1 Korintusi 11:2-34

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Hatalom és védelem alatt élni

² Dicsérlek benneteket, hogy minden dologban emlékeztek rám, és hűségesen követitek mindazt, amire tanítottalak benneteket. ³ Azt akarom azonban, hogy értsétek meg: Krisztus a „feje” minden férfinak, a férj „feje” a feleségének, Krisztusnak pedig az Atya-Isten a „feje”. ⁴ Ezért minden férfi, aki befedett fejjel imádkozik, vagy prófétál, szégyent hoz arra, aki az ő „feje”.

⁵ Ha viszont egy asszony fedetlen fejjel imádkozik, vagy prófétál, akkor szégyent hoz arra, aki az ő „feje”. Hiszen, ha nem fedi be a fejét, az olyan, mintha kopaszra nyírták volna! ⁶ Mert ha valamelyik nő nem takarja be a fejét, akkor akár le is nyírathatja a haját. De ha szégyen lenne a számára kopaszra nyírt fejjel járni, akkor inkább takarja be a fejét!

⁷ A férfinak azonban nem illő, hogy befedje a fejét. Miért? Mert a férfit Isten úgy teremtette, hogy őrá hasonlítson, és a dicsőségét tükrözze. Ehhez hasonlóan a feleség is a férje dicsőségét tükrözi. ⁸ Mert nem a férfi származik az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. ⁹ Nem a férfit teremtette Isten az asszony számára, hanem az asszonyt a férfi számára. ¹⁰ Ezért szükséges, hogy az asszony takarja be a fejét valamivel, és így jelezze, hogy valakinek a hatalma és védelme alatt áll.^[a] Ez szükséges az angyalok miatt is.

¹¹ Az Úrban azonban az asszony sem független a férfitől, és a férfi sem független az asszonytól. ¹² Mert egyfelől az asszony a férfiból származik, másfelől viszont az asszonyok szülik a férfiakat. Valójában mind a kettő Istentől származik.

¹³ Döntsétek el magatok, illik-e, hogy az asszony fedetlen fejjel imádkozzon Istenhez? ¹⁴ Vagy nem arra tanít benneteket a természet is, hogy szégyen az, ha egy férfi hosszú hajat visel, ¹⁵ a nőnek pedig ékessége a hosszú haja? Hiszen ez a természet adta fátyol a fején! ¹⁶ Ha pedig valaki ebben a dologban továbbra is vitatkozni akar, tudja meg, hogy sem mi, sem az Isten gyülekezetei nem értünk egyet vele.

Az Új Szövetség megerősítése

¹⁷ A következő dologban, amelyben most rendelkezem, nem tudlak benneteket megdicsérni. Mert amikor összejöttök, annak több a kára, mint a haszna! ¹⁸ Először is, úgy hallom, hogy amikor a helyi gyülekezetben összejöttök, akkor is csoportokra váltok szét. Azt hiszem, ez valóban így is van. ¹⁹ Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy különböző szakadások történjenek közöttetek, hiszen így válik mindenki előtt nyilvánvalóvá, hogy kik azok, akik ezt a próbát kiállták.

²⁰ Amikor tehát összegyűltök, valójában nem is az Úrvacsorában^[b] vesztek részt, ²¹ hiszen, amikor leültök enni, mindegyikőtök a saját ételét eszi, amelyet otthonról hozott. Így azután az egyik éhes marad, a másik pedig lerészegedik. ²² Hát nincs saját otthonotok, hogy ott egyetek és igyatok? Ennyire lebecsülitek Isten gyülekezetét, és meg akarjátok szégyeníteni a szegényeket? Mit mondjak erre? Megdicsérjelek benneteket? Ezért biztosan nem!

²³ Mert én közvetlenül az Úrtól kaptam, amire titeket is tanítottalak: az Úr Jézus azon az éjszakán, amikor kiszolgáltatták, fogta a kenyeret, ²⁴ s miután hálát adott Istennek, megtörte, és ezt mondta: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek ti is — így emlékezzetek rám!” ²⁵ Ugyanígy, a vacsora után felemelte a borral teli poharat, és ezt mondta: „Ez a pohár bor az Új Szövetséget jelenti, amely akkor lép életbe, amikor a véremet, vagyis az életemet értetek adom áldozatul. Ezt tegyétek ti is — így emlékezzetek rám, valahányszor ebből isztok!” ²⁶ Így tehát, amikor esztek ebből a kenyérből és isztok ebből a borból, akkor valójában az Úr Jézus halálát hirdetitek. Ezt pedig mindaddig tegyétek, amíg az Úr maga vissza nem jön!

²⁷ Aki tehát nem úgy eszik a kenyérből, vagy nem úgy iszik az Úr poharából, ahogy az méltó az Úrhoz, az vétkezik az Úr teste és vére ellen. ²⁸ Ezért mindenki vizsgálja meg magát, csak azután egyen abból a kenyérből és igyon abból a pohár borból. ²⁹ Mert aki úgy eszi és issza, hogy nem becsüli meg az Úr testét és annak jelentőségét, az ítéletet hoz magára. ³⁰ Ezért van köztetek sok gyengélkedő és beteg, és sokan ezért haltak meg. ³¹ Ha alaposan megvizsgálnánk magunkat, akkor nem kellene ítélet alá kerülnünk. ³² Amikor azonban az Úr ítél meg, akkor azért fegyelmez bennünket, hogy megmutassa a helyes utat, és hogy ne kelljen véglegesen elítélnie bennünket a hitetlenekkel együtt.

³³ Ezért testvéreim, ha összejöttök, hogy az Úrvacsorában részt vegyetek, várjátok meg egymást! ³⁴ Ha valaki olyan éhes, hogy nem tud a többiekre várni, az előbb egyen otthon, hogy ne ítélet származzon abból, ha összejöttök! A többi kérdést majd akkor beszéljük meg, ha meglátogatlak titeket.