Rúben leszármazottjai

5 Itt következnek Rúben leszármazottjai: Izráel elsőszülöttje Rúben volt, ezért őt illette volna az elsőszülöttség joga. Azonban, mivel Rúben az apja feleségével hált, elvesztette elsőszülöttségi jogát, amely Józsefnek, Izráel fiának az utódaira szállt. Ezért a származási jegyzékben Rúben neve nem úgy szerepel, mint az elsőszülötté. ² Júda törzse erősebb és hatalmasabb lett, mint Júda testvéreinek a törzsei. A fejedelem is Júdából származott, az elsőszülöttségi jog mégis József törzsénél maradt.

³ Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmi.

⁴ Jóel utódai a következők: Jóel fia Semajá, ennek fia Góg, ennek fia Simei, ⁵ ennek fia Miká, ennek fia Reájá, ennek fia Baál, ⁶ ennek fia Beérá. Rúben törzsének a fejedelme Beérá volt, de Tiglat-Pileszer asszír király fogságba hurcolta.

⁷ Jóel testvérei és a családjaik a következők, amint azt feljegyezték: Jeiél volt a nemzetségfő, azután Zakarjáhú, ⁸ azután Bela, Ázáz fia (aki Sema fia, aki Jóel fia volt). Bela családja Aróérban lakott, egészen Nebóig és Baál-Meónig, ⁹ kelet felé pedig egészen az Eufrátesz folyótól nyugatra elterülő sivatagnak a széléig terjeszkedtek, mert a nyájaik nagyon megszaporodtak Gileád földjén. ¹⁰ Saul király idejében Bela nemzetsége harcolt a hagriak ellen, és legyőzte őket. Ezután a hagriak helyére telepedtek, és attól kezdve ők laktak a Gileádtól keletre elterülő vidéken.

Gád leszármazottjai

^11-12 Gád törzse Básán vidékén lakott, Rúben törzse közelében, egészen Szalká városáig.

Gád törzsének első vezetője Básánban Jóel volt, utána Sáfám lett a vezető, majd Janaj következett.

¹³ A rokonaik a következők voltak: Mikáél, Mesullám, Seba, Jóraj, Jakán, Zia és Héber — összesen heten. ¹⁴ Ezek mind Abihail leszármazottjai voltak. Abihail Húri fia, aki Járóah fia, aki Gileád fia, aki Mikaél fia, aki Jesísa fia, aki Jahdó fia, aki Búz fia volt. ¹⁵ Ahi volt a család vezetője. Ahi Abdiél fia, aki Gúni fia volt.

¹⁶ Gád törzse Gileádban és Básánban lakott, és az ottani falvakban, azután Sáron legelőin, egészen a határig.

¹⁷ Mindezeket felírták a nemzetségek jegyzékébe Jótám és

Jeroboám idejében. Jótám Júda királya, Jeroboám pedig Izráel királya volt.

A Jordán keleti vidékének elfoglalása

^18-19 Rúben és Gád törzséből, meg Manassé törzsének feléből 44 760 harcos gyűlt össze, hogy hadjáratot indítsanak a hagriak népe, Jetúr, Náfis és Nódáb népe ellen. Az izráeli sereg tapasztalt harcosokból állt, akik jól fel voltak fegyverkezve karddal, pajzzsal és íjakkal. ²⁰ Mégis Istenhez kiáltottak segítségért harc közben, mert benne bíztak, és tőle kérték a győzelmet. Isten pedig meghallgatta és megsegítette őket, nekik adta a győzelmet. Így győzték le a hagriakat és a többi izmaelita törzset. ²¹ Nagy zsákmányt szereztek: 50 000 tevét, 250 000 juhot, 2 000 szamarat, és ezenkívül 100 000 foglyot ejtettek. ²² A harcban sok ellenségük elesett, mert ez az egész hadjárat Isten ügye volt. Így azután Rúben és Gád törzse, meg Manassé fél törzse letelepedett a legyőzöttek helyére, és egészen az asszír fogság idejéig ott éltek.

Manassé fél törzse

²³ Manassé törzsének egyik fele, amely a Jordán keleti oldalán telepedett le, Básántól Baál-Hermónig, Szenírig és a Hermón-hegységig nagyon megszaporodott.

²⁴ A vezetőik a következők voltak: Éfer, Jisi, Eliél, Azriél, Jirmejá, Hódavjá és Jahdiél — valamennyien erős, bátor és híres nemzetségfők. ²⁵ Azonban nem maradtak hűségesek Istenhez, akit őseik imádtak, hanem azokat az idegen isteneket kezdték imádni,^[a] akiket az előttük ott élő idegen népek tiszteltek. Pedig ezeket az idegen népeket Isten pusztította el.

²⁶ Ezért Izráel Istene arra indította Asszíria királyának, Púlnak a szellemét, hogy hadjáratot vezessen ellenük. Ennek során Púl — akit más néven Tiglat-Pileszernek neveztek — megtámadta Rúben, Gád és Manassé törzseit. Legyőzte és száműzetésbe hurcolta őket Halah, Hábór és Hára környékére, és a Gózán folyó mellé. Ott laknak mind a mai napig.