Font Size
Ézsaiás 40
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Ézsaiás 40
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Bátorítsátok népemet!
40 „Vigasztaljátok népemet, bátorítsátok!
— mondja Istenetek. —
2 Beszéljetek a szívére Jeruzsálemnek!
Hirdessétek neki,
hogy szolgaságának ideje letelt,
hogy vétkeit az Örökkévaló megbocsátotta,
kétszeresen megbüntette már összes bűnéért
az Örökkévaló.”
3 Halljátok meg a kiáltónak szavát:
„Készítsetek utat az Örökkévalónak a pusztaságban!
Egyengessétek Istenünk útját a kietlenben!
4 Töltsétek föl mind a völgyeket,
a hegyek és dombok legyenek rónává,
ami tekervényes, legyen egyenessé,
ami göröngyös, legyen simává!
5 Akkor megjelenik az Örökkévaló dicsősége,
és minden halandó látni fogja,
kivétel nélkül mindannyian!”
— az Örökkévaló maga mondta ezt.
6 Egy hang szólt hozzám:
„Hirdesd, jó hangosan!”
Kérdeztem: „Mit mondjak?”
Ezt mondd: „Minden halandó olyan,
mint a fű a pusztán!
Minden emberi dicsőség,
mint a mező virága.
7 Csak rálehel az Örökkévaló,
és megszárad a puszta füve,
elhull virága.
Bizony, mint a fű,
olyan a nép!
8 Elszárad a fű,
elhull a virág,
de Istenünk szava
örökké érvényes marad!”
Nézzétek, Istenetek jön!
9 Sion, jó hírt viszel,
hát magas hegycsúcsra menj fel!
Jeruzsálem, jó hírt kiáltasz,
ereszd ki hát hangodat!
Ne félj, hirdesd bátran Júda városainak:
„Nézzétek, Istenetek jön!”
10 Nézzétek, az Örökkévaló Isten jön hatalommal!
Erős kézzel uralkodik.
Magával hozza népének jutalmát,
de ellenségeinek megfizet érkezése előtt.
11 Mint pásztor, úgy vezeti nyáját.
Gondjukat viseli,
karjára gyűjti a bárányokat, s ölébe veszi,
a szoptatósakat gyengéden vezeti.
Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót?
12 Ugyan ki mérte meg markával az óceán vizét?
Ki mérte fel arasszal az egeket?
A föld porát ki szedte kosarába,
vagy ki tette mérlegre a hegyóriásokat?
Ki mérte le a dombokat?
13 Ki parancsolt valaha az Örökkévaló Szellemének?
Tanácsot ki adott neki?
Oktatta őt valaki?
14 Vagy kitől kért az Örökkévaló tanácsot valaha?
Ki tanította ítélkezni?
Ki oktatta bölcsességre?
Az értelem útjára ki vezette?
15 Lám, a nemzetek, mint vízcsepp a vödörben,
csak annyit számítanak előtte!
Az összes sziget és tengerpart,
mint porszem a mérlegen.
16 Az Örökkévalóhoz méltó áldozathoz nem elég
Libanon egész erdeje sem a tűzre,
összes vadállata sem az égőáldozatra.
17 Az Örökkévaló előtt a nemzeteknek
semmi súlyuk sincs a mérlegen,
a semminél is kevesebbek
az ő szemében.
18 Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót?
Lehet-e képmást készíteni róla?
19 Mégis van, aki bálványszobrot készít,
fémből kiönti formáját,
arannyal bevonja,
ezüstláncokkal ékesíti.
20 Akinek ilyen áldozatra nem telik,
az nem korhadó fát választ,
keres hozzá ügyes faragó mestert,
bálványszobrot készíttet vele,
s felállítja magának.
21 Hát nem tudjátok,
nem hallottátok?
Nem mondták nektek soha?
Nem értitek, hogyan készültek a föld alapjai?
22 Az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten!
Ott ül trónján a földkerekség fölött!
Lába előtt a földi lakók,
mint a sáskák a fűben,
olyan aprók!
Ő feszítette ki az eget,
mint fátylat, vagy lakósátrat a föld fölé.
23 Ő teszi semmivé a hatalmas fejedelmeket,
megfosztja hatalmuktól a földi uralkodókat.
24 Alighogy helyükre ültették őket,
hatalmuk épphogy kicsírázott,
alig vertek gyökeret a földben
— ha az Örökkévaló rájuk fúj:
máris elfonnyadnak, kiszáradnak,
s a vihar felkapja őket,
mint polyvát a szél!
25 „Kihez akartok hasonlítani engem?
Kivel mértek össze?”
— kérdezi a Szent.
26 Nézzetek föl a magasba,
tekintsétek a csillagokat!
Ki teremtette azokat?
Ki teremtette az égi seregeket?
Bizony, ő néven szólítja valamennyit!
Az Örökkévaló hatalma és ereje miatt
egy sem hiányzik!
27 Miért mondod hát Jákób népe,
hogyan mondhatod ezt Izráel nemzete:
„Nem látja az Örökkévaló a sorsomat,
túl messze van,
hogy megvédjen az igazságtalanságtól!”
28 Hát nem tudod,
nem hallottad soha,
hogy Örökké Élő Isten az Örökkévaló,
aki teremtette az egész földet,
figyelmével mindenkit követ,
s nem fárad el soha!
Bölcsessége kifürkészhetetlen!
29 Ő ad erőt a megfáradottnak,
s az erőtlen erejét megsokszorozza.
30 Mert elfáradnak még a fiatalok is,
kimerülten összerogynak a legkülönbek.
31 De akik az Örökkévalóra várnak,
akik benne bíznak,
új erőre kapnak,
szárnyra kelnek, magasra szállnak,
mint a sasok![a]
Futnak, de nem fáradnak el,
járnak, de nem merülnek ki.
Footnotes
- Ézsaiás 40:31 sasok A hasonlat hátterében valószínűleg egy ókori hiedelem áll, amely szerint a sasok időnként megfiatalodnak: ilyenkor régi tollaikat elhullatják, és újakat növesztenek.
Ézsaiás 40
Hungarian Károli
Ézsaiás 40
Hungarian Károli
40 Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet, így szól Istenetek!
2 Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának, hogy bûne megbocsáttatott; hiszen kétszeresen sujtotta õt az Úr keze minden bûneiért.
3 Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!
4 Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérczek rónává.
5 És megjelenik az Úr dicsõsége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt.
6 Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit kiáltsak? Minden test fû, és minden szépsége, mint a mezõ virága!
7 Megszáradt a fû, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fû a nép.
8 Megszáradt a fû, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!
9 Magas hegyre menj fel, örömmondó Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó Jeruzsálem! emeld föl, ne félj! mondjad Júda városinak: Ímhol Istenetek!
10 Ímé, az Úr Isten jõ hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jõ, és megfizetése Õ elõtte.
11 Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyûjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
12 Ki mérte meg markával a vizeket, és ki mértéklé az egeket arasszal, a föld porát ki foglalá mérczébe, és a hegyeket ki tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyõbe?
13 Kicsoda igazgatta az Úr lelkét, és ki oktatta Õt, mint tanácsosa?
14 Kivel tanácskozott, hogy felvilágosítsa Õt, és tanítsa Õt igazság ösvényére, és tanítsa ismeretre, és oktassa Õt az értelem útára?
15 Ím a népek, mint egy csöpp a vederben, és mint egy porszem a mérlegserpenyõben, olyanoknak tekintetnek; ímé a szigeteket mint kis port emeli föl!
16 És a Libánon nem elég a tûzre, és vada sem elég az áldozatra.
17 Minden népek semmik Õ elõtte, a semmiségnél és ürességnél alábbvalóknak tartja.
18 És kihez hasonlítjátok az Istent, és minõ képet készítetek Õ róla?
19 A bálványt a mester megönti, és az ötvös megaranyozza azt, és olvaszt ezüst lánczot [reá];
20 A ki szegény [ily] áldozatra, oly fát választ, a mely meg nem rothad; okos mestert keres, hogy oly bálványt állítson, a mely nem ingadoz.
21 Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitõl fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentomait?
22 Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák [elõtte,] ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra;
23 Ki a fejedelmeket semmivé teszi, és a föld biráit hiábavalókká változtatja;
24 Még alig plántáltattak, még alig vettetének el, alig vert gyökeret a földben törzsük, és Õ csak rájok fuvall, és kiszáradnak és õket, mint polyvát, forgószél ragadja el:
25 Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? szól a Szent.
26 Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Õ, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erõssége miatt egyetlen híjok sincsen.
27 Miért mondod Jákób és szólsz ekként Izráel: Elrejtetett az én útam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?!
28 Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, a ki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsesége!
29 Erõt ad a megfáradottnak, és az erõtlen erejét megsokasítja.
30 Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is;
31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!
Isaiah 40
The Message
Isaiah 40
The Message
Messages of Comfort
Prepare for God’s Arrival
40 1-2 “Comfort, oh comfort my people,”
says your God.
“Speak softly and tenderly to Jerusalem,
but also make it very clear
That she has served her sentence,
that her sin is taken care of—forgiven!
She’s been punished enough and more than enough,
and now it’s over and done with.”
3-5 Thunder in the desert!
“Prepare for God’s arrival!
Make the road straight and smooth,
a highway fit for our God.
Fill in the valleys,
level off the hills,
Smooth out the ruts,
clear out the rocks.
Then God’s bright glory will shine
and everyone will see it.
Yes. Just as God has said.”
6-8 A voice says, “Shout!”
I said, “What shall I shout?”
“These people are nothing but grass,
their love fragile as wildflowers.
The grass withers, the wildflowers fade,
if God so much as puffs on them.
Aren’t these people just so much grass?
True, the grass withers and the wildflowers fade,
but our God’s Word stands firm and forever.”
9-11 Climb a high mountain, Zion.
You’re the preacher of good news.
Raise your voice. Make it good and loud, Jerusalem.
You’re the preacher of good news.
Speak loud and clear. Don’t be timid!
Tell the cities of Judah,
“Look! Your God!”
Look at him! God, the Master, comes in power,
ready to go into action.
He is going to pay back his enemies
and reward those who have loved him.
Like a shepherd, he will care for his flock,
gathering the lambs in his arms,
Hugging them as he carries them,
leading the nursing ewes to good pasture.
The Creator of All You Can See or Imagine
12-17 Who has scooped up the ocean
in his two hands,
or measured the sky between his thumb and little finger,
Who has put all the earth’s dirt in one of his baskets,
weighed each mountain and hill?
Who could ever have told God what to do
or taught him his business?
What expert would he have gone to for advice,
what school would he attend to learn justice?
What god do you suppose might have taught him what he knows,
showed him how things work?
Why, the nations are but a drop in a bucket,
a mere smudge on a window.
Watch him sweep up the islands
like so much dust off the floor!
There aren’t enough trees in Lebanon
nor enough animals in those vast forests
to furnish adequate fuel and offerings for his worship.
All the nations add up to simply nothing before him—
less than nothing is more like it. A minus.
18-20 So who even comes close to being like God?
To whom or what can you compare him?
Some no-god idol? Ridiculous!
It’s made in a workshop, cast in bronze,
Given a thin veneer of gold,
and draped with silver filigree.
Or, perhaps someone will select a fine wood—
olive wood, say—that won’t rot,
Then hire a woodcarver to make a no-god,
giving special care to its base so it won’t tip over!
21-24 Have you not been paying attention?
Have you not been listening?
Haven’t you heard these stories all your life?
Don’t you understand the foundation of all things?
God sits high above the round ball of earth.
The people look like mere ants.
He stretches out the skies like a canvas—
yes, like a tent canvas to live under.
He ignores what all the princes say and do.
The rulers of the earth count for nothing.
Princes and rulers don’t amount to much.
Like seeds barely rooted, just sprouted,
They shrivel when God blows on them.
Like flecks of chaff, they’re gone with the wind.
25-26 “So—who is like me?
Who holds a candle to me?” says The Holy.
Look at the night skies:
Who do you think made all this?
Who marches this army of stars out each night,
counts them off, calls each by name
—so magnificent! so powerful!—
and never overlooks a single one?
27-31 Why would you ever complain, O Jacob,
or, whine, Israel, saying,
“God has lost track of me.
He doesn’t care what happens to me”?
Don’t you know anything? Haven’t you been listening?
God doesn’t come and go. God lasts.
He’s Creator of all you can see or imagine.
He doesn’t get tired out, doesn’t pause to catch his breath.
And he knows everything, inside and out.
He energizes those who get tired,
gives fresh strength to dropouts.
For even young people tire and drop out,
young folk in their prime stumble and fall.
But those who wait upon God get fresh strength.
They spread their wings and soar like eagles,
They run and don’t get tired,
they walk and don’t lag behind.
Isaiah 40
New International Version
Isaiah 40
New International Version
Comfort for God’s People
40 Comfort, comfort(A) my people,
says your God.
2 Speak tenderly(B) to Jerusalem,
and proclaim to her
that her hard service(C) has been completed,(D)
that her sin has been paid for,(E)
that she has received from the Lord’s hand
double(F) for all her sins.
3 A voice of one calling:
“In the wilderness prepare
the way(G) for the Lord[a];
make straight(H) in the desert
a highway for our God.[b](I)
4 Every valley shall be raised up,(J)
every mountain and hill(K) made low;
the rough ground shall become level,(L)
the rugged places a plain.
5 And the glory(M) of the Lord will be revealed,
and all people will see it together.(N)
For the mouth of the Lord has spoken.”(O)
6 A voice says, “Cry out.”
And I said, “What shall I cry?”
“All people are like grass,(P)
and all their faithfulness is like the flowers of the field.
7 The grass withers(Q) and the flowers fall,
because the breath(R) of the Lord blows(S) on them.
Surely the people are grass.
8 The grass withers and the flowers(T) fall,
but the word(U) of our God endures(V) forever.(W)”
9 You who bring good news(X) to Zion,
go up on a high mountain.
You who bring good news to Jerusalem,[c](Y)
lift up your voice with a shout,
lift it up, do not be afraid;
say to the towns of Judah,
“Here is your God!”(Z)
10 See, the Sovereign Lord comes(AA) with power,(AB)
and he rules(AC) with a mighty arm.(AD)
See, his reward(AE) is with him,
and his recompense accompanies him.
11 He tends his flock like a shepherd:(AF)
He gathers the lambs in his arms(AG)
and carries them close to his heart;(AH)
he gently leads(AI) those that have young.(AJ)
12 Who has measured the waters(AK) in the hollow of his hand,(AL)
or with the breadth of his hand marked off the heavens?(AM)
Who has held the dust of the earth in a basket,
or weighed the mountains on the scales
and the hills in a balance?(AN)
13 Who can fathom the Spirit[d](AO) of the Lord,
or instruct the Lord as his counselor?(AP)
14 Whom did the Lord consult to enlighten him,
and who taught him the right way?
Who was it that taught him knowledge,(AQ)
or showed him the path of understanding?(AR)
15 Surely the nations are like a drop in a bucket;
they are regarded as dust on the scales;(AS)
he weighs the islands as though they were fine dust.(AT)
16 Lebanon(AU) is not sufficient for altar fires,
nor its animals(AV) enough for burnt offerings.
17 Before him all the nations(AW) are as nothing;(AX)
they are regarded by him as worthless
and less than nothing.(AY)
18 With whom, then, will you compare God?(AZ)
To what image(BA) will you liken him?
19 As for an idol,(BB) a metalworker casts it,
and a goldsmith(BC) overlays it with gold(BD)
and fashions silver chains for it.
20 A person too poor to present such an offering
selects wood(BE) that will not rot;
they look for a skilled worker
to set up an idol(BF) that will not topple.(BG)
21 Do you not know?
Have you not heard?(BH)
Has it not been told(BI) you from the beginning?(BJ)
Have you not understood(BK) since the earth was founded?(BL)
22 He sits enthroned(BM) above the circle of the earth,
and its people are like grasshoppers.(BN)
He stretches out the heavens(BO) like a canopy,(BP)
and spreads them out like a tent(BQ) to live in.(BR)
23 He brings princes(BS) to naught
and reduces the rulers of this world to nothing.(BT)
24 No sooner are they planted,
no sooner are they sown,
no sooner do they take root(BU) in the ground,
than he blows(BV) on them and they wither,(BW)
and a whirlwind sweeps them away like chaff.(BX)
25 “To whom will you compare me?(BY)
Or who is my equal?” says the Holy One.(BZ)
26 Lift up your eyes and look to the heavens:(CA)
Who created(CB) all these?
He who brings out the starry host(CC) one by one
and calls forth each of them by name.
Because of his great power and mighty strength,(CD)
not one of them is missing.(CE)
27 Why do you complain, Jacob?
Why do you say, Israel,
“My way is hidden from the Lord;
my cause is disregarded by my God”?(CF)
28 Do you not know?
Have you not heard?(CG)
The Lord is the everlasting(CH) God,
the Creator(CI) of the ends of the earth.(CJ)
He will not grow tired or weary,(CK)
and his understanding no one can fathom.(CL)
29 He gives strength(CM) to the weary(CN)
and increases the power of the weak.
30 Even youths grow tired and weary,
and young men(CO) stumble and fall;(CP)
31 but those who hope(CQ) in the Lord
will renew their strength.(CR)
They will soar on wings like eagles;(CS)
they will run and not grow weary,
they will walk and not be faint.(CT)
Footnotes
- Isaiah 40:3 Or A voice of one calling in the wilderness: / “Prepare the way for the Lord
- Isaiah 40:3 Hebrew; Septuagint make straight the paths of our God
- Isaiah 40:9 Or Zion, bringer of good news, / go up on a high mountain. / Jerusalem, bringer of good news
- Isaiah 40:13 Or mind
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
Hungarian Károli (KAR)
The Message (MSG)
Copyright © 1993, 2002, 2018 by Eugene H. Peterson
New International Version (NIV) 
Holy Bible, New International Version®, NIV® Copyright ©1973, 1978, 1984, 2011 by Biblica, Inc.® Used by permission. All rights reserved worldwide.
NIV Reverse Interlinear Bible: English to Hebrew and English to Greek. Copyright © 2019 by Zondervan.