19 于是彼拉多命人鞭打耶稣。 士兵用荆棘编成冠冕戴在祂头上,又拿紫袍给祂穿上, 来到祂面前说:“犹太人的王万岁!”然后又用手掌打祂。

彼拉多又走到外面对众人说:“我把祂带到你们面前,好让你们知道我查不出祂有什么罪。” 于是,耶稣戴着荆棘冠冕、穿着紫色长袍出来。彼拉多对众人说:“你们看这个人!”

祭司长和差役一见耶稣,就喊道:“把祂钉在十字架上!把祂钉在十字架上!”

彼拉多说:“你们自己把祂带去钉十字架吧!因为我查不出祂有什么罪。”

犹太人回答说:“我们有律法,按照那律法,祂应当被处死,因为祂自称是上帝的儿子。”

彼拉多听了这话,更加害怕, 连忙将耶稣带回总督府,问祂:“你到底是从哪里来的?”但耶稣没有回答。

10 彼拉多说:“你不回答我吗?难道你不知道我有权释放你,也有权把你钉在十字架上吗?”

11 耶稣回答说:“除非从上面赐下权柄给你,否则你无权处置我。因此,把我交给你的那人罪更大。”

12 从那时起,彼拉多想要释放耶稣,可是犹太人却一直喊叫:“如果你释放这个人,你就不是凯撒的忠臣[a]。凡自以为王的,就是背叛凯撒。”

13 彼拉多听了这话,就带着耶稣来到一个地方,名叫“铺石地”,那地方希伯来话叫厄巴大。彼拉多在那里开庭审判祂。 14 那天正是逾越节的预备日,大约在中午十二时,彼拉多对犹太人说:“看啊!你们的王。”

15 众人喊道:“除掉祂!除掉祂!把祂钉在十字架上!”

彼拉多说:“我可以把你们的王钉在十字架上吗?”

祭司长答道:“除了凯撒,我们没有别的王!”

16 于是,彼拉多将耶稣交给他们去钉十字架,他们就把耶稣带走了。

钉十字架

17 耶稣背着自己的十字架出来,前往髑髅地[b],那地方希伯来话叫各各他。 18 他们在那里把耶稣钉在十字架上。同时还钉了两个人,一边一个,耶稣在当中。 19 彼拉多写了一个告示,安在十字架上,上面写着“犹太人的王,拿撒勒人耶稣”。 20 因为耶稣被钉十字架的地方离城不远,告示上面的字是用希伯来、罗马、希腊三种文字写的,所以很多犹太人读了上面的字。

21 犹太人的祭司长对彼拉多说:“不要写‘犹太人的王’,应该写‘这人自称是犹太人的王’。”

22 彼拉多说:“我写了就写了。”

23 士兵把耶稣钉在十字架上,又把祂的衣服分成四份,每人一份。剩下的内衣从上到下是一块布,没有缝口。 24 他们就商量说:“不要撕破它,让我们抽签决定给谁吧。”这件事是要应验圣经上的话:“他们分了我的外衣,又为我的内衣抽签。”士兵果然这样做了。

25 耶稣的十字架旁边站着祂母亲、祂母亲的一个姊妹、革罗罢的妻子玛丽亚和抹大拉的玛丽亚。 26 耶稣看见祂的母亲和祂所爱的门徒都站在旁边,就对母亲说:“妇人,看啊,他是你的儿子。” 27 然后对门徒说:“看啊,她是你的母亲。”从那天起,那个门徒就把她接到自己家里去了。

耶稣之死

28 后来,耶稣知道一切的事已经完成,就说:“我渴了。”这是要应验圣经上的话。 29 那里有一个器皿盛满了醋酒。有人用海绵蘸满了醋酒绑在牛膝草上送到祂的嘴里, 30 耶稣尝了那醋酒,然后说:“成了!”就垂下头来,将灵魂交给了上帝。

31 因为那天是预备日,第二天的安息日是个大日子,为了避免在安息日有尸首留在十字架上,犹太人便求彼拉多叫人打断他们的腿,好把他们搬走。 32 于是,士兵上前把与耶稣同钉十字架的两个人的腿都打断了。 33 但是他们来到耶稣那里时,发现祂已经死了,就没有打断祂的腿, 34 只是有一个士兵用矛刺了一下祂的肋旁,顿时有血和水流了出来。 35 看见这事的人为此做见证,他的见证是真实的,他知道自己所说的是事实,好让你们可以相信。 36 这些事的发生是为了应验圣经上的话:“祂的骨头一根也不会折断”; 37 “他们要仰望自己所刺的那位。”

安葬耶稣

38 事后,有一个名叫约瑟的亚利马太人请求彼拉多让他为耶稣收尸。他因为畏惧犹太人,只是暗中做耶稣的门徒。彼拉多批准了,他就把耶稣的遗体领去。 39 曾经夜访耶稣的尼哥德慕也来了,他带来了没药和沉香调成的香料,重约三十四公斤。 40 他们按照犹太人殡葬的习俗,用细麻布加上香料把耶稣的遗体裹好。 41 在耶稣被钉十字架的地方有一个园子,里边有一座新坟墓,从来没有安葬过人。 42 因为那天是犹太人的预备日,这座新坟墓也在附近,他们就把耶稣安放在那里。

Footnotes

  1. 19:12 忠臣”希腊文是“朋友”。
  2. 19:17 可能当地的石灰岩地形看起来像一具骷髅头,故此得名。

19  Akkor azért elõfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.

És a vitézek tövisbõl koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,

És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala õt.

Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom õt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bûnt.

Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik [Pilátus:] Ímhol az ember!

Mikor azért látják vala õt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el õt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bûnt õ benne.

Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát.

Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala;

És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki.

10 Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?

11 Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülrõl nem adatott volna néked: nagyobb bûne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem.

12 Ettõl fogva igyekszik vala Pilátus õt szabadon bocsátani; de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja; valaki magát királylyá teszi, ellene mond a császárnak!

13 Pilátus azért, a mikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és ûle a törvénytevõ székbe azon a helyen, a melyet Kõpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbathának.

14 Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!

15 Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg õt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papifejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!

16 Akkor azért nékik adá õt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék.

17 És emelvén az õ keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:

18 A hol megfeszíték õt, és õ vele más kettõt, egyfelõl, és másfelõl, középen pedig Jézust.

19 Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.

20 Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala [az] írva.

21 Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy õ mondotta: A zsidók királya vagyok.

22 Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam.

23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az õ ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülrõl mindvégig szövött.

24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket mûvelék.

25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az õ anyja, és az õ anyjának nõtestvére; Mária, a Kleopás [felesége,] és Mária Magdaléna.

26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy [ott] áll az õ anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az õ anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!

27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettõl az órától magához fogadá azt az a tanítvány.

28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.

29 Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén [azt,] oda vivék az õ szájához.

30 Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.

31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy [nap] vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le [õket.]

32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsõnek lábszárait és a másikét [is,] a ki õ vele együtt feszíttetett meg;

33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy õ már halott, nem törék meg az õ lábszárait;

34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az õ oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki [abból.]

35 És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az õ tanúbizonysága; és az tudja, hogy õ igazat mond, hogy ti is higyjetek.

36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az õ csontja meg ne törettessék.

37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.

38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét.

39 Eljöve pedig Nikodémus is (a ki éjszaka ment vala elõször Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot.

40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedõkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.

41 Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.

42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.