Ézsaiás 57

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

57 Sorra mennek el az igazak,
    de senki sem törődik vele.
Az istenfélőket egybegyűjtik,
    de senki sem érti miért.
Az igazakat, bizony, elviszik,
    mielőtt a veszedelem megérkezik.
² De eljön a békesség ideje is.
    Akik addig egyenes úton jártak,
    háborítatlanul pihennek nyugvóhelyükön.

¹¹ Kitől féltél?
    Kitől rettegtél, hogy engem elhagytál?
Miért hazudtál?
    Miért nem emlékeztél rám?
    Miért nem vetted szívedre?
Régóta hallgattam, ezért nem tiszteltél?
¹² De most megmutatom neked, mit ér igazságod,
    és mit érnek tetteid!
Nem segítenek rajtad,
    nem érnek semmit!
¹³ Amikor majd segítségért kiáltasz,
    mentsen meg téged bálványaid serege!
Bizony, nem érnek semmit,
    mert a szél hordja szét őket,
    még egy gyenge lehelet is elfújja mindet!
De aki bennem bízik,
    birtokul kapja a földet,
    örökségül kapja szent hegyemet.”

¹⁵ Mert ezt mondja a Magasságos és a Felséges,
    aki az örökkévalóságban lakik,
    s kinek neve szent:
„Magasságban és szentségben lakom,
    de az alázatos és megtört szívűvel is,
hogy az alázatosak szellemét megelevenítsem,
    s az összetörtek szívét életre keltsem.
¹⁶ Nem haragszom örökké,
    és nem perelek vég nélkül,
mert az emberek szellme
    reményét vesztve elcsüggedne.
¹⁷ Kapzsisága miatt haragudtam meg rá,
    és megbüntettem érte.
Haragomban arcom eltakartam előle,
    ő pedig elfordult tőlem,
    és a maga útján járt.
¹⁸ Láttam, hogy saját feje után megy,
    mégis meggyógyítom, és vezetem őt!
Sőt, megvigasztalom őt is,
    meg azokat is, akik romlásán búsultak.
¹⁹ Még azt is megteszem,
    hogy hálát adjon mindezért!
Békesség, békesség azoknak,
    akik távol vannak,
és azoknak is, akik közel
    — mondja az Örökkévaló —,
én meggyógyítom őt!”

²⁰ De az istentelenek, mint a háborgó tenger, olyanok:
    iszapot és sarat hánynak ki,
    szennyes habokat tajtékoznak.
    Nyughatatlanok!
²¹ „Nincs békesség az istenteleneknek!”
    — ezt mondja Istenem.