Add parallel Print Page Options

Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.

A mezõn a más vetését aratják, és a gonosznak szõlõjét szedik.

Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.

A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.

Elszakítják az emlõtõl az árvát, és a szegényen levõt zálogba viszik.

10 Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.

11 Az õ kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.

Read full chapter