27 不要為明天誇口,
    因為你不知明天會怎樣。
讓別人誇獎你,不要開口自誇;
    讓外人稱讚你,不要自吹自擂。
石頭沉,沙土重,
    不如愚人惹的麻煩重。
暴怒固然殘酷,
    憤恨好比狂瀾,
    然而嫉妒更是無人能敵。
開誠佈公的責備勝過隱藏的愛。
朋友加的創傷出自真誠,
    仇敵連連親吻卻是多餘。
飽足的人連蜂蜜也嫌棄,
    饑餓的人吃苦食也甘甜。
離鄉背井的人就像離巢的飛鳥。
膏油和香料使人暢快,
    朋友的勸誡更加甘甜。
10 不可拋棄你的朋友和父親的至交。
    患難時別投靠兄弟,
    近鄰勝過遠親。
11 孩子啊,你要做智者,
    使我的心喜樂,
    我好回答譏笑我的人。
12 明哲人遇禍躲避,
    愚昧人前去受害。
13 誰為陌生人作保,
    就拿誰的衣服;
    誰為淫婦作保,
    誰就得交抵押。
14 清早高聲為鄰舍祝福,
    無異於咒詛他。
15 喋喋不休的婦人,
    就像雨天房屋漏個不停;
16 想制止她猶如制止狂風,
    又像用手抓油一樣困難。
17 朋友互相切磋,
如鐵磨鐵越磨越利。
18 看無花果樹的吃無花果,
    照顧主人的也必得尊榮。
19 水能映照人的面貌,
    心能反映人的本相。
20 陰間和死亡填不滿,
    人的眼目永不滿足。
21 鼎煉銀,爐煉金,
    讚美也考驗人。
22 就算把愚人放在臼裡與麥子一起搗碎,
    他仍然難脫愚昧。
23 你要瞭解你的羊群,
    小心照料你的牲畜。
24 因為錢財有用盡時,
    冠冕不能萬代長存。
25 乾草割去,嫩草長出,
    山間的野草都被收起來。
26 小羊的皮毛可做衣服,
    賣山羊的錢可買田地,
27 母山羊的奶足夠你和家人喝,
    也夠養活你的僕婢。

27 不要为明天夸口,
    因为你不知明天会怎样。
让别人夸奖你,不要开口自夸;
    让外人称赞你,不要自吹自擂。
石头沉,沙土重,
    不如愚人惹的麻烦重。
暴怒固然残酷,
    愤恨好比狂澜,
    然而嫉妒更是无人能敌。
开诚布公的责备胜过隐藏的爱。
朋友加的创伤出自真诚,
    仇敌连连亲吻却是多余。
饱足的人连蜂蜜也嫌弃,
    饥饿的人吃苦食也甘甜。
离乡背井的人就像离巢的飞鸟。
膏油和香料使人畅快,
    朋友的劝诫更加甘甜。
10 不可抛弃你的朋友和父亲的至交。
    患难时别投靠兄弟,
    近邻胜过远亲。
11 孩子啊,你要做智者,
    使我的心喜乐,
    我好回答讥笑我的人。
12 明哲人遇祸躲避,
    愚昧人前去受害。
13 谁为陌生人作保,
    就拿谁的衣服;
    谁为淫妇作保,
    谁就得交抵押。
14 清早高声为邻舍祝福,
    无异于咒诅他。
15 喋喋不休的妇人,
    就像雨天房屋漏个不停;
16 想制止她犹如制止狂风,
    又像用手抓油一样困难。
17 朋友互相切磋,
如铁磨铁越磨越利。
18 看无花果树的吃无花果,
    照顾主人的也必得尊荣。
19 水能映照人的面貌,
    心能反映人的本相。
20 阴间和死亡填不满,
    人的眼目永不满足。
21 鼎炼银,炉炼金,
    赞美也考验人。
22 就算把愚人放在臼里与麦子一起捣碎,
    他仍然难脱愚昧。
23 你要了解你的羊群,
    小心照料你的牲畜。
24 因为钱财有用尽时,
    冠冕不能万代长存。
25 干草割去,嫩草长出,
    山间的野草都被收起来。
26 小羊的皮毛可做衣服,
    卖山羊的钱可买田地,
27 母山羊的奶足够你和家人喝,
    也够养活你的仆婢。

27 Ne légy elbizakodott a jövőre nézve,
    mert nem tudhatod, mit hoz a holnap.
Más dicsérjen téged, ne te magadat,
    inkább az idegen szája, mint a tiéd!
Súlyos a kő, és nehéz a homok,
    de még nehezebb a bosszúság,
    amelyet az ostobák okoznak.
Pusztító árvíz a kegyetlen harag,
    de az irigység még veszedelmesebb!
Jobb, ha nyíltan megintesz valakit,
    mint ha titokban szereted.
A barátodban akkor is bízhatsz, ha fáj, amit mond,
    de az ellenséged akkor is rosszat akar, mikor hízeleg.
A jóllakott ember még a mézet is megtapossa,
    de aki valóban éhes, annak még a keserű is édes.
Mint a fészkéből kiesett madárfióka,
    olyan az ember, aki messze vándorol otthonától.
Felvidít az illatos olaj és az édes illatú füstölő,
    de még inkább a barátod szívből jövő jó tanácsa.
10 Barátod el ne hagyd, se apád barátját!
Ne utazz a testvéredhez, hogy meglátogasd,
    amikor bajban vagy!
Többet ér a közeli szomszéd,
    mint a távoli testvér.
11 Fiam, légy bölcs, hadd örüljek sikerednek,
    s hadd tudjak megfelelni annak, aki gyaláz.
12 Az okos ember előre látja a bajt,
    és kitér előle,
az ostoba pedig nekimegy,
    és megszenvedi.
13 Vedd zálogba a ruháját attól,
    aki idegenért vállal kezességet!
14 Ha kora hajnalban nagy hangon
    köszöntöd szomszédodat,
    lehet, hogy áldás helyett átoknak veszi.

15 Mint esős napon a szüntelen csepegő víz,
    olyan a feleség, aki folyton veszekszik.
16 Elhallgattatni őt oly nehéz,
    mint a szelet visszafogni,
    vagy az olajat megtartani a markodban.

17 Az acélpengét acéllal élesítik,
    csakúgy, mint a barátok egymást csiszolják.
18 Aki fügefát gondoz,
    eszi is a gyümölcsét,
s aki hűségesen szolgálja mesterét,
    azt megbecsülik.
19 Ahogy a víztükör megmutatja arcodat, ha belenézel,
    úgy mutatja meg a szíved, milyen a valódi természeted.
20 A halál országa és a feneketlen mélység soha be nem telik,
    ilyen az ember szemének kívánsága is: telhetetlen.
21 Az ezüstöt az olvasztótégely,
    az aranyat a kemence,
az ember jellemét pedig az teszi próbára,
    ha megdícsérik.
22 Az öntelt ostobát akár mozsárban is apróra törheted,
    a bolondságát mégsem tudod kitisztítani belőle.

23 Gondosan vizsgáld meg juhaidat és kecskéidet,
    viselj gondot nyájaidra,
24 mert a gazdagság nem tart örökké,
    sőt, a korona sem marad fenn örökre!
25 Mikor lekaszálják a füvet, és új sarjad a helyén,
    és begyűjtik a hegyekről a szénát,
26 nyírd meg juhaidat, készíts a gyapjúból ruhákat!
    Adj el néhány kecskét, és vásárolj értük földet!
27 Akkor lesz elég kecsketej, hogy táplálja családodat,
    s még a szolgáidat is.