掃羅歸主

掃羅繼續用兇狠的話恐嚇主的門徒。他去見大祭司, 要取得授權書到大馬士革的各會堂搜捕信耶穌的人,無論男女,都要把他們押回耶路撒冷。

當他快到大馬士革的時候,突然有一道光從天上射下來,四面照著他。 他倒在地上,聽見有聲音對他說:「掃羅!掃羅!你為什麼迫害我?」 他說:「主啊,你是誰?」那聲音說:「我就是你所迫害的耶穌。 起來!進城去,有人會告訴你該做的事。」

同行的人站在那裡只聽見聲音,卻看不見人,嚇得張口結舌。 掃羅爬起來,睜大眼睛,卻什麼也看不見,同伴拉著他的手進了大馬士革。 一連三天,掃羅什麼也看不見,也不吃也不喝。

10 這時候,在大馬士革有個門徒名叫亞拿尼亞,他在異象中聽見主呼喚他的名字,就回答說:「主啊,我在這裡。」

11 主說:「起來,到直街的猶大家去見一個來自大數、名叫掃羅的人,他正在向我禱告。 12 我讓他在異象中看見一個名叫亞拿尼亞的人去他那裡,把手按在他身上,使他恢復視力。」

13 亞拿尼亞回答說:「主啊!我聽見許多人說他對耶路撒冷的信徒大加迫害。 14 他來這裡是得到祭司長的授權,要拘捕所有求告你名的人。」

15 主對亞拿尼亞說:「你放心去吧!他是我揀選的器皿,要向外族人、君王和以色列人宣揚我的名。 16 我會讓他知道他必為我的名而受許多的苦。」

17 亞拿尼亞去了,進了那家,就把手按在掃羅身上,說:「掃羅弟兄,在你來的路上向你顯現的主耶穌派我來使你重見光明、被聖靈充滿。」 18 頓時,掃羅的眼睛上有鱗片似的東西脫落,他立刻恢復了視力,便起來接受了洗禮。 19 他吃過東西之後,體力也恢復了。他和大馬士革的門徒住了幾天之後, 20 便到各會堂去宣講:「耶穌是上帝的兒子。」

21 聽的人都大吃一驚,說:「他不就是那在耶路撒冷迫害信徒的人嗎?他到這裡來不是要把大馬士革的信徒押去見祭司長嗎?」

22 但掃羅越發有能力,引經據典證明耶穌是基督,使大馬士革的猶太人驚慌失措。

掃羅逃生

23 過了一段日子,猶太人圖謀殺死掃羅。 24 他們晝夜在城門守候,伺機下手,但這陰謀被掃羅知道了。 25 他的門徒趁夜間用筐子把他從城牆上縋下去。

26 掃羅逃到耶路撒冷後,曾設法與當地的門徒聯絡,可是他們都怕他,不相信他是門徒。 27 只有巴拿巴接待他,帶他去見使徒,向他們陳述掃羅如何在路上遇見主,主如何對他說話,他又如何勇敢地在大馬士革奉耶穌的名傳道。 28 於是,掃羅就在耶路撒冷與使徒一起出入來往,奉主的名放膽傳道。 29 他常常跟那些講希臘話的猶太人辯論,於是他們打算殺掉他。 30 弟兄姊妹知道這消息後,就把掃羅帶到凱撒利亞,然後送他到大數去。

31 當時,猶太、加利利、撒瑪利亞各地的教會都很平安,得到了堅固。信徒們非常敬畏主,又得到聖靈的安慰,人數越來越多。

彼得醫治癱子

32 彼得四處奔波,來到呂大探訪那裡的信徒, 33 遇見一個已經臥床八年、名叫以尼雅的癱子。 34 彼得對他說:「以尼雅,耶穌基督已經醫好你了,起來收拾你的墊子吧!」他立刻應聲而起。 35 呂大和沙崙的居民看見他,都歸向了主。

彼得使死人復活

36 在約帕有個樂善好施的女信徒名叫戴碧達,希臘話叫多加,意思是「羚羊」。 37 當時,她患病死了。有人將她的屍體洗乾淨後,停放在樓上。 38 呂大和約帕相距不遠,門徒聽說彼得在呂大,就派兩個人趕去請他立刻來約帕。 39 彼得便隨他們一同到了那裡,有人領他上樓。眾寡婦都站在彼得周圍哭,並把多加生前縫制的內衣、外衣給他看。

40 彼得叫她們都出去,自己跪下禱告,然後轉身對死者說:「戴碧達,起來!」她便睜開了眼睛,看見彼得,就坐了起來。 41 彼得伸手扶她起來後,叫那些在外面等候的門徒和寡婦進來,把活過來的多加交給他們。 42 這事傳遍了整個約帕,許多人都信了主。 43 彼得繼續留在約帕,在當地一個名叫西門的皮革匠家住了好些日子。

Saul találkozik Jézussal

Saul[a] ezalatt folytatta az Úr tanítványainak üldözését Jeruzsálemben. Fenyegette őket, és gyűlöletet szított ellenük. Elment a főpaphoz, és kérte, hogy írjon leveleket a Damaszkusz városában lévő zsinagógákhoz. Az volt a szándéka, hogy Damaszkuszban is felkutatja a Jézusban hívő[b] zsidó férfiakat és nőket, majd letartóztatja, és Jeruzsálembe hurcolja őket.

El is indult Jeruzsálemből, és amikor már közel járt Damaszkuszhoz, hirtelen mennyei fény ragyogta körül, ő pedig a földre esett. Azután egy hangot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?”

Saul megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?”

Ő így válaszolt: „Én vagyok Jézus, akit üldözöl. De most kelj fel, menj be a városba. Ott majd megmondják neked, mit kell tenned.”

Saul útitársai úgy meglepődtek, hogy egy szót sem tudtak szólni. Csak álltak, mert a hangot ugyan hallották, de nem láttak senkit. Saul felállt a földről, de amikor a szemét kinyitotta, semmit sem látott. Ekkor kézen fogták, és úgy vezették Damaszkuszba. Ezután még három napig nem látott, és nem evett, nem ivott semmit.

10 Élt Damaszkuszban egy Anániás nevű tanítvány. Az Úr megszólította őt látomásban: „Anániás!”

Ő így válaszolt: „Itt vagyok, Uram!”

11 Az Úr így folytatta: „Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenes utcának hívnak. Keresd meg a Júdás[c] házát. Kérdezd meg, hol van az a Saul, aki Tarzusz városából való. Ő most éppen imádkozik, 12 és látomást lát. Azt látja, hogy egy Anániás nevű férfi bemegy hozzá, és ráteszi a kezét, hogy újra lásson.”

13 Anániás erre így válaszolt: „Uram, már sokaktól hallottam erről az emberről, hogy mennyi gonoszságot követett el a tanítványaid ellen Jeruzsálemben. 14 Ide is azért jött, mert felhatalmazást kapott a főpapoktól, hogy letartóztassa azokat, akik benned hisznek.”

15 De az Úr azt mondta Anániásnak: „Menj csak oda, mert ezt a férfit arra választottam ki, hogy a nevemet hordozza és megismertesse az Izráelen kívüli nemzetekkel, királyokkal, és Izráel népével is. 16 Én magam fogom megmutatni neki, mennyit kell szenvednie a nevemért.”

17 Ekkor Anániás elindult, bement Júdás házába, kezét Saulra tette, és ezt mondta neki: „Saul testvérem, az Úr Jézus küldött hozzád, aki megjelent neked az úton, amikor ide jöttél. Azért küldött, hogy újra láss, és a Szent Szellem betöltsön téged.” 18 Abban a pillanatban Saul úgy érezte, mintha pikkelyek hullottak volna le a szeméről, és újra látott! Majd felkelt, bemerítkezett, 19 és miután evett valamit, az erejét is visszanyerte.

Saul Damaszkuszban

Ezután Saul egy ideig még a tanítványokkal maradt Damaszkuszban. 20 Azonnal hirdetni kezdte a város zsinagógáiban, hogy Jézus az Isten Fia.

21 Akik hallották Sault, nagyon csodálkoztak, és ezt kérdezték: „Hát nem ő az, aki Jeruzsálemben el akarta pusztítani azokat, akik Jézusban hisznek? Hiszen ide is azért jött, hogy letartóztassa, és a jeruzsálemi főpapokhoz hurcolja őket!”

22 De Saul egyre nagyobb erővel bizonyította a damaszkuszi zsidóknak, hogy Jézus a Messiás, és zavarba hozta őket.

23-24 Egy idő múlva a damaszkuszi zsidók összefogtak, és elhatározták, hogy végeznek Saullal. Éjjel-nappal őrizték a város kapuit, hogy ha arra jön, meggyilkolják. Saul azonban megtudta, mire készülnek. 25 A tanítványai pedig az egyik éjszaka egy kosárban leengedték őt a városfalon kívülre, és így elmenekült.

Saul Jeruzsálemben

26 Amikor Saul Jeruzsálembe érkezett, szeretett volna a tanítványokhoz csatlakozni. De azok féltek tőle, mert nem hitték el, hogy ő is Jézus tanítványa lett. 27 Csak Barnabás barátkozott vele, és elvitte az apostolokhoz. Elmagyarázta nekik, hogyan látta meg Saul az Urat az úton, hogyan szólt hozzá az Úr, és hogy Damaszkuszban Saul milyen bátran beszélt Jézus nevében.

28 Így azután Saul is a tanítványok közé tartozott, szabadon járt-kelt Jeruzsálemben, és bátran beszélt az Úr nevében. 29 Gyakran beszélgetett, sőt vitatkozott a görög kultúrát követő zsidókkal, akik viszont azt tervezték, hogy meggyilkolják őt. 30 Amikor a testvérek ezt megtudták, elvitték Sault Cézárea városába, és onnan továbbküldték Tarzuszba.

31 Ebben az időben Júdeában, Galileában és Samáriában Jézus tanítványainak egész közössége mindenhol nyugalmat élvezett, épült és gyarapodott. A hívők egész életükkel tisztelték az Urat, a Szent Szellem pedig bátorította és segítette őket, ezért egyre többen csatlakoztak hozzájuk.

Éneász csodálatos gyógyulása

32 Péter bejárta a Jeruzsálem környékén lévő városokat. Eközben meglátogatta a Liddában élő hívőket[d] is. 33 Ott talált egy Éneász nevű béna embert, aki már nyolc éve ágyban fekvő beteg volt. 34 Péter megszólította: „Éneász! Jézus, a Messiás meggyógyít téged! Kelj fel, és tedd rendbe az ágyadat!” Ő pedig azonnal felkelt. 35 Lidda és Sáron lakói mind látták, hogy Éneász meggyógyult, és hittek az Úrban.

Péter imádságára Tábita feltámad

36 Joppéban élt egy Tábita nevű tanítvány, akit görögül Dorkásznak hívtak, (ami zergét jelent). Ez az asszony mindig jót tett mindenkivel, és sokszor adakozott a szegényeknek. 37 Azokban a napokban Tábita megbetegedett, és meg is halt. A testét megmosták, és egy emeleti szobában fektették le.

38 Joppé közel volt Liddához. Ezért, amikor a tanítványok meghallották, hogy Péter Liddában van, elküldtek hozzá két férfit. Ezt üzenték neki: „Kérünk, azonnal jöjj át hozzánk!” 39 Péter el is ment velük. Amikor megérkezett Liddába, bevezették őt abba a felső szobába, ahol Tábita holtteste feküdt. A síró özvegyasszonyok mind körülállták Pétert, és mutogatták neki azokat a ruhákat, amelyeket még Tábita készített, amíg velük volt.

40 Péter ekkor mindenkit kiküldött a szobából, letérdelt és imádkozott. Azután a holttesthez fordult, és azt mondta: „Tábita, kelj fel!” Az asszony kinyitotta a szemét, és amikor meglátta Pétert, felült. 41 Péter kézenfogta és felsegítette, majd behívta a hívőket és az özvegyasszonyokat a szobába. Megmutatta nekik, hogy Tábita él. 42 Ennek az eseménynek elterjedt a híre egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban. 43 Péter ezután még sokáig Joppéban maradt egy Simon nevű tímármester házánál.

Footnotes

  1. Apostolok 9:1 Itt folytatódik az elbeszélésnek az a szála, amelyet a szerző a 8:3-nál elhagyott.
  2. Apostolok 9:2 Jézusban hívő Szó szerint: „az Út követőit”. Jézus mondta magáról, hogy ő az út az Atyához, ezért nevezték így a tanítványai mozgalmát.
  3. Apostolok 9:11 Júdás Nem azonos egyik Júdás nevű apostollal sem.
  4. Apostolok 9:32 hívőket Szó szerint: „szenteket”. Így nevezték azokat, akik Jézusban hittek. A 41. versben is.

The Damascus Road: Saul Converted(A)

Then (B)Saul, still breathing threats and murder against the disciples of the Lord, went to the high priest and asked (C)letters from him to the synagogues of Damascus, so that if he found any who were of the Way, whether men or women, he might bring them bound to Jerusalem.

(D)As he journeyed he came near Damascus, and suddenly a light shone around him from heaven. Then he fell to the ground, and heard a voice saying to him, “Saul, Saul, (E)why are you persecuting Me?”

And he said, “Who are You, Lord?”

Then the Lord said, “I am Jesus, whom you are persecuting. [a]It is hard for you to kick against the goads.”

So he, trembling and astonished, said, “Lord, what do You want me to do?”

Then the Lord said to him, “Arise and go into the city, and you will be told what you must do.”

And (F)the men who journeyed with him stood speechless, hearing a voice but seeing no one. Then Saul arose from the ground, and when his eyes were opened he saw no one. But they led him by the hand and brought him into Damascus. And he was three days without sight, and neither ate nor drank.

Ananias Baptizes Saul

10 Now there was a certain disciple at Damascus (G)named Ananias; and to him the Lord said in a vision, “Ananias.”

And he said, “Here I am, Lord.”

11 So the Lord said to him, “Arise and go to the street called Straight, and inquire at the house of Judas for one called Saul (H)of Tarsus, for behold, he is praying. 12 And in a vision he has seen a man named Ananias coming in and putting his hand on him, so that he might receive his sight.”

13 Then Ananias answered, “Lord, I have heard from many about this man, (I)how much [b]harm he has done to Your saints in Jerusalem. 14 And here he has authority from the chief priests to bind all (J)who call on Your name.”

15 But the Lord said to him, “Go, for (K)he is a chosen vessel of Mine to bear My name before (L)Gentiles, (M)kings, and the (N)children[c] of Israel. 16 For (O)I will show him how many things he must suffer for My (P)name’s sake.”

17 (Q)And Ananias went his way and entered the house; and (R)laying his hands on him he said, “Brother Saul, the Lord [d]Jesus, who appeared to you on the road as you came, has sent me that you may receive your sight and (S)be filled with the Holy Spirit.” 18 Immediately there fell from his eyes something like scales, and he received his sight at once; and he arose and was baptized.

19 So when he had received food, he was strengthened. (T)Then Saul spent some days with the disciples at Damascus.

Saul Preaches Christ

20 Immediately he preached [e]the Christ in the synagogues, that He is the Son of God.

21 Then all who heard were amazed, and said, (U)“Is this not he who destroyed those who called on this name in Jerusalem, and has come here for that purpose, so that he might bring them bound to the chief priests?”

22 But Saul increased all the more in strength, (V)and confounded the Jews who dwelt in Damascus, proving that this Jesus is the Christ.

Saul Escapes Death

23 Now after many days were past, (W)the Jews plotted to kill him. 24 (X)But their plot became known to Saul. And they watched the gates day and night, to kill him. 25 Then the disciples took him by night and (Y)let him down through the wall in a large basket.

Saul at Jerusalem

26 And (Z)when Saul had come to Jerusalem, he tried to join the disciples; but they were all afraid of him, and did not believe that he was a disciple. 27 (AA)But Barnabas took him and brought him to the apostles. And he declared to them how he had seen the Lord on the road, and that He had spoken to him, (AB)and how he had preached boldly at Damascus in the name of Jesus. 28 So (AC)he was with them at Jerusalem, coming in and going out. 29 And he spoke boldly in the name of the Lord Jesus and disputed against the (AD)Hellenists,[f] (AE)but they attempted to kill him. 30 When the brethren found out, they brought him down to Caesarea and sent him out to Tarsus.

The Church Prospers

31 (AF)Then the [g]churches throughout all Judea, Galilee, and Samaria had peace and were (AG)edified.[h] And walking in the (AH)fear of the Lord and in the (AI)comfort of the Holy Spirit, they were (AJ)multiplied.

Aeneas Healed

32 Now it came to pass, as Peter went (AK)through all parts of the country, that he also came down to the saints who dwelt in Lydda. 33 There he found a certain man named Aeneas, who had been bedridden eight years and was paralyzed. 34 And Peter said to him, “Aeneas, (AL)Jesus the Christ heals you. Arise and make your bed.” Then he arose immediately. 35 So all who dwelt at Lydda and (AM)Sharon saw him and (AN)turned to the Lord.

Dorcas Restored to Life

36 At Joppa there was a certain disciple named [i]Tabitha, which is translated [j]Dorcas. This woman was full (AO)of good works and charitable deeds which she did. 37 But it happened in those days that she became sick and died. When they had washed her, they laid her in (AP)an upper room. 38 And since Lydda was near Joppa, and the disciples had heard that Peter was there, they sent two men to him, imploring him not to delay in coming to them. 39 Then Peter arose and went with them. When he had come, they brought him to the upper room. And all the widows stood by him weeping, showing the tunics and garments which Dorcas had made while she was with them. 40 But Peter (AQ)put them all out, and (AR)knelt down and prayed. And turning to the body he (AS)said, “Tabitha, arise.” And she opened her eyes, and when she saw Peter she sat up. 41 Then he gave her his hand and lifted her up; and when he had called the saints and widows, he presented her alive. 42 And it became known throughout all Joppa, (AT)and many believed on the Lord. 43 So it was that he stayed many days in Joppa with (AU)Simon, a tanner.

Footnotes

  1. Acts 9:5 NU, M omit the rest of v. 5 and begin v. 6 with But arise and go
  2. Acts 9:13 bad things
  3. Acts 9:15 Lit. sons
  4. Acts 9:17 M omits Jesus
  5. Acts 9:20 NU Jesus
  6. Acts 9:29 Greek-speaking Jews
  7. Acts 9:31 NU church . . . was
  8. Acts 9:31 built up
  9. Acts 9:36 Lit., in Aram., Gazelle
  10. Acts 9:36 Lit., in Gr., Gazelle