1 Kings 9
New Revised Standard Version Catholic Edition
God Appears Again to Solomon
9 When Solomon had finished building the house of the Lord and the king’s house and all that Solomon desired to build, 2 the Lord appeared to Solomon a second time, as he had appeared to him at Gibeon. 3 The Lord said to him, “I have heard your prayer and your plea, which you made before me; I have consecrated this house that you have built, and put my name there forever; my eyes and my heart will be there for all time. 4 As for you, if you will walk before me, as David your father walked, with integrity of heart and uprightness, doing according to all that I have commanded you, and keeping my statutes and my ordinances, 5 then I will establish your royal throne over Israel forever, as I promised your father David, saying, ‘There shall not fail you a successor on the throne of Israel.’
6 “If you turn aside from following me, you or your children, and do not keep my commandments and my statutes that I have set before you, but go and serve other gods and worship them, 7 then I will cut Israel off from the land that I have given them; and the house that I have consecrated for my name I will cast out of my sight; and Israel will become a proverb and a taunt among all peoples. 8 This house will become a heap of ruins;[a] everyone passing by it will be astonished, and will hiss; and they will say, ‘Why has the Lord done such a thing to this land and to this house?’ 9 Then they will say, ‘Because they have forsaken the Lord their God, who brought their ancestors out of the land of Egypt, and embraced other gods, worshiping them and serving them; therefore the Lord has brought this disaster upon them.’”
10 At the end of twenty years, in which Solomon had built the two houses, the house of the Lord and the king’s house, 11 King Hiram of Tyre having supplied Solomon with cedar and cypress timber and gold, as much as he desired, King Solomon gave to Hiram twenty cities in the land of Galilee. 12 But when Hiram came from Tyre to see the cities that Solomon had given him, they did not please him. 13 Therefore he said, “What kind of cities are these that you have given me, my brother?” So they are called the land of Cabul[b] to this day. 14 But Hiram had sent to the king one hundred twenty talents of gold.
Other Acts of Solomon
15 This is the account of the forced labor that King Solomon conscripted to build the house of the Lord and his own house, the Millo and the wall of Jerusalem, Hazor, Megiddo, Gezer 16 (Pharaoh king of Egypt had gone up and captured Gezer and burned it down, had killed the Canaanites who lived in the city, and had given it as dowry to his daughter, Solomon’s wife; 17 so Solomon rebuilt Gezer), Lower Beth-horon, 18 Baalath, Tamar in the wilderness, within the land, 19 as well as all of Solomon’s storage cities, the cities for his chariots, the cities for his cavalry, and whatever Solomon desired to build, in Jerusalem, in Lebanon, and in all the land of his dominion. 20 All the people who were left of the Amorites, the Hittites, the Perizzites, the Hivites, and the Jebusites, who were not of the people of Israel— 21 their descendants who were still left in the land, whom the Israelites were unable to destroy completely—these Solomon conscripted for slave labor, and so they are to this day. 22 But of the Israelites Solomon made no slaves; they were the soldiers, they were his officials, his commanders, his captains, and the commanders of his chariotry and cavalry.
23 These were the chief officers who were over Solomon’s work: five hundred fifty, who had charge of the people who carried on the work.
24 But Pharaoh’s daughter went up from the city of David to her own house that Solomon had built for her; then he built the Millo.
25 Three times a year Solomon used to offer up burnt offerings and sacrifices of well-being on the altar that he built for the Lord, offering incense[c] before the Lord. So he completed the house.
Solomon’s Commercial Activity
26 King Solomon built a fleet of ships at Ezion-geber, which is near Eloth on the shore of the Red Sea,[d] in the land of Edom. 27 Hiram sent his servants with the fleet, sailors who were familiar with the sea, together with the servants of Solomon. 28 They went to Ophir, and imported from there four hundred twenty talents of gold, which they delivered to King Solomon.
Footnotes
- 1 Kings 9:8 Syr Old Latin: Heb will become high
- 1 Kings 9:13 Perhaps meaning a land good for nothing
- 1 Kings 9:25 Gk: Heb offering incense with it that was
- 1 Kings 9:26 Or Sea of Reeds
1 Re 9
Nuova Riveduta 2006
Seconda apparizione del Signore a Salomone
9 (A)Quando Salomone ebbe finito di costruire la casa del Signore, il palazzo del re e tutto quello che ebbe desiderio di fare, 2 il Signore gli apparve per la seconda volta, come gli era apparso a Gabaon, 3 e gli disse: «Io ho esaudito la tua preghiera e la supplica che hai fatta davanti a me; ho santificato questa casa che tu hai costruita per mettervi il mio nome per sempre. I miei occhi e il mio cuore saranno lì per sempre. 4 Quanto a te, se tu cammini in mia presenza come camminò Davide, tuo padre, con integrità di cuore e con rettitudine, facendo tutto quello che ti ho comandato, e se osservi le mie leggi e i miei precetti, 5 io stabilirò il trono del tuo regno in Israele per sempre, come promisi a Davide tuo padre, dicendo: “Non ti mancherà mai qualcuno che sieda sul trono d’Israele”. 6 Ma se voi o i vostri figli vi allontanate da me, se non osservate i miei comandamenti e le leggi che vi ho posti davanti e andate invece a servire altri dèi e a prostrarvi davanti a loro, 7 io sterminerò Israele dal paese che gli ho dato, rigetterò dalla mia presenza la casa che ho consacrata al mio nome. Israele sarà la favola e lo zimbello di tutti i popoli. 8 Per quanto concerne questa casa, una volta così eccelsa, chiunque le passerà vicino rimarrà stupefatto e si metterà a fischiare, e si dirà: “Perché il Signore ha trattato così questo paese e questa casa?” Si risponderà: 9 “Perché hanno abbandonato il Signore, loro Dio, il quale fece uscire i loro padri dal paese d’Egitto; si sono attaccati ad altri dèi, si sono prostrati davanti a loro e li hanno serviti; ecco perché il Signore ha fatto venire tutti questi mali su di loro”».
Città costruite da Salomone. Flotta mandata a Ofir
10 (B)Passati i vent’anni nei quali Salomone costruì le due case, la casa del Signore e il palazzo del re, 11 il re Salomone diede a Chiram venti città nel paese di Galilea. Infatti Chiram, re di Tiro, aveva fornito a Salomone legname di cedro e di cipresso, e oro a volontà. 12 Chiram uscì da Tiro per vedere le città dategli da Salomone, ma non gli piacquero; 13 e disse: «Che città sono queste che tu mi hai date, fratello mio?» E le chiamò «Terra di Cabul[a]», nome che è rimasto loro fino a oggi. 14 Chiram aveva mandato al re centoventi talenti d’oro.
15 Ora ecco quel che concerne gli operai reclutati e comandati dal re Salomone per costruire la casa del Signore e il proprio palazzo, Millo e le mura di Gerusalemme, Asor, Meghiddo e Ghezer. 16 Il faraone, re d’Egitto, era salito a impadronirsi di Ghezer, l’aveva data alle fiamme e aveva ucciso i Cananei che abitavano la città; poi l’aveva data per dote a sua figlia, moglie di Salomone. 17 E Salomone ricostruì Ghezer, Bet-Oron inferiore, 18 Baalat e Tadmor nella parte deserta del paese, 19 tutte le città che gli servivano da magazzino, le città per i suoi carri, le città per i suoi cavalieri, insomma tutto quello che gli piacque di costruire a Gerusalemme, nel Libano e in tutto il paese del suo dominio. 20 Tutta la popolazione che era rimasta degli Amorei, degli Ittiti, dei Ferezei, degli Ivvei e dei Gebusei, che non facevano parte dei figli d’Israele, 21 vale a dire i loro discendenti che erano rimasti dopo di loro nel paese e che gli Israeliti non avevano potuto votare allo sterminio, Salomone li impiegò per lavori da servi; e tali sono rimasti fino a oggi. 22 Ma i figli d’Israele Salomone non li impiegò come schiavi; essi furono la sua gente di guerra, i suoi ministri, i suoi prìncipi, i suoi capitani, i comandanti dei suoi carri e dei suoi cavalieri. 23 I capi dei prefetti, preposti ai lavori di Salomone, erano cinquecentocinquanta, e avevano l’incarico di sorvegliare la gente che eseguiva i lavori.
24 Appena la figlia del faraone salì dalla città di Davide alla casa che Salomone le aveva fatto costruire, questi si mise a costruire Millo.
25 Tre volte l’anno Salomone offriva olocausti e sacrifici di riconoscenza sull’altare che egli aveva costruito al Signore, e offriva profumi su quello che era posto davanti al Signore. Egli aveva completato la casa.
26 Il re Salomone costruì anche una flotta a Esion-Gheber, presso Elat, sulla costa del mar Rosso, nel paese di Edom. 27 Chiram imbarcò su questa flotta, con la gente di Salomone, la sua gente: marinai che conoscevano il mare. 28 Essi andarono a Ofir, vi presero dell’oro, quattrocentoventi talenti, e li portarono al re Salomone.
Footnotes
- 1 Re 9:13 Cabul, significato incerto; forse, come nulla.
1 Könige 9
Schlachter 2000
Der Herr erscheint Salomo zum zweiten Mal
9 Und es geschah, als Salomo das Haus des Herrn und das Haus des Königs vollendet hatte und alles, was er zu machen begehrte und wozu er Lust hatte,
2 da erschien ihm der Herr zum zweiten Mal, wie er ihm in Gibeon erschienen war.
3 Und der Herr sprach zu ihm: »Ich habe dein Gebet und dein Flehen erhört, das du vor mir gebetet hast. Ich habe dieses Haus, das du gebaut hast, geheiligt, um meinen Namen dort wohnen zu lassen ewiglich; und meine Augen und mein Herz sollen allezeit dort sein.
4 Und was dich betrifft, wenn du vor mir wandelst, wie dein Vater David gewandelt ist, mit lauterem Herzen und aufrichtig, und du alles tust, was ich dir geboten habe, und meine Satzungen und meine Rechte befolgst,
5 so will ich den Thron deines Königtums über Israel auf ewig befestigen, wie ich es deinem Vater David versprochen habe, indem ich sagte: Es soll dir nicht fehlen an einem Mann auf dem Thron Israels!
6 Wenn ihr euch aber von mir abwendet, ihr und eure Söhne, und meine Gebote und meine Satzungen, die ich euch vorgelegt habe, nicht befolgt, sondern hingeht und anderen Göttern dient und sie anbetet,
7 so werde ich Israel ausrotten aus dem Land, das ich ihnen gegeben habe; und das Haus, das ich meinem Namen geheiligt habe, werde ich von meinem Angesicht verwerfen, und Israel soll zum Sprichwort und zum Spott werden unter allen Völkern!
8 Und über dieses Haus, so erhaben es sein wird, wird [dann] jeder, der an ihm vorübergeht, sich entsetzen und spotten und sagen: Warum hat der Herr diesem Land und diesem Haus so etwas angetan?
9 Dann wird man antworten: Weil sie den Herrn, ihren Gott, der ihre Väter aus dem Land Ägypten geführt hat, verlassen haben und sich an andere Götter gehängt und sie angebetet und ihnen gedient haben — darum hat der Herr all dieses Unheil über sie gebracht!«
Salomos Unternehmungen
10 Und es geschah, als die 20 Jahre verflossen waren, in denen Salomo die beiden Häuser, das Haus des Herrn und das Haus des Königs, gebaut hatte,
11 wozu Hiram, der König von Tyrus, Salomo mit Zedern- und Zypressenholz und Gold ganz nach seinem Begehren versorgt hatte, da gab der König Salomo dem Hiram 20 Städte im Land Galiläa.
12 Und Hiram zog aus von Tyrus, um die Städte anzusehen, die ihm Salomo gegeben hatte; aber sie gefielen ihm nicht.
13 Und er sprach: Was sind das für Städte, mein Bruder, die du mir gegeben hast? Und er nannte sie »Land Kabul«[a] bis zu diesem Tag.
14 Denn Hiram hatte dem König 120 Talente Gold gesandt.
15 Und so verhielt es sich mit den Fronarbeitern, die der König Salomo rekrutierte, um das Haus des Herrn und sein Haus zu bauen und den Millo[b] und die Mauer von Jerusalem und Hazor und Megiddo und Geser.
16 Denn der Pharao, der König von Ägypten, war heraufgekommen und hatte Geser eingenommen und mit Feuer verbrannt und die Kanaaniter, die in der Stadt wohnten, getötet, und er hatte es seiner Tochter, der Gemahlin Salomos, als Mitgift gegeben.
17 So baute Salomo Geser und das untere Beth-Horon;
18 auch Bahalat und Tadmor in der Wüste, im Land [Juda],
19 und alle Vorratsstädte, die Salomo hatte, und die Wagenstädte und die Reiterstädte und wozu Salomo Lust hatte zu bauen in Jerusalem und im Libanon und im ganzen Land seiner Herrschaft.
20 Alles Volk, das von den Amoritern, Hetitern, Pheresitern, Hewitern und Jebusitern übrig geblieben war und nicht zu den Kindern Israels gehörte,
21 ihre Söhne, die im Land nach ihnen übrig geblieben waren, an denen die Söhne Israels den Bann nicht vollziehen konnten, die rekrutierte Salomo zum Frondienst bis zu diesem Tag.
22 Aber von den Söhnen Israels machte Salomo keine zu Leibeigenen, sondern sie waren Kriegsleute und seine Diener und seine Fürsten und seine Wagenkämpfer und Oberste über seine Wagen und über seine Reiter.
23 Die Zahl der Oberaufseher, die Salomo über das Werk gesetzt hatte, war 550; sie geboten über das Volk, das an dem Werk arbeitete.
24 Sobald die Tochter des Pharao heraufgezogen war von der Stadt Davids in ihr Haus, das er für sie gebaut hatte, da baute er auch den Millo.
25 Und Salomo opferte dreimal im Jahr Brandopfer und Friedensopfer auf dem Altar, den er dem Herrn gebaut hatte, und ließ zugleich Räucheropfer darbringen auf demjenigen, der vor dem Herrn stand. Und er vollendete das Haus.
26 Und der König Salomo baute eine Schiffsflotte in Ezjon-Geber, das bei Elat liegt, am Ufer des Roten Meeres im Land der Edomiter.
27 Und Hiram sandte auf die Schiffsflotte seine Knechte, die sich auf die Schiffe verstanden und auf dem Meer erfahren waren, mit den Knechten Salomos auf die Fahrt;
28 und sie gelangten bis nach Ophir und holten dort 420 Talente Gold und brachten es dem König Salomo.
1 Királyok 9
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Az Örökkévaló ismét megjelenik Salamonnak(A)
9 Salamon befejezte az Örökkévaló Templomának és a királyi palotának az építését és berendezését. Sikeresen véghezvitte a többi építkezést is, amelyet eltervezett. 2 Ezután az Örökkévaló egyik éjjel másodszor is megjelent Salamonnak, mint ahogy Gibeonban is történt. 3 Ezt mondta:
„Salamon, meghallgattam imádságodat, és teljesítettem kérésedet: azáltal, hogy nevem itt lakik mindörökké, megszenteltem ezt a házat, amelyet építettél. Állandóan a szemem előtt fogom tartani ezt a házat, és a szívem itt lesz örökre.
4 Te pedig, Salamon, állandóan élj a jelenlétemben,[a] mint ahogy apád, Dávid élt, teljes szívvel-lélekkel, igazságosságban és egyenességben! Mindent annak megfelelően vigyél véghez, amint parancsolom neked, és tartsd meg rendelkezéseimet és törvényeimet! 5 Ha így teszel, akkor megerősítem és állandóvá teszem királyságod trónját, ahogy megígértem apádnak, Dávidnak: »Mindörökké valamelyik férfi leszármazottad lesz Izráel királya.«
6 De ha te, vagy az utódaid elfordultok tőlem és nem engedelmeskedtek rendelkezéseimnek és parancsaimnak, amelyeket nektek adtam, ha elmentek és más isteneket imádtok és szolgáltok, 7 akkor gyökerestül kitéplek titeket a földből, amelyet nektek adtam. Akkor ezt a házat, amelyet nevem számára különválasztottam, elhajítom a szemem elől, és többé nem törődöm vele, Izráel pedig figyelmeztető példa és gúnyolódás tárgya lesz a többi népek között. 8 Bizony, akkor ebből a házból csak egy romhalmaz marad,[b] és mindenki megdöbben rajta, ha elmegy mellette! Ámulva fogják kérdezni: »Miért bánt így az Örökkévaló ezzel az országgal és ezzel a házzal?« 9 És akkor ezt fogják válaszolni: »Azért, mert ez a nép elhagyta Istenét, az Örökkévalót, aki őseiket kihozta Egyiptomból! Azért, mert más istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták és szolgálták! Ezért hozta rájuk az Örökkévaló mindezt a pusztítást és bajt!«”
10 Húsz évig tartott, amíg Salamon fölépítette az Örökkévaló Templomát és a saját palotáját. 11 Ezekhez az építkezésekhez Hírám, Tírusz királya szállította a gerendákat cédrusfából és egyéb fenyőfélékből, meg a szükséges aranyat, Salamon kérése szerint. Cserébe Salamon király Hírámnak adott 20 várost Galilea vidékén. 12 Hírám ezután elindult Tíruszból, hogy megszemlélje ezt a 20 várost, de nem volt megelégedve velük. 13 Ezért azt mondta Salamonnak: „Ugyan barátom, miféle városokat adtál nekem?” El is nevezte azt a vidéket „Kábúl[c] földjének”. Így hívják azt ma is.
14 Azután Hírám még további 120 talentum[d] aranyat küldött Salamonnak.
Salamon egyéb építkezései(B)
15 Ezeket az építkezéseket folytatta Salamon a kényszermunkásokkal: fölépítette az Örökkévaló Templomát, a saját királyi palotáját, ezenkívül kijavította és megerősítette Jeruzsálemben Milló területét és körös-körül a város kőfalait, meg országa egyéb városait, többek között Hácórt, Meggidót és Gézert.
16 Ami Gézert illeti, azt azért építette újjá, mert a fáraó korábban megostromolta, elfoglalta és fölégette ezt a várost, a benne lakó kánaániakat pedig megölte. Majd a várost nászajándékul a leányának, Salamon feleségének ajándékozta. 17 Ezután építette föl Gézert Salamon király.
Ezen kívül a következő városokat is megerősítette és kiépítette: Alsó-Béthoront, 18 Baalátot és Tadmórt, amelyek Júda pusztájában fekszenek, 19 azután több raktárvárost, meg azokat a városokat, ahol a harci szekereit és a hozzájuk tartozó lovakat tartotta. Amit csak akart, azt Salamon mind fölépítette és megújította: Jeruzsálemben, a Libanon-hegységben és egész birodalmában mindenütt.
20 Országában éltek olyan nemzetek maradékai is, akik nem tartoztak Izráel közösségéhez: emóriak, hettiták, perizziek, hivviek és jebúsziak. 21 Azért maradtak meg az őslakosok közül, mert Izráel népe nem tudta kiirtani őket. Ezeknek a nemzeteknek a leszármazottjait Salamon kényszermunkára kötelezte, és ez így van mind a mai napig.
22 Izráel népe közül azonban Salamon senkit nem szorított kényszermunkára, hanem közülük kerültek ki a királyi tisztviselők, a hadsereg tisztjei, a testőrök és a harci szekerek katonái.
23 Salamon építkezéseinél összesen 550 felügyelő irányította a munkásokat.
24 Amikor elkészült az a palota, amelyet Salamon a felesége, a fáraó leánya számára emelt, a király átköltöztette oda feleségét és annak udvartartását a Dávid városából. Ezután építette újjá Salamon a város Milló elnevezésű részét.
25 Minden évben háromszor Salamon király égőáldozatokat és hálaáldozatokat mutatott be az Örökkévalónak azon az oltáron, amelyet a király épített. Ezen kívül a király tömjént is vitt áldozatul. Amire a Templomban végzett szolgálatokhoz szükség volt, arról mind a király gondoskodott.
26 Ecjón-Geberben, amely Élót mellett fekszik a Vörös-tenger partján, Edom földjén, Salamon hajókat készíttetett. 27 Hírám király elküldte embereit, akik gyakorlott hajósok voltak, és ismerték a tengert, hogy Salamon szolgáival együtt induljanak ezekkel a hajókkal a tengeri utakra. 28 El is mentek Ófirba, és 420 talentum[e] aranyat hoztak onnan Salamonnak.
Footnotes
- 1 Királyok 9:4 élj a jelenlétemben Szó szerint: „járj előttem”, vagyis: „egész életedet úgy éld le, hogy minden döntésedben és tettedben kövess engem és engedelmeskedj nekem!”
- 1 Királyok 9:8 csak… marad Itt a Szíriai kéziratot és a régi latin fordítást követtük. A masszoréta héber szövegben ez olvasható: „magas, fenséges lesz”.
- 1 Királyok 9:13 Kábúl Azt jelenti: „értéktelen”. Valószínűleg föníciai kifejezés.
- 1 Királyok 9:14 120 talentum Mai mértékkel kb. 4,3 t.
- 1 Királyok 9:28 420 talentum Mai mértékkel kb. 15 t.
1 Rois 9
La Bible du Semeur
Dieu exauce la prière de Salomon(A)
9 Lorsque Salomon eut achevé de bâtir le temple de l’Eternel, le palais royal et tout ce qu’il avait désiré construire, 2 l’Eternel lui apparut une seconde fois, de la même manière qu’il lui était apparu à Gabaon[a]. 3 Il lui dit : J’ai exaucé ta prière et la supplication que tu m’as adressée : je fais de cet édifice que tu as construit un lieu saint pour y établir à jamais ma présence. Je veillerai toujours sur lui et j’y aurai mon cœur. 4 Quant à toi, si tu te conduis devant moi comme ton père David, avec un cœur intègre et droit, en faisant tout ce que je t’ai ordonné, si tu obéis aux ordonnances et aux lois que je t’ai données, 5 je rendrai stable pour toujours ton trône royal sur Israël, comme je l’ai promis à ton père David, lorsque je lui ai dit : « Il y aura toujours l’un de tes descendants sur le trône d’Israël[b]. » 6 Mais si vous vous détournez délibérément de moi, vous et vos descendants, si vous n’obéissez pas à mes lois et à mes ordonnances que j’ai établies pour vous, et si vous allez rendre un culte à d’autres dieux et vous prosterner devant eux, 7 je ferai disparaître le peuple d’Israël du pays que je lui ai donné, je rejetterai loin de ma vue ce temple que j’ai consacré pour y être présent, et tous les peuples se moqueront d’Israël et ricaneront à son sujet[c]. 8 Quant à ce temple si glorieux, tous ceux qui passeront à proximité seront consternés et épouvantés. On s’exclamera : « Pourquoi l’Eternel a-t-il traité ainsi ce pays et ce temple[d] ? » 9 Et l’on répondra : « C’est parce qu’ils ont abandonné l’Eternel leur Dieu, qui a fait sortir leurs ancêtres d’Egypte, parce qu’ils se sont attachés à d’autres dieux, qu’ils se sont prosternés devant eux et les ont adorés. Voilà pourquoi l’Eternel leur a infligé tout ce malheur[e]. »
Les dons de villes à Hiram en échange des matériaux(B)
10 Salomon mit vingt ans pour construire les deux édifices : le temple de l’Eternel et le palais royal. 11 Comme Hiram, le roi de Tyr, lui avait fourni autant d’or et de bois de cèdre et de cyprès qu’il avait voulu, Salomon lui céda vingt villes dans la région de Galilée. 12 Hiram vint de Tyr pour examiner les villes que lui donnait Salomon. Mais elles ne lui plurent pas 13 et il s’exclama : Qu’est-ce que ces villes que tu m’as données là, mon allié ?
Et il les appela pays de Kaboul (Sans valeur), nom qu’elles ont conservé jusqu’à ce jour. 14 Hiram avait envoyé au roi trois tonnes et demie d’or.
Les réalisations et les activités diverses de Salomon
15 Le roi Salomon avait organisé des corvées pour la construction du temple de l’Eternel, du palais royal, pour l’aménagement des terres pour des cultures en terrasse, ainsi que pour la construction du rempart qui entoure Jérusalem et les villes de Hatsor, Meguiddo et Guézer.
16 Le pharaon, roi d’Egypte, s’était mis en campagne pour s’emparer de Guézer, il l’avait incendiée après avoir tué les Cananéens qui l’habitaient. Plus tard, il l’avait donnée en cadeau de noces à sa fille lorsqu’elle était devenue la femme de Salomon. 17 Salomon reconstruisit Guézer ainsi que Beth-Horôn-la-Basse[f], 18 Baalath[g] et Tadmor[h] dans la contrée désertique du pays, 19 et toutes les villes qui lui servaient d’entrepôts[i] et celles où il tenait en réserve ses chars de guerre et ses équipages de char. Il construisit tout ce qu’il avait envie de construire à Jérusalem, au Liban et dans tout le pays soumis à son autorité. 20 Il y avait une population qui n’était pas israélite : des Amoréens, des Hittites, des Phéréziens, des Héviens et des Yebousiens 21 dont les descendants étaient restés dans le pays et que les Israélites n’avaient pu vouer à l’extermination. Salomon les employa comme esclaves de corvée, et ils le sont restés jusqu’à ce jour. 22 Mais Salomon n’astreignit à l’esclavage aucun des Israélites ; il les enrôla dans l’armée comme soldats, fonctionnaires, officiers, écuyers, chefs de ses chars et de ses soldats sur char. 23 550 fonctionnaires principaux dirigeaient les ouvriers qui exécutaient les travaux forcés effectués pour Salomon.
24 Lorsque la fille du pharaon déménagea de la Cité de David dans le palais que Salomon lui avait fait construire, le roi en fit aménager les abords pour les cultures en terrasse.
25 Trois fois dans l’année[j], Salomon offrait des holocaustes et des sacrifices de communion sur l’autel qu’il avait fait construire à l’Eternel et il brûlait des parfums sur celui qui était dressé devant l’Eternel. C’est ainsi que le Temple fut mis en fonction.
26 Le roi Salomon arma aussi une flotte à Etsyôn-Guéber[k], près d’Eilath, sur les bords de la mer des Roseaux, dans le pays d’Edom. 27 Hiram envoya à bord des navires des marins phéniciens expérimentés qui étaient à son service pour aider les serviteurs de Salomon. 28 Ils parvinrent à Ophir[l], d’où ils rapportèrent plus de douze tonnes d’or qu’ils remirent au roi Salomon.
Footnotes
- 9.2 Voir 1 R 3.4-15.
- 9.5 Voir 2.4 et 8.25.
- 9.7 Voir Dt 28.37.
- 9.8 Voir 2 R 25.9 ; 2 Ch 36.19.
- 9.9 Dt 29.22-28 ; Jr 22.8-30.
- 9.17 Beth-Horôn-la-Basse, située au nord-ouest de Jérusalem, à l’entrée du col par lequel on accédait aux montagnes de Juda et à la capitale.
- 9.18 Soit la ville de Jos 19.44, au sud-ouest de Beth-Horôn, soit celle de Jos 15.24, au sud d’Hébron.
- 9.18 Identifiée avec la grande oasis de Palmyre située dans le désert à l’est de la Syrie, à mi-chemin entre Damas et l’Euphrate ; importante localité commerciale.
- 9.19 C’étaient des villes fortifiées qui servaient d’entrepôts de provisions pour les temps de guerre et de famine (2 Ch 32.28).
- 9.25 Aux trois grandes fêtes de l’année : fête des Pains sans levain, des Semaines et des Cabanes (Ex 23.14-17 ; Dt 16.16 ; 2 Ch 8.13).
- 9.26 Etsyôn-Guéber était située au sommet du bras nord-est de la mer Rouge, appelé golfe d’Aqaba (Nb 33.36), dans le territoire d’Edom soumis par David (2 S 8.13-14). La possession de ce port permettait à Salomon l’accès de la mer Rouge et de l’océan Indien.
- 9.28 Région aurifère souvent nommée dans la Bible (10.11 ; 22.49 ; Gn 10.29 ; 1 Ch 29.4 ; Jb 22.24 ; 28.16 ; Ps 45.10 ; Es 13.12). On en a proposé plusieurs localisations : Arabie, côte africaine des Somalis, Inde, Zimbabwe. Puisque les navires de Salomon mettaient trois ans pour leur expédition (10.22), Ophir se trouvait sans doute au-delà de la côte arabe.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.