以色列人受欺壓

以色列的眾子帶著家眷跟雅各[a]一起去了埃及,以下是他們的名字: 呂便、西緬、利未、猶大、 以薩迦、西布倫、便雅憫、 但、拿弗他利、迦得、亞設。 雅各的子孫總共有七十人。那時,約瑟已經住在埃及。 後來,約瑟和他的弟兄以及同輩的人都相繼去世。 以色列人生養眾多,人口大增,很快就遍佈埃及,成為一個強大的民族。 那時,埃及有一位不認識約瑟的新王登基, 對他的百姓說:「你們看,以色列人比我們多,又比我們強。 10 來吧!我們要設法阻止他們人口增長,否則一遇到戰爭,他們便會加入我們敵人的陣營來攻打我們,然後一走了之。」

11 於是,埃及人派監工強迫以色列人服勞役,在比東和蘭塞兩地為法老興建儲貨城。 12 以色列人越受奴役,人口增長得越快,散居的範圍也越廣,令埃及人感到恐懼。 13 於是,埃及人更殘酷地奴役他們, 14 強迫他們和泥造磚,並做田間一切的苦工,使他們痛苦不堪。 15 埃及王又命令兩個希伯來的接生婆施弗拉和普阿: 16 「你們在替希伯來婦女接生的時候,如果看到生下的是男嬰,就把他殺掉;如果是女嬰,就讓她活下來。」 17 但這兩個接生婆敬畏上帝,沒有執行王的命令,而是保留了男嬰的性命。 18 埃及王召見那兩個接生婆,質問她們:「你們為什麼這樣做?為什麼讓男嬰活著?」 19 她們回答說:「因為希伯來婦女跟埃及婦女不同。她們身體強健,我們還沒有趕到,嬰兒就生下來了。」 20-21 因此,以色列人口繼續增加,更加繁盛。因為這兩個接生婆敬畏上帝,上帝便賜福給她們,使她們生兒育女。 22 後來,法老命令全埃及的人把以色列人生的所有男嬰都拋進尼羅河裡,只讓女嬰活著。

Footnotes

  1. 1·1 雅各」就是「以色列」,上帝為雅各改名以色列,故事參考創世記32·28

Izráel családja Egyiptomba költözik

Jákób, vagyis Izráel egész családjával Egyiptomba költözött. Fiait így hívták: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakár, Zebulon, Benjámin, Dán, Naftáli, Gád és Ásér. Mindegyiküknek már saját családja volt, és a maguk háza népével együtt mentek Egyiptomba.[a] Ekkor összesen hetvenen voltak, akik Jákóbtól származtak. (Jákób egyik fia, József ekkor már évek óta Egyiptomban élt.)

Idővel azután meghalt József meg a testvérei is, és az az egész nemzedék. Izráel leszármazottjai azonban nagyon megszaporodtak. Sok gyermekük született, és annyira megsokasodtak, hogy szinte megtelt velük az ország.

Izráel népének sorsa rosszra fordul

Azután új király[b] került Egyiptom trónjára, aki már nem ismerte Józsefet. Így szólt az embereihez: „Nézzétek, Izráel népe túlságosan megszaporodott! Már többen vannak, és erősebbek nálunk. 10 Bánjunk hát okosan velük, nehogy tovább sokasodjanak! Előfordulhat, hogy háború tör ki, s akkor átállhatnak az ellenséghez, és megszöknek az országból.”

11 Ezért felügyelőket küldtek, hogy nehéz kényszermunkára szorítsák az izráelieket, akiknek raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt.

12 Ám minél jobban sanyargatták őket, annál inkább sokasodtak és terjeszkedtek. Emiatt az egyiptomiak egyre jobban féltek tőlük, és gyűlölték őket. 13 Ezért kegyetlenül dolgoztatták az izráelieket: 14 vályogtéglát kellett készíteniük, mindenféle mezei munkát és sokféle nehéz szolgálatot követeltek tőlük. Mindezzel nagyon megkeserítették az életüket.

A bábák szembeszegülnek a király parancsával

15 Egyiptom királya ezután hívatta azokat a bábaasszonyokat, Sifrát és Púát, akik a héber[c] asszonyoknak segítettek a szülésnél. Megparancsolta nekik: 16 „Amikor héber asszonyok szülésénél bábáskodtok, figyeljétek meg, hogy fiú, vagy leány születik-e! Ha fiú, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben!”

17 A bábák azonban tisztelték és félték Istent, és a király parancsa ellenére sem ölték meg az újszülött fiúgyermekeket, hanem világra segítették őket is.

18 A király ekkor hívatta a bábákat, és kérdőre vonta őket: „Miért tettétek ezt? Miért hagytátok életben a fiúkat?”

19 A bábák így feleltek a királynak: „A héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak. Annyira életerősek, hogy mielőtt a bába megérkezik hozzájuk, már meg is szülnek.” 20-21 Mivel a bábák félték Istent, ő jól bánt velük: gyarapította a családjukat. Isten tovább szaporította Izráel népét is, amely egyre erősebb lett.

22 Akkor a fáraó egész népének megparancsolta: „Minden újszülött héber fiút dobjatok a Nílusba! Ha pedig leányuk születik, azt hagyjátok életben!”

Footnotes

  1. 2 Mózes 1:1 Ebben a könyvben az események nem mindig időbeli sorrendben kerülnek elbeszélésre, és sokszor ismétlésekkel is találkozunk.
  2. 2 Mózes 1:8 király Egyiptom uralkodóját „fáraónak” nevezték. Ebben a könyvben a „király” és a „fáraó” kifejezések felváltva szerepelnek.
  3. 2 Mózes 1:15 héber Izráel népét a többi nemzetek általában így nevezték: „héberek.” Ez valójában azt jelenti: „Héber leszármazottjai.” Lásd 1Móz 10:21–25.

Now these are the names of the children of Israel, which came into Egypt; every man and his household came with Jacob.

Reuben, Simeon, Levi, and Judah,

Issachar, Zebulun, and Benjamin,

Dan, and Naphtali, Gad, and Asher.

And all the souls that came out of the loins of Jacob were seventy souls: for Joseph was in Egypt already.

And Joseph died, and all his brethren, and all that generation.

And the children of Israel were fruitful, and increased abundantly, and multiplied, and waxed exceeding mighty; and the land was filled with them.

Now there arose up a new king over Egypt, which knew not Joseph.

And he said unto his people, Behold, the people of the children of Israel are more and mightier than we:

10 Come on, let us deal wisely with them; lest they multiply, and it come to pass, that, when there falleth out any war, they join also unto our enemies, and fight against us, and so get them up out of the land.

11 Therefore they did set over them taskmasters to afflict them with their burdens. And they built for Pharaoh treasure cities, Pithom and Raamses.

12 But the more they afflicted them, the more they multiplied and grew. And they were grieved because of the children of Israel.

13 And the Egyptians made the children of Israel to serve with rigour:

14 And they made their lives bitter with hard bondage, in morter, and in brick, and in all manner of service in the field: all their service, wherein they made them serve, was with rigour.

15 And the king of Egypt spake to the Hebrew midwives, of which the name of the one was Shiphrah, and the name of the other Puah:

16 And he said, When ye do the office of a midwife to the Hebrew women, and see them upon the stools; if it be a son, then ye shall kill him: but if it be a daughter, then she shall live.

17 But the midwives feared God, and did not as the king of Egypt commanded them, but saved the men children alive.

18 And the king of Egypt called for the midwives, and said unto them, Why have ye done this thing, and have saved the men children alive?

19 And the midwives said unto Pharaoh, Because the Hebrew women are not as the Egyptian women; for they are lively, and are delivered ere the midwives come in unto them.

20 Therefore God dealt well with the midwives: and the people multiplied, and waxed very mighty.

21 And it came to pass, because the midwives feared God, that he made them houses.

22 And Pharaoh charged all his people, saying, Every son that is born ye shall cast into the river, and every daughter ye shall save alive.