24 不要羡慕惡人,
    不要嚮往與他們為友;
因為他們心裡圖謀暴行,
    口中談論惡事。
家靠智慧而建立,
    靠悟性而穩固,
藉知識而充滿各種珍寶。
智者充滿能力,
    哲士力上加力。
出征打仗,要憑智謀;
    謀士眾多,勝券在握。
智慧對愚人高不可及,
    他在城門口沉默不語。
圖謀作惡的必被稱為陰謀家。
愚人的計謀是罪惡,
    人人都厭惡嘲諷者。
10 逆境中喪膽的是弱者。
11 被拉去屠殺的,你要搶救;
    踉蹌受死的,你要攔阻。
12 不要推說自己毫不知情,
    鑒察人心的主洞悉一切,
    保守你生命的上帝知情,
    祂必按你的行為報應你。
13 孩子啊,你要吃美好的蜂蜜,
    蜂房滴下的蜜甘甜可口。
14 智慧同樣使你的心靈甘甜;
    你若找到智慧,前途必光明,
    盼望也不會幻滅。
15 不要像惡人一樣暗算義人,
    破壞他的家。
16 因為義人跌倒七次也必起來,
    惡人卻被災禍擊垮。
17 仇敵跌倒,不要幸災樂禍;
    仇敵敗落,不要心裡歡喜。
18 否則,耶和華看見會不悅,
    不再向仇敵發烈怒。
19 不要因惡人而憤憤不平,
    也不要羡慕歹徒;
20 因為惡人毫無前途,
    惡人的燈終必熄滅。
21 孩子啊,要敬畏耶和華和君王,
    不要跟反復無常之徒為伍。
22 因為災禍必驟然臨到他們,
    誰知道耶和華和君王如何毀滅他們?

其他智言

23 以下也是智者的箴言:
    判案時偏袒實為不善。
24 判惡人無罪的,
    必遭萬人咒詛,
    為列國痛恨。
25 責備惡人的必有歡樂,
    美好的福氣必臨到他。
26 誠實的回答如同友好的親吻。
27 要安排好外面的事,
    把田間的工作準備妥當,
    然後建造房屋。
28 別無故作證害鄰舍,
    也不可撒謊欺騙人。
29 不可說:「別人怎樣待我,
    我就怎樣待他;
    我要照他所做的報復他。」
30 我走過懶惰人的田地和無知者的葡萄園,
31 那裡荊棘遍地,
    刺草叢生,
    石牆倒塌。
32 我仔細思想所見之事,
    領悟到一個教訓:
33 再睡一會兒,
    打個盹兒,
    抱著手躺一會兒,
34 貧窮必像強盜一樣臨到你,
    缺乏必像武士一樣撲向你。

24  Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.

Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.

Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.

És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.

A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.

Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.

A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.

A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.

10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.

11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!

12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.

13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.

14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!

16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.

17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,

18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]

19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;

20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.

21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.

22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.

25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.

27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.

28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?

29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.

30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.

31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.

32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:

33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

34 És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.

24 不要羡慕恶人,
    不要向往与他们为友;
因为他们心里图谋暴行,
    口中谈论恶事。
家靠智慧而建立,
    靠悟性而稳固,
借知识而充满各种珍宝。
智者充满能力,
    哲士力上加力。
出征打仗,要凭智谋;
    谋士众多,胜券在握。
智慧对愚人高不可及,
    他在城门口沉默不语。
图谋作恶的必被称为阴谋家。
愚人的计谋是罪恶,
    人人都厌恶嘲讽者。
10 逆境中丧胆的是弱者。
11 被拉去屠杀的,你要抢救;
    踉跄受死的,你要拦阻。
12 不要推说自己毫不知情,
    鉴察人心的主洞悉一切,
    保守你生命的上帝知情,
    祂必按你的行为报应你。
13 孩子啊,你要吃美好的蜂蜜,
    蜂房滴下的蜜甘甜可口。
14 智慧同样使你的心灵甘甜;
    你若找到智慧,前途必光明,
    盼望也不会幻灭。
15 不要像恶人一样暗算义人,
    破坏他的家。
16 因为义人跌倒七次也必起来,
    恶人却被灾祸击垮。
17 仇敌跌倒,不要幸灾乐祸;
    仇敌败落,不要心里欢喜。
18 否则,耶和华看见会不悦,
    不再向仇敌发烈怒。
19 不要因恶人而愤愤不平,
    也不要羡慕歹徒;
20 因为恶人毫无前途,
    恶人的灯终必熄灭。
21 孩子啊,要敬畏耶和华和君王,
    不要跟反复无常之徒为伍。
22 因为灾祸必骤然临到他们,
    谁知道耶和华和君王如何毁灭他们?

其他智言

23 以下也是智者的箴言:
    判案时偏袒实为不善。
24 判恶人无罪的,
    必遭万人咒诅,
    为列国痛恨。
25 责备恶人的必有欢乐,
    美好的福气必临到他。
26 诚实的回答如同友好的亲吻。
27 要安排好外面的事,
    把田间的工作准备妥当,
    然后建造房屋。
28 别无故作证害邻舍,
    也不可撒谎欺骗人。
29 不可说:“别人怎样待我,
    我就怎样待他;
    我要照他所做的报复他。”
30 我走过懒惰人的田地和无知者的葡萄园,
31 那里荆棘遍地,
    刺草丛生,
    石墙倒塌。
32 我仔细思想所见之事,
    领悟到一个教训:
33 再睡一会儿,
    打个盹儿,
    抱着手躺一会儿,
34 贫穷必像强盗一样临到你,
    缺乏必像武士一样扑向你。