Add parallel Print Page Options

72  Salamoné.
Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.

Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.

Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.

Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.

Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

11 Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

12 Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.

13 Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;

14 Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.

15 És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.

16 Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.

18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

19 Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!

20 Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.

73  Aszáf zsoltára.
Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívûek.

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.

A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

10 Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;

11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!

13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

18 Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.

19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.

20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.

21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.

25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

27 Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.

28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.

Salamoné.[a]

72 Isten, add meg a királynak,
    hogy úgy ítéljen, mint te!
Legyen a király fia olyan igazságos,
    mint te!
Segítsd meg, hogy népedet helyesen kormányozza,
    s igazságosan uralkodjon a szegényeken!
Teremjenek a hegyek békességet,
    viruljon a dombokon az igazság!
Segíts a királynak,
    hogy igazságot szolgáltasson a szegényeknek,
segítse a szűkölködőket,
    és megbüntesse, akik elnyomják őket!

Hogy félve tiszteljen téged mindenki,
    nemzedékről-nemzedékre,
    míg a Nap és Hold jár az égen!
Legyen a király áldásul,
    mint az eső a mezőnek,
    mint zápor a földnek!
Virágozzon a jóság s a jogosság,
    míg a király uralkodik,
viruljon a jólét és a békesség,
    ameddig a Hold ragyog!
Uralkodjon a király tengertől tengerig,
    és a folyótól a föld széléig!
Akik a pusztában laknak,
    földig hajoljanak előtte!
10 Társis és a messzi szigetek királyai
    hozzanak ajándékot neki!
Sába és Szeba királyai
    hozzák elé adójukat!
11 Minden király hajoljon meg előtte,
    minden nemzet szolgálja őt!

12 Mert a király megmenti a szegényt,
    aki segítségül hívja őt,
megszabadítja a szűkölködőt,
    akin senki más nem segít!
13 Menedéke ő a gyengéknek és szegényeknek,
    a nyomorultat megsegíti!
14 Megváltja lelküket az elnyomástól és erőszaktól,
    mert életük drága a szemében.

15 Éljen a király örökké!
    Hozzanak neki Sába aranyából!
Imádkozzanak érte minden nap,
    áldják őt szüntelen!
16 Bőven teremjen gabona az országban,
    még a hegyek tetején is!
Legyen bőséges a kertek gyümölcse,
    mint a Libanon hegyein!
Virágozzanak a városok,
    mint dús fű a mezőn!
17 A király neve maradjon meg örökké,
    terjedjen híre az egész Földön!
Nevével áldják egymást az emberek!
    Áldja őt minden nemzet az ég alatt!

18 Áldott legyen az Örökkévaló Isten, Izráel Istene,
    aki csodálatos dolgokat tesz egymaga!
19 Áldott legyen dicsőséges neve örökre!
    Töltse be dicsősége az egész Földet!
Ámen, ámen!

20 Itt fejeződnek be Dávidnak, Isai fiának imádságai.

Harmadik Könyv

(Zsoltárok 73–89)

Ászáf zsoltára.

73 Milyen jóságos Isten Izráelhez,
    milyen jó a tiszta szívűekhez!
De én majdnem vétkeztem,
    kis híján elestem.
Mert láttam az istentelen sikerét,
    irigyeltem az elbizakodott szerencséjét.
Jólétben élnek, és egészségesek,
    amit csak akarnak, véghezviszik.
Nincsenek gondjaik, könnyen élnek,
    nem érik őket bajok és csapások,
    mint bennünket.
Magasan hordják az orrukat,
    erőszakosak és kegyetlenek.
Jól látszik ez rajtuk, mint az ékszerek
    és divatos ruhák, melyeket hordanak.
Megszerzik, amit megkívánnak,
    amit csak akarnak, megteszik.
Büszkék, és mindent kicsúfolnak,
    gőgös szavakkal fenyegetőznek.
Isteneknek képzelik magukat,
    és úgy is beszélnek.
10 Ezért van tekintélyük az emberek előtt,
    akik isszák szavaikat, mint a vizet.[b]
11 Azt mondják: „Isten nem törődik vele, mit teszünk!
    Nem is tud róla a Felséges!”

12 Istenem, nézd a gonoszokat,
    milyen büszkék, mégis milyen jól élnek,
    egyre jobban gazdagodnak!
13 Mi haszna, hogy magamat tisztán megőriztem,
    szívem megtisztítottam,
    s tetteimre vigyáztam, hogy ne vétkezzem?
14 Miért kell annyit szenvednem?
    Miért tűrjem a fenyítéseket?

15 De ha én is így szólnék,
    elárulnám népedet, Istenem!
16 Nem értettem ezt, akárhogy igyekeztem,
    felfoghatatlan ez nekem!
17 De bementem Isten Templomába,
    s akkor végre megértettem a gonoszok sorsát.
18 Milyen vékony jégen járnak az istentelenek!
    Milyen könnyen elpusztíthatod őket!
19 Hirtelen-váratlan elesnek, tönkremennek,
    megrémülnek, s már végük is van!
20 Hirtelen eltűnnek,
    mint ébredéskor az álom.
Mikor felkelsz, elsöpröd őket,
    mint álmaink rémeit!
21 Milyen ostoba voltam,
    hogy bosszankodtam miattuk!
22 Oly ostobán viselkedtem,
    mint az értelmetlen állatok!
23 Hiszen mindig veled vagyok, Istenem!
    Kézen fogva vezetsz,
24 tanácsoddal igazgatsz,
    végül dicsőségedbe fogadsz be engem!
25 Hiszen ha te velem vagy, aki a Mennyben laksz,
    ki mást kívánhatnék a Földön rajtad kívül?
26 Testem és szívem lehet, hogy cserbenhagy,
    de Isten mindig erős kőváram marad,
    ő az én örökségem örökké!
27 Istenem, akik eltávolodnak tőled,
    mind elpusztulnak!
Bizony, elpusztítod,
    akik hűtlenül elhagynak téged!
28 Milyen jó a közeledben élni, Istenem!
    Benned bízom, Örökkévaló Isten,
    és hirdetem tetteidet mindenkinek!

Footnotes

  1. Zsoltárok 72:1 zsoltár Salamoné Ez jelentheti azt, hogy Salamon a szerzője, vagy Salamonnak ajánlotta a szerző, vagy egy külön ének-gyűjteményhez tartozik.
  2. Zsoltárok 73:10 Ez a vers az eredeti héber szövegben nehezen érthető.

Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,

Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma;

Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, [elszakasztva] a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint;

A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsõség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek;

A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.

Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltõl valók;

Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod.

Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.

Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idõ tájban eljövök, és Sárának fia lesz.

10 Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytõl fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól:

11 Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekbõl, hanem az elhívótól,

12 Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

13 Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyûlöltem.

14 Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentõl? Távol legyen!

15 Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek.

Read full chapter

Isten és Izráel népe

Igazat mondok, nem hazudok, hiszen Krisztusban élek, és tanúskodik erről a Szent Szellem által megvilágított lelkiismeretem is, hogy nagy szomorúság és állandó fájdalom gyötri a szívemet Izráel népe miatt, hiszen ők a testvéreim, a rokonaim. Bárcsak tudnék rajtuk segíteni! Inkább lennék én magam átkozott, és Krisztustól elszakított, ha ezzel segíthetnék rajtuk! Igen, őket választotta Isten: Izráel népét, akiket a fiaivá is fogadott. Övék a dicsőség, és velük kötötte Isten a szövetségeket. Ők kapták Istentől a Mózesi Törvényt, az Isten tiszteletének és imádásának rendjét, és az ígéreteket. Ők a mi ősapáink leszármazottjai, és emberi természete szerint közülük származik Krisztus, aki Isten minden és mindenki felett. Legyen örökké áldott![a] Ámen.

Szomorú vagyok Izráel népe miatt, de nem azért, mintha Isten nem teljesítette volna a nekik adott ígéreteit. Hiszen nem mindenki számít Izráel népéhez tartozónak, aki származása szerint Izráel, vagyis Jákób utódja. Ugyanígy, nem számítanak mindannyian Ábrahám igazi gyermekeinek, akik testileg tőle származtak. Hanem ahogyan Isten megígérte Ábrahámnak: „Utódaid Izsáktól származnak majd.”[b] Tehát Ábrahámnak nem az összes utódja számít Isten gyermekének, hanem csak azok, akik Isten ígérete szerint születtek. Mert így hangzott az ígéret: „A megfelelő időben visszajövök, és akkor Sárának fia születik.”[c]

10 Így volt ez Rebeka esetében is, akinek két fia volt. Mindkettőnek ősapánk, Izsák volt az apja. 11-12 Mielőtt azonban ez a két fiú megszületett volna, Isten azt mondta Rebekának: „Az idősebb fiú szolgálni fog a fiatalabbnak.”[d] Ez a születésük előtt történt, ezért akkor még a két fiú semmi jót vagy rosszat sem tehetett. Azért történt így, hogy Isten megmutassa: választása nem attól függ, hogy az emberek mit tesznek, hanem egyedül tőle magától. 13 Ezért mondja az Írás: „Jákóbot szerettem, Ézsaut ellenben gyűlöltem.”[e]

14 Hogyan értsük ezt? Vajon igazságtalanság ez Isten részéről? Nem, dehogyis! 15 Hiszen Isten már Mózesnek is megmondta: „Annak adok kegyelmet, akinek akarok, és azon könyörülök, akin könyörülni akarok”[f]

Read full chapter

Footnotes

  1. Rómaiakhoz 9:5 Krisztus… áldott Azt is jelentheti: „Isten legyen áldott örökké, aki mindenek felett uralkodik!”
  2. Rómaiakhoz 9:7 Idézet: 1Móz 21:12.
  3. Rómaiakhoz 9:9 Idézet: 1Móz 18:10, 14.
  4. Rómaiakhoz 9:11 Idézet: 1Móz 25:23.
  5. Rómaiakhoz 9:13 Idézet: Mal 1:2–3.
  6. Rómaiakhoz 9:15 Idézet: 2Móz 33:19.