Add parallel Print Page Options

Prófécia Jeruzsálem ostromáról

22 Súlyos kijelentés a látomás völgyéről:[a]

Mi lelt téged, te zsibongó,
    te lármás, örvendező város?
Miért ment fel mindenki a háztetőkre?
    Jaj, harcosaid nem csatában haltak hősi halált!
Sereged tisztjei mind elfutottak,
    harc nélkül fogságba estek.[b]
Bizony, akit csak megtaláltak,
    mind megkötözték,
    még ha messzire futott is.

Ezért azt mondom:
    Hagyjatok sírni és gyászolni!
Keservesen sírok népem romlásán,
    vigasztalni se próbáljatok!

Mert Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    zűrzavart bocsát a városra,
a látomás völgyét ellenség
    serege földre tiporja.
Lerombolják a város falát,
    segélykiáltásokat visszhangoznak a hegyek.
Látom, hogy Élám harcosai,
    lovasok és harci szekerek gyülekeznek,
    készítik nyilaikat,
Kir íjászai felveszik pajzsaikat.
Júda termékeny völgyei megtelnek
    ellenséges harci szekerekkel,
    s a támadók lovasai felsorakoznak a városkapu előtt.
Akkor az Örökkévaló elveszi védelmező kezét Júdáról,[c]
    de ti azon a napon inkább a fegyverekkel törődtök,
    amelyeket az Erdő-palotában[d] raktároztok.
Inkább a város falait vizsgáljátok,
    s látjátok, hogy sok repedés van
    Dávid városának kőfalán.
Vizet gyűjtötök a víztárolóba,
10     és a falat javítjátok.
Számba veszitek a házakat,
    némelyiket még le is bontjátok,
    hogy legyen mivel kijavítani a kőfalat.
11 Újabb víztárolót építetek a régi helyett
    a két kőfal között,
s minden követ megmozgattok,
    hogy védjétek a várost és magatokat.
Csak éppen arra nem néztek,
    aki mindezt régen eltervezte,
    s most csak véghezviszi!
Csak éppen őrá nem figyeltek!
12 Azon a napon Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    felhív titeket gyászolásra és sírásra,
hogy öltözzetek zsákruhába,
    és fejetek nyírjátok kopaszra.
13 Ehelyett ti vigadoztok és lakomáztok,
    borjakat és juhokat vágtok,
    húst esztek és bort isztok.
„Együnk-igyunk,
    holnap úgyis meghalunk!”

14 Az Örökkévaló, a Seregek Ura kijelentette nekem, és a saját fülemmel hallottam: „Ezt a bűnötöket, nem bocsátom meg, amíg csak éltek!” Ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura.

Prófécia Sebna és Eljákim sorsáról

15-16 Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura megszólított: „Jöjj ide! Elküldelek Sebna kormányzóhoz, aki a királyi palota ügyeit intézi, és előkelő sírhelyet készíttet magasan a hegyoldalban, sírkamrát vágat magának a sziklába. Ezt mondd neki:

Hogy merészelsz itt sírhelyet készíttetni magadnak,
    noha őseid közül senki sincs itt eltemetve?
17 Tudd meg, hogy az Örökkévaló erősen megragad
    — bármilyen nagynak is képzeled magad —,
    s elhajít téged messzi földre!
18 Bizony, markába fog, mint labdát,
    és messzire elhajít!
Ott fogsz meghalni, tágas és sík földön,
    oda kerülnek szekereid is,
amelyekre olyan büszke vagy,
    urad házának szégyene, Sebna!
19 Kihajítalak téged a hivatalodból,
    megfosztalak tisztségedtől!

20 Azon a napon előszólítom Eljákimot, Hilkijjá fiát, a szolgámat, 21 ráadom Sebna palástját, övét és hatalmát. Ő lesz gondviselője Jeruzsálem lakosainak és Júda népének, ahogy az apa törődik családjával. 22 Sőt, Eljákim vállára teszem Dávid házának kulcsait, hogy amit ő kinyit, azt senki be ne zárja, s amit ő bezár, azt senki ki ne nyissa. 23 Megerősítem őt, ahogy a szöget a mester jó erősen beveri a helyére. Eljákim olyan lesz a családja számára, mint egy dicsőséges trónus. 24 Családja minden tagja egészen rá támaszkodik, rokonsága minden terhét az ő vállára rakják, ahogy a gazdasszony egy szögre akasztja minden edényét, a kicsiny korsóktól a nagy lábasokig.”

25 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Azon a napon letörik az erősen bevert szög, és minden teher, amelyet tartott, a földre hull és összetörik.” Így lesz ez, mert az Örökkévaló mondta.

Footnotes

  1. Ézsaiás 22:1 látomás völgye Jelképes kifejezés, valószínűleg Jeruzsálemre vonatkozik. Az 5. versben is.
  2. Ézsaiás 22:3 harc… estek Vagy: „de az íjászok elfogták őket”.
  3. Ézsaiás 22:8 elveszi… Júdáról Vagyis eddig Isten védte őket, mint a fal a várost. Lásd Ézs 4:5–6.
  4. Ézsaiás 22:8 Erdő-palotában Salamon palotájának egyik épülete, ahol a fegyvereket tartották.

22  Jövendölés a látás völgye ellen.
Mi lelt most, hogy mindenestõl felmenél a házak tetejére?

Te lármával teljes, zajos város, örvendezõ város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el!

Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív elõtt, [de] megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, [midõn] futni akartak messzire.

Ezért mondom: Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett.

Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja [jõ] Istentõl, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kõfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik.

És Élám fölvette a tegezt, és [jõ] szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít.

És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé.

És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdõ házának fegyverzetére,

És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyûjtitek az alsó tó vizét.

10 És megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kõfalat megerõsíthessétek;

11 És árkot csináltok a két kõfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Õt nem látjátok!

12 És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre,

13 És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk!

14 És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bûn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura.

15 Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház fõemberéhez, [és mondd meg néki:]

16 Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak? mint a ki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának!

17 Ímé az Úr elhajít téged erõs hajítással, és megragadván megragad,

18 Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda [mennek] dicsõséged szekerei, te, urad házának gyalázata!

19 És kivetlek állásodból és lerántlak helyedrõl.

20 És lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát,

21 S felöltöztetem õt öltözetedbe, és öveddel megerõsítem, és uralmadat kezébe adom, és õ lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának;

22 S az õ vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki;

23 S beverem õt, mint szeget erõs helyre, és lészen dicsõséges székül az õ atyja házának;

24 S reá függesztik atyja házának minden dicsõségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektõl a tömlõknek minden edényeiig.

25 Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erõs helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá.