Isaiah 1:19-2:4
New Revised Standard Version Catholic Edition
19 If you are willing and obedient,
you shall eat the good of the land;
20 but if you refuse and rebel,
you shall be devoured by the sword;
for the mouth of the Lord has spoken.
The Degenerate City
21 How the faithful city
has become a whore!
She that was full of justice,
righteousness lodged in her—
but now murderers!
22 Your silver has become dross,
your wine is mixed with water.
23 Your princes are rebels
and companions of thieves.
Everyone loves a bribe
and runs after gifts.
They do not defend the orphan,
and the widow’s cause does not come before them.
24 Therefore says the Sovereign, the Lord of hosts, the Mighty One of Israel:
Ah, I will pour out my wrath on my enemies,
and avenge myself on my foes!
25 I will turn my hand against you;
I will smelt away your dross as with lye
and remove all your alloy.
26 And I will restore your judges as at the first,
and your counselors as at the beginning.
Afterward you shall be called the city of righteousness,
the faithful city.
27 Zion shall be redeemed by justice,
and those in her who repent, by righteousness.
28 But rebels and sinners shall be destroyed together,
and those who forsake the Lord shall be consumed.
29 For you shall be ashamed of the oaks
in which you delighted;
and you shall blush for the gardens
that you have chosen.
30 For you shall be like an oak
whose leaf withers,
and like a garden without water.
31 The strong shall become like tinder,
and their work[a] like a spark;
they and their work shall burn together,
with no one to quench them.
The Future House of God
2 The word that Isaiah son of Amoz saw concerning Judah and Jerusalem.
2 In days to come
the mountain of the Lord’s house
shall be established as the highest of the mountains,
and shall be raised above the hills;
all the nations shall stream to it.
3 Many peoples shall come and say,
“Come, let us go up to the mountain of the Lord,
to the house of the God of Jacob;
that he may teach us his ways
and that we may walk in his paths.”
For out of Zion shall go forth instruction,
and the word of the Lord from Jerusalem.
4 He shall judge between the nations,
and shall arbitrate for many peoples;
they shall beat their swords into plowshares,
and their spears into pruning hooks;
nation shall not lift up sword against nation,
neither shall they learn war any more.
Footnotes
- Isaiah 1:31 Or its makers
Isaia 1:19-2:4
Nuova Riveduta 2006
19 Se siete disposti a ubbidire, mangerete i frutti migliori del paese;
20 ma se rifiutate e siete ribelli, sarete divorati dalla spada», poiché la bocca del Signore ha parlato.
21 (A)Come mai la città fedele è diventata una prostituta? Era piena di rettitudine, la giustizia vi abitava, e ora è invece un covo di assassini!
22 Il tuo argento si è cambiato in scorie, il tuo vino è stato tagliato con acqua.
23 I tuoi prìncipi sono ribelli e compagni di ladri. Tutti amano i regali e corrono dietro alle ricompense; non fanno giustizia all’orfano e la causa della vedova non giunge fino a loro.
24 Perciò il Signore, Dio degli eserciti, il Potente d’Israele, dice: «Guai! Io avrò soddisfazione dai miei avversari e mi vendicherò dei miei nemici!
25 Ti rimetterò la mano addosso, ti purificherò delle tue scorie, come fa la potassa, e toglierò da te ogni particella di piombo.
26 Ristabilirò i tuoi giudici com’erano anticamente, e i tuoi consiglieri com’erano al principio. Dopo questo, sarai chiamata la città della giustizia, la città fedele».
27 Sion sarà salvata mediante il giudizio, e quelli che in lei si convertiranno[a] saranno salvati mediante la giustizia;
28 ma i ribelli e i peccatori andranno in rovina assieme, e quelli che abbandonano il Signore saranno distrutti.
29 Allora avrete vergogna dei terebinti che avete amati e arrossirete dei giardini che vi siete scelti.
30 Infatti sarete come un terebinto dalle foglie appassite, come un giardino senz’acqua.
31 L’uomo forte sarà come stoppa, e l’opera sua come scintilla; entrambe bruceranno assieme, e non vi sarà chi spenga.
Gloria futura di Gerusalemme
2 (B)Parola che Isaia, figlio di Amots, ebbe in visione riguardo a Giuda e a Gerusalemme.
2 Avverrà, negli ultimi giorni, che il monte della casa del Signore si ergerà sulla vetta dei monti e sarà elevato al di sopra dei colli; e tutte le nazioni affluiranno a esso.
3 Molti popoli vi accorreranno e diranno: «Venite, saliamo al monte del Signore, alla casa del Dio di Giacobbe; egli ci insegnerà le sue vie e noi cammineremo per i suoi sentieri». Da Sion, infatti, uscirà la legge, e da Gerusalemme la parola del Signore.
4 Egli giudicherà tra nazione e nazione e sarà l’arbitro fra molti popoli; essi trasformeranno le loro spade in vomeri d’aratro e le loro lance in falci. Una nazione non alzerà più la spada contro un’altra, e non impareranno più la guerra.
Footnotes
- Isaia 1:27 Quelli che in lei si convertiranno, altri traducono: quelli che in lei torneranno.
Jesaja 1:19-2:4
Schlachter 2000
19 Seid ihr willig und gehorsam, so sollt ihr das Gute des Landes essen;
20 wenn ihr euch aber weigert und widerspenstig seid, so sollt ihr vom Schwert gefressen werden! Ja, der Mund des Herrn hat es gesprochen.
Gericht und Läuterung für Jerusalem
21 Wie ist die treue Stadt zur Hure geworden! Sie war voll Recht; Gerechtigkeit wohnte in ihr, nun aber Mörder!
22 Dein Silber ist zu Schlacken geworden; dein edler Wein ist mit Wasser verfälscht.
23 Deine Fürsten sind Widerspenstige und Diebsgesellen; sie alle lieben Bestechung und jagen nach Geschenken; der Waise schaffen sie nicht Recht, und die Sache der Witwen kommt nicht vor sie.
24 Darum spricht der Herrscher, der Herr der Heerscharen, der Mächtige Israels: Wehe, ich will mir Genugtuung verschaffen von meinen Feinden und mich rächen an meinen Widersachern;
25 und ich will meine Hand gegen dich wenden und deine Schlacken ausschmelzen wie mit Laugensalz und all dein Blei[a] wegschaffen;
26 und ich werde deine Richter wieder machen, wie sie ursprünglich waren, und deine Ratsherren wie am Anfang; danach wird man dich nennen: »Die Stadt der Gerechtigkeit, die treue Stadt«.
27 Zion wird durch Recht[b] erlöst werden und seine Bekehrten[c] durch Gerechtigkeit;
28 aber der Zusammenbruch trifft die Übertreter und Sünder alle miteinander, und die den Herrn verlassen, kommen um.
29 Denn sie werden zuschanden wegen der Terebinthen, an denen ihr Lust hattet, und ihr sollt schamrot werden wegen der Gärten, die ihr erwählt habt;[d]
30 denn ihr werdet sein wie eine Terebinthe, deren Laub verwelkt ist, und wie ein Garten, der ohne Wasser ist;
31 und der Starke wird zum Werg[e] und sein Tun zum Funken, und beide werden miteinander brennen, sodass niemand löschen kann.
Das zukünftige Königreich in Zion
2 Das Wort, das Jesaja, der Sohn des Amoz, über Juda und Jerusalem schaute:
2 Ja, es wird geschehen am Ende der Tage, da wird der Berg des Hauses des Herrn fest gegründet stehen an der Spitze der Berge, und er wird erhaben sein über alle Höhen, und alle Heiden werden zu ihm strömen.
3 Und viele Völker werden hingehen und sagen: »Kommt, lasst uns hinaufziehen zum Berg des Herrn, zum Haus des Gottes Jakobs, damit er uns belehre über seine Wege und wir auf seinen Pfaden wandeln!« Denn von Zion wird das Gesetz[f] ausgehen und das Wort des Herrn von Jerusalem.
4 Und er wird Recht sprechen zwischen den Heiden und viele Völker zurechtweisen, sodass sie ihre Schwerter zu Pflugscharen schmieden werden und ihre Speere zu Rebmessern; kein Volk wird gegen das andere das Schwert erheben, und sie werden den Krieg nicht mehr erlernen.
Footnotes
- (1,25) Gemeint ist das unedle Metall, das beim Läuterungsprozess ausgeschieden wird.
- (1,27) Andere Übersetzung: durch Gericht; gemeint ist die gerechte Rechtsprechung des Messias, der die Bösen verurteilt und den Gerechten zu ihrem Recht verhilft.
- (1,27) d.h. die in Zion umgekehrt sind zu Gott.
- (1,29) Der heidnische Götzendienst, den Israel übernahm, machte bestimmte Bäume wie die Terebinthe und Baumgärten (Haine) zu »geweihten« Orten der Götzenverehrung.
- (1,31) d.h. leicht brennbare Hanffasern.
- (2,3) od. die Weisung / Lehre (hebr. torah).
Ézsaiás 1:19-2:4
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
19 Ha engedtek szavamnak,
ha készséggel követtek,
tiétek lesz minden,
amit a föld terem.
20 De kard pusztít el benneteket,
ha nem hallgattok rám,
ha lázadtok ellenem!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Hűséges volt ez a város
21 Hűséges volt ez a város,
igazság és jogosság városa,[a]
hogy lett hát belőle prostituált?
Egykor igazságosság lakott benne,
miért lett belőle gyilkosok tanyája?
22 Fénylő ezüstöd sötét salakká lett,
tiszta borodat felvizezted!
23 Fejedelmeid ellenem lázadtak,
tolvajok barátai ők, mind lefizethetők,
sóvár pénzhajhász valamennyi.
De nem karolják fel az árvát,
s az özvegyek ügyével nem törődnek.
24 Ezért hát azt mondja Uram, az Örökkévaló,
a Seregek Ura, Izráel Erős Istene:
„Jaj nektek, mert megfizetek azoknak,
akik ellenem fordultak,
bosszút állok ellenségeimen,
hogy megszűnjön haragom!
25 Kezembe veszlek, megfenyítelek,
kitisztítom belőled az ónt és a salakot.
Megtisztítalak, mint ötvös az ezüstöt!
26 Olyan vezetőket adok neked, mint régen,
olyan tanácsadókat, mint eleinte.
Akkor majd így hívnak, Jeruzsálem:
»Hűséges Vár és Igazságos Város.«”
27 Igazságos ítélettel szabadítja meg Siont az Örökkévaló.
Akik Sion lakói közül visszatérnek hozzá,
igazságosság által menti meg azokat.
28 De a lázadó bűnösöket összetöri,
s akik elfordulnak tőle, mind megsemmisülnek.
29 Mert akik bálványaikban gyönyörködtek a tölgyligetekben,
megszégyenülnek.
Akik idegen istenek kertjeit[b] választották,
majd szégyentől pirulnak.
30 Hasonlók lesznek az elszáradó tölgyhöz,
vagy a kerthez, amelyet senki sem öntöz.
31 Még a hatalmas is olyan lesz,
mint a kenderkóc,
minden alkotása, műve,
mint a szikra.
Együtt égnek porrá, olthatatlanul!
Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére!(A)
2 Ezt az üzenetet Ézsaiás, Ámóc fia kapta látomásban, Júda királyságával és Jeruzsálemmel kapcsolatban:
2 Az idők végén az Örökkévaló házának hegye
fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken,
messze kimagaslik a dombok közül,
s hozzá gyűlnek mind a nemzetek.
3 Tömegek özönlenek hozzá,
s így hívja egyik a másikat:
„Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére,
Jákób Istenének házához,
hogy megtanítson bennünket útjaira,
s hogy járhassunk ösvényein!
Mert Sionból származik a tanítás,
Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.”
4 Igazságosan ítél az Úr a nemzetek között,
és megfenyít sok népet,
hogy kardjukból ekét kovácsoljanak,
lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket.
Nép a népre többé kardot nem emel,
fiait harcra nem tanítja soha.
Footnotes
- Ézsaiás 1:21 város A 21–31 versekben Isten Jeruzsálemhez szól.
- Ézsaiás 1:29 kertjeit Olyan „szent ligetek, kertek”, ahol bálványokat imádtak.
Ésaïe 1:19-2:4
La Bible du Semeur
19 Si vous vous décidez à m’obéir,
vous mangerez |les meilleurs produits du pays.
20 Mais, si vous refusez, |si vous êtes rebelles,
c’est l’épée qui vous mangera,
l’Eternel le déclare.
Autrefois, aujourd’hui et demain
21 Jérusalem !
Comment se fait-il donc |que la cité fidèle
soit devenue |une prostituée[a] ?
Toi, jadis pleine de droiture,
où la justice demeurait,
maintenant, tu abrites |des assassins.
22 Ton argent n’est plus que scories,
et ton vin le meilleur |est coupé d’eau.
23 Tes chefs sont des rebelles,
complices de voleurs,
tous aiment les pots-de-vin
et sont avides de présents,
ils ne défendent pas |les droits de l’orphelin ;
la cause de la veuve |jamais ne leur parvient.
24 C’est pourquoi l’Eternel,
le Seigneur des armées célestes,
le Puissant d’Israël, |vous déclare ceci :
Malheur à vous !
Je tirerai vengeance |de vous, mes adversaires,
je vous ferai payer, |ô vous, mes ennemis.
25 Je tournerai ma main |contre toi, ô Jérusalem,
je fondrai tes scories,
comme avec de la soude[b],
et je vais supprimer |tous tes déchets.
26 Je te redonnerai des dirigeants |comme ceux d’autrefois,
des conseillers |comme au commencement.
Après cela, |tu seras appelée
la Ville-de-Justice
et la Cité fidèle.
27 Le salut viendra pour Sion |selon le droit,
ses habitants |qui reviendront à Dieu[c] |seront sauvés : |ils obtiendront justice.
28 Mais les pécheurs |et ceux qui transgressent la Loi
seront brisés ensemble
et ceux qui se détournent |de l’Eternel, |disparaîtront.
29 Et quant aux chênes, |ceux que vous aimez tant,
ils tourneront à votre honte,
vous rougirez |à cause des jardins sacrés[d]
que vous avez choisis.
30 Car vous serez vous-mêmes |pareils aux chênes
au feuillage flétri,
ou tout comme un jardin |qui serait privé d’eau.
31 L’homme le plus puissant |sera comme l’étoupe,
et ce qu’il a produit |servira d’étincelle
pour qu’il soit consumé |avec ce qu’il a fait
sans qu’il y ait personne |pour éteindre les flammes[e].
Le mont de l’Eternel
2 Voici le message que Dieu a révélé à Esaïe, fils d’Amots, au sujet de Juda et de Jérusalem.
2 Dans l’avenir, il adviendra
que le mont |sur lequel est le temple |de l’Eternel[f]
sera fermement établi |au-dessus des montagnes,
et il s’élèvera |par-dessus toutes les hauteurs,
et tous les peuples étrangers |y afflueront[g].
3 Oui, de nombreux peuples viendront,
en se disant les uns aux autres :
« Venez, montons |au mont de l’Eternel,
au temple du Dieu de Jacob !
Il nous enseignera |les voies qu’il a prescrites ;
nous suivrons ses sentiers. »
Car de Sion viendra la Loi,
et de Jérusalem, |la Parole de l’Eternel.
4 Et il sera l’arbitre |entre les nations ;
oui, il sera le juge |de nombreux peuples.
Martelant leurs épées, |ils forgeront des socs |pour leurs charrues,
et, de leurs lances, |ils feront des faucilles[h].
Plus aucune nation |ne brandira l’épée |contre une autre nation,
et l’on n’apprendra plus la guerre.
Footnotes
- 1.21 L’infidélité d’Israël à l’alliance avec l’Eternel est souvent comparée par les prophètes à la prostitution (Jr 3.2 ; 13.27 ; Ez 16.15 ; 23.11 ; Os 2.4 ; Na 3.4).
- 1.25 Ou de la potasse.
- 1.27 Autre traduction : chez elle.
- 1.29 Voir Es 17.10 ; Os 4.13.
- 1.31 Autre traduction : le lin semi-traité deviendra de l’étoupe, et celui qui l’a fait sera une étincelle. Avec son œuvre, il brûlera sans qu’il y ait personne pour éteindre les flammes.
- 2.2 C’est-à-dire le mont Sion.
- 2.2 Les v. 2-4 sont repris en Mi 4.2-4.
- 2.4 Voir Jl 4.10.
Genesis 1:14-23
New Revised Standard Version Catholic Edition
14 And God said, “Let there be lights in the dome of the sky to separate the day from the night; and let them be for signs and for seasons and for days and years, 15 and let them be lights in the dome of the sky to give light upon the earth.” And it was so. 16 God made the two great lights—the greater light to rule the day and the lesser light to rule the night—and the stars. 17 God set them in the dome of the sky to give light upon the earth, 18 to rule over the day and over the night, and to separate the light from the darkness. And God saw that it was good. 19 And there was evening and there was morning, the fourth day.
20 And God said, “Let the waters bring forth swarms of living creatures, and let birds fly above the earth across the dome of the sky.” 21 So God created the great sea monsters and every living creature that moves, of every kind, with which the waters swarm, and every winged bird of every kind. And God saw that it was good. 22 God blessed them, saying, “Be fruitful and multiply and fill the waters in the seas, and let birds multiply on the earth.” 23 And there was evening and there was morning, the fifth day.
Read full chapter
Genesi 1:14-23
Nuova Riveduta 2006
14 (A)Poi Dio disse: «Vi siano delle luci nella distesa dei cieli per separare il giorno dalla notte; siano dei segni per le stagioni, per i giorni e per gli anni; 15 facciano luce nella distesa dei cieli per illuminare la terra». E così fu. 16 Dio fece le due grandi luci: la luce maggiore per presiedere al giorno e la luce minore per presiedere alla notte; e fece pure le stelle. 17 Dio le mise nella distesa dei cieli per illuminare la terra, 18 per presiedere al giorno e alla notte e separare la luce dalle tenebre. Dio vide che questo era buono. 19 Fu sera, poi fu mattina: quarto giorno.
20 (B)Poi Dio disse: «Producano le acque in abbondanza esseri viventi, e volino degli uccelli sopra la terra per l’ampia distesa del cielo». 21 Dio creò i grandi animali acquatici e tutti gli esseri viventi che si muovono, e che le acque produssero in abbondanza secondo la loro specie, e ogni volatile secondo la sua specie. Dio vide che questo era buono. 22 Dio li benedisse dicendo: «Crescete, moltiplicatevi e riempite le acque dei mari, e si moltiplichino gli uccelli sulla terra». 23 Fu sera, poi fu mattina: quinto giorno.
Read full chapter
1 Mose 1:14-23
Schlachter 2000
Der vierte Tag
14 Und Gott sprach: Es sollen Lichter an der Himmelsausdehnung sein, zur Unterscheidung von Tag und Nacht, die sollen als Zeichen dienen und zur Bestimmung der Zeiten und der Tage und Jahre,
15 und als Leuchten an der Himmelsausdehnung, dass sie die Erde beleuchten! Und es geschah so.
16 Und Gott machte die zwei großen Lichter, das große Licht zur Beherrschung des Tages und das kleinere Licht zur Beherrschung der Nacht; dazu die Sterne.
17 Und Gott setzte sie an die Himmelsausdehnung, damit sie die Erde beleuchten
18 und den Tag und die Nacht beherrschen und Licht und Finsternis scheiden. Und Gott sah, dass es gut war.
19 Und es wurde Abend, und es wurde Morgen: der vierte Tag.
Der fünfte Tag
20 Und Gott sprach: Das Wasser soll wimmeln von einer Fülle lebender Wesen, und es sollen Vögel dahinfliegen über die Erde an der Himmelsausdehnung!
21 Und Gott schuf die großen Meerestiere und alle lebenden Wesen, die sich regen, von denen das Wasser wimmelt, nach ihrer Art, dazu allerlei Vögel mit Flügeln nach ihrer Art. Und Gott sah, dass es gut war.
22 Und Gott segnete sie und sprach: Seid fruchtbar und mehrt euch und füllt das Wasser in den Meeren, und die Vögel sollen sich mehren auf der Erde!
23 Und es wurde Abend, und es wurde Morgen: der fünfte Tag.
Read full chapter
1 Mózes 1:14-23
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Negyedik nap
14 Azután ismét parancsolt Isten: „Legyenek világító égitestek az ég boltozatán! Válasszák el a nappalt az éjszakától, szolgáljanak jelekül, és mutassák meg a kijelölt időket[a], napokat és éveket! 15 Ragyogjanak az ég boltozatán, és világítsák meg a földet!” — és úgy is lett. 16 Így alkotta Isten a két nagy világító égitestet: az erősebb fényűt, hogy nappal uralkodjon, és a gyengébb fényűt, hogy éjjel uralkodjon. Megalkotta a csillagokat is. 17 Isten helyezte ezeket az ég boltozatára, hogy világítsanak a földre, 18 hogy uralkodjanak nappal és éjjel, és hogy válasszák el a világosságot a sötétségtől. Akkor Isten megvizsgálta, amit alkotott, és örömét lelte benne. 19 Majd leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt a negyedik nap.
Ötödik nap
20 Azután ismét parancsolt Isten: „Mindenfajta vízi élőlény nyüzsögjön a vizekben! A föld felett, az ég boltozatán repdessenek szárnyas élőlények!” 21 Így teremtette Isten a nagy víziállatokat és mindenféle egyéb vízi élőlényt, amelyek élnek, mozognak, és tömegesen nyüzsögnek a vízben. Teremtett mindenféle repülő szárnyas állatot is. Akkor Isten megvizsgálta, amit teremtett, és örömét lelte benne. 22 Majd megáldotta őket: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, sokasodjatok, és népesítsétek be a tenger vizét! A szárnyas állatok is sokasodjanak, és terjedjenek el a földön!” 23 Majd leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt az ötödik nap.
Read full chapterFootnotes
- 1 Mózes 1:14 kijelölt időket Ez az izráeli ünnepeket jelenti. Izráelben a nap és a hold mozgásához igazodva határozták meg minden évben az ünnepek idejét. Egyes ünnepek holdtöltekor vagy újholdkor kezdődtek.
Genèse 1:14-23
La Bible du Semeur
14 Puis Dieu dit : Que, dans l’étendue du ciel, il y ait des luminaires pour distinguer le jour de la nuit, et pour qu’ils marquent les saisons, les jours et les années. 15 Que, dans l’étendue du ciel, ils servent de luminaires pour illuminer la terre.
Et ce fut ainsi.
16 Dieu fit deux grands luminaires, le plus grand pour qu’il préside au jour, et le plus petit pour qu’il préside à la nuit. Il fit aussi les étoiles. 17 Il les plaça dans l’étendue du ciel pour illuminer la terre, 18 pour présider au jour ainsi qu’à la nuit, et séparer la lumière des ténèbres. Dieu vit que c’était bon.
19 Il y eut un soir, il y eut un matin : ce fut le quatrième jour.
20 Puis Dieu dit : Que les eaux foisonnent d’une multitude d’êtres vivants, et que des oiseaux volent au-dessus de la terre dans l’étendue du ciel !
21 Alors Dieu créa chaque espèce de grands animaux marins et chaque espèce d’êtres vivants qui se meuvent et foisonnent dans les eaux, et chaque espèce d’oiseaux ailés. Dieu vit que c’était bon. 22 Et il les bénit, en ces termes : Soyez féconds, multipliez-vous, remplissez les eaux des mers, et que les oiseaux aussi se multiplient sur la terre.
23 Il y eut un soir, il y eut un matin : ce fut le cinquième jour.
Read full chapter
Proverbs 1:20-33
New Revised Standard Version Catholic Edition
The Call of Wisdom
20 Wisdom cries out in the street;
in the squares she raises her voice.
21 At the busiest corner she cries out;
at the entrance of the city gates she speaks:
22 “How long, O simple ones, will you love being simple?
How long will scoffers delight in their scoffing
and fools hate knowledge?
23 Give heed to my reproof;
I will pour out my thoughts to you;
I will make my words known to you.
24 Because I have called and you refused,
have stretched out my hand and no one heeded,
25 and because you have ignored all my counsel
and would have none of my reproof,
26 I also will laugh at your calamity;
I will mock when panic strikes you,
27 when panic strikes you like a storm,
and your calamity comes like a whirlwind,
when distress and anguish come upon you.
28 Then they will call upon me, but I will not answer;
they will seek me diligently, but will not find me.
29 Because they hated knowledge
and did not choose the fear of the Lord,
30 would have none of my counsel,
and despised all my reproof,
31 therefore they shall eat the fruit of their way
and be sated with their own devices.
32 For waywardness kills the simple,
and the complacency of fools destroys them;
33 but those who listen to me will be secure
and will live at ease, without dread of disaster.”
Proverbi 1:20-33
Nuova Riveduta 2006
La saggezza esorta
20 (A)La saggezza grida per le vie, fa udire la sua voce per le piazze;
21 negli incroci affollati essa chiama, all’ingresso delle porte, in città, pronuncia i suoi discorsi:
22 «Fino a quando, ingenui, amerete l’ingenuità? Fino a quando gli schernitori prenderanno gusto a schernire e gli stolti avranno in odio la scienza?
23 Volgetevi ad ascoltare la mia correzione; ecco, io farò sgorgare su di voi il mio Spirito, vi farò conoscere le mie parole.
24 Poiché quand’ho chiamato avete rifiutato di ascoltare, quand’ho steso la mano nessuno vi ha badato,
25 anzi, avete respinto ogni mio consiglio e della mia correzione non ne avete voluto sapere,
26 anch’io riderò delle vostre sventure, mi farò beffe quando lo spavento vi piomberà addosso;
27 quando lo spavento vi piomberà addosso come una tempesta, quando la sventura v’investirà come un uragano e vi cadranno addosso l’afflizione e l’angoscia.
28 Allora mi chiameranno, ma io non risponderò; mi cercheranno con premura ma non mi troveranno.
29 Poiché hanno odiato la scienza, non hanno scelto il timore del Signore,
30 non hanno voluto saperne dei miei consigli e hanno disprezzato ogni mia correzione,
31 si pasceranno del frutto della loro condotta e saranno saziati dei loro propri consigli.
32 Infatti il pervertimento degli insensati li uccide e la prosperità degli stolti li fa perire,
33 ma chi mi ascolta starà al sicuro, vivrà tranquillo, senza paura di nessun male».
Read full chapter
Sprüche 1:20-33
Schlachter 2000
Die Weisheit ruft zur Umkehr auf
20 Die Weisheit ruft draußen laut,
öffentlich lässt sie ihre Stimme hören;
21 auf den Plätzen[a], im ärgsten Straßenlärm schreit sie,
an den Pforten der Stadttore hält sie ihre Reden:
22 Wie lange wollt ihr Unverständigen den Unverstand[b] lieben
und ihr Spötter Lust am Spotten haben
und ihr Toren Erkenntnis hassen?
23 Kehrt um zu meiner Zurechtweisung!
Siehe, ich will euch meinen Geist hervorströmen lassen,
ich will euch meine Worte verkünden!
24 Darum, weil ich rufe und ihr mich abweist,
weil ich meine Hand ausstrecke und niemand darauf achtet,
25 weil ihr vielmehr allen meinen Rat verwerft
und meine Zurechtweisung nicht begehrt,
26 so werde auch ich über euer Unglück lachen
und über euch spotten, wenn das kommt, was ihr fürchtet,
27 wenn das, was ihr fürchtet, als Verwüstung über euch kommt
und euer Unheil euch überraschen wird wie ein Sturm,
wenn euch Angst und Not überfällt!
28 Dann werden sie mich anrufen, aber ich werde nicht antworten;
sie werden mich eifrig suchen und nicht finden,
29 weil sie die Erkenntnis gehasst
und die Furcht des Herrn nicht erwählt haben,
30 weil sie meinen Rat nicht begehrt
und alle meine Zurechtweisung verschmäht haben.
31 Darum sollen sie von der Frucht ihres eigenen Weges essen
und von ihren eigenen Ratschlägen genug bekommen!
32 Denn die Abtrünnigkeit der Unverständigen bringt sie um,
und die Sorglosigkeit der Toren stürzt sie ins Verderben.
33 Wer aber auf mich hört, der wird sicher wohnen;
er kann ohne Sorge sein und muss kein Unheil fürchten.
Példabeszédek 1:20-33
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Bölcsesség hívja az embereket
20 Bölcsesség[a] az utcákon kiált,
zsúfolt piactereken szól hangosan,
21 forgalmas kereszteződéseknél,
s a városkapuk előtt szól:
22 „Ó ti tudatlanok,
meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz?
Ti gúnyolódók,
meddig csúfolódtok még?
Ti öntelt ostobák,
meddig gyűlölitek az igazi tudást?
23 Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre,
akkor kijelenteném nektek titkaimat,
és megértetném veletek tanításomat!
24 De nem hallgattatok rám,
hiába ajánlottam fel segítségemet,
kezemet nyújtottam nektek,
de elfordultatok tőlem,
25 semmibe vettétek minden tanácsomat,
intésemmel nem törődtetek.
26 Ezért majd én is nevetek rajtatok,
mikor utolér a nyomorúság,
kigúnyollak,
mikor rátok szakad, amitől féltetek,
27 mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar,
mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem,
elborít a tengernyi baj és nyomorúság.
28 Akkor majd kiáltoztok utánam,
de nem felelek,
kerestek majd mindenütt,
de nem találtok.
29 Mivel gyűlöltétek a bölcsességet,
s nem tiszteltétek az Örökkévalót,
30 tanácsaimmal nem törődtetek,
és leráztátok fenyítéseimet,
31 aratjátok hát, amit vetettetek,
s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek.
32 A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el,
az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg.
33 De aki engedelmesen hallgat rám,
biztonságban fog élni,
félelem nélküli nyugalomban,
távol a veszedelemtől.”
Footnotes
- Példabeszédek 1:20 Bölcsesség Az egész könyvben több helyen megszemélyesítve jelenik meg, mint istenfélő és bölcs asszony, aki az embereket tanítja Isten félelmére. A 9. fejezetben az ostobaság is hasonlóan megszemélyesítve szerepel: olyan asszonyként, aki a fiatalokat bűnre csábítja.
Proverbes 1:20-33
La Bible du Semeur
Les appels de la sagesse
20 La Sagesse crie bien haut dans les rues,
sa voix résonne sur les places publiques.
21 Dominant le tumulte, elle appelle.
Près des portes de la ville[a], elle fait entendre ses paroles, disant :
22 Gens sans expérience, jusques à quand vous complairez-vous dans votre inexpérience ?
Et vous, moqueurs, jusqu’à quand prendrez-vous plaisir à vous moquer ?
Et vous, insensés, jusqu’à quand détesterez-vous la connaissance ?
23 Ecoutez mes avertissements,
voici : je répandrai sur vous mon Esprit
et je vous ferai connaître mes paroles.
24 J’ai appelé et vous m’avez résisté,
j’ai tendu la main et personne n’y a prêté attention.
25 Vous avez rejeté tous mes conseils
et vous n’avez pas voulu de mes avertissements.
26 C’est pourquoi, lorsque le malheur fondra sur vous, je rirai,
quand la terreur vous saisira, je me moquerai.
27 Quand l’épouvante, comme une tempête, viendra sur vous,
que le malheur fondra sur vous comme un ouragan,
et que la détresse et l’angoisse vous assailliront,
28 alors ils m’appelleront, mais je ne répondrai pas.
Ils me chercheront, mais ne me trouveront pas[b].
29 Puisqu’ils ont détesté la connaissance
et qu’ils n’ont pas choisi de craindre l’Eternel,
30 qu’ils n’ont pas voulu de mes conseils
et qu’ils ont dédaigné tous mes avertissements,
31 eh bien, ils récolteront les fruits de leur conduite
et ils se repaîtront jusqu’à ce qu’ils en aient plus qu’assez de leurs propres projets.
32 Car la présomption des gens inexpérimentés causera leur mort,
et l’assurance des insensés les perdra.
33 Mais celui qui m’écoute habitera en sécurité,
il vivra tranquille, sans avoir à redouter le malheur.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.