使徒行传 14
Chinese Contemporary Bible (Simplified)
在以哥念传道
14 保罗和巴拿巴一同进入以哥念的犹太会堂讲道，许多犹太人和希腊人信了耶稣。 2 但那些顽梗不信的犹太人却怂恿外族人敌视信徒。 3 二人在那里逗留了好些日子，靠着主勇敢地传道。主赐给他们行神迹奇事的能力，为祂的恩典之道做见证。 4 城里的居民分成了两派，有些附和犹太人，有些支持使徒。
5 当时，有些外族人、犹太人及其官长企图恶待使徒，用石头打他们。 6 保罗和巴拿巴得知后，就逃往吕高尼的路司得和特庇二城并周围的地区， 7 在那里继续传扬福音。
在路司得和特庇传福音
8 路司得城里坐着一个天生双脚无力、不能走路的瘸子。 9 他也听保罗讲道。保罗定睛看他，见这个人有信心，可以得医治， 10 就高声对他说：“起来，两脚站直！”那人就跳了起来，开始行走。 11 周围的人看见保罗所行的，就用吕高尼话大声说：“神明化成人形下凡了！” 12 于是，他们称巴拿巴为希腊天神宙斯，又因为保罗是主要的发言人，就称他为希耳米[a]。 13 城外宙斯庙的祭司也牵着牛、拿着花环来到城门口，要和众人一同向使徒献祭。
14 巴拿巴和保罗见此情形，就撕裂衣服，冲进人群中，大声喊着说： 15 “各位，你们为什么这样做？我们和你们一样只是凡人！我们来这里是要向你们传福音，叫你们离弃这些虚妄的事，转向那创造天、地、海和其中万物的永活上帝。 16 在以往的世代，祂虽然容许万国各行其道， 17 却从未停止用美善的事证实自己的存在。祂常施恩惠，降下甘霖，赏赐丰年，又叫你们衣食饱足，满心喜乐。”
18 保罗和巴拿巴说了这些话，才勉强制止住向他们献祭的人群。 19 有些犹太人从安提阿和以哥念来煽动民众，他们用石头打保罗，以为他死了，就把他拖到城外。 20 当门徒围过来看他的时候，他站了起来，走回城里。第二天，保罗和巴拿巴前往特庇。
返回安提阿
21 他们向那里的人传福音，有很多人做了门徒。然后，他们又回到路司得、以哥念和安提阿， 22 坚固各地门徒的信心，鼓励他们要持守信仰，并且说：“我们在进入上帝国的道路上必经历许多苦难。” 23 二人又为每个教会选立长老，禁食祷告，把他们交托给所信靠的主。
24 后来，二人又经过彼西底，来到旁非利亚， 25 在别加讲道，然后下到亚大利， 26 从那里乘船回安提阿。当初就是在安提阿，他们被交托在上帝的恩手中去传道，如今工作已经完成了。
27 他们到达之后，就召集教会的人，报告上帝借着他们所做的一切事，以及上帝如何给外族人开了信仰之门。 28 之后，二人和门徒同住了很久。
Footnotes
- 14:12 希腊神话中天神宙斯是最大的神，希耳米则是为众神传递信息的使者——“传谕之神”。
Apostolok 14
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Pál és Barnabás Ikóniumban
14 Pál és Barnabás Ikóniumban is elment a helyi zsidó közösség zsinagógájába. Olyan erővel hirdették Isten üzenetét, hogy mind a zsidók, mind a görögök közül sokan hívővé lettek. 2 De azok a zsidók, akik nem hittek Jézusban, a hívők ellen uszították a nem zsidókat. 3 Pál és Barnabás mégis sokáig ott maradt, és bátran beszélt az Úrról, aki pedig megerősítette, hogy amit Pálék az Úr kegyelméről mondtak, az igaz: jeleket és csodákat tett az apostolok által. 4 A város lakói emiatt két csoportra váltak. Az egyik csoport a helybeli zsidók mellett volt, a másik pedig az apostolok mellett.
5 Az a csoport, amelyik Pálék ellen volt, zsidókból és nem zsidókból, meg a nép vezetőiből állt. Ezek meg akarták verni az apostolokat, sőt meg is akarták kövezni őket. 6 Amikor Pál és Barnabás ezt megtudták, elmenekültek a városból. Elmentek Likaónia vidékére, Lisztrába és Derbébe, meg azok környékére, 7 és ott is hirdették az örömüzenetet.
Pál és Barnabás Lisztrában és Derbében
8 Élt Lisztrában egy ember, aki születésétől fogva béna volt, soha életében nem tudott járni. 9 Ott ült a földön, és a többiekkel együtt hallgatta Pál beszédét. Egyszer Pál ránézett, és látta, hogy ez az ember hisz abban, hogy Isten meg tudja gyógyítani. 10 Ekkor Pál hangosan rákiáltott: „Kelj fel, és állj a lábadra!” Ő erre felugrott, és járni kezdett. 11 Amikor a tömeg látta, hogy Pál mit tett, likaóniai nyelven így kiabáltak: „Az istenek emberi formában lejöttek hozzánk!” 12 Barnabásról azt mondták, hogy ő Zeusz, Pált pedig Hermésznek tartották, mivel legtöbbször ő beszélt. 13 Zeusz temploma a város közelében volt, és Zeusz papja virágfüzérekkel feldíszített bikákat vezetett a város kapujához. Az összegyűlt tömeggel együtt áldozatot akart bemutatni Pálnak és Barnabásnak.
14 Amikor az apostolok, Pál és Barnabás megértették ezt, megszaggatták ruhájukat, és a tömeg közé futva így kiáltottak: 15 „Emberek, ne tegyétek ezt! Nem vagyunk mi istenek, csak ugyanolyan emberek, mint ti! Azért jöttünk, hogy hirdessük nektek az örömüzenetet, és hogy ezektől a tehetetlen bálványoktól az élő Istenhez forduljatok! Mert ő teremtette az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.
16 Isten eddig minden népnek megengedte, hogy a maga útját járja. 17 Bár velük is törődött, aminek sok tanújelét is adta. Jól bánt veletek is: ő adott nektek esőt az égből, gazdag termést és gyümölcsöket a maga idején, hogy bőségesen enni adjon nektek, és hogy megtöltse szíveteket örömmel!” 18 De még így is alig tudták az embereket lebeszélni arról, hogy áldozatot mutassanak be nekik.
19 Később azonban a pizidiai Antiókhiából és Ikóniumból néhány zsidó érkezett a városba. Ezek addig uszították az embereket Pál ellen, amíg sikerült meggyőzniük a lisztrai lakosokat, akik azután megkövezték Pált. Azt hitték, hogy meg is halt, ezért kivonszolták a városból. 20 De Jézus tanítványai összegyűltek Pál körül, aki felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt továbbmentek Derbébe.
21 Derbében is hirdették az örömüzenetet, és ott is sokan Jézus tanítványai lettek. Azután Pál és Barnabás visszatért Lisztrába, majd Ikóniumba, onnan pedig a pizidiai Antiókhiába. 22 Mindenhol megerősítették a tanítványokat, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben. „Sok szenvedésen kell keresztülmennünk, amíg eljutunk Isten Királyságába” — mondták nekik. 23 Minden egyes városban kiválasztották a helyi gyülekezetből azokat, akiket vezetőknek jelöltek, majd böjtöléssel és imádkozással az Úr kegyelmére bízták őket, akiben hittek.
24 Pizidián át Pamfiliába, majd 25 Pergébe mentek. Itt is hirdették az örömüzenetet. Azután Attáliába érkeztek, ahol 26 hajóra szálltak.
Pál és Barnabás visszatér a szíriai Antiókhiába
Ezután tértek vissza a szíriai Antiókhiába. Ebből a városból indultak útnak, amikor Isten kegyelmére bízták és kiküldték őket arra a feladatra, amelyet most befejeztek.
27 Amikor megérkeztek, összehívták az egész helyi gyülekezetet. Előttük Pál és Barnabás mindenről beszámolt, amit Isten velük tett. Elmondták, hogy Isten hogyan nyitotta meg a kaput az Izráelen kívüli népek előtt, hogy ők is higgyenek Jézusban. 28 Majd hosszú időt töltöttek ott a tanítványokkal.
Acts 14
Christian Standard Bible
Growth and Persecution in Iconium
14 In Iconium they entered the Jewish synagogue, as usual, and spoke in such a way that a great number of both Jews and Greeks believed.(A) 2 But the unbelieving Jews stirred up the Gentiles and poisoned their minds against the brothers.(B) 3 So they stayed there a long time and spoke boldly for the Lord, who testified to the message of his grace by enabling them to do signs and wonders.(C) 4 But the people of the city were divided, some siding with the Jews and others with the apostles.(D) 5 When an attempt was made by both the Gentiles and Jews, with their rulers, to mistreat and stone them, 6 they found out about it and fled to the Lycaonian towns of Lystra and Derbe and to the surrounding countryside.(E) 7 There they continued preaching the gospel.(F)
Mistaken for Gods in Lystra
8 In Lystra a man was sitting who was without strength in his feet, had never walked, and had been lame from birth. 9 He listened as Paul spoke. After looking directly at him and seeing that he had faith to be healed, 10 Paul said in a loud voice, “Stand up on your feet!” And he jumped up and began to walk around.(G)
11 When the crowds saw what Paul had done, they shouted, saying in the Lycaonian language, “The gods have come down to us in human form!” (H) 12 Barnabas they called Zeus, and Paul, Hermes, because he was the chief speaker. 13 The priest of Zeus, whose temple was just outside the town, brought bulls and wreaths to the gates because he intended, with the crowds, to offer sacrifice.
14 The apostles Barnabas and Paul tore their robes when they heard this and rushed into the crowd, shouting,(I) 15 “People! Why are you doing these things? We are people also, just like you, and we are proclaiming good news to you, that you turn from these worthless things(J) to the living God, who made the heaven, the earth, the sea, and everything in them.[a](K) 16 In past generations he allowed all the nations(L) to go their own way, 17 although he did not leave himself without a witness,(M) since he did what is good by giving you rain from heaven and fruitful seasons(N) and filling you with food and your hearts with joy.” 18 Even though they said these things, they barely stopped the crowds from sacrificing to them.
19 Some Jews came from Antioch and Iconium, and when they won over the crowds, they stoned Paul and dragged him out of the city, thinking he was dead.(O) 20 After the disciples gathered around him, he got up and went into the town. The next day he left with Barnabas for Derbe.(P)
Church Planting
21 After they had preached the gospel in that town and made many disciples, they returned to Lystra, to Iconium, and to Antioch,(Q) 22 strengthening the[b] disciples by encouraging them to continue in the faith(R) and by telling them, “It is necessary to go through many hardships(S) to enter the kingdom of God.” 23 When they had appointed elders(T) for them in every church and prayed with fasting, they committed them to the Lord in whom they had believed.
24 They passed through Pisidia and came to Pamphylia. 25 After they had spoken the word in Perga, they went down to Attalia. 26 From there they sailed back to Antioch where they had been commended to the grace of God for the work they had now completed.(U) 27 After they arrived and gathered the church together, they reported everything God had done with them(V) and that he had opened the door(W) of faith to the Gentiles. 28 And they spent a considerable time with the disciples.
Acts 14
King James Version
14 And it came to pass in Iconium, that they went both together into the synagogue of the Jews, and so spake, that a great multitude both of the Jews and also of the Greeks believed.
2 But the unbelieving Jews stirred up the Gentiles, and made their minds evil affected against the brethren.
3 Long time therefore abode they speaking boldly in the Lord, which gave testimony unto the word of his grace, and granted signs and wonders to be done by their hands.
4 But the multitude of the city was divided: and part held with the Jews, and part with the apostles.
5 And when there was an assault made both of the Gentiles, and also of the Jews with their rulers, to use them despitefully, and to stone them,
6 They were ware of it, and fled unto Lystra and Derbe, cities of Lycaonia, and unto the region that lieth round about:
7 And there they preached the gospel.
8 And there sat a certain man at Lystra, impotent in his feet, being a cripple from his mother's womb, who never had walked:
9 The same heard Paul speak: who stedfastly beholding him, and perceiving that he had faith to be healed,
10 Said with a loud voice, Stand upright on thy feet. And he leaped and walked.
11 And when the people saw what Paul had done, they lifted up their voices, saying in the speech of Lycaonia, The gods are come down to us in the likeness of men.
12 And they called Barnabas, Jupiter; and Paul, Mercurius, because he was the chief speaker.
13 Then the priest of Jupiter, which was before their city, brought oxen and garlands unto the gates, and would have done sacrifice with the people.
14 Which when the apostles, Barnabas and Paul, heard of, they rent their clothes, and ran in among the people, crying out,
15 And saying, Sirs, why do ye these things? We also are men of like passions with you, and preach unto you that ye should turn from these vanities unto the living God, which made heaven, and earth, and the sea, and all things that are therein:
16 Who in times past suffered all nations to walk in their own ways.
17 Nevertheless he left not himself without witness, in that he did good, and gave us rain from heaven, and fruitful seasons, filling our hearts with food and gladness.
18 And with these sayings scarce restrained they the people, that they had not done sacrifice unto them.
19 And there came thither certain Jews from Antioch and Iconium, who persuaded the people, and having stoned Paul, drew him out of the city, supposing he had been dead.
20 Howbeit, as the disciples stood round about him, he rose up, and came into the city: and the next day he departed with Barnabas to Derbe.
21 And when they had preached the gospel to that city, and had taught many, they returned again to Lystra, and to Iconium, and Antioch,
22 Confirming the souls of the disciples, and exhorting them to continue in the faith, and that we must through much tribulation enter into the kingdom of God.
23 And when they had ordained them elders in every church, and had prayed with fasting, they commended them to the Lord, on whom they believed.
24 And after they had passed throughout Pisidia, they came to Pamphylia.
25 And when they had preached the word in Perga, they went down into Attalia:
26 And thence sailed to Antioch, from whence they had been recommended to the grace of God for the work which they fulfilled.
27 And when they were come, and had gathered the church together, they rehearsed all that God had done with them, and how he had opened the door of faith unto the Gentiles.
28 And there they abode long time with the disciples.
Chinese Contemporary Bible Copyright © 1979, 2005, 2007, 2011 by Biblica® Used by permission. All rights reserved worldwide.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
The Christian Standard Bible. Copyright © 2017 by Holman Bible Publishers. Used by permission. Christian Standard Bible®, and CSB® are federally registered trademarks of Holman Bible Publishers, all rights reserved.