使徒行传 16
Chinese Contemporary Bible (Simplified)
提摩太加入福音事工
16 保罗来到特庇,然后又到路司得。那里有个门徒名叫提摩太,母亲是信主的犹太人,父亲是希腊人。 2 路司得和以哥念的弟兄姊妹都称赞提摩太。 3 保罗打算带提摩太去传福音。因为当地的犹太人都知道提摩太的父亲是希腊人,保罗就给提摩太行了割礼。 4 他们走遍各城,把耶路撒冷的使徒和长老所定下的规条教导当地的门徒遵守。 5 这样,众教会在信仰上得到坚固,人数天天都在增加。
马其顿人的呼求
6 由于圣灵阻止他们到亚细亚传福音,他们便经过弗吕迦和加拉太地区, 7 来到每西亚的边界,正要进入庇推尼地区,耶稣的灵又加以拦阻。 8 他们就越过每西亚,下到特罗亚。 9 当天晚上,保罗在异象中看见一个马其顿人站在那里恳求他:“请到马其顿来帮助我们!”
10 保罗见了这个异象,确信是上帝呼召我们[a]到马其顿去传福音,就立刻准备动身。 11 我们从特罗亚启航,直接驶往撒摩特喇,第二天抵达尼亚坡里, 12 再从那里来到腓立比。腓立比是马其顿的主要城市,是罗马帝国的殖民地。我们在那里住了几天。 13 安息日那天,我们到城外的河边,知道那里有一个祷告的地方,就坐下来,向已经聚集的妇女讲道。 14 听众中有个卖紫色布匹的妇人名叫吕底亚,是推雅推喇城的人,向来敬拜上帝。上帝开启她的心,她便留心听保罗讲道。 15 吕底亚和家人接受洗礼之后,极力邀请我们,说:“如果你们认为我是真心信主的话,请来我家住。”于是强留我们住下。
保罗和西拉入狱
16 一天,我们又去河边那个祷告的地方,途中遇到一个被巫鬼附身的女奴。她用占卜为她的主人们赚了不少钱。 17 她跟着保罗和我们大喊大叫:“这些人是至高上帝的奴仆,是来向你们宣讲得救之道的。” 18 一连几天,她都这样喊叫。保罗不胜其烦,就转过身来斥责那鬼:“我奉耶稣基督的名命令你从她身上出来!”那鬼立刻从她身上出去了。
19 她的主人们眼见财路断绝了,就把保罗和西拉揪住,拖到广场去见官长。 20 他们在官长面前控告保罗和西拉,说:“这些是犹太人,竟扰乱我们的城市, 21 宣扬我们罗马人不可接受或实行的风俗。” 22 于是,大家都一起攻击他们,官长下令剥掉他们的衣服,杖打他们。 23 他们被毒打一顿,又被关进监狱,官长命狱卒严密看守。 24 狱卒接到命令后把他们关进内牢,双脚上了枷锁。
25 半夜,保罗和西拉祷告、唱诗赞美上帝,其他的囚犯都侧耳倾听。 26 突然间发生大地震,整座监狱的地基都摇动起来,牢门立刻全开了,囚犯的锁链也都松开了。 27 狱卒惊醒后,看见牢门尽开,以为囚犯已经逃走了,就想拔刀自杀。 28 保罗见状,大声喝止:“不要伤害自己,我们都在这里!”
29 狱卒叫人拿灯过来,冲进内牢,战战兢兢地俯伏在保罗和西拉面前。 30 狱卒领他们出来后问道:“两位先生,我该怎样做才能得救?”
31 他们说:“要信主耶稣,你和你一家就必定得救。” 32 于是保罗和西拉向狱卒和他全家传讲主的道。 33 当晚,狱卒把二人带去,为他们清洗伤口。他一家老小都接受了洗礼。 34 他请二人到家里吃饭,他和全家人充满了喜乐,因为都信了上帝。
35 第二天早上,官长派差役来,说:“把他们放了。” 36 狱卒转告保罗说:“官长下令释放你们,现在你们可以平安地走了。” 37 保罗却说:“我们是罗马公民,他们不经审讯就当众打我们,又把我们关进牢里,现在却想偷偷打发掉我们吗?这样不行,叫他们亲自来领我们出去!”
38 差役回报官长。官长得知保罗和西拉都是罗马公民,非常害怕, 39 连忙到狱中向他们道歉,领他们出监,又央求他们离开腓立比。 40 二人离开监狱,来到吕底亚家中,见了弟兄姊妹,劝勉一番之后,便离开了那里。
Footnotes
- 16:10 本书作者路加此时加入保罗的行列,故改用第一人称复数“我们”。
Apostolok 16
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Timóteus csatlakozik Pálhoz
16 Pál ezután elment Derbébe, majd Lisztrába. Élt ott egy Timóteus nevű tanítvány, akinek az anyja Jézusban hívő zsidó, az apja pedig görög volt. 2 Timóteusról jó véleménye volt a lisztrai és az ikóniumi testvéreknek. 3 Pál magával akarta vinni Timóteust, de azon a környéken a zsidók mind tudták, hogy Timóteus apja görög volt. Pál emiatt — a zsidókra való tekintettel — körülmetélte Timóteust. 4 Ezután együtt mentek városról-városra, és mindenhol elmondták a hívőknek azt a határozatot, amelyet az apostolok és a jeruzsálemi gyülekezet vezetői hoztak. Kérték őket, hogy ennek megfelelően éljenek. 5 Így a helyi gyülekezetek erősödtek a hitben, és napról-napra egyre többen csatlakoztak hozzájuk.
Isten Macedóniába küldi Pált
6 Pál és társai Kis-Ázsiában is szerették volna hirdetni az Isten üzenetét, de a Szent Szellem nem engedte nekik, hogy arrafelé menjenek. Ezért keresztülutaztak Frígia és Galácia vidékén. 7 Amikor Mízia határához értek, Bitíniába akartak menni, de Jézus Szelleme oda sem engedte őket. 8 Ezért Mízia mellett elhaladva Tróászba mentek.
9 Azon az éjszakán Pál látomást látott: egy macedón férfi állt előtte, és így kérte: „Gyere át Macedóniába, és segíts nekünk!” 10 Pál látomása után azonnal elhatároztuk, hogy Macedóniába megyünk.[a] A látomásból megértettük, hogy Isten oda hívott bennünket, hogy ott is hirdessük az örömüzenetet.
Jézus első tanítványai Európában
11 Tróászban hajóra szálltunk, és egyenesen Szamotráké szigetére mentünk. Innen másnap továbbhajóztunk Neápoliszba, majd 12 a macedóniai Filippi városába érkeztünk, ahol rómaiak laktak. Ez volt a legjelentősebb város Macedóniának ebben a részében. Itt több napot töltöttünk.
13 Szombaton kimentünk a városkapun túl, a folyóhoz. Azt gondoltuk, hogy ott van az a hely, ahol néhányan imádkozni szoktak. A folyó partján leültünk, és beszélgetni kezdtünk az összegyűlt asszonyokkal. 14 Néhányan közülük figyelmesen hallgattak ránk, különösen egy Lídia nevű asszony, aki Thiatíra városából származott, és drága, bíborszínű szövetekkel kereskedett. Lídia már korábban is az igaz Istent imádta, és az Úr megnyitotta a szívét, hogy elfogadja, amit Pál mondott. 15 Ezután Lídia egész családjával együtt bemerítkezett, majd meghívott bennünket az otthonába. Ezt mondta: „Ha elfogadtok engem az Úr Jézus igazi követőjének, akkor jöjjetek a házamhoz, és legyetek a vendégeim!” Így rábeszélt bennünket, hogy vele menjünk.
Az apostolok kiszabadulnak a börtönből
16 Történt egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, szembejött velünk egy rabszolgalány, akiben a jövendőmondás szelleme[b] lakott. Ez a leány sok pénzt szerzett a gazdáinak azzal, hogy jövendölt az embereknek. 17 Állandóan követte Pált és csoportját, és közben így kiáltozott: „Ezek a férfiak a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösségre vezető utat hirdetik nektek!” 18 Ez így ment több napon keresztül. Végül Pál megelégelte, hátrafordult, és azt mondta a leányban lakó gonosz szellemnek: „Jézus Krisztus nevében parancsolom neked, hogy menj ki ebből a leányból!” Erre a jövendőmondó szellem azonnal kiment belőle.
19 Amikor a rabszolgalány gazdái megértették, hogy többé nem tudnak pénzt keresni a leány segítségével, megragadták Pált és Szilászt, és a piactérre hurcolták őket, a város vezetői elé. 20 Ott azután így vádolták őket: „Ezek a férfiak zsidók, és felforgatják városunk nyugalmát! 21 Olyan szokásokat tanítanak, amelyeket nekünk — római polgároknak — törvényellenes lenne elfogadnunk, vagy követnünk.”
22 Velük együtt az összegyűlt sokaság is vádolta Pált és Szilászt. A város vezetői pedig letépték róluk a ruhát, és megparancsolták, hogy botozzák meg őket. 23 Miután sok botütést mértek rájuk, börtönbe zárták őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy szigorú őrizet alatt tartsa a foglyokat. 24 A börtönőr — a parancs szerint — a belső börtöncellába zárta őket, és még a lábukat is megkötözte.[c]
25 A börtönben az éjszaka közepén Pál és Szilász imádkoztak, és dicséreteket énekeltek Istennek, a többi fogoly pedig hallgatta őket. 26 Hirtelen erős földrengés támadt, amely az alapjáig megrázta az egész börtönt. Az ajtók azonnal kinyíltak, és a foglyokról leestek a láncok. 27 A börtönőr felébredt, és látta, hogy a börtönajtók nyitva vannak. Kivonta a kardját, és öngyilkos akart lenni, mert azt hitte, hogy a foglyok megszöktek.[d] 28 Pál azonban odakiáltott neki: „Meg ne öld magad, mert mindannyian itt vagyunk!”
Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz
29 Az őr ekkor szólt, hogy hozzanak valami világítóeszközt, majd berohant a börtönbe. Remegett a félelemtől, és Pál, meg Szilász lába elé borult. 30 Azután kivezette őket, és azt kérdezte: „Férfiak, mit tegyek, hogy üdvözülhessek?”
31 Pálék így válaszoltak: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülni fogsz te is, meg a családod is.” 32 Azután elmondták az Úr üzenetét a börtönőrnek és mindazoknak, akik a házában voltak. 33 Ő pedig még akkor éjjel kimosta Pál és Szilász sebeit, és egész családjával együtt bemerítkezett. 34 Ezután behívta őket a saját házába, megvendégelte őket, és egész családjával együtt teljes szívvel örvendezett, hogy most már ők is hisznek Istenben.
35 Reggel a város vezetői katonákat küldtek a börtönőrhöz ezzel az üzenettel: „Engedd szabadon azokat a férfiakat!”
36 A börtönőr ezt Pálnak is tudtára adta: „A város vezetői azt üzenték, hogy engedjelek szabadon benneteket. Most tehát szabadok vagytok. Menjetek békével!”
37 De Pál ezt mondta a katonáknak: „Vezetőitek nem bizonyították ránk, hogy bűnt követtünk volna el. Ennek ellenére nyilvánosan megvertek, és börtönbe zártak bennünket. Mi római polgárok[e] vagyunk, és jogaink vannak. Most meg titokban akarnak elküldeni?! Azt már nem! Jöjjenek csak ide, és ők maguk vezessenek ki minket!”
38 A katonák visszamentek a város vezetőihez, és átadták Pál üzenetét. Amikor a vezetők megtudták, hogy Pál és Szilász római állampolgárok, megijedtek. 39 Odamentek hozzájuk, és bocsánatot kértek tőlük. Azután kivezették őket a börtönből, és kérték, hogy menjenek el a városból. 40 Pál és Szilász a börtönből Lídia házához ment, és ott találkoztak a testvérekkel. Bátorították őket, majd továbbindultak Filippiből.
Footnotes
- Apostolok 16:10 megyünk Lukács, az ApCsel írója ezen a ponton csatlakozott Pálhoz, és vele ment Macedóniába (Filippibe). Amikor Pál tovább ment onnan (ApCsel 16:40), Lukács Filippiben maradt.
- Apostolok 16:16 jövendőmondás szelleme A Sátánt szolgáló gonosz szellem, aki ezt a különleges képességet adta a leánynak. A 18. versben is.
- Apostolok 16:24 megkötözte Szó szerint: „kalodába zárta”.
- Apostolok 16:27 Ekkor… megszöktek Azért akart öngyilkos lenni, mert ha a foglyok megszöknek, akkor őt kivégzik.
- Apostolok 16:37 római polgárok A római jog szerint római állampolgárt nem volt szabad a tárgyalás előtt megkorbácsolni.
Acts 16
Christian Standard Bible
Paul Selects Timothy
16 Paul went on to Derbe and Lystra, where there was a disciple named Timothy,(A) the son of a believing Jewish woman,(B) but his father was a Greek. 2 The brothers and sisters at Lystra and Iconium spoke highly of him.(C) 3 Paul wanted Timothy to go with him; so he took him and circumcised(D) him because of the Jews who were in those places, since they all knew that his father was a Greek. 4 As they traveled through the towns, they delivered the decisions reached by the apostles and elders at Jerusalem for the people to observe.(E) 5 So the churches were strengthened in the faith and grew daily in numbers.(F)
Evangelization of Europe
6 They went through the region of Phrygia and Galatia; they had been forbidden by the Holy Spirit to speak the word in Asia.(G) 7 When they came to Mysia, they tried to go into Bithynia, but the Spirit of Jesus(H) did not allow them. 8 Passing by Mysia they went down to Troas.(I) 9 During the night Paul had a vision in which a Macedonian man was standing and pleading with him, “Cross over to Macedonia and help us!” (J) 10 After(K) he had seen the vision, we immediately made efforts to set out for Macedonia, concluding that God had called us to preach the gospel to them.
Lydia’s Conversion
11 From Troas we put out to sea and sailed straight for Samothrace, the next day to Neapolis, 12 and from there to Philippi,(L) a Roman colony and a leading city of the district of Macedonia. We stayed in that city for several days. 13 On the Sabbath day we went outside the city gate by the river, where we expected to find a place of prayer. We sat down and spoke to the women gathered there. 14 A God-fearing woman named Lydia, a dealer in purple cloth from the city of Thyatira, was listening. The Lord opened her heart to respond to what Paul was saying.(M) 15 After she and her household were baptized, she urged us, “If you consider me a believer in the Lord, come and stay at my house.”(N) And she persuaded us.
Paul and Silas in Prison
16 Once, as we were on our way to prayer, a slave girl met us who had a spirit by which she predicted the future.(O) She made a large profit for her owners by fortune-telling. 17 As she followed Paul and us she cried out, “These men, who are proclaiming to you[a] a way of salvation, are the servants of the Most High God.” 18 She did this for many days.
Paul was greatly annoyed. Turning to the spirit, he said, “I command you in the name of Jesus Christ to come out of her!” And it came out right away.(P)
19 When her owners realized that their hope of profit was gone, they seized Paul and Silas(Q) and dragged them into the marketplace to the authorities. 20 Bringing them before the chief magistrates, they said, “These men are seriously disturbing our city. They are Jews 21 and are promoting customs that are not legal for us as Romans to adopt or practice.”(R) 22 The crowd joined in the attack against them, and the chief magistrates stripped off their clothes and ordered them to be beaten with rods.(S) 23 After they had severely flogged them, they threw them in jail, ordering the jailer to guard them carefully. 24 Receiving such an order, he put them into the inner prison and secured their feet in the stocks.(T)
A Midnight Deliverance
25 About midnight Paul and Silas were praying and singing hymns to God, and the prisoners were listening to them. 26 Suddenly there was such a violent earthquake that the foundations of the jail were shaken, and immediately all the doors were opened, and everyone’s chains came loose.(U) 27 When the jailer woke up and saw the doors of the prison standing open, he drew his sword and was going to kill himself, since he thought the prisoners had escaped.
28 But Paul called out in a loud voice, “Don’t harm yourself, because we’re all here!”
29 The jailer called for lights, rushed in, and fell down trembling before Paul and Silas. 30 He escorted them out and said, “Sirs, what must I do to be saved?” (V)
31 They said, “Believe in the Lord Jesus, and you will be saved—you and your household.”(W) 32 And they spoke the word of the Lord to him along with everyone in his house. 33 He took them the same hour of the night and washed their wounds. Right away he and all his family were baptized. 34 He brought them into his house, set a meal before them, and rejoiced because he had come to believe in God with his entire household.(X)
An Official Apology
35 When daylight came, the chief magistrates sent the police to say, “Release those men.”
36 The jailer reported these words to Paul: “The magistrates have sent orders for you to be released. So come out now and go in peace.”(Y)
37 But Paul said to them, “They beat us in public without a trial, although we are Roman citizens, and threw us in jail. And now are they going to send us away secretly? Certainly not! On the contrary, let them come themselves and escort us out.”(Z)
38 The police reported these words to the magistrates. They were afraid when they heard that Paul and Silas were Roman citizens. 39 So they came to appease them, and escorting them from prison, they urged them to leave town. 40 After leaving the jail, they came to Lydia’s house, where they saw and encouraged the brothers and sisters, and departed.(AA)
Footnotes
- 16:17 Other mss read us
Chinese Contemporary Bible Copyright © 1979, 2005, 2007, 2011 by Biblica® Used by permission. All rights reserved worldwide.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
The Christian Standard Bible. Copyright © 2017 by Holman Bible Publishers. Used by permission. Christian Standard Bible®, and CSB® are federally registered trademarks of Holman Bible Publishers, all rights reserved.