1 Peter 2-3
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Living Stone and a Chosen People
2 Rid yourselves, therefore, of all malice, and all guile, insincerity, envy, and all slander. 2 Like newborn infants, long for the pure, spiritual milk, so that by it you may grow into salvation— 3 if indeed you have tasted that the Lord is good.
4 Come to him, a living stone, though rejected by mortals yet chosen and precious in God’s sight, and 5 like living stones, let yourselves be built[a] into a spiritual house, to be a holy priesthood, to offer spiritual sacrifices acceptable to God through Jesus Christ. 6 For it stands in scripture:
“See, I am laying in Zion a stone,
a cornerstone chosen and precious;
and whoever believes in him[b] will not be put to shame.”
7 To you then who believe, he is precious; but for those who do not believe,
“The stone that the builders rejected
has become the very head of the corner,”
8 and
“A stone that makes them stumble,
and a rock that makes them fall.”
They stumble because they disobey the word, as they were destined to do.
9 But you are a chosen race, a royal priesthood, a holy nation, God’s own people,[c] in order that you may proclaim the mighty acts of him who called you out of darkness into his marvelous light.
10 Once you were not a people,
but now you are God’s people;
once you had not received mercy,
but now you have received mercy.
Live as Servants of God
11 Beloved, I urge you as aliens and exiles to abstain from the desires of the flesh that wage war against the soul. 12 Conduct yourselves honorably among the Gentiles, so that, though they malign you as evildoers, they may see your honorable deeds and glorify God when he comes to judge.[d]
13 For the Lord’s sake accept the authority of every human institution,[e] whether of the emperor as supreme, 14 or of governors, as sent by him to punish those who do wrong and to praise those who do right. 15 For it is God’s will that by doing right you should silence the ignorance of the foolish. 16 As servants[f] of God, live as free people, yet do not use your freedom as a pretext for evil. 17 Honor everyone. Love the family of believers.[g] Fear God. Honor the emperor.
The Example of Christ’s Suffering
18 Slaves, accept the authority of your masters with all deference, not only those who are kind and gentle but also those who are harsh. 19 For it is a credit to you if, being aware of God, you endure pain while suffering unjustly. 20 If you endure when you are beaten for doing wrong, what credit is that? But if you endure when you do right and suffer for it, you have God’s approval. 21 For to this you have been called, because Christ also suffered for you, leaving you an example, so that you should follow in his steps.
22 “He committed no sin,
and no deceit was found in his mouth.”
23 When he was abused, he did not return abuse; when he suffered, he did not threaten; but he entrusted himself to the one who judges justly. 24 He himself bore our sins in his body on the cross,[h] so that, free from sins, we might live for righteousness; by his wounds[i] you have been healed. 25 For you were going astray like sheep, but now you have returned to the shepherd and guardian of your souls.
Wives and Husbands
3 Wives, in the same way, accept the authority of your husbands, so that, even if some of them do not obey the word, they may be won over without a word by their wives’ conduct, 2 when they see the purity and reverence of your lives. 3 Do not adorn yourselves outwardly by braiding your hair, and by wearing gold ornaments or fine clothing; 4 rather, let your adornment be the inner self with the lasting beauty of a gentle and quiet spirit, which is very precious in God’s sight. 5 It was in this way long ago that the holy women who hoped in God used to adorn themselves by accepting the authority of their husbands. 6 Thus Sarah obeyed Abraham and called him lord. You have become her daughters as long as you do what is good and never let fears alarm you.
7 Husbands, in the same way, show consideration for your wives in your life together, paying honor to the woman as the weaker sex,[j] since they too are also heirs of the gracious gift of life—so that nothing may hinder your prayers.
Suffering for Doing Right
8 Finally, all of you, have unity of spirit, sympathy, love for one another, a tender heart, and a humble mind. 9 Do not repay evil for evil or abuse for abuse; but, on the contrary, repay with a blessing. It is for this that you were called—that you might inherit a blessing. 10 For
“Those who desire life
and desire to see good days,
let them keep their tongues from evil
and their lips from speaking deceit;
11 let them turn away from evil and do good;
let them seek peace and pursue it.
12 For the eyes of the Lord are on the righteous,
and his ears are open to their prayer.
But the face of the Lord is against those who do evil.”
13 Now who will harm you if you are eager to do what is good? 14 But even if you do suffer for doing what is right, you are blessed. Do not fear what they fear,[k] and do not be intimidated, 15 but in your hearts sanctify Christ as Lord. Always be ready to make your defense to anyone who demands from you an accounting for the hope that is in you; 16 yet do it with gentleness and reverence.[l] Keep your conscience clear, so that, when you are maligned, those who abuse you for your good conduct in Christ may be put to shame. 17 For it is better to suffer for doing good, if suffering should be God’s will, than to suffer for doing evil. 18 For Christ also suffered[m] for sins once for all, the righteous for the unrighteous, in order to bring you[n] to God. He was put to death in the flesh, but made alive in the spirit, 19 in which also he went and made a proclamation to the spirits in prison, 20 who in former times did not obey, when God waited patiently in the days of Noah, during the building of the ark, in which a few, that is, eight persons, were saved through water. 21 And baptism, which this prefigured, now saves you—not as a removal of dirt from the body, but as an appeal to God for[o] a good conscience, through the resurrection of Jesus Christ, 22 who has gone into heaven and is at the right hand of God, with angels, authorities, and powers made subject to him.
Footnotes
- 1 Peter 2:5 Or you yourselves are being built
- 1 Peter 2:6 Or it
- 1 Peter 2:9 Gk a people for his possession
- 1 Peter 2:12 Gk God on the day of visitation
- 1 Peter 2:13 Or every institution ordained for human beings
- 1 Peter 2:16 Gk slaves
- 1 Peter 2:17 Gk Love the brotherhood
- 1 Peter 2:24 Or carried up our sins in his body to the tree
- 1 Peter 2:24 Gk bruise
- 1 Peter 3:7 Gk vessel
- 1 Peter 3:14 Gk their fear
- 1 Peter 3:16 Or respect
- 1 Peter 3:18 Other ancient authorities read died
- 1 Peter 3:18 Other ancient authorities read us
- 1 Peter 3:21 Or a pledge to God from
1 Pietro 2-3
Nuova Riveduta 2006
Gesù Cristo, pietra angolare
2 (A)Sbarazzandovi di ogni cattiveria, di ogni frode, dell’ipocrisia, delle invidie e di ogni maldicenza, 2 come bambini appena nati, desiderate il puro latte spirituale[a], perché con esso cresciate per la salvezza[b], 3 se [davvero] avete gustato che il Signore è buono[c].
4 Accostandovi a lui, pietra vivente, rifiutata dagli uomini ma davanti a Dio scelta e preziosa, 5 anche voi, come pietre viventi, siete edificati per formare una casa spirituale, un sacerdozio santo, per offrire sacrifici spirituali, graditi a Dio per mezzo di Gesù Cristo. 6 Infatti si legge nella Scrittura:
«Ecco, io pongo in Sion una pietra angolare, scelta, preziosa e chiunque crede in essa non resterà confuso»[d].
7 Per voi dunque che credete essa è preziosa; ma per gli increduli[e] la pietra che i costruttori hanno rigettata è diventata la pietra angolare,[f] 8 pietra d’inciampo e sasso di ostacolo[g].
Essi, essendo disubbidienti, inciampano nella parola; e a questo sono stati anche destinati. 9 Ma voi siete una stirpe eletta, un sacerdozio regale, una gente santa, un popolo che Dio si è acquistato[h], perché proclamiate le virtù di colui che vi ha chiamati dalle tenebre alla sua luce meravigliosa; 10 voi, che prima non eravate un popolo, ma ora siete il popolo di Dio; voi, che non avevate ottenuto misericordia[i], ma ora avete ottenuto misericordia.
La vita cristiana
11 (B)Carissimi, io vi esorto, come stranieri e pellegrini, ad astenervi dalle carnali concupiscenze che danno l’assalto contro l’anima, 12 avendo una buona condotta fra i pagani, affinché laddove sparlano di voi, chiamandovi malfattori, osservino le vostre opere buone e diano gloria a Dio nel giorno in cui li visiterà.
13 Siate [dunque] sottomessi, per amore del Signore, a ogni umana istituzione: al re, come al sovrano; 14 ai governatori, come mandati da lui per punire i malfattori e per dare lode a quelli che fanno il bene. 15 Perché questa è la volontà di Dio: che, facendo il bene, turiate la bocca all’ignoranza degli uomini stolti. 16 Fate questo come uomini liberi, che non si servono della libertà come di un velo per coprire la malizia, ma come servi di Dio. 17 Onorate tutti. Amate i fratelli. Temete Dio. Onorate il re.
18 (C)Domestici, siate con ogni timore sottomessi ai vostri padroni; non solo ai buoni e ragionevoli, ma anche a quelli che sono difficili. 19 Perché è una grazia se qualcuno sopporta, per motivo di coscienza dinanzi a Dio, sofferenze che si subiscono ingiustamente. 20 Infatti, che vanto c’è se voi sopportate pazientemente quando siete malmenati per le vostre mancanze? Ma se soffrite perché avete agito bene, e lo sopportate pazientemente, questa è una grazia davanti a Dio. 21 Infatti a questo siete stati chiamati, poiché anche Cristo ha sofferto per voi[j], lasciandovi[k] un esempio perché seguiate le sue orme.
22 Egli non commise peccato e nella sua bocca non si è trovato inganno[l].
23 Oltraggiato, non rendeva gli oltraggi; soffrendo, non minacciava, ma si rimetteva a colui che giudica giustamente; 24 egli ha portato i nostri peccati nel suo corpo, sul legno della croce, affinché, morti al peccato, vivessimo per la giustizia, e mediante le sue lividure siete stati guariti[m]. 25 Poiché eravate erranti come pecore, ma ora siete tornati al pastore e guardiano delle vostre anime.
3 (D)Anche voi, mogli, siate sottomesse ai vostri mariti perché, se anche ve ne sono che non ubbidiscono alla parola, siano guadagnati, senza parola, dalla condotta delle loro mogli, 2 quando avranno considerato la vostra condotta casta e rispettosa. 3 Il vostro ornamento non sia quello esteriore, che consiste nell’intrecciarsi i capelli, nel mettersi addosso gioielli d’oro e nell’indossare belle vesti, 4 ma quello che è intimo e nascosto nel cuore, la purezza incorruttibile di uno spirito dolce e pacifico, che agli occhi di Dio è di gran valore. 5 Così infatti si ornavano una volta le sante donne che speravano in Dio, restando sottomesse ai loro mariti, 6 come Sara che obbediva ad Abraamo, chiamandolo signore; della quale voi siete diventate figlie facendo il bene senza lasciarvi turbare da nessuna paura.
7 Anche voi, mariti, vivete insieme alle vostre mogli con il riguardo dovuto alla donna, come a un vaso più delicato. Onoratele, poiché anch’esse sono eredi con voi della grazia della vita, affinché le vostre preghiere non siano impedite.
8 (E)Infine, siate tutti concordi, compassionevoli, pieni di amore fraterno, misericordiosi e umili[n]; 9 non rendete male per male, od oltraggio per oltraggio, ma, al contrario, benedite; poiché a questo siete stati[o] chiamati affinché ereditiate la benedizione.
10 Infatti:
«Chi vuole amare la vita e vedere giorni felici, trattenga la sua lingua dal male e le sue labbra dal dire il falso;
11 fugga il male e faccia il bene; cerchi la pace e la persegua;
12 perché gli occhi del Signore sono sui giusti e i suoi orecchi sono attenti alle loro preghiere, ma la faccia del Signore è contro quelli che fanno il male»[p].
13 Chi vi farà del male, se siete zelanti nel bene?[q] 14 Se poi doveste soffrire per la giustizia, beati voi! Non vi sgomenti la paura che incutono e non vi agitate; 15 ma glorificate il Cristo come Signore[r] nei vostri cuori.[s] Siate sempre pronti a rendere conto della speranza che è in voi a tutti quelli che vi chiedono spiegazioni[t]. 16 Ma fatelo con mansuetudine e rispetto, e avendo una buona coscienza; affinché quando sparlano di voi, rimangano svergognati quelli che calunniano la vostra buona condotta in Cristo. 17 Infatti è meglio che soffriate per aver fatto il bene, se tale è la volontà di Dio, che per aver fatto il male.
L’esempio di Cristo nelle sue afflizioni
18 (F)Anche Cristo ha sofferto una volta per i peccati, lui giusto per gli ingiusti, per condurvi[u] a Dio. Fu messo a morte quanto alla carne, ma reso vivente quanto allo spirito. 19 E in esso andò anche a predicare agli spiriti trattenuti in carcere, 20 che una volta furono ribelli, quando la pazienza di Dio aspettava, al tempo di Noè, mentre si preparava l’arca, nella quale poche anime, cioè otto, furono salvate attraverso l’acqua. 21 Quest’acqua era figura del battesimo (che non è eliminazione di sporcizia dal corpo, ma la richiesta di una buona coscienza verso Dio). Esso ora salva anche voi[v], mediante la risurrezione di Gesù Cristo, 22 che, asceso al cielo, sta alla destra di Dio, dove angeli, principati e potenze gli sono sottoposti.
Footnotes
- 1 Pietro 2:2 Spirituale, lett. razionale (cfr. Ro 12:1); altri traducono: puro latte della parola.
- 1 Pietro 2:2 TR e M omettono per la salvezza.
- 1 Pietro 2:3 +Sl 34:8.
- 1 Pietro 2:6 +Is 28:16.
- 1 Pietro 2:7 TR e M ma per coloro che disubbidiscono.
- 1 Pietro 2:7 Pietra angolare, lett. testa d’angolo; +Sl 118:22.
- 1 Pietro 2:8 +Is 8:14.
- 1 Pietro 2:9 +At 20:28; Es 19:6.
- 1 Pietro 2:10 Cfr. Os 1:10; 2:23.
- 1 Pietro 2:21 TR e M per noi.
- 1 Pietro 2:21 TR lasciandoci.
- 1 Pietro 2:22 +Is 53:9.
- 1 Pietro 2:24 +Is 53:5.
- 1 Pietro 3:8 TR e M misericordiosi e benevoli.
- 1 Pietro 3:9 TR e M sapendo che a questo siete stati…
- 1 Pietro 3:12 +Sl 34:12-16.
- 1 Pietro 3:13 TR e M se seguite il bene?
- 1 Pietro 3:15 TR e M ma glorificate il Signore Dio nei…
- 1 Pietro 3:15 +Is 8:12-13.
- 1 Pietro 3:15 TR e M …vi chiedono spiegazioni, con mansuetudine e rispetto, (v. 16) avendo…
- 1 Pietro 3:18 TR per condurci.
- 1 Pietro 3:21 TR e M anche noi.
1 Petrus 2-3
Schlachter 2000
2 So legt nun ab alle Bosheit und allen Betrug und Heuchelei und Neid und alle Verleumdungen,
2 und seid als neugeborene Kindlein begierig nach der unverfälschten Milch des Wortes[a], damit ihr durch sie heranwachst,
3 wenn ihr wirklich geschmeckt habt, dass der Herr freundlich ist.
Jesus Christus als Eckstein des Hauses Gottes. Die Berufung der Gemeinde als heiliges Priestertum
4 Da ihr zu ihm gekommen seid, zu dem lebendigen Stein, der von den Menschen zwar verworfen, bei Gott aber auserwählt und kostbar ist,
5 so lasst auch ihr euch nun als lebendige Steine aufbauen, als ein geistliches Haus, als ein heiliges Priestertum, um geistliche Opfer darzubringen, die Gott wohlgefällig[b] sind durch Jesus Christus.
6 Darum steht auch in der Schrift: »Siehe, ich lege in Zion einen auserwählten, kostbaren Eckstein, und wer an ihn glaubt, soll nicht zuschanden werden«.[c]
7 Für euch nun, die ihr glaubt, ist er kostbar; für die aber, die sich weigern zu glauben, gilt: »Der Stein, den die Bauleute verworfen haben, gerade der ist zum Eckstein geworden«,
8 ein »Stein des Anstoßes« und ein »Fels des Ärgernisses«.[d] Weil sie sich weigern, dem Wort zu glauben, nehmen sie Anstoß, wozu sie auch bestimmt sind.
9 Ihr aber seid ein auserwähltes Geschlecht, ein königliches Priestertum, ein heiliges Volk, ein Volk des Eigentums, damit ihr die Tugenden[e] dessen verkündet, der euch aus der Finsternis berufen hat zu seinem wunderbaren Licht
10 — euch, die ihr einst nicht ein Volk wart, jetzt aber Gottes Volk seid, und einst nicht begnadigt wart, jetzt aber begnadigt seid.
Der Wandel des Gläubigen als Fremdling in dieser Welt
11 Geliebte, ich ermahne euch als Gäste und Fremdlinge[f]: Enthaltet euch der fleischlichen Begierden, die gegen die Seele streiten;
12 und führt einen guten Wandel unter den Heiden, damit sie da, wo sie euch als Übeltäter verleumden, doch aufgrund der guten Werke, die sie gesehen haben, Gott preisen am Tag der Untersuchung.
13 Ordnet euch deshalb aller menschlichen Ordnung unter um des Herrn willen, es sei dem König als dem Oberhaupt
14 oder den Statthaltern als seinen Gesandten zur Bestrafung der Übeltäter und zum Lob derer, die Gutes tun.
15 Denn das ist der Wille Gottes, dass ihr durch Gutestun die Unwissenheit der unverständigen Menschen zum Schweigen bringt;
16 als Freie, und nicht als solche, die die Freiheit als Deckmantel für die Bosheit benutzen, sondern als Knechte Gottes.
17 Erweist jedermann Achtung, liebt die Bruderschaft, fürchtet Gott, ehrt den König!
Das Verhältnis der Gläubigen zu Vorgesetzten. Das herrliche Vorbild Jesu Christi
18 Ihr Hausknechte, ordnet euch in aller Furcht euren Herren unter, nicht nur den guten und milden, sondern auch den verkehrten!
19 Denn das ist Gnade, wenn jemand aus Gewissenhaftigkeit gegenüber Gott Kränkungen erträgt, indem er zu Unrecht leidet.
20 Denn was ist das für ein Ruhm, wenn ihr geduldig Schläge ertragt, weil ihr gesündigt habt? Wenn ihr aber für Gutestun leidet und es geduldig ertragt, das ist Gnade bei Gott.
21 Denn dazu seid ihr berufen, weil auch Christus für uns gelitten und uns ein Vorbild hinterlassen hat, damit ihr seinen Fußstapfen nachfolgt.
22 »Er hat keine Sünde getan, es ist auch kein Betrug in seinem Mund gefunden worden«;[g]
23 als er geschmäht wurde, schmähte er nicht wieder, als er litt, drohte er nicht, sondern übergab es dem, der gerecht richtet.
24 Er hat unsere Sünden selbst an seinem Leib getragen auf dem Holz, damit wir, den Sünden gestorben, der Gerechtigkeit leben mögen; durch seine Wunden seid ihr heil geworden.
25 Denn ihr wart wie Schafe, die in die Irre gehen;[h] jetzt aber habt ihr euch bekehrt zu dem Hirten und Hüter[i] eurer Seelen.
Weisungen für Frauen und Männer
3 Gleicherweise sollen auch die Frauen sich ihren eigenen Männern unterordnen, damit, wenn auch etliche sich weigern, dem Wort zu glauben, sie durch den Wandel der Frauen ohne Wort gewonnen werden,
2 wenn sie euren in Furcht keuschen Wandel[j] ansehen.
3 Euer Schmuck soll nicht der äußerliche sein, Haarflechten und Anlegen von Goldgeschmeide oder Kleidung,
4 sondern der verborgene Mensch des Herzens in dem unvergänglichen Schmuck eines sanften und stillen Geistes, der vor Gott sehr kostbar ist.
5 Denn so haben sich einst auch die heiligen Frauen geschmückt, die ihre Hoffnung auf Gott setzten und sich ihren Männern unterordneten,
6 wie Sarah dem Abraham gehorchte und ihn »Herr« nannte. Deren Töchter seid ihr geworden, wenn ihr Gutes tut und euch keinerlei Furcht einjagen lasst.
7 Ihr Männer sollt gleichermaßen einsichtig[k] mit eurer Frau als dem schwächeren Gefäß zusammenleben und ihr Ehre[l] erweisen, weil ihr ja gemeinsam Erben der Gnade des Lebens seid, damit eure Gebete nicht verhindert werden.
Geistliche Haltung inmitten von Bedrängnissen und Verfolgungen
8 Endlich aber seid alle gleich gesinnt, mitfühlend, voll brüderlicher Liebe, barmherzig, gütig!
9 Vergeltet nicht Böses mit Bösem oder Schmähung mit Schmähung, sondern im Gegenteil segnet, weil ihr wisst, dass ihr dazu berufen seid, Segen zu erben.
10 Denn »wem das Leben lieb ist und wer gute Tage sehen will, der bewahre seine Zunge vor Bösem und seine Lippen, dass sie nicht Trug reden;
11 er wende sich ab vom Bösen und tue Gutes; er suche den Frieden und jage ihm nach!
12 Denn die Augen des Herrn sehen auf die Gerechten, und seine Ohren hören auf ihr Flehen; das Angesicht des Herrn aber ist gegen die gerichtet, die Böses tun.«[m]
13 Und wer will euch Schaden zufügen, wenn ihr Nachahmer des Guten seid?
14 Doch wenn ihr auch leiden solltet um der Gerechtigkeit willen, glückselig seid ihr! Ihr Drohen aber fürchtet nicht und lasst euch nicht beunruhigen;
15 sondern heiligt vielmehr Gott, den Herrn, in euren Herzen! Seid aber allezeit bereit zur Verantwortung gegenüber jedermann, der Rechenschaft fordert[n] über die Hoffnung, die in euch ist, [und zwar] mit Sanftmut und Ehrerbietung;
16 und bewahrt ein gutes Gewissen, damit die, welche euren guten Wandel in Christus verlästern, zuschanden werden in dem, worin sie euch als Übeltäter verleumden mögen.
17 Denn es ist besser, dass ihr für Gutestun leidet, wenn das der Wille Gottes sein sollte, als für Bösestun.
Das Vorbild Jesu Christi als Ansporn für einen heiligen Wandel
18 Denn auch Christus hat einmal für Sünden gelitten, der Gerechte für die Ungerechten, damit er uns zu Gott führte; und er wurde getötet nach dem Fleisch, aber lebendig gemacht durch den Geist,
19 in welchem er auch hinging und den Geistern im Gefängnis verkündigte,
20 die vor Zeiten sich weigerten zu glauben, als Gottes Langmut einstmals zuwartete in den Tagen Noahs, während die Arche zugerichtet wurde, in der wenige, nämlich acht Seelen, hindurchgerettet wurden durch das Wasser,
21 welches jetzt auch uns in einem bildlichen Sinn[o] rettet in der Taufe, die nicht ein Abtun der Unreinheit des Fleisches ist, sondern das Zeugnis[p] eines guten Gewissens vor Gott durch die Auferstehung Jesu Christi.
22 Dieser ist seit seiner Himmelfahrt zur Rechten Gottes; und Engel und Gewalten und Mächte sind ihm unterworfen.
Footnotes
- (2,2) Andere Übersetzung: nach der vernünftigen, unverfälschten Milch (gr. logikos von logos = Wort).
- (2,5) od. wohlannehmbar.
- (2,6) Jes 28,16.
- (2,8) Ps 118,22; Jes 8,14.
- (2,9) Andere Übersetzung: Vollkommenheiten / Herrlichkeiten.
- (2,11) gemeint sind Menschen, die sich nur vorübergehend an einem Ort aufhalten und dort kein Bürgerrecht haben; vgl. Ps 39,13.
- (2,22) Jes 53,9.
- (2,25) vgl. Jes 53,5-6.
- (2,25) od. seid ihr umgekehrt zu dem Hirten und Aufseher.
- (3,2) Andere Übersetzung: in Gottesfurcht reinen Lebenswandel.
- (3,7) w. in Einsicht / Erkenntnis.
- (3,7) od. Achtung / Wertschätzung.
- (3,12) Ps 34,13-17.
- (3,15) od. der Auskunft haben möchte.
- (3,21) w. als entsprechendes Bild / Gegenbild (gr. antitypos).
- (3,21) Andere Übersetzung: die Antwort / die verpflichtende Erklärung. Das gr. Wort bezeichnet in diesem Zusammenhang eine Antwort oder Erklärung auf die Frage eines Richters oder Höhergestellten hin.
1 Péter 2-3
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A sarokkő és az élő kövek
2 Most azért takarítsatok ki a lelketekből minden gonoszságot és képmutatást! Ne hazudjatok, ne csapjatok be senkit, ne irigykedjetek, és ne mondjatok rosszat senkiről! 2 Olyanok vagytok, mint az újszülött csecsemők, tehát kívánjátok a tiszta szellemi „tejet”, vagyis Isten beszédét, amelynek segítségével felnövekedhettek egészen az üdvösség teljességéig. 3 Hiszen már megtapasztaltátok az Úr jóságát![a]
4 Az Úr Jézus az „Élő Kő”,[b] akit az emberek visszautasítottak. Isten számára azonban nagyon értékes, mert őt választotta ki. Ezért jöjjetek Jézushoz! 5 Hiszen ti is olyanok vagytok, mint az élő kövek, akikből a szellemi templom[c] épül fel. Ebben a templomban ti vagytok a szent papok, akik a szellemi áldozatokat viszik Istennek. Ezeket Isten azért fogadja szívesen, mert Jézus Krisztus által hozzátok elé. 6 Az Írás azt mondja:
„Nézzétek, én választottam ki egy drága sarokkövet,
és leteszem Sionban!
Aki benne bízik, nem csalódik soha.”[d]
7 Ez a kő, vagyis Jézus értékes kincs a számotokra, akik hisztek benne. De a hitetlenekre ez vonatkozik:
„Az a kő lett az épület sarokköve,
amelyet az építők félredobtak.”[e]
8 Igen, a hitetleneknek Jézus
„az a kő, amelyben az emberek megbotlanak,
és a szikla, amely miatt elesnek.”[f]
Mivel nem akarnak engedelmeskedni Isten beszédének, kikerülhetetlenül megbotlanak benne és elesnek.
9 Ti azonban kiválasztott nép vagytok, papok királysága és szent nemzet. Olyan nép, amely csak Isten tulajdona. Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát. Mert ő hívott ki bennünket a sötétségből a világosság csodálatos birodalmába, ahol ő maga is lakik.
10 Ti a múltban nem tartoztatok Istenhez,
most azonban Isten népévé lettetek.
Régen nem ismertétek Isten kegyelmét,[g]
most pedig a kegyelmébe fogadott benneteket.
Csak átutazóban vagytok a Földön
11 Szeretett testvéreim, kérlek benneteket — mint akik csak átutazóban vagytok a földön, és a valódi otthonotok nem itt van — tartsátok magatokat távol a régi emberi természet kívánságaitól, amelyek arra törekednek, hogy uralomra jussanak fölöttetek! 12 Itt körül vagytok véve olyanokkal, akik nem hisznek Istenben, és sokszor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok. Tehát éljetek úgy, hogy mindenki lássa, milyen jó dolgokat tesztek, s hogy milyen jól és békességben éltek! Akkor még a hitetlenek is dicsőíteni fogják Istent a jó tetteitek miatt azon a napon, amikor ő eljön.
Engedelmeskedjetek azoknak, akik hatalmat kaptak!
13 Az Úr iránti tiszteletből engedelmeskedjetek mindenkinek, aki ezen a világon valamilyen hatalmat kapott![h] Engedelmeskedjetek a császárnak, akié a legfőbb hatalom, 14 és azoknak a kisebb vezetőknek is, akiket a császár nevezett ki! Hiszen ők azért kapták a hatalmukat, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megjutalmazzák azokat, akik jót tesznek.
15 Mert Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyetek, és így némítsátok el a tudatlanok ostobaságait. 16 Éljetek szabadságban, és legyetek Isten rabszolgái! De a szabadságotokkal ne éljetek vissza! Ne használjátok arra, hogy valami gonoszságot leplezzetek vele! 17 Tiszteljetek minden embert! Isten családjában minden testvéreteket szeressétek! Méltó módon tiszteljétek Istent! A királyt is tiszteljétek!
18 Rabszolgák, fogadjátok el uraitok hatalmát, engedelmeskedjetek nekik, és tiszteljétek őket, de ne csak azokat, akik jók és emberségesek, hanem azokat is, akik igazságtalanok!
Krisztus szenvedésének példája
19 Dicséretre méltó és jó dolog, ha valakinek istenfélő magatartása miatt kell igazságtalanul szenvednie. 20 Ha viszont azért szenved, mert vétkezett, akkor nem nagy dicsőség, ha megérdemelt büntetését türelmesen elviseli. Ellenben ha jót tesztek, és amiatt kell szenvednetek, ezt pedig türelmesen viselitek, az tetszik Istennek! 21 Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük. Ahogyan az Írás mondja:
22 „Ő nem követett el semmi bűnt,
és soha semmi gonoszságot nem mondott.”[i]
23 Mikor szidalmazták és gyalázták, Jézus ezt nem viszonozta. Mikor bántották és verték, nem fenyegetőzött, hanem teljesen rábízta magát az igazságosan ítélő Istenre. 24 Krisztus a mi bűneinket magára vette, sőt, a saját testében felvitte a keresztfára, amikor megölték. Azért tette ezt, hogy mi is meghaljunk a bűn számára, viszont Isten mértéke szerint helyesen éljünk.
Krisztus sebei által gyógyultatok meg a betegségeitekből. 25 Olyanok voltatok, mint a nyájtól elkószált és eltévedt juhok. De most visszatértetek a Pásztorhoz: ő vigyáz a lelketekre, védelmez és őriz benneteket.
Tanácsok férjeknek és feleségeknek
3 Ehhez hasonlóan ti, asszonyok is fogadjátok el a férjetek fennhatóságát, és engedelmeskedjetek nekik! Így még azokat a férjeket is megnyerhetitek Isten számára, akik Isten beszédének nem akarnak engedelmeskedni. Nem kell semmit sem mondanotok: az fogja meggyőzni a férjeteket, ha látja, 2 milyen tiszta és istenfélő életet éltek. 3 Ne a hajfonatokkal, arany ékszerekkel, vagy drága ruhákkal akarjatok külsőleg szépnek látszani! 4 A szépségetek belülről, a szívetekből sugározzon, kedves és nyugodt szellemetekből, mert ez a szépség örökkévaló, és ez az, amit Isten igazán értékel.
5 Ez tette széppé a régi idők szent asszonyait. Ők is Istenben reménykedtek, és engedelmeskedtek a férjüknek. 6 Ilyen asszony volt Sára is, aki engedelmeskedett a férjének, Ábrahámnak, és urának hívta őt. Ti is Sára példáját követitek, ha azt teszitek, ami helyes, és nem féltek semmitől.
7 Ugyanígy, férjek, ti is megértően bánjatok a feleségetekkel! Úgy tiszteljétek őket, mint a gyengébbeket illik! De tiszteljétek őket úgy is, mint akikkel együtt kaptátok az örök élet kegyelmét! Így bánjatok velük! Ellenkező esetben hiába imádkoztok, nem lesz semmi eredménye!
Ha ártatlanul szenvedtek
8 Végül pedig, éljetek egyetértésben és harmóniában! Ugyanaz a gondolkodásmód és törekvés legyen bennetek! Igyekezzetek egymást megérteni! Szeressétek egymást, mint igazi, jó testvérek! Legyetek együtt érzők és alázatosak! 9 Sohase bánjatok rosszul azzal, aki veletek rosszul bánik, se ne mondjatok rosszat annak, aki nektek rosszat mond! Ellenkezőleg: áldással viszonozzátok a rosszat! Hiszen Isten erre hívott el benneteket, és így kapjátok meg áldását. 10 Ahogyan az Írás mondja:
„Aki szereti az életét,
és jó napokat akar látni,
az ne mondjon semmi gonoszságot,
se ne hazudjon!
11 Forduljon el a gonosztól, és tegyen jót,
keresse a békességet és őrizze meg!
12 Mert az Úr figyel az igaz emberekre,
és meghallgatja imádságukat,
de szembeszáll azokkal,
akik gonoszságot művelnek.”[j]
13 Ugyan ki bánt benneteket, ha igazán a jóra törekedtek? 14 Ha viszont jót tesztek, és mégis szenvednetek kell, akkor is örüljetek! Tehát „ne féljetek tőlük, és ne hagyjátok magatokat megijeszteni!”[k] 15 Szívetekben Krisztust tiszteljétek, mint Uratokat! Mindig legyetek készek, hogy meg tudjatok felelni azoknak, akik azt kérdezik, miben reménykedtek! 16 De szelíden és tisztelettel válaszoljatok nekik! Legyen tiszta a lelkiismeretetek! Így azok, akik Krisztus követése miatt kritizálnak benneteket, szégyent fognak vallani.
17 Lehet, hogy jót tesztek, és igazságosan éltek, mégis szenvednetek kell. Ha Istennek ez az akarata, ez még mindig sokkal jobb, mintha valami rosszat tesztek, és amiatt szenvedtek. 18 Hiszen maga Krisztus is meghalt egyszer a bűnök miatt. Az Ártatlan halt meg a bűnösökért, hogy Istenhez vezessen benneteket. Az emberi testben meghalt, de a Szent Szellem erejében feltámadt.
Noé és az Özönvíz példája
19 Krisztus a Szent Szellem erejével elment azokhoz a szellemekhez, akik a „börtönben” raboskodtak, és beszélt hozzájuk. 20 Ők azok, akik engedetlenek voltak Nóé idejében, pedig Isten türelmesen várt rájuk, amíg Nóé a Bárkát építette.
Ebben a Bárkában csak kevesen, mindössze nyolcan menekültek meg az Özönvízből és a víz által. 21 A mostani bemerítkezés annak az Özönvíznek a jelképe, mert hasonlóképpen megment benneteket. De nem azzal, hogy testetekről a piszkot lemossa, hanem azáltal, hogy Istentől tiszta lelkiismeretet kaptok. Ez pedig azért lehetséges, mert Jézus Krisztus feltámadt a halálból, 22 felment a Mennybe, és Isten jobb oldalán leült. Minden angyal, minden hatalmasság és minden erő felett már ő uralkodik.
Footnotes
- 1 Péter 2:3 Hiszen… jóságát Lásd Zsolt 34:9.
- 1 Péter 2:4 Élő Kő Itt Jézus Krisztust jelenti, aki a legfontosabb abban a szellemi „Templomban”, ahol Isten lakik.
- 1 Péter 2:5 templom Isten szellemi háza, vagyis temploma, ahol ő lakik, és ahol az övéi imádják őt. Jelképesen azoknak a közösségét jelenti, akik Jézus Krisztusban hisznek.
- 1 Péter 2:6 Idézet: Ézs 28:16.
- 1 Péter 2:7 Idézet: Zsolt 118:22.
- 1 Péter 2:8 Idézet: Ézs 8:14.
- 1 Péter 2:10 Régen… kegyelmét Lásd Hózs 2:23.
- 1 Péter 2:13 aki… hatalmat kapott Szó szerint: „minden emberi teremtésnek” — vagyis: uralkodóknak, kormányzóknak, elnököknek, vagy másféle vezetőknek.
- 1 Péter 2:22 Idézet: Ézs 53:9.
- 1 Péter 3:12 Idézet: Zsolt 34:12–16.
- 1 Péter 3:14 Idézet: Ézs 8:12.
1 Pierre 2-3
La Bible du Semeur
Croître en se nourrissant de la Parole
2 Rejetez donc toutes les formes de méchanceté et de ruse, l’hypocrisie, la jalousie, et toute médisance. 2 Comme des enfants nouveau-nés, désirez ardemment le lait pur de la Parole, afin qu’il vous fasse grandir en vue du salut, 3 puisque, vous avez goûté combien le Seigneur est bon[a].
Former un temple pour Dieu
4 Approchez-vous de lui, car il est la pierre vivante que les hommes ont rejetée mais que Dieu a choisie et à laquelle il attache une grande valeur. 5 Et vous aussi, comme des pierres vivantes, vous qui formez un temple[b] spirituel, édifiez-vous pour constituer une sainte communauté de prêtres, chargés de lui offrir des sacrifices spirituels qu’il pourra accepter favorablement par Jésus-Christ. 6 Voici, en effet, ce qu’on trouve dans l’Ecriture à ce sujet :
Moi, je place en Sion |une pierre angulaire
choisie, d’une grande valeur.
Celui qui met sa confiance en elle
ne connaîtra jamais le déshonneur[c] .
7 Pour vous donc qui croyez : l’honneur ! Mais pour ceux qui ne croient pas :
La pierre que les constructeurs |ont rejetée
est devenue la pierre principale,
la pierre d’angle[d] ,
8 une pierre qu’on heurte,
un rocher qui fait trébucher[e] .
Parce qu’ils refusent de croire à la Parole, il leur arrive ce qui était prévu pour eux[f] : ils tombent à cause de cette pierre.
9 Mais vous, vous êtes un peuple élu, une communauté de rois-prêtres, une nation sainte, un peuple que Dieu a pris pour sien, pour que vous célébriez bien haut les œuvres merveilleuses[g] de celui qui vous a appelés à passer des ténèbres à son admirable lumière. 10 Car vous qui autrefois n’étiez pas son peuple, vous êtes maintenant le peuple de Dieu. Vous qui n’aviez pas obtenu compassion, vous avez désormais obtenu compassion[h].
Vivre dans un monde hostile
Une bonne conduite au milieu des incroyants
11 Mes chers amis, vous êtes dans ce monde comme des résidents temporaires, des étrangers ; c’est pourquoi je vous le demande : ne cédez pas aux désirs de l’homme livré à lui-même : ils font la guerre en vous. 12 Ayez une bonne conduite au milieu des païens. Ainsi, dans les domaines mêmes où ils vous calomnient en vous accusant de faire le mal, ils verront vos bonnes actions et loueront Dieu le jour où il interviendra dans leur vie[i].
La soumission volontaire
13 Pour l’amour du Seigneur, soumettez-vous à vos semblables, qui sont des créatures de Dieu : au roi qui détient le pouvoir suprême, 14 comme à ses gouverneurs chargés de punir les malfaiteurs et d’approuver les gens honnêtes. – 15 Car voici ce que Dieu veut : c’est qu’en pratiquant le bien, vous réduisiez au silence toutes les calomnies portées contre vous par les insensés, dans leur ignorance. 16 Vous agirez ainsi en hommes libres, sans faire pour autant de votre liberté un voile pour couvrir une mauvaise conduite, car vous êtes des serviteurs de Dieu. – 17 Témoignez à tout homme le respect auquel il a droit, aimez vos frères et sœurs en la foi, « craignez Dieu, respectez le roi » !
Les esclaves et leurs maîtres
18 Serviteurs, soumettez-vous à votre maître avec toute la crainte qui lui est due, non seulement s’il est bon et bienveillant, mais aussi s’il est dur. 19 En effet, c’est un privilège que de supporter des souffrances imméritées, par motif de conscience envers Dieu. 20 Quelle gloire y a-t-il, en effet, à endurer un châtiment pour avoir commis une faute ? Mais si vous endurez la souffrance tout en ayant fait le bien, c’est là un privilège devant Dieu.
21 C’est à cela que Dieu vous a appelés, car Christ aussi a souffert pour vous, vous laissant un exemple, pour que vous suiviez ses traces. 22 Il n’a commis aucun péché, ses lèvres n’avaient produit la tromperie[j]. 23 Injurié, il ne ripostait pas par l’injure. Quand on le faisait souffrir, il ne formulait aucune menace, mais remettait sa cause entre les mains du juste Juge. 24 Il a pris nos péchés sur lui et les a portés dans son corps, sur la croix, afin qu’étant morts pour le péché, nous menions une vie juste. Oui, c’est par ses blessures que vous avez été guéris[k]. 25 Car vous étiez comme des brebis errantes mais, à présent, vous êtes retournés vers le berger qui veille sur vous.
Les femmes et leurs maris
3 Vous de même, femmes, soyez soumises chacune à son mari, pour que si certains d’entre eux ne croient pas à la Parole de Dieu, ils soient gagnés à la foi sans parole, par votre conduite, 2 en observant votre attitude respectueuse et pure.
3 Que votre parure ne soit pas extérieure : cheveux habilement tressés, bijoux en or, toilettes élégantes, 4 mais la parure cachée de l’être intérieur : la beauté impérissable d’un esprit doux et paisible, à laquelle Dieu attache un grand prix. 5 Car c’est ainsi que se paraient autrefois les saintes femmes qui plaçaient leur espérance en Dieu, et elles étaient soumises à leur mari.
6 Tel était, par exemple, le cas de Sara : dans son obéissance à Abraham, elle l’appelait : mon seigneur[l]. C’est d’elle que vous êtes les filles, si vous faites le bien sans vous laisser troubler par aucune crainte.
7 Vous de même, maris, vivez chacun avec votre femme en faisant preuve de discernement, et en tenant compte de la nature plus délicate de la femme.
Traitez-les avec respect : elles doivent recevoir avec vous la vie que Dieu accorde dans sa grâce. Agissez ainsi afin que rien ne vienne faire obstacle à vos prières.
Faire le bien
8 Enfin, visez tous le même but, partagez vos peines, aimez-vous comme des frères et des sœurs, soyez bons, soyez humbles. 9 Ne rendez pas le mal pour le mal, ni l’injure pour l’injure. Répondez au contraire par la bénédiction, car c’est à cela que vous avez été appelés, afin de recevoir vous-mêmes la bénédiction. 10 Car,
Celui qui souhaite aimer la vie
et voir des jours heureux
qu’il veille sur sa langue |pour ne faire aucun mal,
et pour qu’aucun propos menteur |ne passe sur ses lèvres.
11 Qu’il fuie le mal |et fasse ce qui est bien ;
qu’il recherche la paix |avec ténacité,
12 car les yeux du Seigneur |se tournent vers les justes :
son oreille est tendue |pour écouter leur prière.
Mais le Seigneur s’oppose |à ceux qui font le mal[m].
Etre prêt à défendre son espérance
13 D’ailleurs, qui vous fera du mal si vous vous appliquez avec zèle à faire ce qui est bien ? 14 Et même s’il vous arrivait de souffrir parce que vous faites ce qui est juste, vous seriez heureux. Ne craignez pas les hommes, ne vous laissez pas troubler. 15 Dans votre cœur, reconnaissez le Seigneur – c’est-à-dire Christ – comme saint[n] ; si l’on vous demande de justifier votre espérance, soyez toujours prêts à la défendre, 16 avec humilité[o] et respect, et veillez à garder votre conscience pure. Ainsi, ceux qui disent du mal de votre bonne conduite, qui découle de votre union à Christ, auront à rougir de leurs calomnies. 17 Car il vaut mieux souffrir en faisant le bien, si telle est la volonté de Dieu, qu’en faisant le mal.
L’exemple par excellence
18 Christ lui-même a souffert la mort[p] pour les péchés[q], une fois pour toutes. Lui l’innocent, il est mort pour des coupables, afin de vous[r] conduire à Dieu. Il a été mis à mort dans son corps mais il a été ramené à la vie par l’Esprit.
19 C’est aussi par cet Esprit qu’il a proclamé sa victoire aux esprits célestes en prison, ceux qui autrefois s’étaient montrés rebelles, 20 alors que Dieu faisait preuve de patience à l’époque où Noé construisait le bateau. Un petit nombre de personnes, huit en tout, y furent sauvées à travers l’eau. 21 C’est ainsi que vous êtes sauvés maintenant, vous aussi : ces événements préfiguraient le baptême[s]. Celui-ci ne consiste pas à laver les impuretés du corps, mais à s’engager envers Dieu avec une conscience pure[t]. Tout cela est possible grâce à la résurrection de Jésus-Christ 22 qui, depuis son ascension, siège à la droite de Dieu, et à qui les anges, les autorités et les puissances célestes sont soumis.
Footnotes
- 2.3 Ps 34.9.
- 2.5 Le temple de l’ancienne alliance préfigurait la maison spirituelle constituée à présent par l’ensemble des croyants (1 Co 3.16 ; Ep 2.19-22).
- 2.6 Es 28.16 cité selon l’ancienne version grecque.
- 2.7 Ps 118.22.
- 2.8 Es 8.14.
- 2.8 Autre traduction : ce à quoi ils étaient destinés.
- 2.9 Ex 19.5-6 ; Es 43.20-21.
- 2.10 Os 1.6, 9 ; 2.1, 25.
- 2.12 Autre traduction : et rendront gloire à Dieu le jour où il viendra les juger.
- 2.22 Es 53.9. Les versets 22-25 s’inspirent de la prophétie d’Esaïe 53 sur le Serviteur souffrant.
- 2.24 Es 53.5.
- 3.6 Gn 18.12.
- 3.12 Ps 34.13-17.
- 3.15 Es 8.12-13.
- 3.16 Autre traduction : tact.
- 3.18 Certains manuscrits ont : a souffert.
- 3.18 Certains manuscrits précisent : pour vous.
- 3.18 Certains manuscrits ont : nous.
- 3.21 Autres traductions : c’était une préfiguration du baptême qui vous sauve à présent, qui ne consiste pas … ou : par l’eau 21 qui vous sauve à présent, c’est-à-dire le baptême qu’elle préfigurait et qui …
- 3.21 D’autres comprennent : mais à demander à Dieu d’avoir une conscience pure ou : mais en la demande à Dieu faite par une conscience pure.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.