közül Salamon fiamat választotta, hogy az Örökkévaló királyságának trónjára üljön, és uralkodjon Izráel felett. Az Örökkévaló azt mondta nekem: »Salamon, a fiad fog nekem házat építeni, és ő építi fel udvaraimat is, mert őt választottam, hogy fiammá legyen, én pedig apjává legyek, és örökre állandóvá teszem királyi uralmát, ha a jövőben is állhatatosan és hűségesen véghezviszi, amit parancsolok neki, és ha kitartóan engedelmeskedik törvényeimnek — mint ahogy ma állhatatos és engedelmes.«

Most pedig figyeljetek rám! Egész Izráel, az Örökkévaló népe közösségének a szeme láttára és Istenünk füle hallatára mondom nektek: keressétek az Örökkévalónak, Isteneteknek az akaratát, és engedelmeskedjetek parancsainak! Akkor továbbra is tiétek lesz ez a jó föld, és állandó örökségül hagyhatjátok azt gyermekeiteknek.”

Ezután Salamonhoz fordult: „Te pedig fiam, Salamon, törekedj egyre jobban megismerni atyád Istenét, és szolgáld őt teljes szívvel-lélekkel, engedelmességre készséges lelkülettel! Mert az Örökkévaló szüntelen vizsgálja a szíveket, és tökéletesen átlátja a gondolatok és szándékok célját és mozgatórugóit. Ha tehát keresed őt és kutatod akaratát, akkor meg is találod. Ha pedig elhagyod őt és hátat fordítasz neki, akkor ő is hátat fordít neked örökre. 10 Értsd meg hát, hogy az Örökkévaló téged választott, hogy házat építs neki — szent helyet, ahol lakozzon. Légy erős és határozott — és építsd fel!”

11-12 Ezután Dávid átadta Salamonnak, a fiának a szent hely tervét és mintáját, amelyeket korábban a Szellemtől ihletve kigondolt. Ezek a tervek a következőkre vonatkoztak: a Templom épülete és annak homlokzata, a kincstárak, a felső szinten lévő kamrák, a Templom belső részei, a Szentek Szentje — vagyis a Szövetségláda helye —, a Templom körüli udvarok és az Istennek szentelt ajándékok raktárai. 13 Továbbá átadta a papok és a léviták szolgálati beosztásának és csoportjaiknak a tervét, azután az Örökkévaló Templomában végzendő szolgálatok és tennivalók leírását. Átadta a Templomban végzendő szertartásokhoz szükséges minden eszköz és berendezési tárgy tervét és leírását.

14 Az aranyból és ezüstből készítendő tárgyaknál a tervek megjelölték a hozzájuk szükséges nemesfém mennyiségét is súlymérték szerint. 15 Ugyanígy tartalmazták az aranyból, illetve ezüstből készítendő mécstartókat, a rajtuk lévő mécseseket, és a hozzájuk szükséges nemesfém mennyiségét is súlymérték szerint. 16 Hasonlóképpen a szent kenyerek aranyasztalait, az ezüstasztalokat; 17 a színarany villákat, edényeket, kelyheket, tányérokat; az ezüstkelyheket, és a hozzájuk szükséges nemesfém mennyiségét is súlymérték szerint.

18 Ezen kívül a legtisztább aranyból készítendő füstölőoltárt, az arany kerub-szobrok hordozóját — vagyis a Szövetségláda fedelét —, és a hozzájuk szükséges fém mennyiségét is súlymérték szerint. Ezek azok az aranykerubok, amelyek kiterjesztett szárnyaikkal betakarták az Örökkévaló Szövetségládáját.

19 Dávid azt mondta: „Mindezeket a terveket úgy készítettem és írtam le, hogy az Örökkévaló keze rajtam nyugodott. Ő mutatta és magyarázta el nekem, hogyan készüljenek ezek.”

20 Azután Dávid ezt mondta Salamonnak: „Fiam, légy erős és határozott, és fogj hozzá és fejezd is be ezt a munkát! Ne félj, és ne hagyd magad elbizonytalanítani, mert Istenem, az Örökkévaló Isten veled van! Ő nem hagy el téged, sem nem hagy cserben, amíg be nem fejezed az Örökkévaló házának építését és a templomi szolgálatok megszervezését. 21 Nézd, veled vannak a papok és a léviták szolgálati csoportjai, hogy az Isten Templomának minden szolgálatát elvégezzék. Itt vannak, és rendelkezésedre állnak mind a mesteremberek, akik mindenféle szükséges szakmunkát készek elvégezni. Veled vannak mind a vezetők és melletted áll az egész nép — mindannyian a rendelkezésedre állnak.”

A Templom építésére adott ajándékok

29 Ezután Dávid király ezt mondta az összegyűlt vezetőknek: „Látjátok, egyedül a fiamat, Salamont választotta Isten erre a feladatra. De Salamon még fiatal és tapasztalatlan. Ez az építkezés pedig igen nagy feladatot jelent, hiszen ez a Templom nem embereknek, hanem magának az Örökkévaló Istennek készül.

Ami engem illet, erőm szerint bőségesen szereztem és gyűjtöttem Istenem Temploma számára aranyat és ezüstöt az arany- és ezüsteszközökhöz; bronzot és vasat a bronz- és vastárgyak számára; faanyagot az épülethez; ónixot és mindenféle egyéb drágaköveket az ötvösmunkákhoz; és különböző színű padlóköveket és fehér márványt.

Mivel Istenem Templomának a felépítését teljes szívemből kívánom, azon fölül, amit a Szent Templom számára előkészítettem, még a saját kincstáramból is adok 3 000 talentum[d] ófiri aranyat és 7 000 talentum tiszta ezüstöt a Templom falainak a burkolására, és az arany- illetve az ezüsttárgyak készítésére — a mesteremberek kezébe. Ki akar közületek még ma önként ajándékot adni az Örökkévalónak?”

6-7 Akkor a vezetők is bőkezűen adtak mindenféle ajándékot az Isten Temploma építésére és berendezésére. A nemzetségfők, Izráel törzseinek a fejedelmei, a hadsereg ezredesei, századosai és a királyi tisztviselők összesen a következőket ajánlották fel: 5 000 talentum aranyat és 10 000 arany dárikot,[e] 10 000 talentum ezüstöt, 18 000 talentum bronzot és 100 000 talentum vasat. Akinek drágakövek voltak a birtokában, az azt is az Örökkévaló háza kincsestárának adta, a gérsóni Jehiél (a kincstár felügyelője) kezébe. Az egész népet nagy öröm töltötte el, mert bőkezűen, önként és tiszta szívvel adták az Örökkévalónak mindezeket. Dávid király is teljes szívvel örült ennek.

Dávid király áldja az Örökkévalót

10 Akkor Dávid király az egész gyülekezet előtt hangosan áldotta az Örökkévalót:

„Áldott legyél Örökkévaló, ősapánknak, Izráelnek Istene,
    öröktől fogva mindörökké!
11 Örökkévaló, tiéd minden nagyság, hatalom, dicsőség,
    győzelem és méltóság!
Tiéd minden, ami a Mennyben és a Földön van!
    Örökkévaló, tiéd a királyi uralom,
téged illet a felmagasztalás,
    hiszen te vagy a forrása és a feje mindennek!
12 Tőled származik minden gazdagság és dicsőség,
    te uralkodsz mindenen.
Kezedben van minden hatalom és erő.
    Te teszel valakit naggyá,
    és kezed erősít meg mindenkit.
13 Ezért most Istenünk, hálát adunk neked
    és dicsérjük neved,
14 mert ugyan ki vagyok én, és mi az én népem,
    hogy a magunk erejéből ajándékoztunk volna bármit is?
Hiszen minden tőled jön,
    és csak abból adtunk, amit kezedből kaptunk!
15 Mert csak átutazó vándorok vagyunk,
    mint őseink mindannyian.
Földi napjaink, mint az árnyékok tovatűnnek,
    s nincs remény maradnunk.
16 Örökkévaló Istenünk, mindez a gazdagság,
    amit szent neved házának építésére gyűjtöttünk,
    kezedből származik, és mind a tiéd!

17 Tudom Istenem, hogy te a szíveket vizsgálod, az őszinteséget szereted, én pedig tiszta szívvel, őszinte lélekkel adtam mindezt, és örömmel láttam, hogy néped is, amely itt összegyűlt, készségesen és szabadon adta mindezt neked.

18 Örökkévaló, őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene! Őrizd meg néped szívében örökre ezt az indulatot, és szívüket fordítsd magad felé! 19 Te adj fiamnak, Salamonnak tökéletes szívet, hogy parancsod, törvényed és tanácsod szerint járjon el, engedelmesen. Segítsd meg őt, Örökkévaló, hogy felépítse a Templomot, amelyet én előkészítettem!”

20 Akkor Dávid azt mondta az egész gyülekezetnek: „Áldjátok az Örökkévalót, Isteneteket!”

Mindannyian áldották és dicsérték az Örökkévalót, őseik Istenét, majd földig hajoltak és leborultak az Örökkévaló és a király előtt.

Salamon trónra lép

21 A következő napon áldozatokat vittek az Örökkévalónak. Azután égőáldozatokat mutattak be neki: 1 000 bikát, 1 000 kost, 1 000 bárányt, a szükséges italáldozatokkal együtt, és rengeteg egyéb áldozatot is egész Izráelért. 22 Egész nap nagy örömmel ettek-ittak az Örökkévaló jelenlétében. Azután másodszor[f] is királlyá tették Salamont, Dávid fiát: felkenték a szent olajjal az Örökkévaló fejedelmévé. Ugyanakkor Cádókot is felkenték főpappá.

23 Így követte Salamon az apját, Dávid királyt az Örökkévaló trónján. Sikeresen uralkodott, és egész Izráel engedelmeskedett neki. 24 A vezetők, a királyi tisztviselők, a hadsereg tisztjei és Dávid király többi fiai mind megerősítették, hogy elfogadják Salamont királyuknak és hűségesek lesznek hozzá. 25 Az Örökkévaló pedig felmagasztalta Salamont egész Izráel népe előtt, és nagyobb királyi méltóságot és tekintélyt adott neki, mint az előtte lévő izráeli királyoknak.

Dávid halála(A)

26-27 Dávid, Isai fia egész Izráel fölött uralkodott. Összesen negyven évig uralkodott: Hebronban hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig. 28 Teljes életet élt, érett öregkorában halt meg, betelt az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána a fia, Salamon követte a trónon.

29 Dávid király uralkodásának eseményei az elsőtől az utolsóig mind fel vannak jegyezve Sámuel próféta, Nátán próféta és Gád próféta könyveiben. 30 Ezekben megtalálható Dávid uralkodásának a története, Dávid tettei és hatalma, és mindaz, ami történt vele; meg azok az események is, amelyek Dávid idejében Izráelben és a környező királyságokban történtek.

Notas al pie

  1. 1 Krónika 26:5 megáldotta A Szövetségládát egy ideig Obed-Edóm és családja őrizte a saját házában. Ezért az Örökkévaló nagyon megáldotta ezt az egész családot. Lásd 1Krón 21.
  2. 1 Krónika 27:24 nem fejezte be Mert Isten megállította. Lásd 1Krón 21:1–30.
  3. 1 Krónika 28:2 zsámolyának Az ókori királyok trónusához egy zsámoly is tartozott, amelyen a király lába nyugodott, amikor a trónon ült. Dávid a Szövetségládát itt ehhez a királyi zsámolyhoz hasonlítja.
  4. 1 Krónika 29:4 talentum Egy talentum mai mértékkel kb. 36 kg.
  5. 1 Krónika 29:6 5 000 talentum… dárikot Ez összesen kb. 173 t aranyat jelent.
  6. 1 Krónika 29:22 másodszor Első alkalommal akkor koronázták meg, amikor a féltestvére, Adónijjá pártot ütött ellene. Lásd 1Kir 1:5–39.

127  Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építõi. Ha az Úr nem õrzi a várost, hiába vigyáz az õrizõ.

Hiába néktek korán felkelnetek, késõn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.

Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.

Mint a nyilak a hõsnek kezében, olyanok a serdülõ fiak.

Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

„A Templomba felvezető ének, Salamoné.”

127 Ha az Örökkévaló nem építi a házat,
    hiába dolgoznak rajta építői!
Ha az Örökkévaló nem védelmezi a várost,
    hiába virraszt a falon az őr!

Hiába dolgozol kora reggeltől késő estig,
    hogy küszködve megkeresd kenyered!
Még álmukban is gondoskodik az Örökkévaló
    azokról, akiket szeret!

Gyermekeid az Örökkévalótól kapott örökséged,
    jutalom kezéből, kerted gyümölcse.
Fiatalságod idején született fiaid:
    éles nyilak a harcos kezében.
Áldott, akinek ilyen nyilai vannak!
    Bizony, legyőzik ellenségeiket,
    ha megütköznek velük a város kapujában![a]

Notas al pie

  1. Zsoltárok 127:5 Bizony… kapujában Jelentheti a város védelmében vívott csatát, de a város vezetői előtt folytatott pereskedést is.