约翰福音 8
Chinese Contemporary Bible (Simplified)
淫妇获赦
8 众人都回家去了，耶稣却上了橄榄山。 2 第二天清晨，祂又回到圣殿。百姓聚集在祂那里，祂就坐下来教导他们。 3 这时候，律法教师和法利赛人带来一个通奸时被捉的女人，让她站在众人面前， 4 然后问耶稣：“老师，这个女人是在通奸时被捉到的。 5 按摩西的律法，我们要用石头把她打死，你说该怎么处置她呢？”
6 他们这样问是要使耶稣落在他们的圈套里，可以有借口控告祂。耶稣却只是弯着腰用指头在地上写字。 7 他们不断地追问耶稣，于是祂直起腰来，对他们说：“你们中间谁没有罪，谁就先拿石头打她吧。” 8 说完，又弯下腰在地上写字。
9 他们听了这句话，就从老到少一个一个地走了，只剩下耶稣和那个女人在那里。 10 耶稣直起腰来，说：“妇人，他们到哪里去了？没有人定你的罪吗？”
11 她说：“主啊，没有。”
耶稣说：“我也不定你的罪。回去吧，从今以后不要再犯罪了。”
世界的光
12 耶稣又对众人说：“我是世界的光，凡跟从我的，必不会走在黑暗里，必要得到生命的光。”
13 法利赛人对祂说：“你自己为自己做见证，你的见证不真实。”
14 耶稣说：“即便我自己为自己做见证，我的见证仍是真实的，因为我知道自己从哪里来、要到哪里去，你们却不知道我从哪里来、要到哪里去。 15 你们只凭外表判断别人，我却不判断人。 16 就算我判断人，我的判断也是正确的，因为我不是独自一人，还有差我来的父与我同在。 17 你们的律法不是说两个人做见证就有效吗？ 18 我是自己为自己做见证，差我来的父也为我做见证。”
19 他们问：“你的父在哪里？”
耶稣回答说：“你们不认识我，也不认识我的父。如果你们认识我，也会认识我的父。” 20 耶稣在圣殿的库房这样教导人，但没有人抓祂，因为祂的时候还没有到。
警告不信的人
21 耶稣又对他们说：“我要走了，你们会寻找我，你们将死在自己的罪中。我去的地方，你们不能去。”
22 犹太人说：“祂说祂去的地方我们不能去，难道祂想自杀吗？”
23 耶稣对他们说：“你们是从下面来的，我是从上面来的。你们属于这世界，我不属于这世界。 24 所以我说你们将死在自己的罪中，你们如果不相信我就是[a]那一位，一定会死在自己的罪中。”
25 他们问：“你到底是谁？”
耶稣回答说：“我不是早就告诉你们了吗？ 26 关于你们，我有许多要说、要审判的，但差我来的那位是真实的，我把从祂那里听到的告诉世人。” 27 他们不明白耶稣是指着父说的。
28 于是耶稣说：“你们举起人子以后，必知道我就是那一位，并且知道我没有一件事是凭自己做的，我所说的都是父教导我的。 29 差我来的那位跟我在一起，祂没有撇下我，让我孤单一人，因为我做的都是祂所喜悦的。” 30 许多人因为这番话而信了耶稣。
真正的自由
31 耶稣对信祂的犹太人说：“你们若持守我的道，就真是我的门徒了。 32 你们必认识真理，真理必叫你们得到自由。”
33 他们说：“我们是亚伯拉罕的子孙，从来没有做过奴隶，你为什么说我们可以得到自由呢？”
34 耶稣说：“我实实在在地告诉你们，所有犯罪的人都是罪的奴隶。 35 奴隶不能永远留在主人的家里，只有儿子才可以。 36 所以，如果上帝的儿子释放了你们，你们就真正自由了！
耶稣和亚伯拉罕
37 “我知道你们是亚伯拉罕的子孙，但你们却想杀我，因为你们心里容不下我的道。 38 我所说的，是我从父那里看到的，你们却照着你们父[b]的话去做。”
39 他们说：“我们的父就是亚伯拉罕！”
耶稣说：“你们如果真是亚伯拉罕的子孙，一定会做他所做的事。 40 我把从上帝那里听到的真理告诉你们，你们反要杀我，亚伯拉罕绝不做这样的事。 41 你们是在做你们父所做的事。”
他们说：“我们不是从淫乱生的！我们只有一位父，就是上帝。”
42 耶稣说：“如果上帝是你们的父，你们一定会爱我，因为我来自上帝。如今我在这里，我不是凭自己来的，而是上帝差我来的， 43 你们为什么不明白我的话呢？因为你们听不进去我的道。 44 你们是出于你们的父魔鬼，你们乐意顺着它的私欲行。魔鬼从起初就是个杀人凶手，从不站在真理这一边，因为它心里根本没有真理。撒谎是它的本性，因为它是撒谎者，又是撒谎者的始祖。 45 所以，我讲真理的时候，你们不信我。 46 你们谁能指证我有罪呢？我既然把真理告诉了你们，你们为什么还不信我呢？ 47 出于上帝的人听上帝的话，你们不听上帝的话，因为你们不是出于上帝。”
48 犹太人对祂说：“我们说你是撒玛利亚人[c]，被鬼附身了，难道不对吗？”
49 耶稣说：“我没有被鬼附身。我尊敬我的父，你们却侮辱我。 50 我不为自己寻求荣耀，但有一位会为我寻求，祂也会断定谁是谁非。 51 我实实在在地告诉你们，人如果遵行我的道，必永远不死。”
52 那些犹太人说：“现在我们的确知道你是被鬼附身了！亚伯拉罕和众先知都死了，你还说人如果遵行你的道，必永远不死。 53 难道你比我们的祖先亚伯拉罕还大吗？他死了，先知们也死了，你以为你是谁？”
54 耶稣说：“如果我为自己争取荣耀，那荣耀算不了什么。但使我得荣耀的是我的父，你们也称祂为你们的上帝。 55 你们不认识祂，我却认识祂。如果我说我不认识祂，那我就像你们一样是说谎的。然而，我认识祂，并且遵行祂的道。 56 你们的祖先亚伯拉罕曾经欢欢喜喜地盼望看见我来的日子。他看见了，就欢喜快乐。”
57 犹太人说：“你还不到五十岁，怎么会见过亚伯拉罕呢？”
58 耶稣说：“我实实在在地告诉你们，亚伯拉罕还没有出生，我就已经存在了[d]。” 59 于是，他们就拿起石头要打祂，耶稣却避开他们，离开了圣殿。
János 8
Hungarian Károli
8 Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére.
2 Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala õket.
3 Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt,
4 Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörõ.
5 A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?
6 Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék õt, hogy legyen õt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre.
7 De mikor szorgalmazva kérdezék õt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bûnös, az vesse rá elõször a követ.
8 És újra lehajolván, írt vala a földre.
9 Azok pedig [ezt] hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektõl kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.
10 Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?
11 Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
12 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.
13 Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz.
14 Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök és hová megyek.
15 Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.
16 De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, a ki küldött engem.
17 A ti törvényetekben is meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz.
18 Én vagyok a ki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, a ki küldött engem.
19 Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felele Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek.
20 Ezeket a beszédeket mondá Jézus a kincstartó helyen, a mikor tanít vala a templomban; és senki sem fogta meg õt, mert még nem jött el az õ órája.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bûneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda.
22 Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda?
23 És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való.
24 Azért mondám néktek, hogy a ti bûneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bûneitekben.
25 Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitõl fogva mondok is néktek.
26 Sok beszélni és ítélni valóm van felõletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tõle hallottam vala.
27 Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik.
28 Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok.
29 És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.
30 A mikor ezeket mondá, sokan hivének õ benne.
31 Monda azért Jézus a benne hívõ zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;
32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.
33 Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek?
34 Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bûnt cselekszik, szolgája a bûnnek.
35 A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad [ott] mindörökké.
36 Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.
37 Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok.
38 Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok.
39 Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.
40 Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentõl hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.
41 Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.
42 Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentõl származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem õ küldött engem.
43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.
44 Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölõ volt kezdettõl fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen õ benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
45 Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.
46 Ki vádol engem közületek bûnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?
47 A ki az Istentõl van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentõl valók.
48 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?
49 Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.
50 Pedig én nem keresem az én dicsõségemet: van a ki keresi és megítéli.
51 Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké.
52 Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké.
53 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat?
54 Felele Jézus: Ha én dicsõítem magamat, az én dicsõségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsõít engem, a kirõl ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,
55 És nem ismeritek õt: de én ismerem õt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem õt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem õt, és az õ beszédét megtartom.
56 Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.
57 Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendõs nem vagy, és Ábrahámot láttad?
58 Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielõtt Ábrahám lett, én vagyok.
59 Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtõzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.
Chinese Contemporary Bible Copyright © 1979, 2005, 2007, 2011 by Biblica® Used by permission. All rights reserved worldwide.