Dávid a filiszteusoknál keres menedéket

27 Dávid azonban mégis ezt gondolta: „Egyszer Saul csakugyan elpusztít engem! Jobb lesz, ha sürgősen elmenekülök a filiszteusokhoz! Ha elfutok Izráelből, Saul sem fog tovább üldözni, s így megmenekülök tőle.”

^2-3 Dávid táborában ekkor 600 férfi volt, meg a családjaik. Dávid vezetésével valamennyien felkerekedtek, és átmentek a határon a filiszteusok földjére, Ákishoz, Máók fiához, Gát királyához. Azután Gátban telepedtek le. Dávid is ott lakott Ákis király közelében két feleségével, a jezréeli Ahinóammal és a kármeli Abigaillal, aki régebben Nábál özvegye volt. ⁴ Amikor Saul megtudta, hogy Dávid Gátban keresett menedéket, lemondott róla, és felhagyott az üldözésével.

⁵ Dávid ezt javasolta Ákisnak: „Ha jóindulattal vagy irántam, kérlek, engedd meg, hogy valamelyik faluban lakhassak az embereimmel együtt! Hiszen a szolgád vagyok, miért is laknék a király városában?”

⁶ Ákis beleegyezett, és azon a napon kijelölte Dávid és csapata számára Ciklágot, hogy ott telepedjenek le. Ettől kezdve mind a mai napig Ciklág Júda királyainak a birtokához tartozik. ⁷ Dávid embereivel egy évig és négy hónapig tartózkodott a filiszteusok földjén.

⁸ Ez idő alatt Dávid és serege sokszor megtámadta a gesúriakat, a gézerieket és az amálekieket. Ezek a nomád törzsek Telam^[a] és Súr vidékén, és attól az Egyiptomig terjedő területen laktak. ⁹ Dávid és csapata pusztította ezeket a törzseket, és akiket legyőzött, azok közül senkit sem hagyott életben, még az asszonyokat sem. Juhaikat, marháikat, szamaraikat, tevéiket és a zsákmányolt ruhaneműt azonban magával vitte Ákishoz.

¹⁰ Ilyenkor Ákis megkérdezte tőle: „Ma merre mentetek portyázni?”

Dávid ilyenkor mindig félrevezető választ adott Ákisnak: „Ma Júda déli részére törtünk be” — válaszolta. Máskor ezt mondta: „Ma a jerahmeéliek ellen harcoltunk.” Vagy ezt: „Most a kéniek déli vidékét raboltuk ki.”^{[b] 11} Azért nem hagyott életben Dávid senkit a legyőzöttek közül, hogy ne tudják elárulni Ákisnak, merre portyáztak. Amíg a filiszteusoknál lakott, Dávid mindig ezt tette. ¹² Ákis megbízott benne, mert azt gondolta, hogy ezek miatt a portyázások és rablások miatt Izráel népe meggyűlölte Dávidot, aki most már mindig a szolgája marad.